Álláskereső jogászok

"Béla, druszád sármja ebben a cirkalmas kifejezésmódban és raccsolásában rejlik."

Nálunk Szegeden az az eléggé el nem ítélhető gyakorlat dívott, hogy az előadásokon 2-3 hallgatótárs jegyzetelt, majd ezt leírták géppel, és szétküldték mindenkinek. Egyik P.B. előadás után a következő szövegű "előadásjegyzetet" kaptuk:

"Kollégák! Próbáltam jegyzetelni, de nem értettem miről beszél. A leírtakat nem küldöm el, nem értenétek belőle egy szót sem. Hívtam a Józsit (a másik jegyzetelő), ő öt perc után feladta, és Sportot olvasott a pad alatt. Úgyhogy nincs jegyzet. Tanuljatok könyvből, bár ezt a részt ott sem érteni!":))

A hivatkozásod az előtörlesztést indokolja, de nem a hitelező felmondására analógia.

Miért ne lenne analóg? Ugyanarról van szó: a lejáratnál korábbi visszafizetés esetén nem jár ügyleti kamat.

Mi a teljes kamatot a következővel védtük, Ptk. 319.§(2)
„A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár”
Elsőfokon átment, felperes benyelte, PSZÁF-dicséret 2 000 000,-HUF.

Tisztességtelennek meg azért tisztességtelen, mert szolgáltatás nélkül követel ellenszolgáltatást. Ez a vonatkozó rendelet szerint egyenesen feketelistás feltétel, még csak nem is szürke-.

Azt mondod, hogy: „A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni”
De azt mondtad, adósi késedelem miatt felmondta.
Akkor milyen határidő előtti teljesítésről beszélünk?

Én meg azt mondom, volt ennyi tőke és ennyi kamat, mint ellenérték, ezzel a feltétellel vetted igénybe a szolgáltatásom.
Azt mondom, a piac tele van ilyen kondikkal.
Mindezt 2008-2009-ig.
Utána lett divat tisztességtelennek miinősíteni :-)
Komolyra fordítva, ez ma már nem áll meg, Ptk. ide vagy oda.

További pörnyertes érveim voltak:

• kockázati felár volt (tudom, hehe)
• betéteseim pénzét meg köll védenem (benyelte a bíró, mint kacsa a nokedlit)

További pörnyertes érveim voltak:

• kockázati felár volt (tudom, hehe)
• betéteseim pénzét meg köll védenem (benyelte a bíró, mint kacsa a nokedlit)

Egyjogász: az én évfolyamon van olyan kalózjegyzet, amiben ez szerepel A hermenuetikai puffernél Z.A. elejtette a könyvét, N. ásított én pedig lemaradtam, bocs!

Kedves kbs,

a 292(2) szerintem is gyengus, ugyanis default-os szituban szó sincs felajánlott teljesítésről, amit köteles lenne elfogadni a hitelező. Így a kamat kikötésének tilalma sem játszik.

a tisztességtelen feltétellel érvelni már üdvözítőbbnek tűnik: a hitelező szolgáltatása ugyanis nem csupán annyi, hogy X összeget átdob neked, hanem az is, hogy ezt egy meghatározott időre teszi...onnantól már nem nyújt szolgáltatást, amikortól a pénzt visszakéri, tehát onnantól - mondhatni - szolgáltatás nélkül követel ellenszolgáltatást.
igen ám, de ez a helyzet nem a hitelező hibájából kötelkezett be, hanem az adós default-ja miatt! a hitelező folytatná a szolgálatás nyújtását ezer örömmel, ha az adós képes/hajlandó lenne teljesíteni a szerződés rá vonatkozó részét.
saját hibára előnyök szerzése végett lehet hivatkozni?

a probléma egyébként merőben akadémikus: ha a egyszer az adós dafault-olt, akkor elég valószínűtlen, hogy csak a "plusz" kamatot nem tudja fizetni, de az egy összegben esedékes követelést pont ki tudná pengetni...:)

Kfgabri, ezek nem jogi érvek, hanem bullshitek.

Amúgy hihetetlennek tartom, hogy nem érted, miért beszélek. Van egy tízéves futamidejű kölcsön. Ha ezt a bank a második évben felmondja, és követeli a 10 évre járó kamatot, akkor olyan időre követel kamatot, amikor nem nyújtott szolgáltatást.

„a probléma egyébként merőben akadémikus: ”
Ne bohóckodjunk már! Vagy neked tényleg mindegy lenne, hogy a házad árverési bevételéből kétmilliót visz el a bank, vagy 700 ezret?
Ugyanilyen komolytalan a saját hibára hivatkozás? Hát milyen előnyt akar elérni az a szerencsétlen adós? Pusztán nem akar méltánytalan hátrányba kerülni. Hiszen miért kellene különböztetnünk a között, hogy valaki saját elhatározásából fizeti vissza a kölcsönt a második évben, és aközött, hogy a bank felmondása miatt kényszerül erre? (Az egyszerűség kedvéért - mert látom a társadalmi állásotok rontja a jogi tisztánlátásotokat - szóval az egyszerűség kedvéért induljunk ki abból, hogy a felmondás után az adós nyomban fizet.)

