@zsuti
„Ez a 3 óra túlóra?”
Nem. Ez hobbi.
Mt. 86.§ (3) b)
(3) "Nem munkaidő
Tisztelt Tagok!
Következő dologban szeretném a segítséget kérni: munkahelyemen kb. 1 hónapja a közelemben az egyik gépből egy alkatrész éles, magas frekvenciás sípoló hangot adott ki, amitől nekem elkezdett fájni a fülem, majd azóta is sípol. Jeleztem a közvetlen vezetőmnek, (felvettem a hangot, ezt is megmutattam), ő azonnal elrakott onnan, amíg az eszközt nem javították meg. Sajnos a sípoló hang velem maradt, a gép közelében fokozódott is, hiába cserélték az alkatrészt. Lényeg, hogy a munkáltatóm szerint nekik nincs dolguk ezzel az esettel, mert nem keletkezett keresetkiesés, elhangzott az is, hogy szerezzek be egy szakorvos által leírt papírt, hogy nekem ettől lett a fülzúgásom, és azt ők majd lefűzik, ha a későbbiekben problémám lenne. Beszereztem, újra elhangzott a táppénzes dolog, és hogy nekik ezzel nincs más dolguk.
Kérdezném, hogy ez így jogszerű? Jegyzőkönyv nem készült, a munkavédelmi megbízott a közelemben sem járt azóta sem.
Köszönöm!
Sziasztok!
A szerződésben kikötött próbaidő utolsó napját követően már számolnom kell a felmondási idővel NEM azonnali hatályú felmondás esetén (bármelyik fél tegye is meg) vagy van bármi jogalapja az Mtk-ban annak, hogy "még nem véglegesítettek", és ezáltal próba időn túl valamit nem kapok meg, ami szerepelt a szerződésben a próbaidő utáni időszakra vonatkozóan?
@anonymworker
„A szerződésben kikötött próbaidő utolsó napját követően már számolnom kell a felmondási idővel ”
Amennyiben határozatlan időtartamra kötött munkaszerződésed van, igen.
Nincs "véglegesítési" folyamat, vagy lépés.
Szerintem határozott (értelemszerűen a próbaidőnél hosszabb időre kötött) munkaszerződés esetén sincs semmi ilyen.
A próbaidő egyszerűen eltelik, és kész. Onnantól ez a kivétel (ti. nem kell indokolni a felmondást és nincs felmondási idő) megszűnik.
Jó napot!
Munkavállaló munkanélküli segély alatt 1 napot alkalmazottként dolgozott.
Április 7-én lejárt a munkanélküli segély, másnap elment a Hivatalba és ott közölték vele (határozatot is kapott), hogy mivel a folyósítás alatt munkaviszonyban állt ( 1 napot) , ezért vissza kell fizetnie a segély összegét.
Kérdés: ez így jogszerű lehet?
Köszönöm
Gondolom, azt az egy napot. Esetleg az azt követő naptól járó összeget.
Nem az 1 napot kérik vissza, sajnos, hanem az attól a naptól járó összeget, több mint 200.000 Ft-ot....
Csak gondoltam megkérdezem, hogy ez így jogilag akkor rendben van-e?
Köszönöm
Sajnos, igen. A munkaviszony létesítését azonnal be kell jelenteni.
Ha azóta sem tudtál elhelyezkedni, akkor jelentkezz be újra, nem tudom, lehet-e visszamenőleg igényelni az egynapos munkaviszony megszűnésétől. Ha nem, akkor azzal az idővel tovább jár.
Sziasztok!
Két kérdésem lenne:
Kötelezheti e a munkáltató a munkavállalót hogy egy bizonyos banknál nyisson bankszámlát?
Miért nem utalja sok munkáltató Wise számlára a fizetésed (forint számla (HU33) 12600016-..)?
@Tamás111
„Kötelezheti e a munkáltató a munkavállalót hogy egy bizonyos banknál nyisson bankszámlát?”
Nem. Mt. 158. § (1) "A munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. A felek írásbeli megállapodása esetén a munkabért készpénzben kell megfizetni."
