Munkajogi kérdések.

Tisztelt szakértő,

Következő helyzet értelmezésében kérem a segítségét.
A munkavállaló több, mint 10 éves jogviszonyát kívánja megszüntetni a munkáltató közös megegyezéssel. Munkavállaló 2019 óta fizetés nélküli szabadságát tölti gyermeke születése okán, beteg gyermekére való tekintettel jelenleg is gyesen van, gyermeke 10 éves koráig. Ezzel párhuzamosan gyodban részesül.
A munkaviszony megszűnésével a munkáltató kifizeti a munkavállaló bent maradt szabadságait, de arra az időszakra, amikor a munkavállaló gyodban is részesült, a munkáltató szerint nem jár a fizetett szabadság a jogviszonyban.
Tisztázásra szorul számomra, hogy ha a munkavállaló a fizetetlen szabadságát gyermeke születése okán kezdte meg, akkor nem a gyod miatt szünetel a jogviszony, hanem a gyes miatt és a gyes alatt jár a szabadság. Illetve a gyod hogyan kerül összefüggésbe a teljesen más jogviszonyban kapott szabadnapokkal?
Válaszát köszönöm!
NR

Kedves eulimen !

Köszönöm a segítséget !

@Levendula77
munkáltatói jogutódlás bekövetkezhet úgy is, ha az átadó és átvevő cég cégjogilag és tulajdonos szempontjából egyaránt független egymástól.
Ez tisztán az új munkáltató döntése, s ekkor ezt a tényt az új munkaszerződésbe kell foglalni.
Ha az átvevő új munkáltató hajlandó elismerni a 30 év munkaviszonyodat, és az ezzel járó terheket magára venni (végkielégítés mértéke, hosszabb felmondási idő, stb.), akkor hajrá, jogi akadálya nincs.
Dönthet azonban úgy is, hogy tiszta lappal indít, azaz átvesz az állományába, de nem munkáltatói jogutód lesz.
Akkor pedig a jelenlegi munkáltatódnak kell felmondania (működéssel összefüggő ok miatt), és kifizetni a juttatásaidat.

Igen, a cég megmarad
felszámolás alá nem esik.
Ha a főnöknőm egyszer még úgy gondolja,másik praxis működtetetési jogát még megszerezheti.

• helyettesítést tud így vállalni

számlázással stb.
Ezért marad a KFT.

De a praxisjog,ami a cég tulajdonában volt- eladásra/átadásra
kerül másik vállalkozó részére.
Így kerülhetek én másik cég alkalmazásába.
A két cég egymástól független.

Köszönöm a tanácsokat !

Levendula77,

Azt írtad, hogy a „KFT marad , felszámolás alá nem kerül.”.
Úgy érted, hogy marad, és SEMMI köze nem lesz az új feladatellátó céghez?

Mert jogfolytonos a munkaviszonyod, ha az Mt. szerinti "munkáltató személyében bekövetkező" alapján változik meg a munkáltatód. Ez jellemzően cégek felvásárlása, beolvadás, ilyesmi. Ha a régi és az új munkáltatóid között nincs semmilyen jogügylet amúgy, akkor szerintem a te munkaviszonyod NEM fog ez alá tartozni.

Tudod ki az új cég? Keresd meg, kössél vele munkaszerződést, ha tényleg akarnak foglalkoztatni úgy, hogy ne legyen közte kieső nap. A meglévő szerződésedet közös megegyezéssel bármikor megszüntethetitek. Akár később is. Nem tilos, hogy több munksviszonyod legyen egyszerre.

Köszönöm !
Érthető, teljesen logikus.
Csak ezt a főnök gondolja így,
azért is jeleztem,
felmondást még nem kaptam.
Arra hagyatkozik,
majd a másik orvos
a saját cégben alkalmaz.
(Telephely nem változik)
Jogfolytonos jogviszonyt említett.
Munkakör ugyanaz csak más főnökkel/más céggel.

Ez esetben miért gondolod, hogy : „ezen a napon értelemszerűen megszűnik az én munkaviszonyom is
(Megszűnik a feladatellátás)” ?

