mi a végkielégítés számításának alapja?

Fórum → munkajog, foglalkoztatás
régebbi elöl     új hozzászólás

DTamas # 2004.01.26. 13:00

Mennyi idő után jár végkielégítés?

the big cat # 2004.01.17. 19:46

Természetesen nem számítható be. Egyáltalán nem, is értem, hogyan "vonhatták össze"? Ez két külön jövedele, két külön jogviszonyból, mi it csak az egyik megszűnésének jogkövetkezményeiről beszélünk.

Adó Tb, stb szempontból meg nyilván össze kell vonni, de ez nem befolyásolja az előbb írtakat.

Kócoska # 2004.01.16. 21:56

Kedves the big cat !

Köszönöm a gyors segítségedet. Kinyomtattam és átrágom.

Arról nem írtam, hogy betegségemet megelőzően a tanári fizetésem mellett, tiszteletdíjban is részesültem, mint önkormányzati képviselő.
Munkaviszonyom alatt a két jövedelmet összevonták és minden járulékot (TB, nyugdíj, adó, stb.) együttesen vontak le.
Szerinted beszámítható az átlagkeresetem kiszámításába az akkori képviselői tiszteletdíjam?

Más az igazság és más a jog.

the big cat # 2004.01.16. 05:58

1. Igen jogos. Csak az adott jogviszony számít.

2.-3. 152. § (1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra (a továbbiakban: irányadó időszak) kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagszámításnál a munkabér esedékességétől eltérő időben kifizetett munkabért az esedékes bérfizetési napon teljesített kifizetésnek kell tekinteni.
(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.
(4) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.
(5) Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.
(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.
(7) Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.

4. -

5. az elszámolásra az utolsó munkában töltött napon kell sor kerüljön, a te esetedben ilyen nem lesz, ezért véleményem szerint a felmondás napján kellett volna mindennel elszámolni, a paírokat kiadni, azóta kamat ketyeg.

the big cat # 2004.01.16. 05:50

hevi! A munkáltató felmenthet a munakvégzés alól indoklás nélkül, és megtilthatja, hogy a cégterületére lépj, de ez nem érinti a fizetési kötelezettségét.

Amenyiben a laptop, cégautó, telefon a munakszerződésedben juttatásként szerepel, úgy azt a felmondási idő teljes tartama alatt, tekinte nélkül a felmentésre biztosítania kell, ha ezt nem teszi, akkor ezért kártérítésre tarthatsz igényt.

Ha ezek nem szerepelnek a munakszerződésben, úgy azok csak munakeszközök, bármikor visszavonhatók.

Kócoska # 2004.01.16. 01:06

HIVATALOSAN 33 ÉVES MUNKAVISZONYOM VAN, 55 éves vagyok. (Ilyenkor már nehéz munkát találni, nyugdíjba meg nem mehetek.)

jELENLEGI MUNKAHELYEMRE 18 ÉVE ÁTHELYEZÉSSEL JÖTTEM. (Szintén tanári munkakörből.)

2001.november 13-tól, 2003. december 07-ig, folamatosan TÁPPÉNZEN VOLTAM, /40-50 ezer-Ft/hó. ) amit - PEDAGÓGUSKÉNT - a nyári szabadság idejére megszakítottam.
50 %-ra (végleges) ROKKANTOSÍTOTTAK.

Foglalkozás- Egészségügy Szolgálathoz irányítottak, mely megállapította, hogy tanári munkakörben nem dolgozhatok.

Így egészségügyi alkalmatlanság címen felmentettek.

A felmentés idejére munkavégzés alól is felmentettek, a közalkalmazotti jogviszonyom 2004. augusztus 06-án, lejár.

A Kjt.37.§ (6)bekezdés alapján HAT HAVI átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés jár. (Ez van a határozatban.)

Kérdéseim:

  1. 33 évi munkaviszonyom után, jogszerű-e, hogy csak -áthelyezésem ellenére- 18 évi jelenlegi munkahelyemen töltött időt veszik alapul, így 6 havi végkielégítést akarnak adni.
  2. Két és fél évig voltam táppénzen, előtte folyamatosan dolgoztam és jól kerestem.
  3. Tudomásom szerint a táppénz, nem munkabér.

