drbjozsef
2017.03.11. 14:13
Az a kérdés, hogy van-e jogcíme ott lakni? Lehet, de hogy nem egy régi, törölt haszonélvezeti jog "feléledése" miatt, az biztos.
Vht. módosítás
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.11. 12:18
Nincs olyan, hogy "kvázi bérlő", ha mégis van, nem azt jelenti, amit te gondolsz.
Amúgy ha jobban tudod, mi a fenének kérdezősködsz?
vanca
#
2017.03.11. 11:30
kösz, a tanácsot. de nem minegy, mi a jogcíme. ezért kérdeztem, és még mindig kérdezem, hogy kvázi bérlőnek tekinthető e.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.11. 11:02
Vanca: pereld be.
drbjozsef
#
2017.03.11. 10:16
Az biztos, hogy a magyar törvényhozási gyakorlatról mindent elmond ez az eltérés... szomorú.
vanca
#
2017.03.11. 10:13
Szeretném kitenni az 1/1 ingatlanomból, csak nem tudom, hogyan álljak neki. Nem tekinteném bérlőnek, ha nem muszály, és erre ő sem hivatkozott soha. A régi, 1999-ben(új házasság okán) törölt özv.h.élvezete feléledéséről beszél.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.11. 10:01
Vanca, mi az igazi kérdésed? Mert azt nem hiszem, hogy a dogmatikai kíváncsiság vezet.
gerbera317
#
2017.03.11. 09:37
Attika, akár igazad is lehetne. Csakhogy a törvény szerinti "érvényes vételi ajánlat", és annak magyarázat szerinti verziója között akkora lényegi különbség van, hogy a jogalkalmazó csak az egyikhez ragaszkodhat, és az jelen esetben - ebben talán egyet tudunk érteni - a törvény szerinti változat.
Megjegyzem, vannak dolgok, amiket nem lehet az egyetemen megtanulni, az vagy van, vagy nincs, és ha nincs, már soha nem is lesz.
vanca
#
2017.03.11. 09:07
Üdv.!
Kérdésem, hogy kialakul e kvázi bérlői viszony automatukusan, csak mert adós bent maradt az 1/2 tul.része árverése után az ingatlanban, pedig nem az ő, hanem a tul. társ lakottságára tekintettel lett lakottan árverezve. ( azóta -tavaly májusban-a tul. társ inatlanrészét is megvettem, a szerződésben per igény és tehermentesen, adósra, lakottságra nincs a szerződésünkben semmiféle utalás) Lehet neki jogcíme? Arra hivatkozik, bár nem konkrétan...
Dr.Attika
#
2017.03.11. 09:06
Gerbera!
Többek között azért szükséges a jogi egyetemi végzettség, hogy a jogszabály értelmezését megértsd.
Van a törvény szövege. Az a jogalkotó parancsa. Ezt a parancsot kell a jogalkamazónak értelmezni és annak megfelelően dönteni. A jogszabály értelmezésének több módja van. Hogy mik ezek, legyen Neked házi feladat. Ha ezzel kapcsolatos ismereteket megszerezted, akkor már bizonyosan nem írsz ilyen zöldségeket.
gerbera317
#
2017.03.11. 07:33
Alapvető dolog, hogy ha a jogalkotó azt akarja, hogy a törvény arról szóljon, mint a magyarázata, akkor a magyarázat szerinti szándékot kell törvénybe foglalni. Az nem működik, hogy a törvény azt mondja, hogy "fehér", a magyarázata pedig, hogy "nem, az fekete". Ha mégis előfordul ilyen, akkor a törvényt kell nézni, nem a magyarázatát.
gerbera317
#
2017.03.10. 20:15
És a törvényszöveg nem magyarul van?
colle
#
2017.03.10. 20:12
gerbera317
A törvény szövege ez:
(2) Ha a végrehajtó a Módtv. hatálybalépése napjáig már közzétette az elektronikus árverési
hirdetmények nyilvántartásában az ingatlan árverésér ől szóló vagy annak folyamatos
árverezése iránti hirdetményt, és arra érvényes vételi ajánlat nem érkezett, a végrehajtó a
Módtv.-nyel megállapított rendelkezéseknek megfelel ően módosítja a hirdetményeken az
érvényes vételi ajánlat legkisebb összegét, és az így módosított hirdetmény közzétételével a
folytatja az eljárást.”
De az előterjesztés a magyarázatában a fentiektől eltérő rész szerepel.
