akkor állásidő, és annak ellemtételezése a törvényes megoldás.
Vagy munkaidőkereten belül áthelyezik a munkanapokat.
A munkáltató súlyosan szerződést szeg, ha a munkabért visszatartja, vagy nem fizeti ki.
Annyira, hogy erre a munkavállaló azonnali felmondása jogszerű lépés lehet.
Tiszteletem!
Érdeklődni szeretnék egy munkáltatói kérdésben. A kérdés az lenne hogy a munkáltatónak van-e joga a havi bért bármilyen formában visszavonni, akár részletekben, ha kb egy hónapig, leáll a cég?
A munkavállalók dolgoznának, de a cég nem tud munkát adni, nem jelent ki senkit, ellenben arra az időre kifizetett bért, amíg nem tud munkát adni részletekben levonja a dolgozóktól.
Van erre törvényben meghatározott jogköre?
Köszönöm előre is.
Ugyan nincs az Mt-ben ilyen fogalom, de a Kúria már többször kifejtette, hogy a munkáltatónak joga van írásbeli figyelmeztetést adni:
„a munkáltatót az írásbeli figyelmeztetés joga az Mt. 56. § (1) bekezdésétől eltérően kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is megilleti” (Mfv.II.10.073/2021/4.)
Az írásbeli figyelmeztetés a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából eredő olyan munkafegyelmet biztosító eszköz, amellyel felhívja a munkavállalója figyelmét az általa helytelenített magatartástól való tartózkodásra, illetve a szabályszegést a rosszallása kifejezésével szankcionálja. Ebből következően a munkáltató az írásbeli figyelmeztetés jogával kollektív szerződés, illetve munkaszerződés felhatalmazásának hiányában is élhet [Mt. 11. §, 52. § (1) bekezdés, 56. §].
Az eredeti kérdéshez visszatérve: Jogod van bírósághoz fordulni, de érdemes meggondolni, hogy megéri-e. A felmondáshoz meg nem is kell újabb figyelmeztetés, elég, ha a munkálató okot ad rá, kivéve, ha van belső szabályzat és eszerint a femondást meg kell előznie a figyelmeztetésnek.
esocsepp12,
Bírósághoz nincs értelme vele fordulni, mert az Mt.-ben (és, értelemszerűen, semmi más relevéns jogszabályban) nincs ilyen fogalom. Nem létezik. Ahogy eulimen írta, ez kifejezetten a céges belső szabályzatok területe, amit az Mt. elég szabadon enged meghatározni.
Természetesen a fentiekből következően akárhány figyelmeztetést, intő és megrovást kaphatsz, munkajogi szempontból ez mind lényegtelen : ha jogsérelem ér szerinteed (mondjuk álláspontod szerint a felmondás jogszerűtlen), akkor amiatt a konkrét jogsérelem miatt bírósághoz fordulhatsz majd, és ott bizonyíthatod, hogy az jogszerűtlen. Persze, ha több figyelmeztetést kaptál, és azok ellen nem protestáltál semmilyen módon, az ezt nem könnyíti meg, de _ÖNMAGÁBAN_ nem a figyelmeztetés ténye számít, hanem az, amiért kaptad.
@esocsepp
ahány ház, annyi szokás.
A munkáltató fegyelmi szabályzata az irányadó.
Lehetséges, hogy az írásbeli figyelmeztetést fegyelmi bizottság elé lehet vinni, ha ott helyben nem ért egyet vele a munkavállaló.
Az is lehet, hogy ilyen súlyú intézkedést elevr nem is lehet máshogy meghozni.
Ha azonban a fegyelmi vétség elkövetése nem vitatott, csak az nem tetszik, hogy írásbeli jár érte, akkor az ellen nem nagyon lehet semmit sem tenni. El kell menni másik helyre dolgozni, ahol elnézik ezt a fegyelmi vétséget.
esocsepp122
„Munkáltató írásbeli figyelmeztetésével szemben mit lehet tenni?
Konkrét joghátrány nincs benne, csak jelzés, hogy ismételt esetben felmondás is lehet.”
