doktori cím


Kacsa1111 # 2009.09.03. 09:51

Kedves Sz.Márton,

mókás gyerek vagy te...:)))

Kedves Legislator,

majd privátim elmondom, hogy miért nem tartom oly nagyra hamza professzor tudományos munkásságát, de privát levelezésünk egy közelmúltban megemlített, de félbe hagyott témájából (mely téged elszomorított) akár magad is kitalálhatod...;)


Kacsa11

Sz.Márton # 2009.09.03. 09:30

Leg!

A fórumon hiába közöljük, hogy kitől és mit olvasunk, ha a tájékozottabbak nem hiszik el....

Egyébként a 2005. évi CXXXIX. törvény pontosan fogalmaz és csak azt a részt nem írja le, ami a helyesírási szabályok alapján egyértelmű, de pl a 69.§ (5) bekezdésében az idézőjelbe tett rövidítések a pontosítás kedvéért még így is rögzítve lettek.

69.§
"(5) A PhD fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a "PhD" vagy a "Dr." rövidítést, a DLA fokozattal rendelkezők pedig a "DLA" vagy a "Dr." rövidítést."

Legislator # 2009.09.03. 09:18

Vortexnek abban igaza van, hogy nincs törvényi szabályozás a dr./Dr. vonatkozásában, de a szokás szerintem él, legalábbis ha a négy legfontosabb jogtudományi lapot vesszük (ÁJ, JK, ELTE Acta, MJ). Ami az öt évet illeti, a jogászok közül talán Sajó Andrásnak (és Eörsi Gyulának?) sikerült, de ebben nem vagyok biztos. A mai követelmények mellett ez azonban (a jogászok esetében) aligha lehetséges.

Azt is figyelembe kell venni, hogy 1945 után Hamza professzor az első római jogász, akit a tudós társaság tagjai közé választott. Én három nagymonográfiáját is olvastam a tankönyvön kívül.


Sunshine after the rain.

Sz.Márton # 2009.09.03. 08:58

Az ismétlések és a hibák sajnos az elektronikus rendszer el- és le tűnése miatt csúsznak be, tehát no comment és a kedves Kacsa pedig kételkedjen, hiszen megteheti...

Sz.Márton # 2009.09.03. 08:54

Vortex!

Helyesbítek: NO COMMNENT! De az nagyon!

Kacsa11!

Kételkedj, ha neked az megkönnyíti a lelkiismereted.
Ettől még az ismereteim és olvasmány élményeim nem csökkenek..

Sz.Márton # 2009.09.03. 08:50

Bocs: NO COMMENT!

Sz.Márton # 2009.09.03. 08:49

Elnézést comment!

Kacsa1111 # 2009.09.03. 08:45

Kedves Sz.Márton,

kétlem, hogy a címeken kívül közelebbi ismeretséget kötöttél volna a műveivel...


Kacsa11

Sz.Márton # 2009.09.03. 08:45

No coment!

vortex # 2009.09.03. 08:21

Kedves Sz.Márton!

A nevezett sorokat ismerem ("olvasgattam"), de nem értem, hogy ezek miben jelentenének írásmódra vonatkozó szabályozást (hiszen itt mondaton belüli környezetben említi a rövidítéseket - PhD esetén pedig a név melletti használat esetén), és főleg mennyiben vonatkoznak a "nagydoktori" címek írásmódjának megkülönböztetésére. Az egész törvényben nem találok semmi utalást a "nagydoktori" címekre (ez logikus, hiszen ez a kérdékör nem is tartozik ide).

(És már bele is mentem a vitába...)

Sz.Márton # 2009.09.03. 07:33

Kedves Kacsa11!

Engem nem tanított, de a műveit elismerem (nagyon is), ideértve a lexikális tudását, valamint kiemelkedő egyedi nyelvismereteit és tananyagként is fontos kutatási eredményeit. A többit más természetesen másképp gondolhatja, ez az élet rendje, nálunk meg a szokása....

Sz.Márton

Kacsa1111 # 2009.09.03. 07:24

Kedves Sz.Márton,

hadd ne nyissunk vitát arrül ,hogy hamza írástermékeinek végeredményét mennyire fogja tudni az utókor hasznosítani...


Kacsa11

Sz.Márton # 2009.09.03. 07:17

Tisztelt Vortex!

Vortex!