Te munkaviszonyban vagy egy Kft.-vel. Vagy ad munkát, vagy nem, ha a feladatellátás megszűnik, akkor biztosít más - a munkakörödnek és szerződésednek megfelelő - munkát, vagy felmond. Az Mt. szerint a foglalkoztatási kötelezettség a munkáltatóhoz tartozik, ha nem tud/akar munkát biztosítani, akkor fizet állásidőt vagy felmond. De olyan, hogy csak "magától" megszűnik a munkaviszony, olyan nincsen (természetesen az esetben, ha ettől eltérő megállapodás nincs közöttetek abban a munkaszerződésben, amelyet mi nem ismerünk).

Kedves drbjozsef !

Elnézést, ezt nem jeleztem.
Mt.szerinti szerződéssel.
Nem eü.jogviszony.

Köszönöm !

Levendula77,

Én sajnos nem értek az EÜ-höz, ezért lehet buta kérdés, de :
Te csakis az Mt. hatálya alá tartozol, "sima" Mt. szerinti munkaszerződéssel, vagy esetleg a szerződésed a 2020.évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony alá is tartozik?

Sziasztok !

Munkaviszony megszünésével kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Egy évtizede dolgozom vállalkozó háziorvos által működtetett praxisban alkalmazott munkaviszonyban.
Július végén a főnököm felmondta a szerződést az Önkormányzattal, azóta helyettesítéssel van ellátva a körzet , én még a KFT alkalmazásában vagyok.
Főnöknőm 6 hónapos felmondása január 28-án jár le, ezen a napon értelemszerűen megszűnik az én munkaviszonyom is
(Megszűnik a feladatellátás)
Viszont felmondást én a mai napig nem kaptam...
KFT marad , felszámolás alá nem kerül.

Könyvelő szerint végkielégítés nem jár nekem mert ahogy a főnök felmondta a szerződését,abban a pillanatban az én felmondásom is elindult.
Kérdésem az lenne, mivel a "távozás" szükségessége nem az én döntésem volt, munka törvénykönyve véd-e esetleg engem
Novemberben egy doktor elindítja a praxis átvetelét , és alkalmazna engem a továbbiakban más cég alkalmazottjaként.
Gyakorlat szerint(30 éve dolgozom praxisban) korántsem biztos,hogy január 29-én már a másik KFT alkalmazásában tudnának foglalkoztatni mert pl.
Hivatalok később adják ki az engedélyeket.
Mi történik , ha emiatt akár pár napra munkanélküli leszek ?
Jár-e egyáltalán végkielégítés a részemre?
Válaszokat,segítséget előre ia köszönöm!

bozsoka,

Csak annyit egészítenék ki, hogy a Munka törvénykönyve nem ismeri az írásbeli figyelmezetetés fogalmát. Nincs benne ilyen, így közvetlenül nincs semmilyen relevanciája semmilyen jogvitában a munkáltatóddal.
Közvetve persze lehet, attól függően mi van benne, vitatod-e, vitattad-e amikor lehetett, ha utólag akarják valamire felhasználni.

Úgyhogy igen, alaposan nézd át a munkáltatód szabályozását. Ha a vitatásra nincs benne semmilyen konkrét eljárás, akkor írásban jelezd a munkáltatódnak, hogy nem értesz egyet vele, kérd a felülvizsgálatát, és egy példányt írasd alá az átvevőjével. Ha erre nem hajlandó két tanúval menj az átadásra.

@bozsoka
a munkáltatód fegyelmi szabályzatában lesz a válasz.

Sziasztok!
Munkahelyi fegyelmi (irásbeli figyelmeztetés) ellen lehet-e panasszal élni, ha igen milyen fórumon? A nyomtatványon nincs erre vonatkozó mondat. A figyelmeztetéssel nem értek egyet, mert egy más területen dolgozó kolléga elmondása alapján született a figyelmeztetés, úgy, hogy a vezetőm még meg sem kérdezett az esetről. Nem szeretnék nagy cirkuszt, de legalább az én saját véleményemet hallgassák már meg. (ha sokat nem is fog a mérlegen billenteni).

