Vht. módosítás


Grave7 # 2017.03.08. 21:51

@Dr.Attika: Ismételten kérlek, ne tiszteld meg a végrehajtási jogi témákat hozzászólásaiddal, mert értesz ehhez a jogterülethez.
Nem az a legnagyobb baj a hozzászólásaiddal, hogy látványosan adóspárti vagy és a nemfizetésre buzdítasz, illetve rühelled a végrehajtókat és ezért általánosságban bűnözőnek tekinted mindet. A probléma abból fakad, hogy nem ismered behatóan a végrehajtási jogot (se annak alapelveit), így ezzel kapcsolatos kommentjeid 90%-ában téves tanácsot adsz, a kérdés félreértése miatt nem segítség a válaszod.
(Az már mellékes, hogy szubjektív állításaiddal a végrehajtókba vetett közbizalmat, ezzel a fizetési hajlandóságot, és végeredményben a jogbiztonságot rontod - ha esetleg a segítő szándék motiválna és a végrehajtói szakma méltóságának növelése a nemes célod, akkor ha tudsz konkrét bűncselekményről, tegyél feljelentést; ha etikai vétségről, jogszabály kijátszásáról van információd, tegyél panaszt.)

Ilyen szakmailag problémás kommentek pl.: jelen témában 2017.03.08. 18:18-kor; Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtásban 2017.03.08. 20:38-kor; vagy jelen témában 2017.03.08. 19:01-kor, amikor magyarázatot idézed, de a jogszabály -alábbi- szövegét nem olvasod el; stb.

Vht. közlönyállapot:
147. § (1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingatlan becsértékét (a kikiáltási árat), ismerteti az árverési feltételeket, és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére.
(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig.
(3) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló megvette.

(Ezzel kapcsolatban megjegyzem, Kovács_Béla_Sándor hozzászólását direkt félreértelmezted, hogy aztán saját első -téves- hozzászólásodat helyesbítsd.)

Dr.Attika # 2017.03.08. 21:31

Nem párhuzamként, hanem gerbera jogbiztonságot hivatkozására írtam.

Hogy populista vagy sem ez az új jogszabály azt nem tudom. Édesapám 1907-ben született és késői gyermek vagyok 8 testvérem mellett. Ő mezőgazdász volt. Gyermekkoromban mesélte, hogy a 30-as években sok volt az ingatlan-végrehajtás. Javarészt a földművesek által felvett un. zöldhitelek miatt. Ő mondta, hogy ilyen végrehajtásokon magára is valamit adó ember nem vett részt. Akkor még ott az ingatlannál, nyilvánosan zajlottak a végrehajtások. Úgy gondolom, hogy ma is kellene annyi emberi szolidaritás, hogy nem költözök be olyan ingatlanba, ahonnan mást kilakoltattak.Viseljék már a bankok is a felelőtlen hitelezésük miatti veszteséget.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.08. 20:58

Érdekes párhuzam.
Megjegyzem, senki nem állította itt, hogy ne lehetne ilyen módosítást elfogadni. Amit én állítok, az az, hogy ez a módosítás - és főleg a tálalása - demagóg, populista, káros, veszélyes és kontraproduktív.
Mi köze ehhez a korengedményes nyugdíjnak?

Dr.Attika # 2017.03.08. 20:53

Hol van jogbiztonság Magyarországon? Pl. szolgálati (rendvédelmisek) nyugállományúak esetében a szolgálati nyugdíj helyett egy törvénnyel szolgálati járadékot vezettek be, ami ráadásul 15%-os adóval is terhelt. Lehessen már akkor a bankok nyereségét is- ha közvetve is- csökkenteni törvény módosítással.

gerbera317 # 2017.03.08. 19:17

A te ingatlanod is a törvénymódosítás hatálya alá fog esni. És ahogy KBS fórumtárs máshol már megjegyezte, ha 70 százalékon nem kellett a kutyának sem, akkor most teljes kikiáltási áron biztos, hogy kelleni fog. Mert ez így logikus. Hajrá jogbiztonság, hajrá magyarok!

Dr.Attika # 2017.03.08. 19:13

Te az alapelvi szinten állítottad, hogy a Vht. szerinti végrehajtási licit lefele mehet. Nem. Pont a törvény megalkotásakori jogelvet szemléltettem, hogy felfele kell először megkísérelni. Ehhez köze nincs az internetnek.
Ma is először "felfele" kellene a végrehajtónak törekedni. Ha nem megy, akkor "lefele".
Ne legyünk álszentek. A mai internetes végrehajtási licitálók többsége a végrehajtók strómanjai.Van olyan végrehajtó, aki még a látszatra sem ad és strómanját a saját irodája címére jelenti be állandó lakcímre.

moandras # 2017.03.08. 19:02

Tisztelt Szakértők!

