Munkajogi kérdések.


drbjozsef # 2025.10.28. 09:51

bozsoka,

Csak annyit egészítenék ki, hogy a Munka törvénykönyve nem ismeri az írásbeli figyelmezetetés fogalmát. Nincs benne ilyen, így közvetlenül nincs semmilyen relevanciája semmilyen jogvitában a munkáltatóddal.
Közvetve persze lehet, attól függően mi van benne, vitatod-e, vitattad-e amikor lehetett, ha utólag akarják valamire felhasználni.

Úgyhogy igen, alaposan nézd át a munkáltatód szabályozását. Ha a vitatásra nincs benne semmilyen konkrét eljárás, akkor írásban jelezd a munkáltatódnak, hogy nem értesz egyet vele, kérd a felülvizsgálatát, és egy példányt írasd alá az átvevőjével. Ha erre nem hajlandó két tanúval menj az átadásra.

eulimen # 2025.10.28. 09:28

@bozsoka
a munkáltatód fegyelmi szabályzatában lesz a válasz.

bozsoka # 2025.10.28. 08:21

Sziasztok!
Munkahelyi fegyelmi (irásbeli figyelmeztetés) ellen lehet-e panasszal élni, ha igen milyen fórumon? A nyomtatványon nincs erre vonatkozó mondat. A figyelmeztetéssel nem értek egyet, mert egy más területen dolgozó kolléga elmondása alapján született a figyelmeztetés, úgy, hogy a vezetőm még meg sem kérdezett az esetről. Nem szeretnék nagy cirkuszt, de legalább az én saját véleményemet hallgassák már meg. (ha sokat nem is fog a mérlegen billenteni).

Kovács_Béla_Sándor # 2025.10.24. 22:07

Valaki tud válaszolni a kérdésemre?
Válaszoltam. Sapienti sat.

Niki2025 # 2025.10.24. 19:53

Kedves Plaki489
Elszámolás tekintetében van különbség a kiküldetés és az üzleti út között egyébként, de a lényeg, hogy most irányba kerültél.
Jó pihenést :-)

plaki489 # 2025.10.24. 19:25

Kedves Niki,
nagyon köszönöm,
kutakodtam kicsit, ezt találtam :

A hivatali utazásra vonatkozó törvényi szabályozás elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (Szja. tv.) található, amely a kiküldetés fogalmát határozza meg, és rögzíti, hogy mi számít ennek a feltételeknek megfelelőnek. A lényeg, hogy a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül kiküldetésnek, kivéve a lakóhely és a munkahely közötti rendszeres utazást. Ha az utazás megfelel a feltételeknek, akkor az utazási és szállásköltség bizonyos feltételekkel jövedelemnek nem minősülő költségnek számíthat.

Kiküldetés definíciója az Szja. tv. alapján:

  • A munkáltató által elrendelt utazás.
  • A munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges.

Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről a munkahelyre történő rendszeres oda- és visszautazás, ahogy a munkába járás költségtérítése sem.

Márpedig nekem a munkavégzés helye az iroda, odáig nem kell fizetniük, de utána igen.

Mégegyszer köszönöm, sokat segítettél!

Niki2025 # 2025.10.24. 19:05

Bocs, ez lemaradt: Amikor elmész hogy felvegyél valahol egy céges autót az már nem munkába járás, hanem üzleti út.

Niki2025 # 2025.10.24. 18:53

Szerintem ha reggel bemész az irodába, onnatól kezdve ha máshova küldenek, az a munkáltató költsége, mivel te már munkát végzel épp, nem a munkába tartasz otthonról. És természetesen munkaidőd lévén a béredet is meg kell kapni. Ha bkv-val, ha taxival, vagy akármivel is mész, nekik kell megoldaniuk. Én nem mennék saját autóval, annyit úgysem akarnak fizetni, hogy minden térüljön számodra. Biiztosítani kell és kész. Vagy béreljen a szomszédban parkolót, ne 10 km-el arrébb, ez már nem a te dolgod.

plaki489 # 2025.10.24. 17:21

Jah, nem kell autoval, tömegközlekedéssel is lehet, de annak is van költsége...
Valaki tud válaszolni a kérdésemre?

Köszönöm

Kriszta

drbjozsef # 2025.10.24. 16:08

Oda saját autóval kell elmennem

Kell? Miért kell? Vállaltad ezt a munakszerződésedben? Ha igen, nincs kérdés. Ha nem, próbáld ki, hogy egyszer tömegközlekedéssel, vagy gyalog mész. Ez szerintem a munkáltatót is elgondolkodtatja majd.

plaki489 # 2025.10.24. 14:38

Mert be kell...
Egyébként mindegy is, 600m-re lakok az irodától.
A lényegen nem változtat.
A kérdés továbbra is :
Jár-e költségtérítés valamilyen jogcímen ebben az esetben? Hol a határ, bármennyi km-t utaztathatnak saját autóval, ha az városon belül van?