(Személyes véleményem szerint a fenti jogszabályhely második mondata 2025. április 15-e óta Alaptörvényellenes (XIII. cikk (1) bekezdés első mondatának második fordulata), de Magyarország leghangosabb és legerősebb készpénzhasználója ezt majd úgyis beadványozza előbb-utóbb)
„Miért nem utalja sok munkáltató Wise számlára a fizetésed (forint számla (HU33) 12600016-..)?”
Tudjuk mi ezt? Kérdezd meg a munkáltatódat! Ebben az esetben azonban lehet, hogy ilyen-olyan díj, jutalék, miegymás stb. lesz levonva: Mt. 158.§ (3) "A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.
Miért lenne alkotmányellenes? A készpénzhasználat jog - de itt a munkáltató akar utalással fizetni; nem sérül a joga. A munkavállaló meg annyi készpénzt vesz fel a számláról a saját fizetéséhez, amennyit csak akar. (Más kérdés, hogy az alkotmánymódosítás egyszerűen egy abszurd vicc.)
A Wise szerintem nem fizetési számla.
Szerintem fizetési számla az, normál magyar bankszámlaszám igényelhető hozzá, más kérdés, hogy úgy tudom, hogy a Wise is csak határon átnyúló szolgáltatást nyújt nálunk, úgyhogy a 158.§(3) kitételének valszeg nem felel meg. Számolja el a költséget a cég.
Vajon mi lesz azokkal a helyekkel, ahol csak készpénzmentesen lehet fizetni, mint a Budapest Park, vagy a Sziget? Elvieleg jogom lenne kápéval fizetni már...
@KBS
A készpénzzel történő fizetés lett alapjog.
Ahhoz meg ugye két fél kell. Aki adja a kápét, meg aki kapja (elég érdekes lenne az alapjog gyakorlása, ha a pénzt kapó másik fél ebben egyáltalán nem akar részt venni, és ki is rudna maradni. De ugyanez fordítva is igaz!)
Így ebben a formában egy ótvar fércmunka, és a szövegből nyelvtanilag arra a következtetésre jutok, hogy nemcsak készpénzt adni alapjog, hanem kérni is.
Abba meg inkább bele sem akarok gondolni, mi volt a jogalkotó valódi igazi szándéka...
@KBS
sosem sértődöm meg azon, ha egy jogász azzal szembesít, hogy butaságot beszélek. ;)
Rendszeresen ki is írom a homlokomra, hogy mások is fel legyenek erre készülve.
Köztünk abban van vita, hogy a "készpénzzel történő fizetés" vajon egy egyszereplős, "vektor"-aktus-e (tehát számít az iránya, és csak a fizetőt vesszük figyelembe), vagy maga a készpénzátadási tranzakció, amelynek két végpontja van: fizető és kedvezményezett, és mindkét végpont része a "fizetés" rendszerének.
Utóbbi, kiterjesztő értelmezés pedig azt jelenti, hogy a készpénzzel történő fizetéshez a tranzakció mindkét végpont-résztvevőjének alapjoga van (amennyiben ezek természetes személyek).
Ahhoz, hogy belássam a butaságomat, szeretném látni az érvelésed, hogy miért gondolom rosszul.
Ha a "joga van, de nem kötelessége" kitételt külön-külön alkalmazod az eladóra és a vevőre, akkor rögtön látható, hogy ez nem egy szimmetrikus viszony.
Mondjuk egy eladó-vevő viszonylat helyett egy munkáltató-munkavállaló viszonyt kicsit nehezebben tudok értelmezni ebben az alaptörvényben, mert itt a "vevő" (=aki a pénzt adja, "fizet" a dolgozónak) lenne a munkáltató, őt illeti meg az alapjog, pont nem a munkavállalót. De ez meg fura nekem...
(megjegyzem, az "annyi készpénzt vesz fel a számlájáról, amennyit akar" kitétel persze önmagában igaz, de ennek egy ötletes kis adó miatt 150ezer forint felett vaskos költségei vannak. Persze, a munkáltató készpénzkezelésének is...)
