Én teljesen laikus vagyok. Érdemben vitázni nem tudok, hisz én is segítségért jöttem ide. Bemásolom azt a szöveget, amit kifogásként beadtunk a bíróságra, aztán majd az eldönti, hogy mi legyen.
Ez szerepel a beadványban:
Nem érvényes az a becsérték megállapítás, ami 6 hónapnál régebbi:
„A Magyar Ügyvédi Kamara felhívta a figyelmet arra, hogy a végrehajtónak döntési jogosultsága van a becsérték megállapítására, a döntésénél csak figyelembe kell vennie a hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, valamint igazságügyi szakértőt csak abban az esetben kell igénybe vennie a becsérték megállapításához, ha azt a felek előzetesen kérték. A hat hónapos korlát egyúttal ismét felveti a határidők problémáját, mivel a végrehajtási eljárás lassúsága miatt többletköltség fizetésére kénytelen az ügyfél, mint pl. a lejárt adó- és értékbizonyítvány miatt az eljárást sokszor elölről kell kezdeni. Ingatlanok tekintetében a jelenlegi gyakorlat, mely az önkormányzat által kiadott adó- és értékbizonyítványt tartja alapul fekvőnek, nem kielégítő. Az értékek nem reálisak. A köztapasztalat szerint a becslések felfelé térnek el a valós értékektől. A NAV illetékkiszabási adatbázisa alapján történő értékbecslés sokkal pontosabb értékeket hozhatna. Emellett a becsérték megállapításánál vannak jogi bizonytalanságok. Hátrányos a végrehajtást kérők számára, hogy amennyiben a becsértéket kifogásolják, úgy az további költségek előlegezését vonja maga után és az eljárás elhúzódását. A becsérték megállapítása sok esetben eltér az ingó vagy az ingatlan tényleges értékétől, azonban szakértők alkalmazása igen költségessé tenné a becsérték pontosabb megállapítását. Ettől függetlenül a becsértéket közlik az érdekeltekkel és van lehetőség a becsérték megállapítása tekintetében szakértő bevonására. Az ezzel kapcsolatos eljárást kellene inkább gyorsítani. A becsérték pedig az évek alatt csökkenhet vagy nőhet. Így például az ingatlanok értéke is az elmúlt években jelentősen változott. Sőt az eljárás alatt az adós lelakja, elhasználja a lefoglalt tárgyat, ami nem zártörés, nem rongálás, hiszen a szándékosságot nem lehet bizonyítani, csak éppen nem gondozza, nem tartja karban, hiszen nem érdeke. Ilyen esetekben a végrehajtás zátonyra fut, mert az adós vagyontárgyát már nem lehet azon az áron eladni, még csökkentés esetén sem, ami valamikor 1-2 éve a becsértéke volt. Ezért lehetőséget kell adni arra, hogy a becsérték újbóli megállapítását akár az adós, akár a végrehajtást kérő kérhesse – természetesen kellő garanciák megléte, meghatározott körülmények fennállta esetén – azaz a megállapított becsérték utólagos módosíthatósága lenne szükséges, bizonyos időközönként, vagy bizonyos számú árverés után.
A Kamara megjegyezte azt is, hogy ez az Art. szerinti végrehajtási eljárásban akként van szabályozva, hogy a becsérték módosítható. Az Art. 156. § (3) bekezdése szerint ingó- és ingatlanfoglalás esetén – ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt – az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja. Az adóvégrehajtó módosítja a becsértéket az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be.
