Ne kapkodj...

www.kbs-ugyved.hu

Ha valóban kevesebbet kapott, mint az e-mailben szereplő megállapodásban (tervezetben) szereplő összeg, akkor természetesen bírósághoz lehet fordulni és perelni...

„abban csak tételesen fel van sorolva, hogy mit fog a cég utalni, összeg nem szerepel benne. ”
És nem is tudod összeadni?

www.kbs-ugyved.hu

A közös megegyezésben szerepelt egy bruttó összeg, a bérpapíromon viszont ennél kevesebb bruttó összeg van. A közösről készült egy szerződés, abban csak tételesen fel van sorolva, hogy mit fog a cég utalni, összeg nem szerepel benne. Ugyanakkor a csatolmányban, amiben a közös megegyezést és a kalkulációt is átküldték konkrét bruttó összeg szerepel.

Fuss neki mégegyszer! Addig világos, hogy közös megegyezéssel megszüntettétek a munkaviszonyt. (Bár, a fene tudja, tulajdonképpen ez se biztos.) És aztán mi történt; mi van a bruttóval? Mi kevesebb, minél kevesebb?

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Fórumozok,
az alábbi problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Munkáltatom több éves munkaviszony után felmondott, a felmondás telefonon történt. Két opció közül választhattam, a döntésre időt kaptam : A) munkáltatói felmondás ( felmondási időre járó bérrel és végkielégítéssel) B) közös megegyezés (A pont szerinti juttatásokkal + 2 havi fizetés).
A telefon után a HR-es emailben átküldte, hogy pntosan milyen bruttó összegről van szó A) illetve B) esetben.
Az összeg ismeretében a B) opciót választottam. Az összeget, hogy jól számoltak szóban is megerősítették.
Amikor utalásra került sor, meglepődve láttam egy harmadik összeget, a bruttó kevesebb volt mint amit a B) opcióban leírtak. Szerintem amikor a kalkulációt csinálták, elrontották a számolást az excelben.
Kérdés, hogy mit tehetek ? Követelhetem-e hogy a közös szerint összeget vegyék alapul, hiszen én az összeg tudatában választottam a közös megegyezést ? Mennyire bizonyító erejű a HR által küldött táblázat ?
Köszönöm !

hátmostmitcsináljak,

Főállású nem.

„8.főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

1. legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,”

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef

Mindenképpen szeretnék főállásban dolgozni, mert már nem sok idő van a 40 évhez, a nyugdíjhoz. Ha innen nem léptetnek ki, akkor lehetek mellette főállású KATA-s vállalkozó?

Ideiglenes intézkedéssel - kérelemre - továbbá a sérelmezett jognyilatkozat végrehajtását a bíróság a per jogerős befejezéséig felfüggesztheti. A bíróság jognyilatkozat végrehajtását felfüggesztő végzése fellebbezésre tekintet nélkül, előzetesen végrehajtható. A bíróság ez irányú intézkedése értelmében a per befejezéséig a továbbiakban is alkalmazni kell és meg kell fizetni az az alperesnek a felperest, változatlan feltételekkel.

Azt szóljuk, hogy az érintett munkavállaló, mint felperes a lakóhelye, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes törvényszéken 30 napon belül - a levél kézhezvételétől számítva - munkaügyi pert indíthat.

A perben a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az azonnali hatályú felmondás részéről valós indokkal történt.

Ennek elmaradása esetén - a felperes munkavállaló keresetében foglalt kérelmére - a bíróság a felmondást jogellenessé nyilváníthatja és a munkáltató alperest akár 12 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítés, elmaradt munkabér megfizetésére, illetve az így megspórolni kívánt végkielégítés megfizetésére kötelezheti.

Lehetőség van jogellenes azonnali hatályú felmondás esetén a munkakörbe való visszahelyezés kérelmezésére is, bár nem javaslom.

A bíróság a felperes munkavállaló részére, kérelmére munkavállalói költségkedvezményt engedélyezhet, ha a per alapjául szolgáló munkaviszonyból származó rendszeres havi jövedelme a munkaviszony megszűnésének évében nem haladt meg a kb. 450.000Ft-ot.

