Munkajogi kérdések.


gylab # 2024.01.04. 13:55

Megváltozott valami szabály, és most már munkavállalónként utalják a járulékot? Mert ha nem, akkor azt honnan lehet tudni, hogy nem fizették? Vagy kevesebbet fizettek? Akkor kiét nem fizették? Vagy senkiét sem? Vagy esetleg nem is erről van szó, hanem arról, hogy bejelentve, bevallva sem volt? Mert utóbbi esetben valóban hátrány.

Lacento # 2024.01.04. 06:12

Köszönöm a válaszokat.
Ezt a "nem érheti kár a munkavállalót" kinyomtatott formában bevittem a Nyugdíjfolyosítóba, az ügyintéző huzogatta a száját és azt mondta
szerinte NEM csak az időt ismerik el a pénzt meg akkor,ha a NAV átutal feléjük a számlámra.
Amúgy konkrétan nem találtam meg ez hol van jogszabályban leírva, hanem neten láttam nyugdíjszakértő válaszaként és onnan másoltam ki.
A fizetési meghagyásnál az a gond,hogy ellentmond stb. sokáig elhúzódhat és a Közjegyző pedig konkrétan nem tud rálátni az ügyre.
(ezt maga 1 kjegyző mondta és inkább ügyvédet javasolt)
A kérdésemben nem említettem hab a tortán,hogy ezt a közbeszerzési pályázaton kiírt munkát velük nyerették meg.
Tehát közbeszerzési csalásról beszélhetünk mert a kiíró Városüzemeltetés havi szinten rendszeresen utalta az összeget amiből finanszírozniuk kellett volna a munkabérünket és szolgálati gk.fenntartását. Ebből a munkabért utalta járulékokat nem.
Ketten vagyunk természetesen a kollégám is ugyan ebben a helyzetben van.

Majordomus # 2024.01.03. 21:32

Vedd elő az elmúlt 15 hónap bérjegyzékeit. Ha ott szerepel a levonás nincs gond.
A Fizetési Meghagyást add be.
De meg kellett kapnod a levont adó és járulékösszegekről a kimutatást. A munkaviszony megszünésekor.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.03. 20:28

Tévedsz. Ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy a munkáltató a járulékot tőle levonta, a munkavállalót a nyugdíjszámításban nem érheti hátrány amiatt, hogy a munkáltató a levont járulékot nem fizette be.

A tartozásra pedig adj be fizetési meghagyást.

Lacento # 2024.01.03. 18:39

Kedves Válaszadók.
Jelenleg olyan helyzetben vagyok,hogy a munkáltató 15 hónapja nem fizet járulékot a NAV felé. Természetesen feljelentés megvolt oda és a rendőrség felé is. Ennek ellenére semmi érdemi lépés nem történt a hatóság részéről.
Mivel dec.28-tól nyugdíjas lettem konkrétan anyagi kár ért 500 000 Ft nem lett befizetve a nyugdíj alapomba. Ennek értelmében amig élek minden havi és emelési-bármi nemű juttatás esetén kevesebbet összeget számolnak majd.
Ezért kérdezném mi a véleményetek tehetnék e feljelentést csalás- sikkasztás gyanúja miatt a rendőrségen. Ezen felül még függőben van
ki nem vett szabadság megváltása címen 200 és más szerződés miatt 90 ezer Ft ami szintén nem került kifizetésre.
Köszönöm előre is a tanácsokat.

1ügyfél # 2024.01.03. 15:36

Köszönöm a segítséget!

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.03. 13:52

Hogy nem csak 30 napon belül perelhetsz. De azért jobb, ha betartod.

1ügyfél # 2024.01.03. 10:19

Köszönöm.
Maga a munkáltató érkezett később a helyszínre, mivel közvetlenül a baleset után értesítettem.
Papíron fogom megkeresni. (Kösz.)
Megkaptam a táppénzes papírt, azt követően postáztam.

"Ez esetben igen. Ha elmulasztja a jogorvoslati kioktatást, sokkal hosszabb lesz a peresítés határideje." Ez pontosan mit jelent?

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.03. 09:31

de a jogi okosítás neki nem dolga,
Ez esetben igen. Ha elmulasztja a jogorvoslati kioktatást, sokkal hosszabb lesz a peresítés határideje.

drbjozsef # 2024.01.03. 08:56

1ügyfél,

Úti baleset volt, de ő is megjelent a helyszínen.
Mármint a munkáltató képviselője? És még telefonon is tájékoztattad?
A táppénzes papírt időben adtad le?

Mennyire jó ötlet, hogy e-mailben felkérem, hogy állítsa vissza jogviszonyomat, mondjuk azonnal, elmaradás esetén bírósághoz fordulok.
Ha csak móka, akkor nyugodtan. Ha úgy gondolod, hogy van esélye annak, hogy ténylegesen meg is tedd, akkor egy tértis levelet küldenék a helyedben azzal, hogy álláspontom szerint az azonnali felmondása jogszabályellenes, és ha nem állítja helyre a munkaviszonyt, akkor munkaügyi bírósághoz fogok fordulni.

