Köszönöm a választ. Sajnos szeretnek pereskedni. Már volt egy több mint 15 évig elhúzódó per, akkor birtokháborítás okán indították ellenünk. Azt kifogásolták, hogy milyen alapon használjuk a terület jobb, használhatóbb részét. Az adásvételi szerződésben egyértelműen fogalmaztak: " a vevő jogosult kizárólagosan használni az ingatlan keleti végén a kövesút és a faoszlopok közötti 750 n.öl területet." Mivel a terültet nem mérték ki, a per folyamán kiderült, hogy kicsit többet használunk 750 n.öl-nél, de a szerződés egyértelműen behatárolta a területünket. Mindig újabb vádakat hoztak fel ellenünk és a végén visszaléptek, tehát nem jutottunk semmire 15 év alatt. Az ügyvédjük azt javasolta, hogy "a jószomszédi viszony fenntartása érdekében engedjük az átjárást. Ezt megtettük, bár 1 alkalommal éltek a lehetőséggel. Amikor most kiderült, hogy nem tudjuk megvenni a részüket az általuk elképzelt áron, megint ügyvédi felszólítást kaptunk. Persze az új ügyvéd nem tudott az előzményekről. Amikor átnézte a papírokat, akkor közölte velük, hogy nincs ügy és az előző pert sem ellenünk kellett volna indítani a szolgalmi út visszaszerzéséért, ennyi év után pedig már esélyük sincs az elvett utat visszaszerezni. Ekkor újra megállapodtunk, hogy bármikor átjárhatnak egy kijelölt területen gyalogosan, még ha felépül a ház akkor is. Beleegyeztek. Aztán 2 hónap elteltével utat követelnek újra. Nekik pénz kell és csak akkor tudják eladni a területüket, ha az autóval megközelíthető. Az idő nekik nem számít, mert valóban 40 évig nem törődtek a telekkel, így még pár év pereskedés belefér nekik, hogy elérjék a célukat és a béke kedvéért utat kapjanak. Tudják, hogy építkezni akarunk és jelenleg tőlük függünk.
Pontosan mit takar, ha kérem a bíróságon a közös tulajdon megszűntetését. Akkor az a veszély is fennáll, hogy ők kivásárolják a részünket? Végső esetben adnánk utat is, hogy ne függjünk tőlük és meg lehessen osztani a területet, de nem akarunk területet is veszíteni és még a megosztás költségeit is vállalni. De ez lenne a végső megoldás.
SOS osztatlan közös tulajdon
Dehogy fordulnak.
Ha 30 évig nem hiányzott nekik.
Indits megelőző támadást ! Kérd a biróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ha nem tudja kivásárolni a részedet, akkor árverezés következik,s a megállapitott érték 70 %-n megveheted a szomszéd részét. 1 év alatt vége, s épithetsz, vagy 5 évig marakodtok.
Kedves Fórumozók!
Egy összetett problémában kérnék segítséget. Zártkerti ingatlanunkon szerettünk volna építkezni, de a társtulajdonosok nem írták alá az engedélyt. Ekkor kerültek felszínre a dolgok. A telek sajnos osztatlan közös tulajdonban van. A 70-es években vásárolt telkünk a főút mellett fekszik, az északi és déli oldalon házak állnak. Problémánk a nyugati telek tulajdonosaival van, amivel osztatlan közös tulajdonban van az ingatlan. Északi oldalon a telek megvásárlásakor a szerződesben foglaltak szerint 2 m-es szolgalmi utat hagytunk, hogy a nyugati terület megközelíthető legyen. Azonban az északi szomszéd elkezdte gondozni és kerítéssel elzárta így a bíróság megállapította, hogy 40 év alatt jogos elbirtoklás történt részükről. Tehát a nyugati telekrész jelenleg megközelíthetetlen. Ezért megkerestük a tulajdonosait, mivel 30 éve nem gondozzák a területet, ami gyakorlatilag erdővé vált, hogy mi megvásárolnánk tőlük és nem lenne probléma a szolgalmi út hiánya. Ekkor ők nevetségesen magas árat kértek a területért, amit ép eszű ember nem fizet ki. A másik ajánlatunk a terület megosztása volt. Így kerültünk ebbe a helyzetbe, aminek a megoldására várnám az ötleteket. 3 m-es utat kell biztosítani a megosztáshoz, az út azonban 60 méter hosszú lenne! A másik probléma, hogy jelenleg sakkban tartanak minket azzal, hogy nem egyeznek bele az építkezésünkbe, ezért már csak ezért sem szívesen adnánk oda gyakorlatilag 3X 60 méteres területet nekik és fizetnénk a földmérést és a telekmegosztás költségeit. Ők azt mondták, hogy ha nem adjuk oda önként a 3 méteres utat, akkor bírósághoz fordulnak. Mit tegyünk? Segítséget kérek!
