A vitába én is beszállnék:
szerintem van a bűnügy nyt tv, ami részletezi az egyes alrendszerekbe rögzítendő tényeket. Ebben az esetben elmondható, hogy pl a bűntetteseknél: 10. § A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült.
míg a hátr. jogk. alatt álló, büntetlen személyek nyt-ánál: 5. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
- akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,
- akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,
- akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,
- akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott,
- akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, valamint
- akit az ügyész megrovásban részesített.
ebből következik, hogy a bírói intézkedés esetén mert hogy ugye mellőzte a büntetés kiszabását, de adott esetben intézkedést rendelt el, az utóbbiba rögzítik (mint a megrovást is, legyen az ügyészi), amely esetén van az erkölcsi kiadva méghozzá tisztán.
amiről meg beszélünk mint eljárás az nem az erkölcsiben szerepel, hanem az adattovábbításiban, vagy a priuszban.
azaz a szerv kihallgat, intézkedik, megküldi a nyilvántartónak, berögzíti a be-alrendszerbe, majd vádemelés, még mindig be rendszerben van, majd ha elítélik megy minden a maga útján, értem az alatt, mely másik alrendszerbe kerül.
persze vannak párhuzamos alrendszerek pl be és kényszer, dns vagy dakti.
de a lényeg az intézkedés itt a fent megjelölt, a rendőrségi intézkedés kizárólag be nyilvántartásba kerülhet, azaz tiszta az erkölcsi.de nem tiszta az adattovábbítási.
bírói vagy ügyészi intézkedésnél is tiszta az erkölcsi.az adattovábbítási meg egyéb törvényektől függően tiszta.
adott esetben pl előfordulhat hogy valaki lenyilatkozza, hogy áll intézkedés hatálya alatt, hisz most engedték próbára de ugye tudjuk ettől még tiszta az erkölcsije, szegény lenyilatkozza ,akkor sztem a ket alapján elutasítják, hisz olyan adatot kér igazolni, ami nem igaz...
utóbbi egy elmélet előbbiek azonban tények.