Gondolhatom- e, hogy korábban a ténylegesen munkában töltött idő alatti keresetem átlagát kell figyelembe venni a végkielégítésnél? (2001. november előtti időszakra gondolok.)

4. Nem a saját hibámból kerültem táppénzre,
hanem egy igazságtalan , poitikai indíttatású I.fokú ítélet miatt.
Ezen már túl vagyok, tiszta erkölcsivel rendelkezem.

5. Már minden hivatalos irat a kezemben van, de azt senki nem tudja megmondani -nem akarja-, hogy összegszerűen mennyi pénzt kaphatok.

Várom gyors segítségeteket, mert amennyiben rossz gondolataim valósak, akkor 30 nap áll rendlkezésemre, hogy fellebbezek. A fellebbezés határideje: március 5.

Akinek van törvénytára, küldje el e-mailban a Kjt-ét, és a Munkatörvénykönyet, hogy a részleteket is áttanulmányozhassam, és megfelelően felkészülhessek.

Segítségeteket köszönöm.
Üdvözlettel: Kócoska

Más az igazság és más a jog.

Sasfioka # 2004.01.12. 18:28

A rendes felmondás alatt a munkaszerződés pontjainak ugyanúgy teljesülnie kell...

Ha ő ilyen lépéseket tesz meg, akkor az nem éppen egy rendes felmondás.

SF

hevi # 2004.01.12. 09:33

Ha rendes felmondással küldenek el, megtilthatja-e a munkaadó a felmondási idő alatt történő munkavégzést? Elveheti-e a kizárólagos használatú cégautót, laptopot, letilthatja-e a belső hálózathoz való hozzáférésemet, kitilthat-e az irodából?

the big cat # 2004.01.09. 15:45

Hát azért van még egy két ok, amiért felmondhatnak, de ha megtámadod, mert úgy véled más van a háttérben, a munkáltató köteles bizonyítani. nincs egzakt határidő, de ha úgy vesznek fel egy év múlva valakit, hogy közben semmi lényeges körülmény nem változott, még mindig megtámadhatod az indokot.

hevi # 2004.01.09. 15:27

Ha létszámcsökkentésre hivatkozva akarnak felmondani nekem, megtámadhatom, ha később valakit felvesznek helyettem? Mennyi ideig nem tölthetik be a helyemet? Milyen egyéb indokokkal mondhatnak fel? Munkaköri leírásom nincsen, a munkaidőm kötetlen, a munkavégzés helye nem rögzített (értékesítés), tehát túl sok ponton nem vagyok támadható.

the big cat # 2004.01.03. 16:49

Megtámadható, és a munkáltatót terheli a bizonyítási kényszer. Csak az Mt-ben felsorolt indokokkal lehet felmondani, az indoklás kötelező, az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lennie. Jár a felmondási idő, annak felére felmentés, végkielégítés.

hevi # 2004.01.03. 14:13

Milyen előnyei lehetnek számomra a munkáltatói felmondásnak?

the big cat # 2004.01.01. 19:31

Felmondás szóbeli közlése semmis, olyan mintha meg se történt volna, még ha egymillió tanú is van rá, és még ha az arra jogosult is közölte. A felmondást írásban kell közölni. A formai hiba semmisséget von maga után.

A betegállományba menésednek csak egy jogi akadálya van, mégpadig az, hogy betegállományba a betegeket helyezik, aki ezzel visszaél, a bűncselekményt követ el. A betegállomány nem arra van, hogy ezzel elkerülje valakia felmondást, hanem azért, hogy a valóban betegek keresőképtelenségük idején is pénzhez jussanak.

A közös megegyezést meg csak akkor fogadd el, ha jobb feltételeket adnak, mint ami rendes felmondás esetén járna. Lényegesen jobb feltételeket. Ugyanis számodra a munkáltatói felmondás semmiféle hátránnyal nem jár, előnnye viszont annál több van.

hevi # 2003.12.30. 19:04

Rosszul fogalmaztam, nem a felmondólevél átadására gondoltam, hanem a felmondás tényének szóbeli közlésére.

