Ha jól olvasom, akkor inkább az a kérdés, hogy határozott idejű szerződét mond fel a munkáltató.
Nem ismerjük konkrétan hogyan is rendelkezik a kollektív szerződés. Nekem az az (meg)érzésem, hogy vagy az egyik jár vagy a másik.
(határozott idejű szerződésél én nem láttam még végkielégítésről rendelkezést) Viszont igen jár a határozott idejű szerződés miatt a kártalanítás.
Micike01,
Szerintem a végkielégítés szabályaitól a kollektív szerződés eltérhet. (Mt.85.§, ebben a 77.§ nem szerepel, ezért eltérhet). Ha a kollektív szerződés 3 havit ír, akkor annyi lesz az.
Az Mt.79.§(1) kifejezetten az azonnali felmondásra vonatkozik, az esetedben egészen biztosan nem játszik.
Kedves Tagok!
Jelenleg csoportos létszámleépítéseb esem bele, amivel nincs is baj. A cégcsoportnál lévő Kollektív szerződés szerint 3 havi végkielégítés jár.
Viszont, egy kismama helyére jöttem és a szerződésem úgy szól, hogy Xxxx Yyyy visszatéréséig. De ugye ő már nem fog tudni visszajönni mert addigra nem lesz cég. Tehát most ő is megkapja a végkielégítést.
Viszont ezáltal határozott idejű munkaszerződésem van, ilyen esetben a határozott idő végéig vagy ha egy évnél ez hosszabb, kaphatok 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget?
Köszönöm a válaszokat.
M.
Ismert ellenkező értelmű felsőbírósági döntés - bár én azt messzemenőkig tévesnek tartom. (Úgy lehet, az ülnökök között még mindig többségben vannak a szakszervezeti aktivisták.)
Janó07,
https://adozona.hu/…_eset_QL163K
Nem jár a végkielégítés, még felmondania sem kötelező a munkáltatónak. Ha neked jó, hogy nem dolgozol, de bért sem kapsz, akkor akár így is maradhattok.
A legjobb a közös megegyezés - én azért munkáltató helyében nem nagyon fizetnék végkielégítést.
Szép napot mindenkinek.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy 5 éve dolgozom egy adott cégnél, 5 éven keresztül maximálisan elégedett voltak a munkámmal, minden értekelésem alatt maximális pontokat kaptam.
Sajnos pánikzavar alakult ki nálam, így az üzemorvos nem adott alkalmasságit és 6 hónapig keresőképtelen voltam. Visszatértem 6 hónap után dolgozni, viszont a munkahelyi stressz és a 12órás munkaidő újra előhozta a pánikzavar tüneteit. Jelenleg az üzemorvos 1 hónap próbaidős alkalmasságit adott, hogy nézzük meg mi lesz ha visszatérek a munkahelyemre, és azt mondta, hogy ha visszatérnek a problémák akkor alkalmatlannak fog nyilvánítani, ugyanis a pszichiátriai zárójelentésemben és az üzemorvosi jelentésemben is le van írva hogy a jelenlegi munkám kiváltó oka volt a betegségnek. Sajnos a problémák újra előjöttek, a cégnél (akik egyébként nagyon emberien álltak végig a helyzethez.) azt mondták, hogy mondjak fel, nem kell eröltetni a dolgot. A probléma csak az, hogy igazábol a munkámmal meg voltak elégedve mindig, és egészségügyi dolog miatt nem vagyok képes ellátni az eddigi feladataimat. Ha én mondok fel nem jár végkielégítés, viszont valahol olvastam (lehet maszlag), hogy ha egészségügyi alkalmatlanság van a háttérben akkor járna a végkielégítés.
Van mód rá, hogy végkielégítest kapjak vagy hagyjak is fel az elképzeléssel?
TigBer,
Ha az Mt. hatálya alá tartozó dolgozó vagy, akkor igazad van, jól olvasod.
Hívd fel a munkáltató figyelmét az Mt. 77.§-ára, külön figyelemmel a (3) bekezdésre, valamint ehhez kapcsolódóan a 148.§(1) pontjára, és kérd a hibás számítás korrigálását, ellenkező esetben kénytelen leszel munkaügyi bírósághoz fordulni.
Sziasztok!
Van egy olyan vitatott "problémám", hogy a munkaltaóm megszünik. 8,5 évet dolgoztam neki. A bérezésem jutalékos is volt. Ő most csak 2 hónap minimálbért szeretne kifizetni nekem. Próbáltam utána olvasni. A felmondásban az szerepel, hogy távolléti díj ként tekint a kifizetendő összegre.
Ha, ez így van, az én olvasatomban jár a, 2 havi alap bér és a jutalékom 6 havi átlaga a ledolgozott óraszám szorzóval/osztóval.