Egy kis olvasnivaló a témához a Ptk-ból:
BH1999. 321. A polgármesteri hivatal szakigazgatási szerve által kiadott építési, használatbavételi engedély alapján a ráépítéssel való tulajdonszerzés nem állapítható meg [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 1964. évi III. tv. 26-34. §-ai, 1997. évi LXXVIII. tv. 37. § (2) bek., Pp. 217. § (2) bek.].
EBH2005. 1303. Ráépítés akkor valósul meg, ha a ráépítő a saját anyagával épít a más tulajdonában álló, vagy a közös tulajdonú ingatlanon. Amennyiben a tulajdonostársak megállapodtak az építkezés költségeinek közös viselésében, ráépítés akkor sem állapítható meg, ha a bekerülési költség végül magasabbnak bizonyult a tervezettnél (1959. évi IV. törvény 137. §).
137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.
(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
Összegezve: Ha a férjed már tulajdonos volt a ráépítéskor, vagy a szülők beszálltak az építkezésbe némi anyagi támogatással, akkor nem feltétlenül áll meg a tulajdonszerzés.
Nem egy ökőr ára. Ne mondd hogy nincs 20.000 ft-od ilyen tétnél.
Én is afelé hajlok, hogy meg kéne fellebbezni, de ügyvédre nincs pénzem. Majd megpróbálom összegyűjteni az erre vonatkozó jogszabályokat, és megkérdezni a földhivatalban meg az önkormányzatnál, hogy nekik mi a véleményük, aztán majd meglátjuk...
Azért köszönöm az ötleteket :)
Ágnes
Nem igazán mozgok otthonosan ezen a pályán majd KBS kisegit,
De szerintem ha az öröklés megnyilásakor már volt használatbavételi engedély, akkor te telekkönyvön kivüli tulajdonos vagy.
Szerintem érdemes lenne ügyvédhez fordulni s fellebbezni,mert nagy a tét.
végzéssel=végzés
Sógornőm nem adhatja el a részét. Ha eladhatná, akkor le is mondhatott volna róla, de a közjegyző azt mondta, nem lehet, mivel osztatlan a telek és minden közös. Viszont találtam a ptk.-ban egy olyan szabályt, hogy AKI ENGEDÉLLYEL ÉPÍT, AZ TULAJDONJOGOT IS SZEREZ, amit én úgy értelmezek, hogy már eleve nem lehetett volna köztük 50-50% a felosztás. A közjegyző szerint, majd ha társasházzá nyilváníttatjuk, akkor már lehetek én is tulajdonos, és akkor pontosítjuk, hogy kié melyik rész. De nekem az az érzésem, hogy a házunkat akkor sem lehetett volna az örökség részeként kezelni, mint ahogy a nagymama halálakor sem tették. Egyébként akkor még nem volt használatbavételi engedély. Azon gondolkodom, hogy fellebbezni kellene a határozat ellen, csak jó lenne pontosan tudni, hogy jól gondolom-e a dolgokat. Az a baj, hogy nagyon szorít az idő. :( Egyébként kíváncsi leszek a földhivatalra, mikor a végzéssel bemegy a papírral, hogy jegyezzék fel az új tulajdonviszonyokat, és ott sehol nem szerepel még a házunk....
Okosabbat nem tudok én sem, a társasház itt még nem játszik.
Fogadj ügyvédet - ez olcsóbb lesz - s elölröl göngyölitsétek fel az egészet. De először számojatok. Melyik olcsóbb ?
Ez az ut a rengeteg illetékkel ? Vagy várjátok meg a törvényt, s adó és illetékmentesen a férjednek ajándékozhatja, de akkor nem leszel tulajdonos.
Szerintem egyszerübb ha most a sógornőd papiron eladja neked az örökségét 4 millió ft-ért, arra 2 % az illeték, 80.000 ft és pont.
„A közjegyző szerint a megoldás a helyrajzi szám kérése, vagy a társasházzá nyilvánítás.”
No, ez minek? Ha lényegében ki lettél semmizve, akkor először is tulajdonossá kellene válnod. Ehhez adásvétel kellene, ami után fizetheted az illetéket.
A probléma abban keresendő, hogy amikor elkezdtetek építeni, és megszereztétek a tulajdonosok hozzájárulását ehhez, akkor nem lett kimondva, hogy az építtetők a ráépítéssel tulajdonjogot is szereznek.
Nem tudom, hogy mit és hogyan lehetne, kellene egy hozzáértő ügyvéd, átnézetni vele az iratokat, és meg kellene próbálni megtámadni az örökösödési végzést.
