Sherlock
2013.07.21. 16:24
Mióta én nagykorú vagyok, mindig volt. Pedig ennek a két halmaznak nyilvánvalóan van metszete.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Adócsalás
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.07.21. 09:09
Cry, baby!
runningman
#
2013.07.20. 22:10
"Azt az energiát, amelyet a trükközésre fordítatok, értékteremtő tevékenységre kellene."
Remélhetőleg hamarosan majd egy másik országban, de itt semmiképp. Itt nincs értelme értéket termelni, mióta én nagykorú vagyok sosem volt.
Rhino23
#
2013.07.16. 14:06
Tehát az sem állja meg a helyét, ha esetleg azt mondja az anyuka, hogy kölcsön kapta a fiától a pénzt, amiből a lakást vette?
Ilyen esetekben mindig vizsgálódnak a közeli rokonoknál, egy háztartásban élőknél?
Ha az anyuka tudja igazolni a lakásra a forrást, máshonnan, akkor nem tudják őt megbüntetni?
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.07.16. 13:54
Közeli hozzátartozók közötti ügyletről vélelmezik, hogy fedezetelvonó. Ingyenes ügyletről még a nem hozzátartozók között is.
Azt az energiát, amelyet a trükközésre fordítatok, értékteremtő tevékenységre kellene.
Rhino23
#
2013.07.16. 13:47
Kedves Hozzáértők!
Az ügy a következő:
Adott egy cég, a céget vizsgálat alá vonják, és megállapítanak pár millió eltitkolt bevételt. Később a cég tulajdonosát veszik górcső alá, és kap egy vagyonosodási vizsgálatot. Mivel a vizsgált személynek semmi tulajdona nincs, így a vele egy háztartásban élőket, jelen esetben a szüleit kezdik vizsgálni. Kiderül, hogy az anyuka a vizsgált időszakban vásárolt egy 6 milliós lakást, de a jövedelme szerint nem tehette meg.
A kérdés a következő: Ha eltitkolt jövedelmet (5-10 millió) állapítanak meg a cégre, lecsukhatják a delikvenst? Ha nincs semmije, mit tudnak vele kezdeni?
Vizsgálhatják a vele egy háztartásban élőket?
Ha vizsgálják a vele egy háztartásban élőket, és látják, hogy a vizsgált időszakban olyan 6 millió körül vásárolt ingatlant az egyik szülő, ő tud arra hivatkozni, hogy a gyereke vette az adócsalásból származó pénzéből ajándékkép? Tehát mit tudnak kezdeni azzal, hogy ha valaki adót csal, és ebből a pénzből valakinek vesz valamit? Arról az ajándékozott nem tudott, nem tehet róla, hogy az ajándékot adó elkerülésből származó jövedelemből vette..
Köszönöm a segítséget.
eksms
#
2013.05.15. 08:45
Tehetsz közérdekű bejelentést. Névvel vagy név nélkül. Ha név nélkül teszed nem kötelesek kivizsgálni.
Tudnivalókat itt találod:
http://www.nav.gov.hu/…_090616.html
oliver777
#
2013.05.12. 21:45
Van egy "úriember", aki vállalkozási szerződés alapján elvégzett az autómon egy szerelési munkálatot hozzávetőleg 300ezer forintért. A munka nem sikerült tökéletesen, végeredményben jogerősen megállapítva(fizetési meghagyás útján)hozzávetőleg 100ezer forinttal tartozik nekem. A végrehajtás nem vezetett eredményre sem inkasszálható bankszámla, sem ingatlan, sem értékesebb ingó nincsen, és vállalkozása sem. Tudom, hogy van pénze mert ilyen nagy értékű munkákat csinál tucatszám. Eddig nem érdekelt, hogy hivatalos keretek között teszi vagy nem, de így picit már vérlázító, hogy nem akar fizetni.
A kérdésem az lenne, hogy e tekintetben az NAV-nak lehet bejelentést tenni, hogy engedély nélkül végez ilyen tevékenységet, tehát kvázi adócsaló? Ha igen, akkor hogy lehet megtenni, milyen eljárást kell kezdeményezni, tehát hogy történik egy ilyen bejelentés?