A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes mentes az eljárási illeték és más költségek viselése és előlegezése alól, azonban ez nem érinti pervesztessége esetére az alperes munkáltató perköltségének megtérítésére való kötelezettséget.

A keresetet a bírósághoz az alábbi módokon lehet benyújtani:

• papír alapon, 3 egyező, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan (teljes terjedelmében saját kezűleg írt és aláírt, az iraton ekként elismerten, illetve két tanú által az iraton elismerten aláírt) a bíróság kezelőirodáján, illetve a bírósághoz címzett (keresetindítási határidőben postára adott) ajánlott-tértivevényes levélben
• elektronikus úton, Ügyfélkapu regisztrációval rendelkező ügyfél részéről az elektronikus űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás (ÁNYK) igénybevételével, az OBHGEPI_P02 űrlapon (űrlap keresetlevél benyújtásához törvényszékre polgári peres ügyben), illetve ahhoz csatoltan, az űrlap a birosag.hu honlap megfelelő menüpontjában érhető el és onnan tölthető le
• az ún. panasznapon a peres fél kereseti kérelmét szóban is előadhatja, melyet a bíróság jegyzőkönyvbe vesz, illetve a megfelelő nyomtatványon írásban rögzít

A munkaügyi perben a jogi képviselet nem kötelező, azonban az arra rászorult - a bíróság által munkavállalói költségkedvezményben részesített felet annak kell tekinteni - fél kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye, illetve a munkavégzés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal Igazságügyi Osztálya kérelmére részre pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét biztosíthatja.

Erre irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

A jogi szolgáltatás biztosítása külön kérhető peren kívüli szolgáltatásra (keresetlevél elkészítése) és a peres képviseletre.

Utóbbi esetében a per folyamatban létét igazoló iratot (érkeztett keresetlevél, bírósági idézés, felhívás) és amennyiben ilyen keletkezett, a munkavállalói költségkedvezményt biztosító bírósági végzés kiadmányát kell csatolni.

A peren kívüli támogatási kérelemhez 30 napnál nem régebbi bankszámlakivonat, munkáltatói igazolás (ha munkaviszonyban áll az ügyfél) csatolása szükséges.

Nyilatkozni kell a nyomtatványon a személyi-vagyoni körülményekről és az azokat igazoló iratokat csatolni szükséges.

A peren kívüli szolgáltatás és munkavállalói költségkedvezményben nem részesülő fél részére peres támogatás az alábbiak szerint engedélyezhető:

• ha az ügyféllel közös háztartásban élők tekintetében az egy főre eső rendszeres havi jövedelem a 28.300Ft-ot nem haladja meg, a jogi szolgáltatás díját az állam viseli és egyedüálló kérelmező esetében akkor is, ha ezen összeg a 42.750Ft-ot nem haladja meg
• ha az ügyféllel közös háztartásban élők tekintetében az egy főre eső rendszeres havi jövedelem az előző bekezdésben írt összeget meghaladja, de a kb. 114.000Ft-ot nem, akkor a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezi

Egyébként a jogi szolgáltatás különös méltánylást érdemlő esetben az előző két bekezdésben foglalt vagyoni-személyi feltételek hiányában is engedélyezhető.

A jogi szolgáltatás díját az állam viseli továbbá abban az esetben, ha az ügyfél pl. fogyatékossági támogatásra, közgyógyellátásra, illetve az egészségbiztosítási pénztári szerv ezirányú határozata alapján egészségügyi szolgáltatások járulékfizetés nélküli igénybevételére jogosult. Utóbbi esetben a kérelemhez - peres támogatás esetében a per folyamatban létét igazoló iraton túl - csak ezen feltételek egyikét igazoló iratot kell csatolni.

A munkavállalói költségkedvezményben részesülő felperes pártfogó ügyvédi képviseletének ellátása folytán felmerült ügyvédi munkadíja pervesztessége esetén az állam viseli.

22 év után három mondattal zéró bizonyítékkal ki lehet rúgni valakit azonnali hatállyal? Így? Ld levél!

