szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

Sziasztok, ma vizsgáztam s nekem segített ha mások megosztották a kérdéseiket, ezért gondoltam én is így teszek. A KIM-ben vizsgáztam, tök korrekt bizinél, az elnök ügyészségről volt s munkát meg tb-t kérdezett, tv-t, tb-ből amennyire hallottam mindenkitől tb nyugellást vagy egügyi ellátások közül tgyás gyed táppénz balaeseti ellátásokat. Alk-közigből és EU-ból az AB-ról voltak, Alaptv-ből volt kérdés mindenkinek bemelegítésnek, aztán változó volt kitől mit, de alapjogok, jogalkotás rendje, önkormányzatok (sokaknál), teleprendezési eljárás (!), s közigen végigment. EU-ból volt egy szervezeti kérdés aztán a jogesetekkel, egyes szabadságokkal kapcsolatos egy egy kérdés.
Én is nagyon nehezen hangolódtam rá s sok idő elment mire összeállt a tanulnivaló, de alapvetően tv-eket tanultam, ill. alkotmányból az első feléhez ahova ABH-k kellettek a Novissimás könyvből, onnan közighez is főleg az önkormányzati dolgokhoz is használható volt még sok minden. Illetve EU-t egy Dialóg Campus-os Mohay Ágoston-Szalayné (asszem, most nincs nálam) tanultam azt nagyon ajánlom jól szerkesztett átlátható lényegre törő (nekem a 30 oldalas zanza nem volt érthető önmagában, de ismétlésnek jó!) s ez a könyv nem annyira tömör hosszú stb hogy ne lehetne átvenni. A Novossimás itt sztem nagyon sűrű.
Hát remélem segítettem!
Kitartást mindenkinek, az én tapasztalatom szt arra kíváncsiak mit tud az ember, és nem arra mennek hogy bárkit is kivágjanak! És nem szabad elveszni a részletekben kell egy általános rálátás mindenre, és súlyozni kell.. ezt persze csak az ismétlésnél lehet amikor egyszer már átment rajt az ember s megtapasztalta mi az amit ugorni lehet...
Kalappal mindenkinek!

Sziasztok. ez lesz az első vizsgám. 5-én írásbeli és 8-án szóbeli. tudjátok esetleg, hogy ilyenkor is lehet egyet "passzolni"? szóbelin egy tárgyra biztosan nem jut időm és érdekel, hogy ha esetleg a többi sikerülne, lehetséges-e, hogy az írásbelit és a meglevőket ne kelljen pótolni. és esetleg van valakinek tapasztalata az ilyen esetekről? tudom harmadiknak kérni szóbelin azt amit egyáltalán nem tudok?

sziasztok akinek van alkotmány tb munka hatályos tételei szakvizsgához küldjétek el nekem a szekely71@gmail.com címre S.O.S Nagyon köszönöm

szisztok!

Akiknek vannak alkotmány, tb, munka tételei azok, ha lehetséges küldjék el nekem S.O.S cím:
szekely71@gmail.com nagyon szépem köszönöm

Nos, Monesz, ehhez semmit nem tudok hozzátenni, csak ennyit: detto! :)Mintha én írtam volna....
És igen a szerencse: nem elhanyagolható faktor!!!

ohh már írni sem bírok, bocsi a hibákért :-)

szia Vica, hát én is. Ezért inkább távol vagyok innen :-)Most épp az alapvető jogok biztosa stb. tételt nézegetem, de csak nézegetem.. Nagyon lassan haladok, tegnap 4 azaz négy tételt tudtam átnézni, és sajnos ez az átlagos :-( Ja és az alapjogokra már nem is emlékszem. Most a közig felénél tartok kb. de a tételek amik még előttem vannak, alig vannak összerakva, vagy már nem hatályosak. Tegnap este 12.ig próbáltam kibogozni az ogy.re vonatkozó cuccokat, nem nehéz a tétel, de az amíg összeszeded azt amit meg kell tanulni, hát!! Nekem sajnos kevés ez az idő, bár az eu-t passzolom, így sem biztos, hogy a másik kettő meglesz. Most nézetem a bíróságok, ügyészségről szóló tételeket, hát ahhoz semmi anyagom nincs, a jogszabály az meg ugye :-) nem rövid. Mit tanulsz azokból? Arra gondoltam, hogy megnézem a változásokat aztán annyi. Az önkormányzatos tételekről még nem is beszélek, bár úgy látom, hogy azok tömények, de nem olyan hosszúak.
Szombat estig be kell fejeznem a közik-alk. tételsort, aztán vasárnap hétfő az ismétlése, kedden munka ismétlés, és imádkozhatok a kettesért, de tényleg. Hátha szerencsém(nk) lesz.
M.