Abban az esetben, ha a módosítással érintett rendelkezések hatálybalépése napjáig az árverésen nem érkezett a kikiáltási árat elérő érvényes vételi ajánlat, a végrehajtó –a módosítással érintett rendelkezéseknek megfelelően –módosítja a hirdetményeken az érvényes vételi ajánlat legkisebb összegét.
Ebben az esetben melyik rész a mérvadó?
Köszönöm szépen a válaszod!
gerbera317
#
2017.03.10. 18:46
És mit mond a törvényszöveg?
colle
#
2017.03.10. 18:27
gerbera317
A törvény magyarázatában ez szerepel.
Abban az esetben, ha a módosítással érintett rendelkezések hatálybalépése napjáig az árverésen nem érkezett a kikiáltási árat elérő érvényes vételi ajánlat, a végrehajtó –a módosítással érintett rendelkezéseknek megfelelően –módosítja a hirdetményeken az érvényes vételi ajánlat legkisebb összegét.
Nekem ebből az következik, ha nem érkezett a kikiáltási árat elérő érvényes vételi ajánlat, tehát hiába van ott a minimum licit, ami például a kikiáltási ár 70%-a, akkor is módosítani kell a törvénymódosítás alapján. Rosszul értelmezem?
Te azt írtad, ha van már érvényes licit, akkor ne m vonatkozik arra az árverésre. A magyarázatban pedig az van ha nem éri el a kikiáltási árat...
Akkor most, hogy is van ez? :)
Köszönöm válaszod!
gerbera317
#
2017.03.10. 12:35
Ha a törvény hatályba lépésekor van már érvényes licit, akkor arra az árverésre nem terjed ki a törvény hatálya.
colle
#
2017.03.10. 11:57
Kedves Szakértők!
Az lenne a kérdésem, ha a vht. törvény módosítása hatályba lép, akkor a hatálybalépést követően záródó liciteknél, ha már valaki megtette a minimum licitet, abban az esetben is alkalmazzák a törvénymódosítást vagy nem? Tehát felemelik a 70%-ról az induló árat a kikiáltási árra?
Köszönöm!
Grave7
#
2017.03.09. 21:03
@moandras: Ha csak egy olyan ügy is van, ami fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtására irányul, akkor arra az ingatlanra is vonatkozik a törvénymódosítás.
Grave7
#
2017.03.09. 21:00
@Dr.Attika: Értem, hogy megbízás alapján az ügyfél képviseletében jársz el, de nem hinném, hogy a fórumon egy hozzászólás írása is az lenne. De ha leírod, hogy nem szubjektív véleményedet postolod, hanem ez is egy megbízás része, elhiszem neked.
Szakmai hozzáértésed kritikájára személyeskedéssel válaszolsz.
Nem akarok ugyanígy visszavágni, de úgy értem az általad leírtakból, hogy szerinted az életkor miatt automatikusan, fenntartások nélkül tisztelni kell az idősebbet/tapasztaltabbat és nem lehet megkérdőjelezni a tudását. A kezdeti tisztelettel egyetértek, de annak megőrzéséért tennie kell az illetőnek és ha nem tart lépést a változásokkal, nem ért meg bizonyos jogszabályokat, akkor az idősebb tudását meghaladhatja a fiatalabbé.
Nem írtam sehol, hogy talpig becsületesnek gondolok minden végrehajtót, de ha megmutatod a konkrétan ezt állító hozzászólásomat, megkövetlek.
Ezzel szemben Te több hozzászólásodban is az összes végrehajtóra általánosítva kijelentetted, hogy kvázi bűnöző mind (jelen témában 2017.03.08. 20:13-kor, Vevő jogaiban 2017.03.01. 20:00-kor).
Ahogy más hivatásrendeknél (tehát pl. az ügyvédeknél is) van olyan aki nélkül gazdagabb lenne a szakma, úgy a végrehajtók között is van, aki nem való a pályára. Nem tudom honnan vetted a 10%-os büntetőeljárás statisztikát, de kérlek írd meg a linket, érdekelne (ha van bűncselekmény szerinti megoszlás is, még jobb). Megjegyzem, a büntetőeljárások egy része valószínűleg olyan, hogy az adós nem békélt meg a végrehajtó eredményes intézkedésével és miután kifogását, fellebbezését, panaszát elutasították, kártérítést sem tudott érvényesíteni, "utolsó mentsvárként" feljelentette a végrehajtót - erről is jó lenne egy statisztika.
