„nemzetközi és európa jog, ”
Inkább nemzetközi magánjog. És az eljárásjogok sem záróvizsgatárgyak.
De egyelőre aligha érdekli az ifjú hölgyet - hát még az anyukáját - ilyen mélységben a dolog.
Sinus69, a következőt tudnám elmondani: mindenképpen jogi egyetemre kell jelentkezni. Ha van lehetőség, akkor az a nappali tagozat legyen, mert itt elég nagyszámú gyakorlati órát tartanak, ahol a megjelenés egyébként kötelező. Tehát már ezekből jelentősen tud profitálni. Egy levelezősnek sokkal kevesebb lehetősége van, bár bejárhat ezekre a gyakorlatokra, sőt, javasolják is, de minek járna a lányod levelezőre, ha pl. nem kell dolgoznia az egyetem mellett.
Általában a jelenlegi rendszer az, hogy néhány hét gyakorlatot még a záróvizsgák megkezdése előtt le kell tudni, a gyakorlathoz segítséget nyújt az egyetem, mert néhány intézménnyel és ügyvédi irodával szoktak megállapodást kötni emiatt. De egyénileg is lehet intézni.
A záróvizsgát meg lehet csinálni nyelvvizsga nélkül is, de addig diplomát nem kap, amíg nem mutatja be a nyelvvizsga bizonyítványt. Egyébként úgy tudom, ez már alapból plusz pont a felvételinél.
Az egyetemen minden félévben a felvett tárgyakból vizsgát kell tenni. Ez vegyesen könnyebb-nehezebb tárgyakból áll, de ezek nélkül nem lehet eljutni a záróvizsáig.Általában kell egy évfolyamdolgozat negyedéven, majd ötödéven a szakdolgozat még a záróvizsga előtt. A záróvizsgák a legtöbb egyetemen a következő tárgyakból állnak: polgári jog és kereskedelmi jog, nemzetközi és európa jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, valamint büntetőjog-büntetőeljárásjog. Van, ahol jogbölcselet is van.
A gyakorlat ahhoz hogy valakiből ügyvéd legyen, vagy bíró, 3 év kell legyen, utánna szakvizsgázni kell. Lehetőleg azon a területen szerezzen gyakorlatot, ahol el szeretne helyezkedni. Igaz, ma már alig hirdetnek meg fogalmazói állásokat bíróságon, ügyészségen, és csak kiváló diplomásokat, több nyelvvizsgával rendelkezőket vesznek fel.
Költségek: hát ha költségtérítésesre jár valaki, akkor egy félév keményen 150 ezer felett van, állami támogatásnál ezt a most bevezetett képzési hozzájárulást kell fizetni.
Egy évre a könyvek kb 40 ezer forintba kerülnek, ez lehet több is, kevesebb is. Pl. egy büntetőjog könyv átlag 7000 ft felett van, és ez csak 1 évre jó, mert a köv. évben már egy másik könyv kell, ami szintén ugyanennyi.
Általában a második-harmadik utóvizsgáért már fizetni kell, ha egy tárgyból nem sikerül a vizsga elsőre. De ez egyetemenként változik.
Anyagilag megterhelő, de valamilyen szinten biztos megéri a dolog. Még akkor is, ha közben meggondolja magát és mégsem jogi területen akar elhelyezkedni.
Ha pedig nappalis és jól is tanul, még ösztöndíjat is kaphat.
Egyébként javaslom, hogy néhány jogi egyetem honlapját nézzétek meg, elég sok információ van arról, ami téged konkrétan érdekel.
Kedves Legislator!
Ha most azt gondolod, hogy nagyon humoros voltál, közlöm, hogy tévedsz. Gyereked ne legyen sohase, mert ezzel a hozzáállással csak lepöckölöd magadról a szülői felelősségeket.
Hol olvastad, hogy a kedves szülő "pénzes állást akarnak a gyerekeiknek..."???
Az meg sem fordul a fejedben, hogy esetleg az a kedves szülő csak érdeklődik, miután a gyermeke előadta a jövőjét illető elgondolásait? Az a kedves szülő csak a gyerekének szeretne segíteni és ő is szeretné tudni mibe vágják a fejszéjüket?
Ne legyél már ennyire szkeptikus és rosszindulatú, vagy a te szüleid nem próbáltak meg segíteni erejükön felül is azért, hogy neked diplomád legyen? Ez számodra ennyire ismeretlen fogalom?
Egyébként a legkisebb fiamat tényleg felvették az óvodába, és ha hiszed, ha nem, pillanatnyilag autóversenyző szeretne lenni. Na mit szólsz? Ebbe nem akarsz belekötni?
Bíróvá vagy közjegyzővé lenni ismeretséggel sem lehet ma:-).
Miért nem ezt írta rögtön:
"Leányunkat ma felvették az óvodába. A Legfelsőbb Bíróság elnöke akar lenni, és törvénykezési szervezeti jogi területen akadémikus, ha felnő. Mik a várható költségek? Hová iratkozzék? És mennyit kell fizetnünk, hogy ez garantált legyen?" Micsoda igények!