Kis történet egy egyházi iskola háza tájáról.
Új vezető van, és van sok olyan tanár aki nagyon sok éve ott dolgozik. Az egyik, akiről szó van, 22 évet volt itt.
Nulla előjellel, nulla előzetes figyelmeztetéssel egyik nap jött egy tértivevényes levél. Úgy hogy az illető aznap is benn volt a munkahelyén egész nap, és akár személyesen is átadhatták volna.
A levél teljes szövege lentebb olvasható.
A kérdésem: így nulla bizonyítékkal 22 év után simán lapátra lehet tenni valakit? A levél mellé nincs mellékelve semmi. Valami írásos dokumentum ami a leírtakat alátámasztja-semmi.
3 mondatos indoklás és 22 év után azonnali hatállyal repül az illető.
És mivel azonnali, így végkielégítés felmondási idő se jár!
Neki 22 év után ki lehet számolni mennyi lett volna a végkielégítése (+ 90 napos végig fizetett felmondási idő....)
Na ezt lopták el tőle ezzel a kamu szarral. Erre ment ki az egész. Hogy ne kelljen fizetni semmit, csak simán kivágni.
Kérdésem: egy jogi fórumon erre mit szólnak?

Köszönöm

Tárgy: munkaviszony rendkívüli hatállyal történő megszüntetése

Tisztelt XY!

Ezúton tájékoztatom, hogy 2020. jún X-i hatállyal munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntetem.

Indoklás:
Tudomásunkra jutott, hogy:
• ön a tantestület körében összeférhetetlen módon viselkedik, azzal kollegáit megfélemlíti

• az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető kijelentéseket tesz

• Fentieket kollégái is megerősítik, ezt írásban is jelezték az iskola vezetése felé.
• viselkedése iskolánk szellemiségével összeegyezhetetlen.

Fentiekre hivatkozva munkaviszonya intézményünkben lehetetlenné vált, így azt azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetem.

Dátum aláírás

hátmostmitcsináljak,

Már csak azt lenne érdemes tudni, hogy te mit szeretnél egyáltalán.

Azt érdemes tudni, hogy munkaviszonyod annyi lehet, amennyit csak akarsz. Dolgozhatsz máshol is. Ha munkaképtelen vagy az egyik helyen, az nem jelenti automatikusan azt, hogy más helyen is szükségképpen az kell legyél.
(Például aki kőművesként keresőképtelen egy porckorongsérv miatt, az irodai munkahelyen még lehet keresőképes)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Mit tegyek? több, mint 1 éve vagyok táppénzben, leszázalékoltak B2 osztályba kerültem. Táppénz már nem jár, de a munkáltató nem léptet ki, mert nem vagyok még munkaképes. Megkaptam a rehabilitációs ellátást. Azt akarják, hogy én lépjek ki. Dolgozni még nem tudok ott, de ha kilépek nem kapok végkielégítést. Ők addig nem küldenek el, amíg beteg vagyok. Ez pedig sajnos még fent áll, nem tudok ott dolgozni. Könnyebb munkát tudnék esetleg vállalni,vagy katás vállalkozóvá válni, nem tudom mi lenne a legjobb, ha kiíratnám magam? És ha nem tudom elvégezni a munkám? Mert nem tudom.Ha kiírnak akkor egészségesnek számítok, tehát tudnom kellene dolgozni is. Végkielégítés és a felmondási időre járó pénz jár-e nekem, mit tegyek? Hogyan járok a legjobban?

Köszönöm a választ!

Kati64,

Ez attól függ, hogyan váltottál a több közalkalmazotti munkahely között.

„Kjt. 37.§
(4) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(5) végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni

1. jogutódlás esetén a jogelődnél,
2. a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [25/B. § (5) bekezdés],
3. a 25/D. § szerinti, két jogviszony közötti időtartamot.”

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Szervusztok!
Most kaptam 25 éves közalkalmazotti jubilleumi jutalmat, vagyis régi motoros vagyok közalkalmazottként.
Ha most nem fogadom el a munkavállalói szerződést és elmegyek a cégtől jár végkielégítés. Mi alapján állapítják meg az összeget? A cégemnél eltöltött idő, vagy az összes közalkalmazotti időm alapján? Esetemben nagyon nagy a különbség a kettő között, jelentősen fogja befolyásolni a döntésemet az összeg. Előre is köszönöm a válaszokat!

Jó lenne ismerni, hogyan kérte azt a fizetés nélküli szabadságot.