Monesz!
Világgá megyek!!! Nem bírom! Tök hülye vagyok, és ez nem javul, hanem romlik!!! Pánik gomb megnyomva, és nem eresztve!!!

Mindenki csak a tételeket akarja :-) vajon miért?? Elég nagy munka összerakni őket, rájönni mi is kell. Ja és el is kellene sajátítani. Hát, sajnos csúszásban is vagyok!! :-( Borzadály az egész, pedig a büntető sem volt a kedvencem.

Sziasztok!
Bocsánat március 21-én megyek szóbelizni, 19-én írásbelizni.:)

Sziasztok!
Rafina67-nek üzenem, én is március 10-én szóbelizek C-ből.Szívesen fogadnám a hatályos jogszabályokat:)köszi szépen
Vera

Sziasztok!

Most készülök a C részből, márc. 22-én megyek. Talán az utolsó lesz! De mint minden vizsgában, ebben is benne van, hogy vissza tapsolnak.
Az EU-s anyagot próbáltam elsőnek összeszedni, de azzal kellett szembesülnöm, hogy a friss tételsorhoz való kidolgozás nem lelhető fel. Vettem a fáradságot és a rendelkezésemre álló korábbi jegyzetekből összeollóztam egy tételsort.

Letölthető:
http://data.hu/…_EU_2012.pdf

Akinek van valami jól tanulható jegyzete a tv-en kívül, azokat szívesen fogadom.

Üdv. Mindenkinek!

haha

Sziasztok!

Nagyon köszönöm a sok számomra is hasznosítható bejegyzést!

Kigyűjtöttem a március 21-én esedékes vizsgámkor hatályos jogszabályszövegeket, ha valakinek szüksége van rá írjon és elküldöm.

Üdv!

Rafina

Kész, ez a hír fogadott ma reggel... "Rögtön módosíthatja a parlament az utolsó téli ülésnapon elfogadott egyházügyi törvényt..." http://index.hu/…yi_torvenyt/

Remélem, nem lesz lényegi változás a felekezeteken kívül.

Ronicic,
Én is kiakadtam tőle, aztán jól megbosszultam :-) átnéztem, szelektáltam, és nem is vészes, sztem.
M.

Monesz, ezzel az infós tétellel most megmentettél...Ha nem foglaltad volna össze, akkor valószínűleg a kihagyás lett volna a sorsa, mert eléggé kiverte a biztosítékot (nálami is). :)

Hohó, tobzódunk :))))

köszi Vica :-)

van még egy alapjogos tételem: ez kicsit hosszabb, de sztem még szelektálható :-)

Információs alapjogok.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.

Személyes adatok védelme

Az Alkotmánybíróság határozata (20/1990) alapján a személyes adatok védelméhez való jog nem hagyományos védelmi jog, hanem információs önrendelkezési jog.

Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Különleges adat:

1. a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
2. az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

Személyes adat csak az érintett hozzájárulásával, vagy törvény alapján kezelhető. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a személyes adatok kezelését törvényi felhatalmazásra önkormányzati rendelet rendelje el. Az érintett hozzájárulása nem értelmezhető kiterjesztően, különleges adat kezelésénél pedig írásbeliség szükséges. Ez a szabály kifejezetten érvényes a személyes adatok nyilvánosságra hozatala esetén, amikor kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett nem adott hozzájárulást, kivéve, ha az eljárás az ő kérelmére indul.

Az érintett jogainak védelmét garantálja, hogy adatszolgáltatás előtt tájékoztatni kell arról, hogy az önkéntes-e vagy kötelező, lehetőséget adva ezzel, arra, hogy az adatszolgáltatást megtagadja.

Személyes adat akkor kezelhető, ha

1. ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
2. azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés).

Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

1. az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
2. az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Szükséges megkülönböztetni, az adatkezelést és az adatfeldolgozást. Az adatkezelés érdemi tevékenység, amely az adatok gyűjtését, rögzítését, felhasználását, stb., az adatfeldolgozás pedig az ezekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzését jelenti.