Nem is szántam sértésnek. :)
A fizetés mint ügylet (lényegében pénztartozás teljesítése) nyilván kétoldalú. De a kétoldalúságból nem következik egyáltalán, hogy a készpénzhasználat (tkp. a készpénzben fizetés) mindkét fél számára jogosultság lenne. Hiszen általában épp ellenkezőleg van: egy jogviszonyban ami az egyik fél számára jogosultság, az a másiknak kötelezettség.
Pl. - hogy az adott tárgykörben maradjunk - a pénztartozás megfizetésének követelése a hitelező joga, és a fizetés az adós kötelezettsége. Adásvételnél a dolog tulajdonba adásának követelése a vevő joga, az átadás az eladó kötelezettsége.
Ezért abból, hogy mindenkinek joga van készpénzben fizetni, nem az következik, hogy mindenkinek joga van készpénzt követelni - hanem csak az, hogy mindenki köteles a készpénzt teljesítésként elfogadni.
(Persze, a Szigeten így is szarban lesznek.)
Köszönöm szépen a válaszokat a bankszámla kérdésben
@KBS, drbjozsef
Köszönöm!
Belátom, hogy a munkabér kp-követelésével kapcsolatban butaságokat beszéltem.
(kicsit offtopic, de akkor viszont tartom, hogy az Art. 233.§ szankciós rendelkezése Alaptörvény-ellenes.)
Egyetértek, illetve hát maga az abban hivatkozott 114.§(3) is önmagában az. Tekintve, hogy az adóbeszedés nem alapjog, ezért nem látom, mivel ütközne a készpénzfizetés ami miatt korlátozható lenne törvényben.
Sziasztok,
Tanácsot szeretnék kérni - bár sejtem a választ, de remélem lesz itt aki vagy megcáfol vagy megerősít. (elnézést hosszabb lett mint terveztem de remélem, lesz aki elolvassa.)
Próbaidő alatt küldtek el egy helyről, de ami bosszant, hogy az én sejtésem szerint azért, mert az elődöm nem talált másik munkát, és úgy döntöttek, hogy inkább marad, engem pedig ugye következmények nélkül el tudnak küldeni próbaidő alatt.
Na most én egy biztos munkahelyet hagytam ott ezért a helyért, egyedül nevelem az SNI-s gyermekemet, van hitelem, szóval alapból nem ugrálok, és nyilván nem úgy jöttem ide, hogy nem jártam utána a cégnek, pozinak. Akartam ezt a munkát!!
A betanítás nagyon nehezen ment (vagy inkább sehogy), semmilyen szervezett tréning vagy átadás nem volt, amikor az elődömet kértem hogy mondja el, hogy néz ki egy napja, mit csinál, a válasz az hogy "tüzet oltok". Sejthetitek, hogy nem tűzoltónak jelentkeztem. Rengeteget unatkoztam (home office-ban) merthogy semmilyen feladatot nem adott át szinte, vagy nem vontak be a folyó ügyekbe. (Tudomásom szerint a munkáltató felelőssége hogy munkát adjon.) Amibe bevontak, azt tisztességesen megcsináltam. 7 éve dolgozom ezen a területen, 3 éve ugyanilyen pozícióban az előző cégemnél, szóval nem lehet azt mondani, hogy elhazudtam az önéletrajzom.
Erre egy hete olyan feedbacket kaptam írásban, aminek a fele hazugság volt és ez megkongatta a vészharangot bennem, hogy miért történik. Arra szóban, majd írásban is válaszoltam. De akkor az volt a benyomásom, hogy van esélyem valahogy javulni a szemükben, és reméltem, hogy ha az elődöm távozik (június 30-ával) akkor könnyebb lesz. Na hát nem adtak esélyt, mert a tegnapi irodai nap alkalmával behívtak és kirúgtak, indoklást nem kaptam (csak arra az előző heti feedbackre utaltak).