Járt e így bárki a csoportból, illetve bármilyen infót szívesen veszek. Nem szeretnék több pénzt kapni csak amennyi jogos.
Köszi a vákaszokat!
Vicente22,
Alapesetben :
Ha a munkaszerződésednek megfelelő másik munkát tud biztosítani, akkor azt kell csináld, nincs kérdés. Ha nem tetszik, neked kell felmondani, nincs végkielégítés.
Ha nem tud, és módosítani kellene a munkaszerződésen, akkor azt csak közös megegyezéssel lehet. Ha nem fogadod el, akkor vagy fizet állásidőre járó bért és nem ad munkát, vagy felmond, és akkor jár végkielégítés.
Elég széles a lehetősége azért általában a munkáltatónak, ha nem értetek egyet, könnyen alakíthatja úgy, hogy neki legyen "jó"...
Vicente, a folyón akkor kell átkelni, ha odaértél.
„Tehát ha nem sikerül megegyezünk majd a munkáltatómmal, és elválnak útjaink, milyen esetben vagyok jogosult végkielégítésre?”
Mint KBS írta, ha akarna sem mondhatna fel neked a munkáltató még jó ideig. Marad a közös megegyezés, abba pedig bármi beleférhet. Annyit fizet neked önként, amennyit akar. Ha akar.
Köszönöm a válaszokat, valóban egy lényeges pontot nem említettem. Az eredeti pozícióm és csapatom meg fog szűnni, most nagyon úgy tűnik legalábbis. Persze lesznek más nyitott munkakörök, ezzel nyugtatnak most. Viszont nem biztos, hogy olyan állás lesz, ami nekem a 2 gyerek mellett megfelelő, ezért minden lehetséges verziót meg szeretnék vizsgálni. Tehát ha nem sikerül megegyezünk majd a munkáltatómmal, és elválnak útjaink, milyen esetben vagyok jogosult végkielégítésre?
A gyerek hároméves koráig maradhat fizetés nélküli szabadságon - ebbe a munkáltatónak nincs beleszólása.
De hogy miért mondana fel neki a munkáltató, azt én sem értem. Megjegyzem, amíg gyerekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadságon van, addig a munkáltatónak nem csak oka de módja sincs rá, hogy felmondjon neki.
Szóval, gondold újra ezt a kérdést, Vicente.
Vicente22,
Semennyire. Amennyiben nem térsz vissza a céghez, akkor ők azonnali felmondással fogják megszüntetni a munkaviszonyodat, amely esetben nemcsak végkielégítés nem jár, de a munkavégzésed hiánya miatt bekövetkező esetleges károkért is felelned kell.
Vagy nem így gondoltad?
Kedves jogi szakértő!
Jelenleg a 2.kisfiammal vagyok GYED-en,2020.októberben töltöttem a 35.évemet, a munkahelyemen 2015. október 5.óta vagyok állományban.
2020.május 25.-nov.9. között kaptam a CSED-et.
Eredeti terveim szerint 2021.júniustól dolgoznék újra, ekkor tölti be a pici az 1.évet.
A kérdésem Önökhöz:
Amennyiben nem térek vissza a céghez, és ők felmondanak nekem, mekkora végkielégítésre vagyok jogosult?
Köszönettel,
Adrienn
Ne kapkodj...
Ha valóban kevesebbet kapott, mint az e-mailben szereplő megállapodásban (tervezetben) szereplő összeg, akkor természetesen bírósághoz lehet fordulni és perelni...
„abban csak tételesen fel van sorolva, hogy mit fog a cég utalni, összeg nem szerepel benne. ”
És nem is tudod összeadni?
A közös megegyezésben szerepelt egy bruttó összeg, a bérpapíromon viszont ennél kevesebb bruttó összeg van. A közösről készült egy szerződés, abban csak tételesen fel van sorolva, hogy mit fog a cég utalni, összeg nem szerepel benne. Ugyanakkor a csatolmányban, amiben a közös megegyezést és a kalkulációt is átküldték konkrét bruttó összeg szerepel.
Fuss neki mégegyszer! Addig világos, hogy közös megegyezéssel megszüntettétek a munkaviszonyt. (Bár, a fene tudja, tulajdonképpen ez se biztos.) És aztán mi történt; mi van a bruttóval? Mi kevesebb, minél kevesebb?
Tisztelt Fórumozok,
az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Munkáltatom több éves munkaviszony után felmondott, a felmondás telefonon történt. Két opció közül választhattam, a döntésre időt kaptam : A) munkáltatói felmondás ( felmondási időre járó bérrel és végkielégítéssel) B) közös megegyezés (A pont szerinti juttatásokkal + 2 havi fizetés).