Álláspontjuk szerint a Vht. 140. § (8) bekezdése megoldotta azt a korábbi problémát, hogy a végrehajtási eljárás elhúzódása esetén nem volt lehetőség a becsérték módosítására, újabb megállapítására. A beiktatott rendelkezésben említett három éves határidő is megfelelőnek tűnik: nem túl hosszú, ugyanakkor nem is túl rövid. Arra az esetre azonban, amikor a becsérték megállapítását követően nem az ingatlanárak időmúlással kapcsolatos változása következtében, hanem „objektív”-nak tekinthető okok miatt módosul az ingatlan értéke (p1. időközben a bérlő kiköltözik, a becsérték megállapítását követően a telken álló épület leég, összedől), a Vht. nem tartalmaz rendelkezést, azaz az említett – a szerencsére igen ritka esetben – nem ad engedélyt a végrehajtó részére a becsérték változtatására. A gyakorlat ezt igyekszik áthidalni: az ingatlan „objektív” paramétereinek változását úgy értelmezi, hogy az ingatlan jellemző sajátosságaiban (Vht. 143. § (1) bekezdésének pontjai) következett be módosulás, így a végrehajtó az árverési hirdetményt a módosult árverési feltételekkel bocsátja ki, szükség esetén pedig az ingatlan sajátosságaiban bekövetkezett változás miatt újabb hirdetményt bocsát ki a módosított adatokkal, mint új árverési feltételekkel. Ez a megoldás praktikus, azonban elvi szempontból kétséges, hiszen a végrehajtó ilyen esetekben valójában módosítja a már megállapított becsértéket (amelyre egyébként nincsen jogszabályi engedélye). Megnyugtatóbb megoldás a Vht. kifejezett engedélye lenne arra, hogy az ingatlan becsértékét lényegesen befolyásoló „objektív” változás esetén is lehetőség van a becsérték újabb megállapítására, illetve módosítására. (Előre látható a Kúria szerint, hogy ez újabb kifogások tárgya lehet, hiszen vitássá válhat, hogy valóban bekövetkezett-e változás, s ha igen, objektív okból-e, lényegesen kihat-e az ingatlan értékére, stb. A legfőbb cél azonban az, hogy az ingatlan becsértéke reális legyen, a hirdetményben feltüntetett sajátosságok megfeleljenek a valóságnak, hiszen az árverés csak így lehet sikeres.) Hasonló véleményeket tolmácsolt a Magyar Ügyvédi Kamara is, aki az összegyűjtött ügyvédi vélemények és gyakorlati tapasztalatok alapján megemlíti, hogy az Art. 156. § (3) bekezdése szerint ingó- és ingatlanfoglalás esetén – ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetőleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt – az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja. Az adóvégrehajtó módosítja a becsértéket az árverés vagy a nyilvános pályázat közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be. Más vélemények – amelyeket jelentésem tényállást megállapító részében részletesen idéztem – egyéb adatok figyelembe vételét is javasolják az ingatlan-becsérték megállapítása során, így például a NAV illetékkiszabási adatbázisának adatait. Ingatlanügyi szakértő bevonása mindenképpen költségnövelő tényező, ami azonban az ingatlan becsértékének reális megállapításához járulhat hozzá. Megjegyzendő, hogy a Kúria a 3 évente lehetővé tett becsérték-felülvizsgálatot megfelelőnek tartja.”
Megjegyezném, hogy a bírósági végrehajtással összefüggésben kiadott, hagyatéki, valamint a gyámhatósági eljáráshoz szükséges adó és értékbizonyítvány kiállítása illetékmentes.
Ezért kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy új 2017-ben kiállított adó és értékbizonyítványok beszerzésére kötelezze Sumi Csaba önálló bírósági végrehajtót!
A hitel felvételekor hivatalos ingatlan értékbecslő által meghatározott, 22 Hrsz nyilvántartott ingatlant, több mint 95 millió forint értékben adtunk ingatlanfedezetként a 60 milliós hitelhez. Most a töredékéért akarják elárverezni úgy, hogy több mint 5 évvel ezelőttiek, 2011-es földforgalmi árak alapján lettek megállapítva a becsérték meghatározások. Összesen: 26. 461. 533 Ft a legalacsonyabb ár, amiért a végrehajtó kiengedheti. Ez hatalmas különbség, több, mint 70%-os a 2002-ben megállapított értékekhez képest, pedig azóta, 15 év alatt, az ingatlanok értékei jelentősen emelkedtek is.
„Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. [9/1992. (I. 30.) AB határozat] Az Alkotmánybíróság szerint az alanyi jogok érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák a jogbiztonság alkotmányos követelményéből erednek, de szoros kapcsolatban állnak a jogegyenlőséggel, törvény előtti egyenlőséggel is. A megfelelő eljárási garanciák nélkül működő eljárásban ugyanis a jogbiztonság az, ami sérelmet szenved. [75/1995. (XI. 21.) AB határozat] Ezért alapvetőek a jogbiztonság követelménye szempontjából az eljárásjogi garanciák. Csakis formalizált eljárási szabályok megkövetelésével és betartásával működhetnek alkotmányosan a jogintézmények. Az alanyi jogok és kötelezettségek érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák a jogbiztonság követelményéből következnek. Megfelelő eljárási garanciák nélkül működő eljárásban a jogbiztonság szenved sérelmet. [9/1992. (I. 30.) AB határozat.] Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek csak a jog által meghatározott keretek között fejthetik ki a tevékenységüket. [56/1991. (XI.8.) AB határozat]
A tisztességes eljáráshoz való jog az alkotmánybírósági gyakorlatban a független és pártatlan bírósághoz való jog, illetve a jogállam fogalmából eredő eljárási garanciák védelmének egymásra vonatkoztatásából tartalmilag levezetett alkotmányos alapjog [315/E/2003. AB határozat]. A tisztességes eljárás követelménye olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet megítélni. Az Alkotmánybíróság leszögezte azt is, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog abszolút jog, amellyel szemben nem létezik mérlegelhető más alapvető jog, mert már maga is mérlegelés eredménye [14/2004. (V. 7.) AB határozat]. Álláspontom szerint a jogállamiság és az abból fakadó tisztességes eljárás követelményének nem csak a szabályozási szinten, hanem a jogalkalmazó szervek mindennapi gyakorlatában is folyamatosan érvényesülnie kell.