Kovács_Béla_Sándor # 2025.10.24. 12:47

Az első kört megspórolhatod. Mi a csudának mész be az irodá a saját autóddal? Menj rögtön a garázshoz!

plaki489 # 2025.10.24. 10:30

Egy hivatalban dolgozom.
Reggel bemegyek az irodába, utána fel kell vennem a hivatali autót ami kb 10km-re van a munkahelytől egy garázsban de még a városhatáron belül. Oda saját autóval kell elmennem, majd délután ugyanoda visszavinnem. Ez havonta kb. 400km. A hivatal azt mondja, hogy a munkába járáshoz csak a városon kívül jár költségtérités. Véleményem szerint, a munkába járás megvalósul azzal, hogy bemegyek az irodába. Jár-e költségtérítés valamilyen jogcímen ebben az esetben? Hol a határ, bármennyi km-t utaztathatnak saját autóval, ha az városon belül van?

Köszönöm

rt15 # 2025.08.31. 13:42

Köszönöm a válaszokat!

Határozatlan idejű szerződésem van, néhány napja kezdtem ezen a helyen..
1995-óta dolgozom, ilyen szerződésem még nem volt, nekem is furcsa ez.
Kézi anyagmozgató vagyok, erős fizikum kell hozzá.

Kovács_Béla_Sándor # 2025.08.31. 12:34

Vagy nagyon kell neki a dolgos kéz. És ezzel legalább egy hónapra biztosítva van.

eulimen # 2025.08.31. 10:50

@rt15
A Mt. 194. szakasz (4) bekezdése pl. pont olyan feltételt említ, amikor szabályosan nem köthető ki próbaidő. Ilyen határozott idejű szerződésed van?
Persze más esetben nem kötelező, de bolond az a munkáltató, amelyik ugyan kiköthetné a próbaidőt, mégsem teszi.

Kovács_Béla_Sándor # 2025.08.31. 10:47

A törvény nem ír elő próbaidőt. Ha a szerződés, esetleg kollektív szerződés se, akkor nincs.

Niki2025 # 2025.08.31. 09:05

@rt 15
nem, akkor nincs próbaidőd. Lehet, bár én személy szerint még sosem találkoztam ilyennel

rt15 # 2025.08.31. 08:43

Üdvözletem!

Ha a munkaszerződésemben nincs kikötve próbaidő, akkor nekem alapból 30 nap lesz?

drbjozsef # 2025.07.02. 07:09

Akkor nemigen értem a kérdést.
Többletmunkát végeztél álláspontod szerint, amely nem tartozott a feladataid közé, ezért plusz díjazást akarsz. Mi van ezen alátámasztanivaló még? Vagy igaz, vagy nem, majd eldöntik.

ChilledMixIt # 2025.07.01. 15:00

drbjozsef

A jogi előadó beadványainak aláírása vezetői feladat volt, ez volt a protokoll, de ez sehol nem volt rögzítve, mellesleg az adott szerv nem állított ki már 2020-tól munkaköri leírást sem... A jogtanácsosok feladatköre a saját beadványaik aláírása, amennyiben nem vezetők. Tehát ez mindenképpen többletmunka, amiért nem fizettek többletdíjazást - ezt is "szokásjogi" alapon. Ha reklamáció volt emiatt, a vezető - aki nem volt hajlandó aláírni - arra hivatkozott, hogy más kollégák évek óta írnak alá "ingyen"...

Kovács_Béla_Sándor # 2025.07.01. 14:34

Egyezséggel mindent lehet.

Hodzsa # 2025.07.01. 13:21

Tisztelt Jogi Fórum!

Nyugdíj előtt álló férfi pedagógus vagyok.
Egy apró kérdés.
Lemondhatok-e a felmentési időm egy részéről?

Előre is köszönöm.

drbjozsef # 2025.07.01. 09:42

közszolgálatban jogtanácsosként
vs.
Jogi előadó beadványainak ellenőrzése, javítása és aláírása történt huzamosabb időn keresztül díjazás nélkül.

Most úgy érted, hogy jogtanácsosként nem kaptál fizetést? Fura lenne.
Vagy úgy érted, hogy az általad felsorolt dolgok egyáltalán nem voltak a munkaköröd, feladataid része, és ezért kellene rá külön fizetni?

ChilledMixIt # 2025.07.01. 09:04

Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm a választ!
Teljesen igazad van, ahogy ezt így leírtam, nem tévedés, hanem baromság. Pontosítanom kellett volna.
Világos, hogy semmi köze a munkabérhez, mindössze az illetmény Kit. szerint számítandó óradíja és a rendelet szerinti munkadíj közötti különbségre gondoltam: konkrétan arra, hogy a minimális (most már valóban 7 ezer forintos, de ez 2024-es esemény, akkor még a korábbi rendelet volt hatályban és még 6 ezer volt a minimum) díjhoz képest is nevetséges összegű illetmény órában kiszámított összege hogyan lenne kiküszöbölhető például a munkavállalóra kedvezőbb szabály alkalmazásának elvével összhangban?