A telefon után a HR-es emailben átküldte, hogy pntosan milyen bruttó összegről van szó A) illetve B) esetben.
Az összeg ismeretében a B) opciót választottam. Az összeget, hogy jól számoltak szóban is megerősítették.
Amikor utalásra került sor, meglepődve láttam egy harmadik összeget, a bruttó kevesebb volt mint amit a B) opcióban leírtak. Szerintem amikor a kalkulációt csinálták, elrontották a számolást az excelben.
Kérdés, hogy mit tehetek ? Követelhetem-e hogy a közös szerint összeget vegyék alapul, hiszen én az összeg tudatában választottam a közös megegyezést ? Mennyire bizonyító erejű a HR által küldött táblázat ?
Köszönöm !
hátmostmitcsináljak,
Főállású nem.
„8.főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
drbjozsef
Mindenképpen szeretnék főállásban dolgozni, mert már nem sok idő van a 40 évhez, a nyugdíjhoz. Ha innen nem léptetnek ki, akkor lehetek mellette főállású KATA-s vállalkozó?
Ideiglenes intézkedéssel - kérelemre - továbbá a sérelmezett jognyilatkozat végrehajtását a bíróság a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A bíróság jognyilatkozat végrehajtását felfüggesztő végzése fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható. A bíróság ez irányú intézkedése értelmében a per befejezéséig a továbbiakban is alkalmazni kell és meg kell fizetni az az alperesnek a felperest, változatlan feltételekkel.
Azt szóljuk, hogy az érintett munkavállaló, mint felperes a lakóhelye, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes törvényszéken 30 napon belül - a levél kézhezvételétől számítva - munkaügyi pert indíthat.
A perben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az azonnali hatályú felmondás részéről valós indokkal történt.
Ennek elmaradása esetén - a felperes munkavállaló keresetében foglalt kérelmére - a bíróság a felmondást jogellenessé nyilváníthatja és a munkáltató alperest akár 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés, elmaradt munkabér megfizetésére, illetve az így megspórolni kívánt végkielégítés megfizetésére kötelezheti.
Lehetőség van jogellenes azonnali hatályú felmondás esetén a munkakörbe való visszahelyezés kérelmezésére is, bár nem javaslom.
A bíróság a felperes munkavállaló részére, kérelmére munkavállalói költségkedvezményt engedélyezhet, ha a per alapjául szolgáló munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelme a munkaviszony megszűnésének évében nem haladt meg a kb. 450.000Ft-ot.
A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes mentes az eljárási illeték és más költségek viselése és előlegezése alól, azonban ez nem érinti pervesztessége esetére az alperes munkáltató perköltségének megtérítésére való kötelezettséget.
A keresetet a bírósághoz az alábbi módokon lehet benyújtani:
A munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező, azonban az arra rászorult - a bíróság által munkavállalói költségkedvezményben részesített felet annak kell tekinteni - fél kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal Igazságügyi Osztálya kérelmére részre pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét biztosíthatja.
Erre irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.
A jogi szolgáltatás biztosítása külön kérhető peren kívüli szolgáltatásra (keresetlevél elkészítése) és a peres képviseletre.
Utóbbi esetében a per folyamatban létét igazoló iratot (érkeztett keresetlevél, bírósági idézés, felhívás) és amennyiben ilyen keletkezett, a munkavállalói költségkedvezményt biztosító bírósági végzés kiadmányát kell csatolni.
A peren kívüli támogatási kérelemhez 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás (ha munkaviszonyban áll az ügyfél) csatolása szükséges.
Nyilatkozni kell a nyomtatványon a személyi-vagyoni körülményekről és az azokat igazoló iratokat csatolni szükséges.
A peren kívüli szolgáltatás és munkavállalói költségkedvezményben nem részesülő fél részére peres támogatás az alábbiak szerint engedélyezhető:
Egyébként a jogi szolgáltatás különös méltánylást érdemlő esetben az előző két bekezdésben foglalt vagyoni-személyi feltételek hiányában is engedélyezhető.
A jogi szolgáltatás díját az állam viseli továbbá abban az esetben, ha az ügyfél pl. fogyatékossági támogatásra, közgyógyellátásra, illetve az egészségbiztosítási pénztári szerv ezirányú határozata alapján egészségügyi szolgáltatások járulékfizetés nélküli igénybevételére jogosult. Utóbbi esetben a kérelemhez - peres támogatás esetében a per folyamatban létét igazoló iraton túl - csak ezen feltételek egyikét igazoló iratot kell csatolni.
A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes pártfogó ügyvédi képviseletének ellátása folytán felmerült ügyvédi munkadíja pervesztessége esetén az állam viseli.