A megállapított becsértéknek az idő múlására történő felülvizsgálati szabályozását a gyakorlat (ahogy ez jelentésem tényállást megállapító részében olvasható) elégtelennek ítéli meg, tekintettel arra, hogy erre 3 év múltán van jelenleg lehetőség. Ezen időtávon belül is lényegesen változhat a vagyontárgy értéke, így indokolt lehet akár az évente történő felülvizsgálat is. Megjegyzendő, hogy a Kúria a 3 évente lehetővé tett becsérték-felülvizsgálatot megfelelőnek tartja. Sok esetben tapasztalható a Magyar Bankszövetség szerint, hogy a végrehajtó által megállapított becsértéket a banki hitelbiztosítéki értékhez viszonyítva is irreálisan alacsonyan vagy irreálisan magasan állapítják meg a végrehajtók. Nincs egyértelműen szabályozva, illetve a hatályos törvények, rendelkezések, szabályok betartása is számos kívánnivalót hagy maga után: a végrehajtó új becsérték megállapítására, illetve saját hatáskörében hozott döntésén túl kinek – adós, jogosult stb. – a kérésére köteles. Teljesen hektikus, végrehajtónként változó, hogy többszöri sikertelen árverést követően hajlandó-e a végrehajtó csökkenteni a becsértéket a piaci viszonyoknak megfelelően – a Magyar Bankszövetség szerint. Meglátásom szerint a Vht. 140. § (8) bekezdése alapján egyértelmű, hogy ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt köteles módosítani a becsértéket – mégpedig a módosult forgalmi viszonyoknak megfelelően. Valóban előfordulhat azonban, hogy rövidebb időtartamon belül is megváltoznak a piaci viszonyok és ezzel a forgalmi érték.”
Végrehajtói munkadíj+jutalék 6 - 7évvel később???
@Vadsuhanc: Mivel az illetéket forintban kell leróni, ezért forint összeg alapján kell kiszámítani. Ahogy gerbera317 írta, ha devizában van a követelés, az aktuális árfolyamon kell átszámítani - de ha 25 millió felett van a pertárgyérték, akkor úgyis ki van maxolva a 6%-os illeték (1,5m).
Utolsó kérdésedre nem tudom a választ.
.
@Mougins: Az becsérték újbóli megállapításáról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 140. § (8) bek. 2012.09.01-től hatályos és ezt a Vht. 305. § (3) bek. alapján csak a hatálybalépést követő becsértékközlések esetén lehet alkalmazni.
Tehát a 2011-es becsérték megváltoztathatatlan.
Ha érdemben vitázni szeretnél, akkor közöld kérlek, hogy melyik törvény (és pontos jogszabályhely) mondja ki amit Te írsz, illetve a Kúria állásfoglalásának pontos számát add meg, vagy linkeld a közleményt az lb.hu-ról.
Tisztelt gerbera 217, Tisztelt Grave7!
köszönöm a választ.Devizában elrendelt végrehajtásban minek a 6%-át kell venni ? Ideértve a késedelmi kamatot is. A devizának vagy a forintnak?
Megtehetem, hogy beadom a keresetlevelem és kérem az ügyérték megállapítását a peres eljárás keretében egyben kérem az illeték feljegyzést?
2011-es értékbecslés esetén a végrehajtónak új értékbizonyítványt kellett volna beszereznie. Pont nem engedi a törvény, hogy 6 éves értékek alapján árverezzenek. Ez lett megkifogásolva. Még a kúria állásfoglalása is azt mondja ki, legfeljebb 3 éves lehet a legrégebbi értékbecslés.
A per megindításakor a követelés 6 %-ának megfelelő eljárási illetéket kell leróni a bíróságnak.
A lányomék kértek illetékfeljegyzési jogot, amit meg is kaptak, de nyertek és a követeléskezelőnek kellett volna 1 milliót fizetni nekikperköltséget, de beszámították a tartozásba.