Az viszont számomra nem annyira egyértelmű, hogy vizsgálták-e a ház meglétét az előző örökösödésnél (ha addigra egyáltalán már volt rá használatbavételi), ugyanis, ha figyelembe vették volna, s elfogadják, hogy a tiéd, akkor már lehet, hogy tulajdonosnak kellene lenned.
Kedves Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni az ügyemben. Kb. 11 éve kezdtünk el építkezni apósom telkén, egy meglévő házhoz építettünk hozzá természetesen engedéllyel, és 2009. novemberében sikerült eljutnunk oda, hogy megkaptuk a használatbavételi engedélyt két kikötéssel, amit idén novemberig kell megcsináltatnunk. 1 hónapja adtunk be tetőépítési kérelmet. A földhivatalhoz emiatt az okok miatt még nem mentünk bejegyeztetni a házat. Apósom 3 hónapja meghalt, tegnapelőtt volt a hagyatéki tárgyalás, ami teljesen ledöbbentett. Belevették a hagyatékba a mi házunkat is, és felét megörökölte a sógornőm, nekem pedig állítólag semmi közöm hozzá. Mondanom sem kell a ház háromnegyedét az én pénzemből és örökségemből építettük. Sógornőm le is mondott volna róla, de a közjegyző szerint nem lehetséges, mivel a telek az apja nevén volt, és ez egy osztatlan közös tulajdon, így férjemé és övé közösen minden. Azt még megjegyezném, hogy mikor a férjem nagymamája meghalt kb. 7 éve, akkor kivették a hagyatékból a házunkat.
Kaptam egy olyan tanácsot, hogy indítsak polgárjogi pert a sógornőm ellen, de miért tenném, amikor ő lemondott volna? Nem akarom, hogy bármelyikünk is emiatt fizessen!
A közjegyző szerint a megoldás a helyrajzi szám kérése, vagy a társasházzá nyilvánítás.
Jogos volt ez a hagyatéki eljárás? Hogy szerepelhet örökségül a mi házunk, amikor a földhivatalnál még be sincs jegyezve? Egyik közjegyző kiveheti a házat az örökségből, a másik nem? Ha nem volt jogos, érdemes fellebbezni, vagy tényleg egyszerűbb a társasházzá nyilvánítás? Fellebbezésnél mennyi az illeték?
:) Nem azért törlesztjük a vételár hitelét mert használjuk a tulajdonunkat, hanem azért, mert kölcsönt vettünk fel, hogy a tulajdonunk legyen.
Ugyanakkor fenntartom :
Ha én elköltözök a saját lakásomból ergo kényelmetlenebb körűlmények közé kerülök, az egész lakást hátra hagyom, akkor ne én fizessem azért a törlesztőrészlet felét amit nem is használok.
Imma !
Ha nincs leirva a megállapodás utána azt mondd amit akar.
„ügyvédi megállapodást, misze”
Ancsika!
Nem tartom jó ötletnek a megállapodásotokat, mert a hitel mindig magasabb összegű, mint az ingatlan forgalmi értéke, így aki a törlesztést választja, mindig többet fizet, mint a társa.
Ha hivatalos papírt szeretne, olvasgassa a banki hitelszerződését, ott le van írva, hogy neki mint adósnak, mik a kötelezettségei a hiteltörlesztéssel kapcsolatban, másrészt forduljon bírósághoz, onnan is kaphat hivatalos papírt.
Használati díjat nem kell fizetned, mert a férjed önként döntött arról, hogy nem kíván a közös lakásban lakni. Ha ezzel zsarolna, akkor engedd meg neki, hogy visszaköltözzön, míg véglegesen meg nem szüntetitek a közös tulajdont.
Ha ki szeretnéd vásárolni a férjed, akkor kell egy közös megállapodás, de még csak véletlenül se ahhoz az ügyvédhez menjél, aki az előző megállapodást készítette, szóval a megállapodásban rögzítsétek, hogy a házassági vagyon megszüntetése során a férjed kifizeti neked az egyedül törlesztett hitel felét.
Én a helyedben már most sem fizetném egyedül a törlesztést, mert ha 5 év múlva számoltok el, csak a befizetésed felét kérheted, a kamatokat nem, mert vagy azt mondja, hogy önként teljesítettél, vagy azt, hogy így állapodtatok meg.
koszonom a valaszt! :)
timi
„Azért nem egészen! ”
:) Csak azért hívom fel a figyelmet, mert nincs időm részletezni.
köszönöm szépen a segítséget!!!
Ancsika !
Azért- nem egészen ! A férjed tulajdonát is használod,ezért- használati dijat -is kellene fizetned.
Ez kb.25.000-ft-havonta. Ha a törlesztőrészleted 40-50.000-ezer ft havonta,akkor kb. Nullszaldós az ügy.
Egyedül-használsz egy egy lakást aminek a fele nem is a tied, s még elvárnád hogy fizesse a törlesztőrészlet felét,mikor be sem teszi a lábát a házba?