Egyébként a felmondás nem tartalmaz, nincs feltüntetve rajta a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatás.
A munkáltató nem hatóság, bár együttműködési kötelezettség (mindkét fél részéről) van, de a jogi okosítás neki nem dolga, mint a közjegzőnek mondjuk egy fizetési meghagyásnál. Ahogy én nézem az Mt.-t, az azonnali felmondás esetére nem ír elő semmilyen különös tájékoztatást.

1ügyfél # 2024.01.03. 06:29

Úti baleset volt, de ő is megjelent a helyszínen.
Mennyire jó ötlet, hogy e-mailben felkérem, hogy állítsa vissza jogviszonyomat, mondjuk azonnal, elmaradás esetén bírósághoz fordulok.
Egyébként a felmondás nem tartalmaz, nincs feltüntetve rajta a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatás.

drbjozsef # 2024.01.03. 06:23

KBS,

Lehet, hogy igazad van, és az Mt. itt sincs a helyzet magaslatán, de szerintem a hivatkozások alapján a jogalkotói szándék egyértelmű. Ha ez egy üres halmaz lenne, akkor az egész címnek semmi értelme nem lenne. Hiszen a munkaszerződést érintő változásokon kívül nem is igen van olyan, ami "lényeges" változás lenne, hiszen az azon kívüli feltételeket elég "rugalmasan" változtathatja a munkáltató.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.03. 06:18

a távolmaradás okáról. (baleseti táppénz)
Arról azért szokott tudni a munkáltató külön értesítés nélkül is. Vagy úti baleset?

Majordomus # 2024.01.02. 21:35

"verba volant scripta manent"

Munkáltatóval csak írásban kommunikálunk (szó elszáll).

Igen. Kézhezvételtől.

1ügyfél # 2024.01.02. 19:50

Kedves Fórumozók!

Kérdésem: rendkívüli felmondás indoklásában és egyben ok-ként is az került megjelölésre, hogy a munkavállaló nem tájékoztatta munkáltatóját a távolmaradása okáról. A valóság az, hogy több telefonbeszélgetés is történt a távolmaradás okáról. (baleseti táppénz)
A felmondásnak van formai, tartalmi követelménye? A 30 napos határidő, amin belül bírósághoz lehet fordulni, a kézhezvételtől számítódik?

Segítő válaszokat megköszönve

Kovács_Béla_Sándor # 2024.01.02. 15:42

Doktor, amit hivatkozol egy furcsak szabály: egyfajta üres halmaz; lényegében nincs mikor alkalmazni. Ugyanis a munkaszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani - a munkavégzés helyét sem. Így önmagában az üzemi jogutódlás nemigen tudja az "irányadó munkafeltételeket lényegesen és hátrányosan" megváltoztatni, hogy amiatt fel lehessen mondani.
(A jogellenes, egyoldalú munkaszerződés-módosítást viszont már fogadták el azonnali hatályú felmondási okként.)

drbjozsef # 2024.01.02. 11:31

Tecumseh,

Az átadás-átvétel esetén az Mt. 40.§-át kell alkalmazni.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

HA a a munkaviszony fenntartása számodra aránytalan sérelemmel járna a jogutódlás, és a munkaviszony feltételeinek változása miatt, akkor felmondhatsz rendes felmondással, de jár a végkielégítés és a felmondási idő feléről felmentés (mintha a munkáltató mondott volna fel). Nyilván pontosan nincs definiálva az "aránytalan sérelem". Ha az utazás fél órával több naponta, az nyilván nem az, ha egy óra helyett négy óra az utazás, az nyilván igen. A kettő között meg sok más körülménytől is függhet (milyen az új helyre a tömegközlekedés például, mennyiben más, mint a régire).

Tecumseh # 2024.01.02. 10:18

Sziasztok, kérdésem lenne.

Adott "A" nevű cégcsoport, amely megvásárolta "B" és "C" cégeket, hogy létrehozza az "A+B+C" céget. A "B" és "C" cégek dolgozói jogutódlással átkerülnek az új cégbe.

A "B" cêg telephelye megszűnik, az ott dolgozók az "A" és a "C" cégek telephelyein folytathatják a munkájukat, eltérő feltételekkel (pl több utazás).

Kérdéseim, mint a "B" egyik alkalmazottja:

  • szükség van-e szerződésmódosításra? Mivel megváltozik a munkavégzés helye, szerintem igen, de kérnék szépen egy megerősítést/cáfolatot.
  • amennyiben igen, de az számomra hátrányos (pl. a több utazás miatt, vagy nem arányos juttatások állnak a többletterhekkel szemben, stb.) és nem szeretném elfogadni, milyen opciók vannak? Jár-e végkielégítés, stb., amennyiben a cég megszünteti a munkaviszonyomat?
  • mire kell egy ilyen helyzetben munkavállalóként odafigyelni, ha nem akarok rosszul járni a végén?