Értem miről beszélsz.
Én nem a döntést hoztam, nekem meg kellett támasztanom a döntést, és mivel ilyen kurva stabil lábakon állt, így sikerült.
2009-ig elkértük, megállt a bullshitem a bíróság előtt.
2009 óta nem kérjük el.
A Te hivatkozásod pedig még gyengébb (bocs, imádlak, de gyenge), mert ez tipikus előtörlesztéses sztori, amikor az adós akar szabadulni.
A hitelezői felmondás az én Ptk-helyem, az pedig bíró kérdése, meddig engedi bullshitezni.
Bocs.

2009-ig ez volt a felmondási gyakorlat a kereskedelmi banki piac 90%-ban, a pénzügyi vállalkozások 100%-ban.
És a jog is benyelte.
Innentől a probléma inkább akadémikus, mint gyakorlati, ha adósok százai ezt elfogadták.
Továbbmegyek, ezek a konstrukciók nem csupán ilyen őrületes kamatot tartalmaznak, hanem egy cuki tőke 20-40%-a "jogérvényesítési költségbiztosítékot" is.
Előre ráverik a költségeket, ha fog önként fizetni, ha nem. Ez milyen? Mi végül akkor vettük ki a csomagból, amikor a dühös ügyfélhez behívtam az üzleti terület vezetőjét, aki nem engedte törölni, hogy ok, mondd el az ügyfélnek, mert én nem tudom és nem is akarom megindokolni.
Ez a megatisztességtelen, mert minden pénzügyi intézmény a kamatot úgy számolja, hogy beépít egy buszrakomány költséget.
De ráverni még 20-40%-át a tőkének, bocsássa meg a világ..
Mindamellett nem bullshit az érvem, mert a kölcsön ellenértéke tőke+járulékai, nem csak tőke.
A 2009 előtti gyakorlat kevésbé volt fogyasztóbarát, és más volt a feltűnő értékaránytalanság és tisztességtelenség zsinórmértéke.
Sőt, más megítélés alá esett egy mezei gépelési hiba a szerződésben: akkor adminisztratív elírás, ma rosszhiszeműség.
Egyébként hadd találjam ki: a 10éves kölcsönös ügyed x zrt, rafis vagy cibes refinanszírozással?

2009-ig ez volt a felmondási gyakorlat a kereskedelmi banki piac 90%-ban, a pénzügyi vállalkozások 100%-ban.
És a jog is benyelte.
Innentől a probléma inkább akadémikus, mint gyakorlati, ha adósok százai ezt elfogadták.
Továbbmegyek, ezek a konstrukciók nem csupán ilyen őrületes kamatot tartalmaznak, hanem egy cuki tőke 20-40%-a "jogérvényesítési költségbiztosítékot" is.
Előre ráverik a költségeket, ha fog önként fizetni, ha nem. Ez milyen? Mi végül akkor vettük ki a csomagból, amikor a dühös ügyfélhez behívtam az üzleti terület vezetőjét, aki nem engedte törölni, hogy ok, mondd el az ügyfélnek, mert én nem tudom és nem is akarom megindokolni.
Ez a megatisztességtelen, mert minden pénzügyi intézmény a kamatot úgy számolja, hogy beépít egy buszrakomány költséget.
De ráverni még 20-40%-át a tőkének, bocsássa meg a világ..
Mindamellett nem bullshit az érvem, mert a kölcsön ellenértéke tőke+járulékai, nem csak tőke.
A 2009 előtti gyakorlat kevésbé volt fogyasztóbarát, és más volt a feltűnő értékaránytalanság és tisztességtelenség zsinórmértéke.
Sőt, más megítélés alá esett egy mezei gépelési hiba a szerződésben: akkor adminisztratív elírás, ma rosszhiszeműség.
Egyébként hadd találjam ki: a 10éves kölcsönös ügyed x zrt, rafis vagy cibes refinanszírozással?

Az pedig alapvető banküzemtani tétel, hogy a kölcsönök a betétesek tőkéjének a forgatása, az pedig alapvető üzleti gátlás/gátlástalanság, hogy ezért mennyi kamatot kérünk el.
2009-ig a betéti kamatok is az egekben voltak, létező jelenség volt az NB2-es piac hitelezése, amikor relatíve olcsón hiteleztek second-third hand problémás adósokat relatíve olcsón, de a felmondásnak hihetetlen ára volt.
Ezek az ügyletek simán indokolhatóak voltak azzal, hogy az adós is ilyen feltételekkel volt finanszírozható, meg az ingatlan, meg a pollenhelyzet.
Úgy gondolom, és ez nem hárítás, hogy ez csak részben varrható a jogászok nyakába, mert egy in house-nak nem az a dolga, hogy akadályokat gördítsen, hanem az, hogy szakmai érvekkel már meghozott üzleti döntést kikupáljon.
Sajnos vagy szerencsére.