@Vadsuhanc:
1952. évi III. törvény 24. § (2) bek. g) pont az illetékszámítás alapja (azt, hogy a 25. § (4) bek. itt is alkalmazandó-e, Kovács_Béla_Sándor talán megmondja, ha szépen kérem).
1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bek. d) pont szól arról, hogy 'végrehajtási eljárásban' annyi az illeték amit gerbera317 írt, azonban itt szerintem az a) pont ('peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint;') alkalmazandó.
Kovács_Béla_Sándor, kérlek mondd meg, hogy fenti két esetben melyik értelmezés a helyes.
„Tényleg megkérdőjelezhető amúgy a behajtó alkalmassága, mert az idén kiírt árverések ingatlanértékeit a 2011-es értékek alapján írta ki.”
Ez nem alkalmasság kérdése, hanem a törvény így rendelli. Ejnyemá.
És egyre kevésbé értem, mit akarsz közölni.
Tényleg megkérdőjelezhető amúgy a behajtó alkalmassága, mert az idén kiírt árverések ingatlanértékeit a 2011-es értékek alapján írta ki. Van köztük szántó, rét, legelő és a Nemzeti Földalapnak sem küldte meg a becsértékeket. Az is adott be árverési kifogást, míg a lányom a 6 éves értékeket kifogásolta meg. Még nem jött a bíróságtól semmi, gondolom a kifogás miatt próbál a nyugdíjamhoz nyúlni. Nem tetszik neki. 2012-ben még számítógépen ment volna az árverés, akkor 9 ingatlant írt ki.A lányom friss fodrásztól kijött fizurával, kosztümben kereste fel, de még a nevét sem jegyezte meg, mert egyből elkezdte ecsetelni, hogy "tegnap már telefonon mindent elmondtam a férjének. Mindenki itt lesz az irodámba és az árverés előtt megegyezzünk. Én nyomom le a gombot az én gépemen, itt az irodába, maguk előtt a legalacsonyabb áron. Nyugodjanak meg, mindenki megkapja, amit szeretne." Kár, hogy nem vette fel telefonon, így nem maradt semmi a kezében, hogy bizonyítsa a visszaélést, de bíróságon megtámadták az árverést és nyertek 2014-ben. A 9 ingatlan nem árverezhető, a bíróság levette róla a végrehajtást, de a jelzálog tovább maradt. 2015. 08 hótól a jövedelmét is elfelejtette vonni tovább a lányomnak és még nem vette észre( Amúgy hála az égnek) A letiltásban, amúgy adósnak nevez, de nem vagyok adós a kölcsönnél. Én csak az 1 ingatlanommal 14 millióig felelek a hitelből. A számbeli összegek sem stimmelnek. 2014-es követelés kezelői papíron már 105 millió szerepelt, most a letiltáson csak:92 milliót szerepeltet. Ki sem tudják számolni mennyi a tartozás, pedig forint alapú.
Behajtási jutalék számítása: 5 milliót ha nem haladja meg 8%
5 millió feletti, de 10 millát meg nem haladó összeg esetén 400 ezer és az 5 millió feletti rész 6%-a,
10 milla feletti esetén 700 ezer és a 10 feletti rész 3%-a, max 4 millió forint. Most kaptam a végrehajtótól a nyugdíj levonási papíron van rajta.
2011-ben a lányomnak 6.8 milliót számított fel, az új törvénnyel jobban járt. Bár most nekem is felszámított 1.205.192 Ft-ot külön az övé felett.de ebben sok minden szerepel nem csak a behajtói jutalék.
Aktuális árfolyamon. De ezt úgysem te fogod megállapítani, hanem a bíróság fogja megkérdezni a végrehajtót, mennyi az ügyérték.
Az a gondom, hogy a végrehajtás devizában lett elrendelve. Ilyenkor az ügyértéket meglátásod szerint, hogyan kell megállapítani?
Tudtommal 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint. A számítás alapja az ügyérték.
Tisztelt gerbera317!
A végrehajtás megszüntetése iránti per illetéke mennyi?
Azt a kiállított végrehajtási lap vagy a jelenleg fennálló és követelt tartozás alapján kell megállapítani ?
Jó, ilyenről én is tudok. Egyébként, ha a végrehajtó azért nem folytatja le a Vht. 41-et, mert nem tudja, hogy azt kell, illetve hogyan kell, az megalapoz egy jó kis vh-kifogást, + ilyenkor lehet gondolkozni kamarai panaszban is, mert itt már a végrehajtó alkalmassága is kérdésessé válik.
„Ez menni fog ügyvéd nélkül is.”