Az elődöm két hete még "Open to work" státusszal volt a LinkedIn-en és munkakeresős posztot adott fel, ez tegnap eltűnt (van arról is képernyőfotóm meg a mostani állapotról is).
Én úgy érzem ez alapján támadható lenne a kirúgásom a próbaidő ellenére is. De itt jön egy csavar, amivel részben lábon szúrtam magam, másik oldalról viszont emiatt most nem a kötelet keresem...
Május folyamán megkerestek az előző cégtől, hogy besegítenék-e szerződéses alapon és mivel a betanítás nagyon nehezen ment, egyáltalán nem éreztem biztosnak a helyem (ha meg bevált volna, akkor legalább a hitelemet hamarabb ki tudom fizetni), ezért annak ellenére hogy a munkaszerződésem kiköti hogy nem vállalhatok máshol munkát, én megegyeztem velük (azzal a feltétellel, hogy a szerződésbe belekerült, hogy kizárólag a normál munkaidőn kívül tudom azt végezni), és június elején leszerződtünk.
Feltételezem, hogy ez egy bírósági eljárás keretében napvilágot látna, és mivel szerződésszegésnek minősül (nyilván senki nem hatódik meg attól, hogy egyedül nevelem a gyerekem, és nálam olyan nincs, hogy nem tudom miből ellátni, számlát, hitelt fizetni), ezért az egész ügy rögtön kuka lenne.
Igazából csak az érdekelne, hogy érdemes-e egy ügyvédet megkeresni vagy hagyjam a francba, csak ősz hajszálam lesz több.
(Előre írva, hogy mit akarok elérni: véleményem szerint legalább 6, de inkább 12 havi bért mint kártérítés. Elég speciális területen dolgozom, nem bolti eladó vagyok, hogy holnaptól átmenjek egy másik boltba a szomszédba dolgozni. Tavaly június óta kerestem munkát, mire ezt találtam márciusban, ezen kívül két hasonló pozíció volt még ez idő alatt, ami kimondottan az én szakterületem, és jelentkeztem is rájuk.)
Köszönöm ha végigolvastad és főleg ha érdemben tudsz válaszolni!
AnonymForNow,
Hagyd a francba.
Próbaidő alatt indoklás nélkül meg lehet szüntetni a munkaviszonyt. Nem kell ok, nem kell okot bizonyítani. Nem számít, mi volt az ok.
Ez esélytelen.
Ha biztosra akartátok volna egymást, nem kellett volna aláírnod a próbaidőt. Mondjuk akkor is csak rendes felmondással küldenének el, és azzal se lennél sokkal előrébb.
Rendben, köszönöm a gyors választ!
Tisztelt Jogi Fórum!
Közszolgálati Döntőbizottság részére benyújtandó panasszal kapcsolatosan felmerült problémáról van szó, ebben szeretnék segítséget kérni.
Az ügy tárgya a fentiek szerint közszolgálatban jogtanácsosként elmaradt illetmény megfizetése iránti panasz az alábbiak szerint - munkajogban teljesen járatlanul:
Jogi előadó beadványainak ellenőrzése, javítása és aláírása történt huzamosabb időn keresztül díjazás nélkül. Az akkor hatályos rendelet szerint az ügyvédi/jogtanácsosi munkadíj minimális összege 6000,- Ft/óra . Ehhez képest az illetmény a Kit. vonatkozó rendelkezése szerint történő kiszámítása után ennek a díjnak kb. az egyharmada úgy, hogy a perekben természetesen a perköltségre irányuló nyilatkozatokban a hivatkozott rendelet szerinti munkadíjat kellett megjelölni.
Kérdés: ha a rendeletben foglalt, az illetménynél magasabb összegű díjat szeretném kérni a volt munkáltatótól, hogyan tudom ezt alátámasztani?
Köszönet!
Ez valami tévedés lesz. A rendelet a pervesztes féllel megtérítendő ügyvédi/jogtanácsosi munkadíjra vonatkozik. (Egyébként már 7000/óra.) Neked a munkáltatódtól annyi fizetés (illetmény) jár, amennyi a szerződésedben (kinevezésedben) van.