Utolsó kérdésedre csak egy kérdéssel tudok válaszolni: "Sok ügyvéd az Ügyvédi törvény hatályba lépése óta milliárdos vagyont halmozott fel. Ugyan miből?" - válaszom mindkettőnk kérdésére: elvégezte a jogszabályok által meghatározott feladatát.
Megint csak ismételni tudom magam: ha bűncselekményről tudsz, tegyél feljelentést; ha etikai vétségről/jogszabály megkerüléséről, tegyél panaszt; de akár kezdeményezhetsz vagyonosodási vizsgálatot is. (De elismerem, ezek pontos menetéhez nem értek, büntetőjogban nem kérdőjelezem meg tudásod.)
moandras
#
2017.03.09. 16:48
Tisztelt Szakértők!
Elnézést a zavarásért, nem akarok itt illetlenkedni, de még nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy mi a helyzet az új végrehajtási törvény szerint azokkal az ingatlanokkal, ahol több végrehajtást kérő is van, aki nem bank. Gondolok itt: magénszemélyek, Magyar Államkincstár, E-on, EOS, Instrum Justita...Stb???
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.03.09. 11:15
„véd mindig az ügyfele pártján áll és az ő érdekeinek megfelelően jár el.”
Általános jellegű, pl. de lege ferenda vitákban? Nekem ez új. (Hazudok, mert láttam már ilyet. Amikor Bárándy Péter igazságügyminiszter lett, a büntetőjogszabályok enyhítése leginkább a védőügyvédi múltjával volt magyarázható. Csakhogy a gondolkodásnak ezt a tapadását már akkor is hibának tartottam.)
Dr.Attika
#
2017.03.09. 10:33
Grave7! Adóspárti vagyok, mer adósok keresnek meg jogi képviselettel és nem a hitelezők. Ügyvéd mindig az ügyfele pártján áll és az ő érdekeinek megfelelően jár el.
Hogy értek-e a végrehajtási joghoz? Szerintem igen. Te még vélelmeim szerint pisipogácsát készítettél a játszótéri homokozóban, amikor a hatályos Vht-t megalkották. Akkor én már foglalkoztam végrehajtási kérdésekkel.A talpig becsületes végrehajtókról alkotott véleményedet árnyékolja, hogy a cca. 220 fős végrehajtói állomány 10 %-nál büntető eljárás van folyamatban hivatali visszaélés, vesztegetés és egyéb bűncselekmények miatt. Nem nagy utánajárást igényel. Sok végrehajtó a Vht. hatályba lépése óta (1995.) milliárdos vagyont halmozott fel. Ugyan miből?
gerbera317
#
2017.03.09. 10:15
Nem lehet tudni, hogyan fog reagálni a piac (vagy nevezzük inkább érdeklődői körnek), úgyhogy kár előre gyártani az elméleteket.
runningman
#
2017.03.08. 23:47
KBS, „Ti. a fene se fog becsértéken vásárolni, hiszen annyiért gyorsabban, licit nélkül és kevesebb kockázattal eladótól is vehet. Tehát a bank nem jut a pénzéhez, de ettől az adós tartozása még kamatozik tovább, vonják a fizetése, nyugdíja harmadát-felét élete végéig.”
Azért bekövetkezhet az is, hogy a bankok, követeléskezelők nekikezdenek ingatlanportfoliót építeni. Mert eddig volt esély arra, hogy végrehajtásból készpénzhez jut, a maradékot meg hajtja-hajtja. Na de ez a készpénzhez jutási lehetőség elillan.
Simán elképzelhető, hogy beletolják az egyébként a kielégítési sorban első helyen álló bankok a vh költséget az árverésbe és követelésbeszámítással vásárolnak. Utána kapnak egy lepusztult ingatlant amit felújítanak s eladnak/kiadnak akár többéves folyamat után. Ennek vszleg még mindig nagyobb lesz a megtérülése és kisebb a kockázata mint egy piaci ingatlanhitelnek, főleg ha az adóssal megegyezésre tudnak jutni, hogy egy mérsékelt bérleti díjat fizethet haláláig.
Ez inkább csak tőkeerős cégeknek járható út, reméljük pl egy intrum justitia keményen szopni fog. De simán elképzelhető - idővel - mondjuk 50.000 otp bérlakás.
Grave7
#
2017.03.08. 22:04
Módosítás előző hozzászólásom első mondatában:
"[...], mert nem értesz ehhez a jogterülethez."