Kérem, szokjanak már le, kedves szülők, hogy pénzes állást akarnak a gyerekeiknek, és ezért mindenbe belehajszolják szerencsételeneket. Ha halbiológus, vagy ógörög-finnugrisztika szakos bölcsész akar lenni, akkor legyen az. Inkább érezze jól magát egy szakmában, minthogy legyen még egy frusztrált üdvégy, aki rühelli a hivatását.
Sunshine after the rain.
"sinus69"
"Az 5 év meg sztem elegendő lesz a kisasszonynak dönteni az elhelyezkedését illetően. Meglátjuk..."
Ne csak az 5 évvel, hanem még hárommal és még kitudja hány évvel lehet "számolni" ahhoz, hogy a "kisasszonynak" megoldódjon az elhelyezkedése!
.
Dr.Attika:
No comment... mindenki magából indul ki.
kbs:
Köszönöm, erre (is) voltunk kíváncsiak, hogy a 3 év gyakorlat az 5 egyetemi évek alatt/közben, vagy utána kezdődik. Most lehet furcsának tűnik amit írtam, valószínűleg pár év múlva mi is néznénk egy ilyen érdeklődő kérdéshalom hallatán mint a lukinyúl :)
Az 5 év meg sztem elegendő lesz a kisasszonynak dönteni az elhelyezkedését illetően. Meglátjuk...
Állam- és jogtudományi karra jelentkezzen az a leány. Ha felveszik, akkor a nappali tagozatos, államilag támogatott képzés kerül a legkevesebbe. Az egyetem kb. 10 félév, a többin ráér utána gondolkodni.
Ha már doctor iuris lesz, azzal a klasszikus jogi pályákon (bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző) még nem helyezkedhet el - ezekhez minimum három év gyakorlat után szakvizsgát kell tenni.
Azt hiszem, a felvételi tájékoztatóban mindezek részletesebben benn vannak.
Erre a kérdésre nehéz szarkazmus nélkül válaszolni.
...............
Nem vagyok szarkasztikus.
Bízza a lányára, hogy milyen tudományt szeretne elsajátítani és végezni! Önnek kötelessége az ehhez szükséges erkölcsi és anyagi támogatás biztosítása. Hogy bíró, ügyész, ügyvéd vagy közigazgatási, vagy gazdasági társaságnál működő jogász lesz, az már a leányzó problémája és nem az Öné.
Sziasztok!
Segítsetek nekem légyszi:
a nagyobbik lányom jövőre érettségizik, és jogi területen szeretne érvényesülni. Ügyvédnő vagy bírónő szeretne lenni. Melyik iskolába érdemes felvételiznie majd? Milyen költségekkel kell számolnunk, ha sikerül áll.tám. formában a bejutás az egyetemre? Vagy a levelezőn jobb? Valamint az is érdekel, hogy milyen kritériumok (vizsga, gyakorlat, stb.) vannak sorrendben ahhoz, hogy ügyvéd lehessen? Mikor kell ügyvédi irodát megkeresni a gyakorlathoz? Azt olvastam, hogy a bíróságra bekerülni jóformán lehetetlen megfelelő ismeretség hiányában :) tényleg így van? Mi nem vagyunk járatosak ilyen ügyekben, még csak peres ügyünk sem volt sohasem. A C nyelvvizsgát mikor kell letenni (még nincs neki és csak németet tanul)? Mit takar ez az 5 éves képzés a tanulás és gyakorlat szempontjából? Válaszaitokat előre is köszönöm.
Nem kellene így leegyszerűsíteni a dolgokat: nem minden csak fehér vagy csak fekete.
Én pl. nem rajongok a pénzért, pedig nap mint nap azzal dolgozom... :) (És nem vagyok jogász.)
Ti hisztek abban,hogy valakinek az ereiben jogász vér folyik?Vagy minden csak arról szól,hogy legyen munkám, meg hogy mennyi a pénz?
néha irigylem az olaszokat..mert sokszínüek.ja és ez a gazdaságra nincsen rossz hatással /ami a fő/.ugymond zajlik az élet.utálom a pártokat
„a szellemünk a gettóban van”
Egyetértek... Jobb és/vagy baloldalról béklyó fonja körül a szellemet, és nem a szabad gondolkodás szárnyal.
Mikor még jegyző szerettem volna lenni,egyszer sem kérdeztek tőlem szakmai dolgokat..de egyébként a szakvizsgázást is tök felesleges dolognak tartom..olyan tanárok/önk képviselők/vágják a fejemhez a gyakorlat hiányát akik annak idelyén ugyanígy kezdték.Gyakorlat szerzésére szintén nincsen lehetőség,ill tök felesleges is..legfeljebb majd valaki felavatna érte a margit híd alatt..Az ügyvédi terület soha nem izgatott.. a szellemünk a gettóban van
Beleolvastam a topkiba, és azért egy kicsit a másik oldalról is megvilágítanám a kérdést.