Az egészből azt látom reálisnak (jogszerű és tisztességes): ha az aznapi ügyleti kamatot kérek el, felmondási díjat (ami szintén nem a hátralévő kamat szinonimája, de érzi az adós a törődést) és felhívom figyelmét a nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után ketyegő (jegybanki) késkamatra.
Ezt a Kódex óta csináljuk.

„Mindamellett nem bullshit az érvem,”
Nem is arra értettem, hanem a "kockázati felárra" meg a "betétesek védelmére".

„Az egészből azt látom reálisnak (jogszerű és tisztességes): ha az aznapi ügyleti kamatot kérek el, felmondási díjat (ami szintén nem a hátralévő kamat szinonimája, de érzi az adós a törődést) és felhívom figyelmét a nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után ketyegő (jegybanki) késkamatra.”
Én mást mondtam?

OFF
A tipp nem jó. Ez Banif Plusz fogyasztói kölcsönszerződés autóvásárlásra, amilyenből tízezrével kötöttek. Az alkalmazott ÁSZF-et időközben kukába vágták a bíróságok - a Főváros Ügyészség keresetére -, de erre a momentumra valahogy nem figyelt fel senki.
ON

Én alapvetően nem vagyok bankpárti (sőt), de azért elég kemény azt mondani, hogy nem történt szolgáltatás, hiszen a kölcsönt folyósította (teljes összegben). Emellett a bank elmaradt hasznát valahogy kompenzálni kell (ez egy határozott idejű ügylet idő előtti megszűnésénél szerintem megkérdőjelezhetetlen, különösen akkor, hogyha az adós hibájából történt a megszűnés), és nyilvánvaló, hogy költségei is voltak, amikor 10 évre tervezett előre (biztosítás, fedezet, egyéb ktsg).

Azon már lehet vitatkozni, hogy most teljes ügyleti kamat járjon, vagy azt csökkentsük azokkal az összegekkel, amik a szerződés idő előtti megszűnése miatt végül fel sem merülnek.

OFF
„Emellett a bank elmaradt hasznát valahogy kompenzálni kell ”
Egyrészt épp ezt tiltja a Ptk. (meg a Hpt.), másrészt nem biztos, hogy van elmaradt haszon, s ha lenne is, messze nem azonos a teljes futamidő kamatával.
A felmondással járó költségeket meg bőven beszedi ilyen-olyan díj formájában, nyugodt lehetsz.

Nem mellesleg, ha a bank nem akarja megszüntetni a szerződést, mert szeretné a kamatokat megkapni, akkor módja van rá. Nem kötelező felmondani. Azt is megteheti, hogy mondjuk félévenként a hátralékra kér fizetési meghagyást, aztán végrehajtást. Nem fogom megkérdőjelezni, hogy jár neki a kamat. De dugni is, és szűznek is maradni...
ON

OFF
„lég kemény azt mondani, hogy nem történt szolgáltatás, hiszen a kölcsönt folyósította (teljes összegben).”

A kölcsönt nyújtó szolgáltatása nem merül ki abban, hogy egyszer átadja a pénzt. Meghatározott ideig az adós használatában kell hagynia. A szabályozás minden egyes mozzanatából - kamatszámítás, előtörlesztés szabályai stb. - no meg a józan észből is ez következik.
ON

Kedves kbs,

„A kölcsönt nyújtó szolgáltatása nem merül ki abban, hogy egyszer átadja a pénzt. Meghatározott ideig az adós használatában kell hagynia.”

pontosan ezt írtam le az előbb. De nem a hitelező tehet arról, hogy az adós nem hajlandó/képes tovább fizetni a törlesztőket. Az bizonyosan irreális elvárás a hitelezővel szemben, hogy ne mondja fel a szerződést...miért is ne mondja fel? Bízzon abban, hogy majd csak fizetni fog önként, vagy majd mindig dobjon be egy FMH-t? ugyan már...

„Egyrészt épp ezt tiltja a Ptk.”

A ptk általad idézett szakasza csak az önkéntes teljesítésre vonatkozik. a szerződés felmondásával együttjáró egyősszegű lejárttá tétel esetében azonban ilyenről szó sincs.

„(meg a Hpt.),”

2009.CLXII...
...és ez is csak a fogyasztókra vonatkozik...

„az egyszerűség kedvéért induljunk ki abból, hogy a felmondás után az adós nyomban fizet”

akkor inkább fizesse a törlesztőket...

„Azt is megteheti, hogy mondjuk félévenként a hátralékra kér fizetési meghagyást, aztán végrehajtást.”

Én próbáltam, nem kaptam rá költséget a pénzügyi igazgatónktól.