A személyes adatok védelmének lényeges garanciája az adatok célhoz kötöttsége. Az Alkotmánybíróság megállapította (15/1991), hogy a személyes adatok meghatározott cél nélküli, tetszőleges jövőbeni felhasználására való gyűjtése és feldolgozása alaptörvény ellenes.

Személyes adat kizárólag
• meghatározott célból,
• jog gyakorlása és
• kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

Az adatkezelő és feldolgozó kötelezettségei
Az adatfeldolgozás az adatkezelés alá rendelt tevékenység, a feldolgozással kapcsolatos feladatokat – törvényi keretek között – az adatkezelő határozza meg. Az adatok feldolgozásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért viszont az adatfeldolgozó felelősséggel tartozik.
Az adatkezelő köteles az adatkezelést úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

Köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

Az adatkezelés korlátai
Személyes adat, csak hozzájárulás vagy törvény rendelkezése folytán továbbítható, külföldre pedig csak akkor, ha az adott állam a személyes adatok védelmének megfelelő szintjét biztosítja.
Az érintettek jogai és érvényesítésük
Az érintettet teljes körű (célról, jogalapról, adatfeldolgozóról, hozzáférhetőségről) tájékoztatási jog illeti meg. Kérelmezheti az adatkezelőnél

1. tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
2. személyes adatainak helyesbítését, valamint
3. személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását.

Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást. Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.

A személyes adatot törölni kell, ha

1. kezelése jogellenes;
2. az érintett kéri;
3. az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
4. az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
5. azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Bírósági jogérvényesítés
Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint abban az esetben, ha az érintett tiltakozik személyes adatának kezelése ellen az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani.
A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per - az érintett választása szerint - az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.
A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy
• a kezelésében lévő közérdekű adatot és
• közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.

Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja.

A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.
A közérdekű adat megismerése iránti igény
A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.
Ha törvény másként nem rendelkezik, az adatigénylő személyes adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez és a másolatkészítésért megállapított költségtérítés megfizetéséhez szükséges. Az igény teljesítését, illetve a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell. Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.

Minősített adat védelméről
Alapelvek

1. Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet.
2. Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges.
3. Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé.
4. Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg.
5. Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen.

Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy
• az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala,
• jogosulatlan megszerzése,
• módosítása vagy felhasználása,
• illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint
• az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele
a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:

1. a köztársasági elnök,
2. az Országgyűlés elnöke,
3. az országgyűlési bizottság elnöke,
4. az Alkotmánybíróság elnöke,
5. a Kúria elnöke,
6. a bíróság elnöke,
7. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
8. a legfőbb ügyész,
9. az ügyészség vezetője,
10. az alapvető jogok biztosa,
11. a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

A minősítés
Minősítéssel védhető közérdek Magyarország

1. szuverenitása, területi integritása,
2. alkotmányos rendje,
3. honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,
4. igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
5. külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
6. állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.

Elég az,nagyjából fel is öleli az egész választást, nem is nagyon tudsz kihagyni semmit.

Szerintem itt is a lényeget kell tanulni: milyen típusú választás, hány hely van, hogyan kerül felosztásra (remélem azért ott nem kell majd mandátumot osztanunk, mintha mi lennénk egy választási bizottság:) és elsorolni a világon létező demokratikus választási modelleket), melyik döntés ellen kihez és mikor fordulhatsz, cifra az ám! :))

Elkezdtem az alapjogokat.....

Sziasztok,
lehet, béna lesz a kérdés, de ha a kérdés az, hogy
"Országgyűlési és helyi önkormányzati képviselők választása (a választási kampány, országgyűlési képviselők választása, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választása, jogorvoslati szabályok)." akkor csak a zárójelben lévő részek kellenek??

Tudom, ne is mondjatok semmit :-)
M.

Menj csak, ma is jót pánikoltunk, így megy majd ez még egy darabig :)

Megyek, pihi :-)hulla vagyok.

Vica, köszi :-) már értem! Felfogni is nehéz, nemhogy megtanulni.
Akkor alap a régi, de hatályos jogsz. kiegészítve az új szabályokkal. :-)

Bocsi Monesz, igen ezt a kettőt néz, most már mindent megnyitottam, végigolvastam megértettem :))
És én nem keltem hajnal 2 kor! :)