Ha jól tudom a munkavállalónak költségmentes a bírósági per. Én randiznék velük így 10 év után, hogy sokáig emlékezzenek még rám. Aztán ki tudja, mert a felmondási idő és a fizetés nélküli szabadság egyvelegéről nincs semmi. Pl., hogy ez meghosszabbítaná-e a felmondási időt, mint pl. ha táppénz alatt mondanak fel.

Ezen kívül miért mondott fel? Mivel indokolta? Se az, hogy nincs munka sem a munkavállaló rosszul végzett munkája nem lehet indok, hisz fizetés nélküli szabin volt.

https://ado.hu/…badsagrol-2/

Valszeg nem véletlen a 04.15-ei felmondás, hiszen az lett volna az a nap, amikor ha kéri a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, akkor az 05.15-én lett volna érvényes. Amikor amúgy is visszavették volna elvileg.

Nem hiszem, hogy van mit megtámadnia, ha aláírta, hogy ő KÉRTE a fizetés nélküli szabadságot.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Én tuti nekimennék ennek, döntse el a munkaügyi bíróság.

Valszeg a 133.§(2)-re hivatkoztak.
A fizetés nélküli szabadság végét a munkavállaló jelöli meg, de ez a közlés után 30 nap lehet legkorábban.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„kértem a fizetés nélküli szabadságom felfüggesztését melyet Mt, való hivatkozással elutasítottak.”

Kérd a pontos hivatkozást. Kíváncsi lennék rá.

Ezt jól kiokoskodta a munkáltatód. Van egy olyan érzésem, hogy nem teljesen saját elhatározásból kértél fizetés nélküli szabadságot.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
2020 03. 18-tól 2020 05. 15-ig fizetés nélküli szabadságot kértem, kaptam melyet tartalmilag a munkáltatom szerkesztett meg, szóbeli ígéret kíséretében a járványveszély elmúlása után vissza vesznek.
2020 04. 15-én a munkáltató részéről egyoldalú felmondással a határozatlan idejű munkaviszonyomat. Több mint tíz éves munkaviszony után 55 nap távolléti díj illetett meg.
2020 március 30-ával kértem a fizetés nélküli szabadságom felfüggesztését melyet Mt, való hivatkozással elutasítottak.
A munkáltató részéről történt felmondás ideje alatt az előzőekben leírtak miatt fizetés nélküli szabadságon voltam.
A munkaviszonyom 2020 06. 09-én szűnt meg.
A munkáltató részéről történt egyoldalú felmondást követő naptól a fizetés nélküli szabadságom megszüntnek tekinthető-e vagy a felmondás ideje alatt is fenn áll és csak 2020 05. 15-én szűnik csak meg, és ez miatt csökkentették le a távolléti napok után fizetendő távolléti díjat.
Eddigi és további segítségét nagyon szépen köszönöm.

Milyen "távolléti napok"?

Ha esetleg arra gondolsz - bár ettől a megfogalmazástól nagyon messze van - hogy a felmondási idő felére ilyen esetben is köteles a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól a munkavállalót, és erre az időre távolléti díjat kell-e fizetnie, akkor szerintem igen. Bár a fizetés nélküli szabadság tényleg bekavar. [70. § (3)]
Viszont a kevesebb nap sehogy se jön ki. Vagy nem jár egyáltalán - vagy a felmondási idő felére jár.

www.kbs-ugyved.hu

Tisztelt Fórumozok!
A járványveszélyre való tekintettel a munkáltató ajánlására 2020 03-hó 18-án fizetés nélküli szabadságot kértem, kaptam.
Ezt követően a határozatlan időre szóló portás munkaviszonyomat 2020. 04.-hó 15-én a munkáltató egyoldalúan indoklás nélkül /nyugdíjas vagyok/ felmondással megszüntette.
Kérdésem:Az új helyzet előálltát követően a felmondást követő fizetés nélküli szabadság alatti napok számával, (egybeesés miatt) csökkenthetik-e a fizetendő távolléti napok számát.
Az 55 nap távolléti napok helyett csak 6 napot fizettek ki.
A Hr-es hölgy és a bérszámfejtők helyesen jártak-e el?
Tájékoztatási kötelezettség ilyen számomra össze tett helyzetben a munkáltató részéről kötelezettség-e?