Ingatlan adás / vétel

Tehát, ha jól értelmezem, megoldható, hogy a haszonélvező nélkül adják el a házat a tulajdonosok? Semmilyen hozzájárulása nem kell hozzá? Csak azért kérdezem, mert már sok helyen kérdeztem és egyértelmű nem volt a válasz. Szóval a haszonélvező majdnem teljes jogú tulajdonos. Ez nevetséges!

„és ha a feleségem részére vásárolok lakást az csökkenti az adomat?”

Nem.

Szerintem elég baj, hogy nincs érték a csereszerződésben. Szerintem nincs az szja-törvényben erre pontos szabály, és ebből adódóan az adóhatóság valószínűleg a neked legrosszabb verziót próbálja átvinni: 2.8M érték,2006-os szerzés.

Üdv mindenkinek!

Olvastam régebbi hozzászólásokat és nem találtam választ az én esetemre.Szeretnék segitséget kérni.1998-ban vásároltam egy lakást 2.8M-ért.Azt a lakást el cseréltem 2006-ban egy nagyobbra érték kűlönbözet nélkül,amit most 24 M-ért szeretnék eladni(a tulajdoni lapon csak én szerepelek).Két lakást szeretnék az eladása után vásárolni az egyiket a saját részemre a másikat a feleségem részére.Kérdésem most mi alapján kell adóznom? Tudom hogy a vételi és eladási különbbség után,de én cseréltem és a szerzödésben nem szerepel érték.Mi alapján becsülik meg mennyiért szereztem az ingatlant? és ha a feleségem részére vásárolok lakást az csökkenti az adomat? Előre is köszönöm!!

Köszönöm szépen a válaszokat.

F. Szilvia

De ha be sem költöztetek az ingatlanba, akkor sajna nem lehet hitelt érdemlő módon bizonyítani a használatbavételt.
Ha idén kéritek a haszn.v. engedélyt, akkor az idei szerzésnek minősül.

Ha nincs használatbavételi (fennmaradási) engedély, a szerzés éve az ingatlan vagy építés hitelt érdemlően bizonyított tényleges használatbavételének éve. Ez igaz az ingatlan használatbavételi engedélyének megszerzését követő bővítésekre is (ami azt jelenti, hogy értékesítéskor adott esetben több szerzési évvel, szerzési értékkel kell számolni). Ha a tényleges használatbavétel hitelt érdemlően nem állapítható meg, az átruházás éve számít a megszerzés évének (ami ugyancsak több szerzési évet keletkeztethet).

[Lásd az 1995/CXVII. törvény 60. §-ában és az adómódosító törvény 468. § (8) bekezdésében.]

Valószínűleg a földhivatalban sincs rendezve a bejegyzés, azt csak a használatbavételi után jegyzik be, bejelentésre.

Tisztelt Szakértők!

Építettem egy családi házat, melyre még nem kértem meg a használatbavételi engedélyt. Az életem úgy alakult, hogy nem tudok a családi házba költözni. Van komoly vevő a házamra, aki részben hitelből vásárolná meg azt. A hitelt akkor kapja meg, ha megkérem a házamra a használatbavételi engedélyt.

Jól értelmezem, hogy adót kellene fizetnem az engedéllyel rendelkező ingatlan után még akkor is, ha a ház építését 16 évvel ezelőtt kezdtem meg?
Ha most kívánom eladni a házat, és nem szeretnék adót fizetni,akkor a használatbavételi engedély nélkül kellene eladnom az ingatlant?

Válaszukat köszönöm.

Békés,nyugodt ünnepeket kívánok.

Tisztelettel:

F.Szilvia

„egy haszonélvező is, akinek a beleegyezése nélkül nem tudnak túl adni a házon”
Dehogynem. Csak ócsóér.

Ha a haszonélvezőnek másik házon van a haszonélvezete, akkor minden további nélkül.

Üdv!

Lenne egy kérdésem. Adott két tulajdonos, a nevükön van egy szép nagy ház. Viszont adott egy haszonélvező is, akinek a beleegyezése nélkül nem tudnak túl adni a házon. azon kívül, hogy meghal a haszonélvező, más út nincs az eladásra?

köszi

Igen.

Köszönöm a reakciódat!
Csak még egy kérdés: a tulajdonjog megszerzése után kirótt illetéket kérhetem-e részletfizetésre méltányossági alapon?

Az ügyvédi munkadíj 1% körül va, szóval olyan 40k. A visszterhes szerzés illetéke 80k. De ha egy éven adtál el másik lakásingatlant, akkor csak az értékkülönbözet után kell fizetni.

A köziratba foglalást közjegyző végzi?Az elég húzós.
Mibe kerülhet egy 4 millós ház ügyvédi illetve illetéki költsége?

Kell. Vagy közokiratba foglalás.

Kedves kbs!
Köszönöm válaszod.
Ez a 6000Ft-nyi költség földhivatali illetéket jelent?
Kell-e ügyvédi közbenjárás?

6000.
De hogy mennyi az ileték, az más kérdés.

Milyen átírási költséggel jár egy 4 milliós ingatlan?

Földhivatal, telekkönyv.

Nem tudom, hogy létezik-e a lakás az ingatlannyilvántartás szerint, de ezt honnan lehetne megtudni, és ez a nyílvántartás micsoda???Mitől függ, hogy nyílvántartásba vették-e a lakást? válaszát előre is köszönöm

Tehát akkor első körben a számomra hitelező bankot kellene faggatnom, hogy mit gondol erről.
Értem...
Köszönöm!

„egyáltalán eladhatom-e az ingatlant, amennyiben nincs maradék nélkül kifizetve a bankhitel,”
Minden valószínűség szerint elidegenítési tilalom van bejegyezve - a jogosult hozzájárulása nélkül a szerződés létre sem jön.

Zselyilevente: létezik az a lakás az ingatlan-nyilvántartás szerint?

Kedves Hozzáértők!

Eladnám a házamat, és van rá (végre) vevő, ám eléggé kaotikus (számomra) az ügy. Házon 10 millió lakáshitelem van, a vevő 18-ért veszi meg, de ebből kb 14 milliót tud kp-ban letenni. A maradékra kölcsönt venne fel, ám ehhez egyelőre nincs meg a kellő idejű munkaviszonya plusz vevő kifejezetten a lassan intézkedő típus- tehát az ő kölcsönük még hónapokig várathat magára. Azonban heteken belül nagyon szeretne családostul beköltözni a házamba, mert a sajátjukat közben eladták. Ami engem illet- egy el nem ismert, ám rövidesen végrehajtható tartozásom miatt- annak örülnék, ha az adásvételi szerződés mialőbb elkészülne, és vevő nevére kerülhetne a ház. De milyen módon tudom azt elérni, hogy BIZTOSAN megkapjam a maradék vételárat? Illetőleg egyáltalán eladhatom-e az ingatlant, amennyiben nincs maradék nélkül kifizetve a bankhitel, amelyet a vevő által rendelkezésemre bocsátandó részösszegből nem kívánnék teljesen kifizetni???
Köszönöm!