A gyakorlatban ez nálunk úgy szokott történni, hogy a külfödi főnök és a HR vezető közli a felmondási szándékot, majd a közös megegyezés feltételeinek egyeztetése után az elbocsátott dolgozó felekeresi az ügyvezetőt, akivel aláírják a megegyezést.

Én az alkupozíciómat többek közt azzal szeretném javítani, hogy kilátásba helyezem, hogy nem írom alá a közös megegyezést, hanem beláthatatlan idöre betegállományba vonulok. Mivel az ügyvezető nem szokott jelen lenni a felmondásnál (a HR vezetővel együtt egy másik telephelyen van az irodája) erre ők kettőt léphetnek. Vagy van náluk egy ügyvezető által előre aláírt felmondólevél, és azt megkísérlik nekem tanúk jelenlétében átadni, vagy a HR vezetőnél ott kell lenni a meghatalmazásnak, hogy gyakorolhatja velem szemben a munkáltatói jogokat, és maga ír egy felmondólevelet. A sok éves gyakorlatot ismerve nem tartom valószínűnek, hogy ennyire felkészültek lennének, ezért amennyiben nem sikerül megállapodnunk, nem lesz akadálya hogy valóban betegállományba menjek.

Jól gondolom?

the big cat # 2003.12.28. 20:10

Ha a postás átadgatja, miért ne adhatná át más. A lényeg, hogy a felmondás csak akkor érvényes, ha a jognyilatkozatot az tette aki jogosult rá, azaz a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ez az ügyvezető, vagy az lehet, akire érvényesen e jogkört delegálták. A felmondásnak írásban kell történnie, tehát irreleváns, hogy az aki átadja milyen nyelven beszél. A lényeg, hogy olyan nyelven legyen megírva, amit te értesz.

hevi # 2003.12.28. 18:40

Köszönöm a gyors választ. Még egy kiegészítés a harmadik kérdéshez:

Érvényesen átadhatja-e a felmondást a munkáltató részéről olyan személy, aki ugyan főnököm a munkavégzés szempontjából, de az anyavállalat alkalmazottja és se nem alkalmazott, se nem aláíró annál a magyar cégnél, ahol én vagyok alkalmazva. (Egy multi magyarországi leányvállalatánál dolgozom)

Egyébként magyarul sem beszél. Lehet idegen nyelven intézni a felmondást?

the big cat # 2003.12.28. 17:50
  1. A végkielégítést átlagkeresettel kell kifizetni, ami a megelőző négy naptári negyedév összes bármilyen címen átvett jövedelme a munkáltatótól. (Decemberi felmondás esetén tehát 2002 október és 2003 szeptember közötti átlagkereset, januári felmondás esetén 2003 január-deceber közötti átlagkereset.) A kifizetés időszaka, és nem a jövedelem időszaka számít, tehát ha pl. 2002-es bónust 2003-ban fizettek, akkor bele kell számítani.
  2. Kéthavi végkielégítés, és 45 nap felmondási idő jár. A felmondási idő felére fel kell hogy mentsen a munakvégzés alól, de fizetnie természetesen erre az időszakra is kell.
  3. Nem számít, ha nem veszed át, a lényeg a tudomásodra jutás. Ha nem veszed át, azzal megnehezíted a helyzetét, de ha van esze tanúk előtt közli, és kísérli meg átadni, ezzel érvényes is lesz. Egyébként elküldi tértivevényes levélben, ha minden kötél szakad.
hevi # 2003.12.28. 17:09

Sziasztok!

A következő kérdésben kérnék segítséget:

Éves jövedelmem kb. felerészben fix havi fizetésből áll, a másik fele változó mértékű jutalék, amit évente 1-2 alkalommal nagyobb összegekben fizetnek ki. Ha a munkákltató felmond nekem, a felmondási időre járó bér, illetve a végkielégítés számításának alapja a havi fix fizetésem, az éves átlagbűjövedelmem, vagy valami más?

6 és fél év munkaviszony után hány havi végkielégítés illetve felmondási idő jár?

Mit tud tenni a munkáltató, ha a felmondást nem veszem tőle át?

A válaszokat előre is köszönöm.