A "tudomása szerinti nem létező szabályozáshoz" olvasgatni kéne sűrűbben a 2005. évi CXXXIX. törvény 63. § (1) bekezdéstől lefelé néhány sorocskát és azt kiegészíteni a folyamatosan változó "nagyon tisztelt" helyesírási szabályzattal. Azzal a drága szabályzattal, amelynek egykori változtatásokat kezdeményező részalkotói között a "Deme" és "Jászó" féle elvi vitákban is már az alany és az állítmány, mint megfontoltan kialakított predikatív szerkezeti viszony pontos meghatározása is nonszenszé vált, hol egymáshoz képest horizontálisan, hol a 90 évek derekától szerkezetileg vertikálisan elhelyeztetve őket. A többi összevisszaságról és értelmetlen csak tudományos fokozatokban feleslegesen bonyolított, de a fokozatért névhez köthető nyelvészeti innovációt jelentő, nyelvtani álszószerkezeti rajzok megalkotásáról nem is beszélve. Lassan e témakörben, már nem a legendás szék-, hanem állópult-foglalót kéne tartani az MTA-ban, mert sajnos nem sok érdemi alkotás marad az utókora a nagy Széchenyi alapítói alkotói szellemiségéből. (Hemingway állópultnál írta műveit és sokszor hasznosabbak bármely embernek....)

A levelező tagok közül meg egyesek hozzanak szponzort az ötleteikhez aki el is ismeri és fel is használhatja a szellemi írástermékeik végeredményét (azokon a területeken ahol ez lenne a cél), mert több százezer forint havonta közpénzből, a sokszor alig-alig valamit(se) jelentő használhatalan ötletelések munkásságba érlelésért, kevés haszonnal jár a jelen és jövő társadalmának. Érdekes, hogy csak a közelmúltban válhatott (végre már)elismert levelező taggá a legnagyobb mai római jogász is, sok régóta nagyon elismert intelligens rendes tag között...

vortex # 2009.09.03. 05:53

Kedves Legislator!

Pontosítanom kell a legutóbbi hozzászólásom első felét. Az MTA jelenlegi doktori szabályzata értelmében ugyanis:

"(4) A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 28. §-ában foglalt felhatalmazás
alapján a jelen szabályzat hatályba lépésétől a korábban szerzett "tudomány(ok) doktora" fokozat

  • a név megtartásával – az MTA Doktora tudományos címmel egyenértékű. A korábban szerzett

"tudomány(ok) doktora" fokozat feljogosít az "MTA Doktora" tudományos cím viselésére.".

Tehát a dolog így automatikus.

Elméletileg valóban elég lehet az 5 év a PhD után, ha valaki kiemelkedő eredményeket és idézettséget ért el, de azért ez nem jellemző. Tudományterületenként részletes szabályok határozzák meg az eljárás megindításának feltételeit.

Ami pedig a kis/nagy betűt illeti, nem mennék bele meddő vitába. Nyilván vannak akik ezt így értelmezik, én arra utaltam, hogy erre vonatkozó szabályozás tudomásom szerint nincs.

vortex # 2009.09.02. 19:23

Kedves Legislator!

Azért nem lehet, mert nem az. A DSc (Doctor of Science) a "tudományok doktora" fokozat rövidítése, nem pedig az a helyett kialakított MTA-doktora címé.

Aki korábban megkapta a DSc-t (ilyet ma már nem lehet szerezni), annak kérésére megadják az MTA-doktora címet. Ők tehát kedvük szerint használhatják bármelyiket, de fordítva nem lehetséges.

Ugyanígy, aki régebben tudományok kandidátusa (CSc, Candidate of Science) fokozatot szerzett, az kérésére ma megkapja a PhD-oklevelet (csak minősítés nélkül). De aki ma szerez PhD-t, az sohasem használhatja a CSc-t.

Impossible # 2009.09.02. 18:47

Jaj ne, már megin ez?! :D Párszor már ki lett vesézve ez a téma itt.

Legislator # 2009.09.02. 16:44

Már miért ne DSc-nek rövidítenék az MTA doktora tudományos fokozatot, ha csak azt akarják írni, hogy Prof. Dr. Iksz Jakab DSc., akkor nem írnak sem "tudományok doktora", sem "MTA doktora" kifejezést. Egyébként öt év is elég lehet a fokozatszerzésre, de ez atipikus (a jogászoknál főleg nagy a követelmény, mert írás-és kutatásigényes műfaj). Dr./dr. kérdéshez annyit, hogy szokás a DSc.-k esetében nagy kezdőbetűvel írni, ez nem annak kérdése, hogy pár figyelmetlen nyelvész mit írt be a Magyar helyesírás szabályaiba, vagy mit hagyott ki, vagy mit nem kívánt szabályozni, ez tudományos "illemszabály", mert azért toronnyi a különbség.


Sunshine after the rain.

vortex # 2009.09.01. 19:19

Kedves Fórumozók!

Sok értékes infóhoz jutottam mostanában a jogi fórumot böngészve. Belenéztem ugyanakkor a doktori címekről folyó diskurzusba is, és láttam, hogy itt még az utóbbi hónapokban is igen sok pontatlanságot írtak egyesek a tudományos címekkel, és azok értelmezésével/helyesírásával kapcsolatban. Pár percet talán én is rászánhatok a pontosításra (hátha még valaki idetalál.)