Tudnának valamit érdemben mondani az alábbi kérdésemmel kapcsolatban is, hogy akkor most végülis "mi van" az én esetemben?? Nagyon megköszönném! :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.08. 18:03

Arról, hogy akkor is lehetett 70 (esetenként 50) %-on érvényes ajánlatot tenni, amikor még nem volt internet.

Dr.Attika # 2017.03.08. 18:01

Kollégám!
Nekem még meg van a Vht. első magyarázata. Kjk. 1995.
Ebben ez áll a Vht. 147.§-hoz.

"A végrehajtó közli a kikiáltási árat, az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlataik megtételére. A végrehajtó az egyes ajánlatokat kikiáltja és az árverést addig folytatja,amíg magasabb ajánlat érkezik."

Milyen évtizedes szabályozásról írsz?

moandras # 2017.03.08. 17:27

Mármint ahhoz, hogy 100%-on árverezzenek tovább a 70% helyett?
És ha nem járulnak hozzá(mert hát ki az a b...sz, akinek ennyire nem kell a pénze), akkor továbbra is 70%-on megy vagy 80%-on? Ezt a részét nem értem...Sajnos sok végrehajtási ügy van ellenem, de a bank az elsődleges kérő a 10 milliójával, utána jönnek csak a többiek: közeüzemi számlák, EOS, Innstrum Justita összesen 400ezer; továbbá magánszemélynek 3 millió, és MÁK-nak szintén 3 millió.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.08. 17:25

Lehet, hogy az én gondolatvilágom avitos
Nem avitos, csak hiányos. Többféle árverezési technika ismert. A leggyakoribb valóban az, amikor a kikiáltási ártól megadott licitlépcsővel felfelé lehet licitálni, de ismert az is, amikor a kikiáltási árat elérő ajánlat híján a kikiáltó a licitlépcsővel lefelé kezd el haladni, amíg nem érkezik ajánlat (és onnan ismét felfelé); és igen, az sem az ördögtől való, hogy a becsérték mellett meghirdetnek egy legkisebb árat, amelyen lehet érvényes ajánlatot tenni. (Ilyenkor tulajdonképpen ez a legkisebb ár a kikiáltási ár.)
A Vht. évtizedek óta az utóbbi módon szabályoz. Nem ismerted?

Dr.Attika # 2017.03.08. 17:18

Akkor nekik is hozzá kell járulni a megállapodáshoz.

moandras # 2017.03.08. 17:09

És mi a helyzet akkor, ha vannak további végrehajtást kérők is, akik viszont nem bankok. Pl.: MÁK, magánszemélyek, E.ON...

Dr.Attika # 2017.03.08. 17:02

Előzőekhez. Lehet, hogy az én gondolatvilágom avitos, de nálam az árverés jelentése: Ki ad érte többet!
Műtárgy aukciókon sem úgy kezdik, hogy:
Kikiáltási ár 100.000,- . Ki ad érte 70.000-et?

Dr.Attika # 2017.03.08. 16:58

Tisztelt moandras!
Igen. Az Ön ügyére is vonatkozik. Fogyasztói szerződés. Lényegtelen, hogy a hitelező bank külföldi vagy magyar. Igaz, hogy a külföldi bank nem értesül a magyar jogszabály változásról, de a végrehajtó magyar, így ő hivatalból tudja.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.08. 16:44

http://valasz.hu/…onnek-122832

Ez egy okos ember. Más kérdés, hogy az ügyvédek ellen hangulatot kelteni ugyanolyan felelőtlenség, mint a bankok ellen.

moandras # 2017.03.08. 16:35

Tisztelt Jogászok!

Nekem nem magyar deviza alapú hitelem van. Én 2010-ben vettem fel az osztrák Steiermarkische Bankkasse-nél hitelt, amit nem tudtam fizetni és 6 éve árverezteti a bank ez miatt a vidéki kisvárosban lévő házamat, 70%on is sikertelenül. Rám is vonatkozik ez az új törvény?

Kovács_Béla_Sándor # 2017.03.07. 19:21

Egyrészt nem egészen arról szól a módosítás, mint a propagandája: nem minden végrehajtásra vonatkozik, csak a fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések behajtására (értsd: a bankok követelése); másrészt nem célravezető, sőt kifejezetten káros hatása lesz. Ti. a fene se fog becsértéken vásárolni, hiszen annyiért gyorsabban, licit nélkül és kevesebb kockázattal eladótól is vehet. Tehát a bank nem jut a pénzéhez, de ettől az adós tartozása még kamatozik tovább, vonják a fizetése, nyugdíja harmadát-felét élete végéig.

Tipikus "látványjogalkotás". Nem kéne.

ius latratus # 2017.03.07. 18:47

S 2018-ban (-ra) újabb csomag érkezik.
;)

Vh-ügyes # 2017.03.07. 18:37