:) Mesélhetnék. Többször előfordult, hogy a végrehajtó nem is értette, mit akarok. Volt, amelyik felküldte a bíróságnak.
Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmet kell küldeni a végrehajtónak, hivatkozva arra, hogy a követelés végrehajtási cselekmény hiányában elévült. Ez menni fog ügyvéd nélkül is.
Ha erre az lesz a válasz, hogy a végrehajtást kérő nem ismeri el az elévülést, akkor kell elgondolkodni azon, hogy beletörődsz, vagy megszüntetés iránti pert kezdeményezel. Ehhez már nem árt ügyvédet fogadni.
Köszönöm a választ!
Érdemes lesz körüljárnom, mert ha úgy vesszük nem adós vagyok, csak egy ingatlanom értékével fedezetet biztosítottam a lányom hiteléhez, hogy meglegyen a 150%-os fedezete. Tehetek-e én arról, hogy 6 évig nem tett az ingatlannal semmit sem a végrehajtó és most eszébe jutottam. A nyugdíjam 33%-os levonásának kísérletét megvétózom, az szerintem rendben van, így vissza is kell adnia a 15 illetéket is. Ha viszont bele írom az elévülést és nem járok sikerrel a 15 ezret is elbukom. Meg kell gondolni! Az tény, hogy a főkövetelés nem évült el, arról gondoskodott, de az én ingatlanomnál is megnyílt a hitel felmondása után a végrehajtása, amit be is jegyzett a tulajdoni lapra, de 6.5 évig más nem történt.
Külön köszönöm KÖTELEZETT-nek, hogy elnézte nekem, hogy offoltam a posztját, de eléggé 1 cipőben járunk, csak más más üggyel. Azért gondoltam, hogy ide jó helyre írok. Köszönöm
Ha egyetemleges kötelezettek, akkor bizony bármelyikükkel szemben foganatosított cselekmény megszakítja az elévülést mindegyikükkel szemben. Ugyanez a helyzet a kezessel, dologi kötelezettel.
Az elévülési igényt Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelemmel lehet bejelenteni a végrehajtónál. Ha erre a jogosult nem ismeri el az elévülést, végrehajtás megszüntetése iránti pert lehet indítani ellene.
Egyébként nem vagyok benne biztos, hogy az egyik adóssal szemben foganatosított végrehajtási cselekmények a másik adós vonatkozásában is megszakítják az elévülés folyamatát. A tételes jogi alapot nem találom, de van egy olyan érzésem, nem lehetetlen, hogy egy követelés az egyik adós vonatkozásában elévüljön, a másik vonatkozásában pedig nem.
De nem ám! Ahogy Szalacsi mondta: "arra nem jó".
Nem jól érted.
Témaindító íráshoz kapcsolódóan:
2 oldalt kaptam: egy pénzügyi elszámolást amiben benne van, hogy mit fizettem be, és hogy tartozom még x összeggel ( jutalék egésze, és munkadíj negyede kb) meg egy "bírósági végrehajtói felhívás tartozás haladéktalan megfizetésére". A bírósági ügyszám 2008-as, a végrehajtói 2009-es.
Fizetés elmaradása esetén ingó foglalást és egyéb kényszercselekményeket helyez kilátásba, valamint ha kifogást akarok benyújtani, akkor fizessek 15e Ft illetéket.
Jól értem: ha elévült a tartozás behajthatósága, és én erre akarok hivatkozni, akkor fizetnem kell 15e Ft illetéket?
Köszönöm! Akkor kár volt örülnöm. Elévülés nincs, csak nem tilthat a nyugdíjból.
A lányomnál folyamatos a végrehajtó munkája. 2015. 08-ig volta a jövedelmét, idén árverést írt ki. Tehát az elévülés nem állja meg a helyét nálam sem, hiába velem szemben nem csinált semmit sem. Köszönöm szépen! Nehéz értelmezni ezeket a jogi dolgokat, azért kérdezek ennyit. Köszönöm a türelmet!
Egyébként attól, hogy az idén végzett a végrehajtó vh-cselekményt, még elévülhetett a követelés. Ha korábban volt egybefüggő öt év, amikor nem.
„De velem szemben, mint zálogkötelezettnél elkülönül a cselekmény az adóstól? ”
Nem. Gerbera írta: „A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Végrehajtási jogon itt a végrehajtást kérő végrehajtandó követelés behajtásához való jogát, valamint a végrehajtó végrehajtási költségek behajtása iránti jogát kell érteni. Ezek a végrehajtandó követeléssel együtt évülnek el. A végrehajtandó követelés pedig akkor évül el, ha az elévülési idő elteltéig nem történik elévülést megszakító végrehajtási cselekmény.”