Igazából csak rá akarok ijeszteni picit, hátha ennek tudatában kifizetne, csak konkrétumokkal szeretnék elé állni, hogy lássa nem csak a levegőbe beszélek.
Dr.Attika
#
2013.04.29. 10:31
Ez az ítélet kihirdetésekor derül ki. Ha az ítélet meghozatala közben nem jelennek meg büntetés-végrehajtási tiszthelyettesek, akkor nem lesz előzetes letartóztatás.
ObudaFan
#
2013.04.29. 10:15
Ezt garantálni neked nem lehet.
scofield
#
2013.04.29. 04:49
Koszönöm.
Akkor végül is az 1-fok itélete után,2-fok ig szabadlábon védekezhetek...ha jól értem.
(2006-os ügy)
Dr.Attika
#
2013.04.29. 04:32
Adócsalás esetén ezt nem nagyon alkalmazzák, hogy lehetőséget adjanak arra, hogy a jogerős ítéletig megtérítsen valamit a vádlott az elcsalt adóból.
Dr.Attika
#
2013.04.29. 04:31
Nem bonyolult ez. A 129.§ (2) bekezdés szóba sem jöhet, hiszen a másod fokon rendszerint nincs bizonyítás, tehát veszélyeztetni sem nagyon lehet.Ahogy ObudaFan írja ez egy újabb különös ok, ami csak az első fokú ítélet kihirdetését követően alkalmazható. Ezt a "Tribuszer ügy" után került bevezetésre, miután a 9 évet megkapta és cca. 3 évre "szabadságolta" magát a vádlott.
ObudaFan
#
2013.04.28. 20:52
Pedig nem, van rá BH, hogy annyira külön eset, hogy például óvadékról sem lehet szó ebben az esetben.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.04.28. 19:37
Ami bonyolultnak tűnik, az már nem neked szólt, ne is törődj vele.
scofield
#
2013.04.28. 19:11
Köszönöm a válaszokat,bár ezt így nem értem. Kérhetném egyszerűbben? Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.04.28. 17:04
Szerintem ez a 129. § (2) c) pontjának egyik esete, tulajdonképpen redudancia.
ObudaFan
#
2013.04.28. 16:59
Azért a gyakorlat szerint a Be. 327. § (2) önálló különös feltétele az előzetes letartóztatás elrendelésének.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.04.28. 16:36
A feltételek mindig ugyanazok. Nincsenek olyan konkrét határok, amilyenekre a kérdésed utal.
De ha az ítéletig nem volt ok, akkor most mi lenne az? Mondjuk, ha végrehajthatóra ítéltek, akkor a szökés, elrejtőzés veszélye tényleg megnőhetett.
scofield
#
2013.04.28. 14:31
Üdv.
A törvény szerint,adócsalásnál,mikor rendelhet el a bíróság előzetest, elsőfok után,ha minden tárgyaláson voltam.Az itélethozatalnál mennyi évtől rendelik el ez előzetest....3-4-5-év től a másodfokú tárgyalásig??
Köszönöm.
Hepé
#
2013.01.30. 14:09
Mail-ben mehet?
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.01.30. 14:08
Te vagy az? Közeli hozzátartozód?
Hepé
#
2013.01.30. 13:14
Nem az vagyok.
„az említett ügyben, a 2. cég ügyvezetője tettes lehet költségvetési csalásban” (Pontosabban akkor még nem volt költségvetési csalás, de adócsalás igen.)
Nagyon jó lenne tudnom mi a bírói gyakorlat a 2. cégvezető esetében.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.01.30. 13:05
Még egy tanácstalan ügyész...
Hepé
#
2013.01.30. 12:44
Akkor ha jól értem, az említett ügyben, a 2. cég ügyvezetője tettes lehet költségvetési csalásban, mert fiktív számlákat állított ki és lekönyveltette, az 1. cég ügyvezetője pedig, aki visszaigénelte az adót jogosulatlanul ezen bizonylatok alapján csalást követett el?