Ha jogos az írásbeli figyelmeztetés, jogosan kapja a dolgozó, akkor miért is akarna tenni vele szemben bármit?
Munkáltató írásbeli figyelmeztetésével szemben mit lehet tenni? Bírósághoz lehet fordulni vagy elég a munkáltatónak írásban észrevételt tenni? Konkrét joghátrány nincs benne, csak jelzés, hogy ismételt esetben felmondás is lehet.
én csak nézek ki a fejemből, milyen altruista munkáltatókra van panasz.
Egy "tisztességes" helyen ha a munkavállaló a rendkívüli munkavégzés elrendelésére (a.k.a szombati túlóra) nem jelenik meg és nem menti ki magát orvosi vagy egyéb vis maior igazolással, akkor hiányzása igazolatlan, hétfőn meg mehet a HRre aláírni a munkáltatói azonnali felmondás tudomásulvételét.
Ha a beosztása szerint alapvetően szombat már pihenőnap lett volna neki alapvetően, akkor arra a napra nem lehet szabadságot kiírni, hiszen az nem munkanapja lett volna
A " ha" itt fontos, és tartsd azt is szem előtt, hogy a munkáltató rendelkezik a szabadság nagy részével, illetve adott körülmények esetén elrendelheti a túlórát is.
Egyébként a leírásod alapján ez nem is túlóra hanem rendkívüli munkavégzés. ( ne kövezzetek meg ha ebben tévedek most )
Melyik része?
Berndelték páromat túlórára szombat éjszakára. Mondta hogy nem tud menni mert kimerült 5 nap éjszakázás után.
Szabadságot írtk neki.
Ugye ez teljesen jogszerűtlen?
@levendula77
a 30 évnyi munkaviszonyod után hogyan lesz csak 3 havi végkielégítés?
Ne menj bele a közös megegyezésbe !! Kitől hangzott el, hogy az új munkáltató felé hátrány?? A régi helyeden mondták, nem? Csak manipulálni akarnak!!
Az új munkáltató tökéletesen tisztában van a helyzettel, hogy megszűnik a régi cég,követelésed tehát nincs az a logika ami miatt ott bárki rossz színben látna téged ez miatt . Ha esetleg , talán, de ne legyen ilyen, nem vennének fel, akkor az biztos, hogy nem ez miatt fog megtörténni.
Munkajogilag melyik kedvező? A munkéltatói felmondás, kismillió okból. Egyrészt le akarnak csalni a végkielégítésedből, ha jól értem.
Másrészt , ha bármi követelésed még lenne, mert valami nem korrekt, akkor közös megegyezéssel már nem tudsz nekiindulni az érvényesítésnek. A közös megegyezéses szerződések tartalmazzák azt is, hogy semmi egyéb követelésed nincs már feléjük.
Kedves Niki2025 !
Fejlemények vannak az ügyemben.
A régi munkáltató mai napon közös megegyezéssel történő munkaviszony megszűntetését ajánlotta fel 2 havi munkabérrel.
Ezen a ponton O km-es versenyzőként venne át az új munkáltató.
Maradhat a munkáltatói felmondás ,ha azt választom-3 havi végkielégítéssel de ez rám nézve az új munkáltató felé nem pozitívum..
Legalábbis ez hangzott el.
Nekem a mai napon valamelyiket alá kell írnom, tekintettel a 30 napos határidőrre.
A kérdés,munkajogilag melyik kedvező nekem.
Nem anyagilag...
Minden tanácsot,segítséget (türelemet ) köszönök szépen !
Kedves Niki2025 !
Köszönöm szépen !
Nem bonyolítom tovább.
Kristálytiszta , érthető.
Kedves Niki2025
Valóban, visszanéztem.
Elnézést.
Amit kiemelnék,.hogy a jelenlegi
munkáltatómtól semmilyen tájéloztatást nem kapok, szinte mindent hárít az új cégre..
Az új munkáltató szerint a régi
cégnek kellene velem a.munkaügyi kérdéseket rendezni velem.
Végkielégítés stb..
Voltam munkaügyi jogásznál,
de álláspontja szerint a gazdasági egység átvétele a kérdés ,
mert ha annak mínősül-akkor a munkaviszony automatikusan átszáll.