Előre is köszönöm a segítő válaszokat!

Üdv.

T.

PapaJoe # 2023.12.27. 11:29

valamikor
A letiltás a jövedelmednek legfeljebb a fele lehet. A kiskorú gyermek tartása megelőzi a szülőtartást. A körülményváltozások miatt az anyagi teherviselő képességedre való tekintettel kérned kell a szülőtartás korlátozását/megszüntetését.

valamikor # 2023.12.27. 09:53

Rendben, értem.

Csak először nyitottam egy új topicot, ott senki nem válaszolt.

Utána gondoltam, hogy kiválasztok egyet, de nem tudtam melyikbe tartozhat a téma, ezért írtam inkább kettőbe.

De köszönöm!

Majordomus # 2023.12.24. 20:52

Elég egy topicban leírni...

valamikor # 2023.12.24. 07:03

Sziasztok!

Információt és segítséget szeretnék kérni.

Jelenleg 120e Ft gyerektartást és 150e Ft szülőtartást fizetek (közös megegyezésen alapuló) fizetésből történő bírósági döntés általi letiltással.

Év végén megszűnik a cég, ahol alkalmazottként dolgozom és nagyjából 4-5 hónap múlva lesz lehetőségem az "új" cégnél dolgozni.

Kettő közötti időben bejelentkezek a munkaügyi központba és kapni fogom a 177e Ft-os maximális (2024-ben) álláskeresési járadékot 90 napig.

Kérdéseim:

Bejelentsem-e a munkaügyi központnak, hogy gyerek és szülőtartást fizetek vagy sem?

Ha bejelentem, akkor milyen mértékben és melyik tartásdíjat fogják levonni a 177e Ft-ból illetve kapok-e egyáltalán belőle valamennyit vagy az egészet elosztva a kettő között levonják? (nem fedezi teljes mértékben a 177e Ft)

Miután újra elhelyezkedtem a cégnél, ott jelezni fogom, hogy szülő és gyerektartást fizetek, de vajon a cég meg tudja-e nézni valahogyan valahol, hogy van-e elmaradásom ezekben és ha igen (lesz ugyebár), akkor azt haladéktalanul el kell kezdenie visszamenőlegesen pótolni a havi díjakon felül?

Köszönöm!

U.I.: Természetesen a célom, hogy a gyerektartás (ha utólag is), de maradéktalanul nyomon követhetően ki legyen fizetve gyerekem édesanyjának, valamint a szülőtartás az én édesanyámnak.

Cabron_ # 2023.12.21. 11:26

KBS

Ez igaz, de fennállhat az egyenlő bánásmód megsértésének elve, ha két ugyanazon paraméterrel rendelkező munkavállaló esetében az egyiknek felajánl más munkakört, a másiknak pedig nem. Persze csak akkor, ha van 2 üres targoncás állás. Bár tény, hogy az eddig betöltött munkakörre való alkalmatlansággal megszűnik a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, most már állásidőt sem kell fizetni a munkavállalónak, kvázi lóghat is akár a munkaviszonya a levegőben, még csak fel sem kell mondani, majd a munkavállaló felmond. Csak ott van az a fránya dolog, hogy az egyik munkavállalót igen, a másikat nem...

drbjozsef # 2023.12.20. 08:30

Karcsi11,

Szerintem a "joggal való visszaélés tilalma" kifejezésre is találsz épp elég példát keresővel...

A jogszabályok más területen sem úgy épülnek fel, hogy minden egyes esetre hoznak tiltást vagy megengedést, mert akkor a Ptk kilenc és fél millió oldalas lenne, meg minden más törvény is...

Karcsi11 # 2023.12.20. 08:12

Ezt megtaláltam én is:
83. § * (1) * A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha

  1. a munkaviszony megszüntetése

aa) az egyenlő bánásmód követelményébe,
ab) a joggal való visszaélés tilalmába,
ac) a 65. § (3) bekezdésébe, vagy
ad) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött,

  1. a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, vagy
  2. a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.


Az aa) egyértelmű, azon nincs mit magyarázni. Ide tartozik a kismamás példa is. De ha valaki nem lenne képben, akkor elég beírni a Google-be, hogy egyenlő bánásmód megsértése és tömegesen kap magyarázatot. Pl. az AJBH elég hiteles forrásnak minősül. Viszont ab)-be véleményem szerint több minden beletartozhat. Akár bele is lehet magyarázni sok mindent. Éppen ezért lenne jó, ha kicsit konkrétabban lenne megfogalmazva. Erre nem hozna a fentihez hasonlóan egyértelmű találatokat egy keresés.