Voltam már többször is (és vagyok éppen) interjúztató, hát, a helyzet korántsem fényes munkaadói oldalról sem... Elképzelni nem tudtam volna, hogy ennyi felkészületlen jogász van az országban. 10-ből 9 jelentkezőnek minimális jogi képzettsége nincs (papírja, az van). Nem is értem, hogy mentek át az államvizsgán. Az egy dolog, hogy valaki kezdő, ezért a gyakorlati oldalt nem látta/nem láthatta még, na de azért hadd ne azzal kelljen már a betanítást kezdeni, hogy a Ptk. alapjait megtanítjuk a jelölteknek... Akinek nem inge, természetesen ne vegye magára: minden joghallgatónak melegen javaslom, hogy legalább azon a területen, amelyen később el akar helyezkedni, próbáljon valami értékelhető tudást magára szedni.
Zavarbaejtő, hogy a legtöbb kezdőnek, vagy minimális tapasztalattal rendelkező jelöltnek mennyire nincs semmi fogalma sem a jogról.
Mindemellett sajnos szerintem tény, hogy logikus gondolkodásra abszolút képtelen a jelöltek többsége. Az lehet, hogy valaki úgy éli meg az interjút, hogy megalázták, de a másik oldalon néha nem tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk. Kifejezett cél a kulturált viselkedés, ellenben nem cél a jelölt megbántása, csak ez kicsit nehéz, ha - már elnézést a kifejezésért - olyan égbekiáltó butaságokat beszél, hogy nem hiszünk a fülünknek. Nem fogok példákat mondani, hátha valaki magára ismer (kicsi a világ), de higgyétek el, ez a szomorú valóság.
Ez nem vicc ez Magyarország....
Judit31, elég rosszul hangzik, amit írtál.
Mondjuk igazából nem tartom reálisnak, hogy 2-3 után, amire végre nem kell mindent elmondani, megtanítani a jelöltnek, tehát képes lenne önálló munkavégzésre, akkor rúgják ki és tegyenek a helyére egy szintén teljesen tapasztalatlan jelöltet, akit taníthatnak újból...
Ez azért vicc...
Pontosan ez az amit nem szabad korlátozni.Az egy más kérdés,hogy odamenekülnek az állástalan jogászok, kínjukban..te jó ég,hogy mi lessz! itt..?
Az ügyvédi munkához speciális adottságok is kellenek,hisz ő valahol egy üzletember,eladja a tudását .Nem mindenkinek van meg ez az érzéke
Nem csak ügyvédjelöltekből, hanem ügyvédekből is túl sok van már a piacon. Egy őtvenezres vidéki városban nem él meg hetven ügyvédi iroda. A felső húsz százalékuk nevet szerzett, fut a szekere, a többi meg így-úgy elvegetálgat. Soknak még titkárnőre sem futja. Nagy részüknél fel sem merülhet, hogy jelöltet tartson, mert sem elegendő munkával, sem megfelelő tanáccsal nem tudná ellátni. Azon kívül, anyagilag ellenérdekelt abban, hogy újabb ügyvédeket szabadítson fel, akik majd méginkább rontják a megélhetési esélyeit. Ezek az ügyvédek egyébként is a tétlenségtől szakmailag elsilányulnak, maximum egy-két jogterületet látnak át úgy-ahogy, tehát a rendszer önmagát gerjeszti. Negatív spirál.
A menőbb irodák, akik merik vállalni, hogy jelöltet tartsanak, úgy válogatnak köztük, mint tót a vadkörtében.
Elképesztő kritériumrendszert állítanak föl, és egyfajta inaséveknek tekintik a jelöltség idejét, gyakorlatilag ingyen, vagy gombért meg babszemért dolgoznak a jelöltek, modernkori rabszolgaként.
Légy jóhiszemű! A billentyűzet miatt van, a p túl érzékeny, az s meg nem mindig érzékeli a leütést. ;)
Nagyon szép és becsülendő, ha valaki több nyelvet beszél, de azért mégis csak magyarok vagyunk és többnyire magyar bíróság előtt járunk el magyar nyelven, a beadványaink magyar nyelvűek, illenék megtanulni helyesírást (lásd képpeségű).
:) Mégcsak ilyen szofisztikált módszereket sem használ sok ügyvéd. Eleve nem is ígéri, hogy emelést fog adni a próbaidő után.
T. "Maple-Leaf"!
Amit írtál az csak részben fedi a valóságot! A gyakorlat mást mutat! Én már csak tudom!:-)
Az interjúk során a munkáltató kiválasztja a jó képességű jelöltet (nem a jelölt állítja magáról).
Állítólag az interjúknak ez a célja!
Felveszik, minimál bérrel (ha szerencséje van) és határozott idejű (1-3 hónapos) szerződéssel. Ezen idő alatt csak dicséretet kap a jelölt, úgy a vezetés mint az ügyfelek meg vannak elégedve a "képességeivel", majd az utolsó nap megköszönik az együttműködést! Jöhet a következő, nem kell fizetést emelni próbaidő után, hanem ismét van egy minimálbéresük!
Nem egy évfolyamtársam ját így!