„Valaki tud válaszolni a kérdésemre?”
Válaszoltam. Sapienti sat.

Kedves Plaki489
Elszámolás tekintetében van különbség a kiküldetés és az üzleti út között egyébként, de a lényeg, hogy most irányba kerültél.
Jó pihenést :-)

Kedves Niki,
nagyon köszönöm,
kutakodtam kicsit, ezt találtam :

A hivatali utazásra vonatkozó törvényi szabályozás elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (Szja. tv.) található, amely a kiküldetés fogalmát határozza meg, és rögzíti, hogy mi számít ennek a feltételeknek megfelelőnek. A lényeg, hogy a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül kiküldetésnek, kivéve a lakóhely és a munkahely közötti rendszeres utazást. Ha az utazás megfelel a feltételeknek, akkor az utazási és szállásköltség bizonyos feltételekkel jövedelemnek nem minősülő költségnek számíthat.

Kiküldetés definíciója az Szja. tv. alapján:

• A munkáltató által elrendelt utazás.
• A munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges.

Nem minősül kiküldetésnek a lakóhelyről a munkahelyre történő rendszeres oda- és visszautazás, ahogy a munkába járás költségtérítése sem.

Márpedig nekem a munkavégzés helye az iroda, odáig nem kell fizetniük, de utána igen.

Mégegyszer köszönöm, sokat segítettél!

Bocs, ez lemaradt: Amikor elmész hogy felvegyél valahol egy céges autót az már nem munkába járás, hanem üzleti út.

Szerintem ha reggel bemész az irodába, onnatól kezdve ha máshova küldenek, az a munkáltató költsége, mivel te már munkát végzel épp, nem a munkába tartasz otthonról. És természetesen munkaidőd lévén a béredet is meg kell kapni. Ha bkv-val, ha taxival, vagy akármivel is mész, nekik kell megoldaniuk. Én nem mennék saját autóval, annyit úgysem akarnak fizetni, hogy minden térüljön számodra. Biiztosítani kell és kész. Vagy béreljen a szomszédban parkolót, ne 10 km-el arrébb, ez már nem a te dolgod.

Jah, nem kell autoval, tömegközlekedéssel is lehet, de annak is van költsége...
Valaki tud válaszolni a kérdésemre?

Köszönöm

Kriszta

„ Oda saját autóval kell elmennem”

Kell? Miért kell? Vállaltad ezt a munakszerződésedben? Ha igen, nincs kérdés. Ha nem, próbáld ki, hogy egyszer tömegközlekedéssel, vagy gyalog mész. Ez szerintem a munkáltatót is elgondolkodtatja majd.

Mert be kell...
Egyébként mindegy is, 600m-re lakok az irodától.
A lényegen nem változtat.
A kérdés továbbra is :
Jár-e költségtérítés valamilyen jogcímen ebben az esetben? Hol a határ, bármennyi km-t utaztathatnak saját autóval, ha az városon belül van?

Az első kört megspórolhatod. Mi a csudának mész be az irodá a saját autóddal? Menj rögtön a garázshoz!

Egy hivatalban dolgozom.
Reggel bemegyek az irodába, utána fel kell vennem a hivatali autót ami kb 10km-re van a munkahelytől egy garázsban de még a városhatáron belül. Oda saját autóval kell elmennem, majd délután ugyanoda visszavinnem. Ez havonta kb. 400km. A hivatal azt mondja, hogy a munkába járáshoz csak a városon kívül jár költségtérités. Véleményem szerint, a munkába járás megvalósul azzal, hogy bemegyek az irodába. Jár-e költségtérítés valamilyen jogcímen ebben az esetben? Hol a határ, bármennyi km-t utaztathatnak saját autóval, ha az városon belül van?

Köszönöm

Köszönöm a válaszokat!

Határozatlan idejű szerződésem van, néhány napja kezdtem ezen a helyen..
1995-óta dolgozom, ilyen szerződésem még nem volt, nekem is furcsa ez.
Kézi anyagmozgató vagyok, erős fizikum kell hozzá.

Vagy nagyon kell neki a dolgos kéz. És ezzel legalább egy hónapra biztosítva van.