Hogy eladáskor feleztek,az természetes,mert a vagyon közös.
MajorDomus köszönöm a választ, most már nyugodtan alszom. Sajnos ezt az aggályos szemléletet örököltem.
üdv.
Segítsetek légyszíves!
Segítségeteket szeretném kérni egy velem kapcsolatos dologban. Egy éve elváltam a férjemtől, közös lakásunk (ő az adós, én az adótárs) ügyében úgy egyeztünk meg, hogy ő elköltözik, én maradok. Írtunk egy ügyvédi megállapodást, miszerint én lakok a lakásunkban, és én fizetem a törlesztő részlet egészét. A volt férjem számlájáról minden hónapban leszedi a bank, és én kp-ban odaadom neki. Ez így ment egy évig, és sajnos nem voltunk tisztában azzal, amit most tudtunk meg, hogy ha az egyik fél ki akarja vásárolni a másikat, akkor egy az APEH által felbecsültetett ingatlanérték felét kell kifizetni a másik fél részére függetlenül attól, hogy eddig ki és mennyit fizetett, illetve milyen formában. Az új információ birtokában (5 évig még nem idegeníthető el, de ezután eladható, és minden feleződik) úgy gondolom hogy jogtalan, ha én fizetem a teljes törlesztő részletet. A volt férjemnek természetesen nem füllik a foga hozzá, hogy fizesse a fél törlesztő részletet havonta, mondván ő nem lakik itt, de amennyire én tudom, nem is szándékozik. Ő azt szeretné, hogy mivel én lakok itt, így még 5 évig fizessem helyette is a közös lakásunk törlesztőjét, majd ha 5 év után elidegeníthető lesz, akkor szeretné eladni, és megkapni a lakás árának felét. Magyarul több milliót Forintot adnék neki ajándékba. Hivatalos papírt követel, hogy neki is fizetnie kell a közös ingatlanunk törlesztő részletének felét! Szerintem ez nevetséges, de éppen ezért szeretnék itt tanácsot kérni ez ügyben, hogy mit tehetek? Előre is köszönöm!
Segítsetek légyszíves!
Segítségeteket szeretném kérni egy velem kapcsolatos dologban. Egy éve elváltam a férjemtől, közös lakásunk (ő az adós, én az adótárs) ügyében úgy egyeztünk meg, hogy ő elköltözik, én maradok. Írtunk egy ügyvédi megállapodást, miszerint én lakok a lakásunkban, és én fizetem a törlesztő részlet egészét. A volt férjem számlájáról minden hónapban leszedi a bank, és én kp-ban odaadom neki. Ez így ment egy évig, és sajnos nem voltunk tisztában azzal, amit most tudtunk meg, hogy ha az egyik fél ki akarja vásárolni a másikat, akkor egy az APEH által felbecsültetett ingatlanérték felét kell kifizetni a másik fél részére függetlenül attól, hogy eddig ki és mennyit fizetett, illetve milyen formában. Az új információ birtokában (5 évig még nem idegeníthető el, de ezután eladható, és minden feleződik) úgy gondolom hogy jogtalan, ha én fizetem a teljes törlesztő részletet. A volt férjemnek természetesen nem füllik a foga hozzá, hogy fizesse a fél törlesztő részletet havonta, mondván ő nem lakik itt, de amennyire én tudom, nem is szándékozik. Ő azt szeretné, hogy mivel én lakok itt, így még 5 évig fizessem helyette is a közös lakásunk törlesztőjét, majd ha 5 év után elidegeníthető lesz, akkor szeretné eladni, és megkapni a lakás árának felét. Magyarul több milliót Forintot adnék neki ajándékba. Hivatalos papírt követel, hogy neki is fizetnie kell a közös ingatlanunk törlesztő részletének felét! Szerintem ez nevetséges, de éppen ezért szeretnék itt tanácsot kérni ez ügyben, hogy mit tehetek? Előre is köszönöm!
Petra....
Ne gondolj mindig a legrosszabbra.
Természetesen a szerződés érvényes ha azt az unokahugod is aláirta. Továbbá -életszerütlen hogy betartana neked.
Csak arra mutattam rá, hogy ha a szomszédod eladja a házat(ez sem valószinü) akkor az uj szomszédra a megállapodás nem kötelező. Más kérdés hogy ha szerződés van azt el szokta fogadni az uj tulaj is.
Ha társasházzá alakitjátok ( szerintem most nem kell) akkor viszont a megállapodás a 22-ik tulajra is kötelező.
Nyugodj meg,helyesen cselekedtél,további teendő nincs.
timi
Ha nem tudtok közös nevezőre jutni, majd a bíróság megmondja, hogy mennyit fizessen.