De az én esetemben ez nem teljesen valósult meg.
Az eltelt éveimet meg nem szeretném a "kukába"dobni.
Elnézést,ha hosszúra sikerült...
Dióhéjban: a munkáltatód megszűnik,és az ottani praxisra más köt szerződést. Nincs szó jogutódlásról,ezt akkor is mondtuk.
Mit szeretnél az új munkáltatódtól pontosan?Hogyan kellene elismerniük a ledolgozott éveid?
Ők átvesznek,és kvàzi null kilométeres dolgozójuk leszel.
Kedves Levendula77!
Én emlékszem erre a problémára,és akkor többen megválaszoltuk.
Nem tudom most visszakeresni,hogy merült-e fel új helyzet,de nekem így rémlik,ugyanazokat a kérdéseket tetted most fel...
Tisztelt szakértő !
Egy pár hónapja már segítséget
kértem és köszönettel kaptam is.
De most újra elakadtam.
Egy hónap múlva megszűnik a háziorvosi praxis
amiben jelenleg alkalmazottként dolgozom.(mtk. szerint )
Munkaviszonyom megszűnésével kapcsolatban
még tájékoztatást nem kaptam.
Talán annyit,hogy a KFT-ből értelemszerűen kijelentenek hiszen a cég finanszírozást már nem kap ,nem munkáltató a továbbiakban.
Praxisjog került átadásra
a rendelő önkormányzati fenntartású.
Egy pár eszköz van csak ,ami külön megállapodás részét képezi.
A feladatellátáshoz új szerződések megkötése volt szükséges.
Az új cégvezető új munkaszerződést szeretne velem kötni.
Itt jön a kérdés, mennyire számít ez jogutódlásnak-mert többlet munka az lenne ,a fizetésem viszont érdemiben nem változna.
Viszont jogutódlás esetén nem a "régi" munkaszerződésem maradna folyamatos?
A másik kérdésem, a praxisban töltött/ ledolgozott évek számával kapcsolatos.
Ha a régi cég nem, az új milyen formában ismerné el a ledolgozott éveimet ?
Ha jól értettem,nemigazán szeretnék "átvenni"
Új lappal indulna a munkaviszony.
Segítséget, tanácsadást
előre is köszönöm !
Valóban, igazad vagyon. Pedig ez megvolt, mégse kötöttem össze.
drbjozsef
"Hogy miért, azt ne kérdezd meg, nem tudom mi lehet az oka, hogy a törvényalkotó ilyen különbséget tett a különböző közszolgák között."
Ezzel korrigálja azt, hogy a közalkalmazottaknál nincs 35 éves jubileumi jutalom, a köztisztviselőknél, korm.t. pedig van.. Ha a 35 év közalk. jogviszony megvan, akkor a nyugdíjra jogosult közalkalmazott jogosult a 40 éves jj-ra.
(egyébként a Púétv., vagyis a tanárok törvénye is azonos a Kjt.-vel, nekik is jár az előrehozás.)
Nonoka,
Én nem vagyok jogász, így hozzáértő sem, de a törvényekben azt látom, hogy a Kttv. 150.§ és a Kit.145.§ lényegében azonos, és NEM tartalmazza azt a bekezdést, amelyet a Kjt.78,§-a pedig igen : a (4) bekezdést, amely az előrehozott jubileumi jutalom lehetőségéről szól. Nem látok olyan kereszthivatkozást sem a törvények szövegében, amely lehetővé tenné ezt.
Ez alapján azt mondanám, hogy a köztisztviselők és a kormánytisztviselők, akik a Kit. és a Kttv. hatálya alá tartoznak, azoknak nem jár az előrehozott jutalom. Hogy miért, azt ne kérdezd meg, nem tudom mi lehet az oka, hogy a törvényalkotó ilyen különbséget tett a különböző közszolgák között.
Elnézést, de rosszul írtam, korábban volt a megnevezésünk köztisztviselő, most kormányzati szolgálati jogviszonyban állok, tehát rám a Kit. vonatkozik.