  • A rövidítés használatára (dr./Dr.) kizárólag a magyar helyesírás szabályai az irányadóak. Nem számít, hogy kinek milyen szintű doktorija van, egyformán kell használni (mondat közben kicsi d, amúgy nagy D).
  • Mi a PhD (ami művészeknél DLA)? A ma szerezhető egyetlen tudományos (doktori) "fokozat". Ezt az Akadémia elismeri, mint tudományos fokozatot, hasonlóan a korábban megszerzett tudományok kandidátusa fokozattal (CSc). Az Akadémia NEM ismeri el a korábbi egyetemi doktori, azaz ahogy akkor sokan nevezték, "kisdoktori" fokozatokat/címeket (dr. univ).
  • Az Akadémia köztestületi tagja az lehet, aki az Akadémia által elismert tudományos fokozattal rendelkezik, tehát a tudományok kandidátusa (CSc), PhD (vagy DLA).
  • Létezik ma is "nagydoktori". Korábban a "tudományok doktora" nevű akadémiai tudományos fokozatot (DSc) nevezték így, ma pedig az MTA-doktora tudományos

címet (tehát ez már nem fokozat, és nem DSc).

Mindkét esetben szabály, hogy csak az kaphatta/kaphatja, aki már rendekezik az Akadémia által elismert tudományos fokozattal, és annak megszerzését követően kiemelkedően sikeres kutatómunkát végzett (általában minimum 10-15 évig).

Azt, hogy ma kik pl. az Állam- és jogtudomány "nagydoktorai", itt találjátok:

http://www.mta.hu/index.php?…

  • Az Akadémia levelező-, vagy rendes tagjai minden esetben azok közül kerülnek ki, akik rendelkeznek a régi DSc fokozattal, vagy az MTA-doktora címmel (tehát "nagydoktorok"). Persze közülük is csak kevesen részesülnek ebben a megtiszteltetésben.

És valóban igaz, hogy aki egyre feljebb ér ezen a tudományos szamárlétrán, az általában egyre kevésbé használja a neve előtti rövidítéseket. Aki pedig túl messze nem jutott (a tudományban), az mindig nagyon ragaszkodik a doktorhoz. Lásd pl. dr. Torgyán :)

lacirek # 2009.08.17. 08:01

Kedves Impossible!

Engedd meg, hogy hozzáfűzzek a 2-vel előbbi hozzászólásodhoz valamit: Van egy másik megfogalmazása is az "akadályok átugrásának", mégpedig, hogy "egy szakadékot(akadályt) nem tudsz két kicsi ugrással átugrani, csak egy naggyal"
Ez alapelvem, de igaz is, ezt tapasztalatból mondom.
Természetesen "belekotyogásom" csak az "akadályokra" vonatkozik.
üdv
lacirek

Impossible # 2009.07.28. 10:47

Dehogynem. Mindig van mit csinálni. :)

petraaa # 2009.07.27. 19:49

ez egy szép gondolat. kár, hogy nem mindig van ez így...

Impossible # 2009.07.21. 18:52

Én nemis akarom felfogni, mert az emberek nagyon könnyen változtatják a véleményüket, könnyen befolyásolhatók, meggyőzhetők, és sokszor ők maguk sem tudják biztosan, hogy az igen igen-e vagy a nem nem-e. Ezzel függ össze az is (legalábbis az én fejemben :D ), hogy a lehetetlen nem létezik, hanem csak a kihívás, és hogy az akadályok arra valók, hogy átugorjuk őket, nem arra, hogy elhitessük magunkkal, hogy már nem lehet mit tenni, mert akkor épp emiatt nem tudunk mit tenni, nem pedig amiatt, hogy a helyzet valóban kilátástalan, hiszen nem az. :)

Avelina-Vivien # 2009.07.20. 19:28

"Kevés az olyan ember, akinek az igene igent, a neme pedig nemet jelent"

Imp, nem .Kevés az olyan ember aki felfogja , hogy az igen az igen a nem pedig nem:D


"You have to live the way you think, otherwise you'll end up thinking the way you lived."

Impossible # 2009.07.20. 18:13

Rosszul fogalmaztam...ez jó szöveg. Asszem szinte minden helyzetben haszonnal elsüthető. Mint a krumpli. Kevés az olyan ember, akinek az igene igent, a neme pedig nemet jelent, pedig milyen szép világ is volna, ha így lenne. Ez jutott eszembe most. :D

pazs # 2009.07.20. 07:21

Dehogy, bajussz, nem akartam semmit sugallni, csak ezek szerint rosszul fogalmaztam.