Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Gyed Extra

ReniBrigi # e-mail 2015.09.07. 13:08

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg CSED-en vagyok, de januártól már a GYED járna. Határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezésem van, de még nem szeretnék visszatérni dolgozni. Más munkáltatónál (amelynél a gyerek születése előtt is dolgoztam megbízási jogviszonyban a főállásom mellett) megbízási jogviszonnyal dolgozhatok-e GYED mellett, ez GYED extrának számít-e? A főállásó vagy a megbízásos munkáltatómnál kell-e jelezni a GYED extra igényemet?
Köszönettel!

Zengőbérci #   2015.09.04. 17:34

Füles81
2015.09.02. 10:09

Kisfiam 2015.02.21-én született. Eddig úgy volt, hogy 2016.03.01-től (1 év betöltése után megy bölcsibe) én pedig vissza dolgozni. De 99%, hogy 2016. január 1-től szükséges visszamennem dolgozni (vagyis állományba vegyenek). Tehát a fiam 1 éves kora előtt.
Olyan kérdésem lenne, hogy így a fizetés mellett a fiam két éves koráig megkapom a gyed-t, majd utána 3 éves koráig a gyes-t?
Erről a munkáltatónál szükséges külön nyilatkozni, vagy ez jár automatikusan?
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel

A GYED folyósítása mellett csak a gyermek 1 éves kora után dolgozhat.

Amennyiben a gyermek 1 éves kora előtt munkába áll ezt be kell jelentenie és a GYED folyósítását megszüntetik.

Ha viszont munkába áll, majd időközben gyermeke betölti az 1. életévét és kéri a GYED továbbfolyósítását, úgy ugyanazon összeggel továbbfolyósítják főszabály szerint a kétéves koráig.

Automatikusan semmi nem jár, mindent igényelni kell!!!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Zengőbérci #   2015.09.04. 17:27

Tekila22

2015.09.03. 07:40

Tisztelt Szakértő!

Gyeden lévő kolléganő helyén vagyok. A kolléganő bejelentette, hogy visszatérne dolgozni a gyed alatt.
Felmondhatnak nekem, vagy a gyed lejáratáig védve van a helyem?

Köszönöm!

Hogy szól a szerződése? Amennyiben határozott időre vették fel, ami úgy szól, hogy a gyermek kétéves koráig, de legfeljebb a kismama munkába állásáig, úgy a határozott idő a munkába állással lejár és jogviszonya megszűnik.

Füles_81 # e-mail 2015.09.02. 10:09

Tisztelettel,

Kisfiam 2015.02.21-én született. Eddig úgy volt, hogy 2016.03.01-től (1 év betöltése után megy bölcsibe) én pedig vissza dolgozni. De 99%, hogy 2016. január 1-től szükséges visszamennem dolgozni (vagyis állományba vegyenek). Tehát a fiam 1 éves kora előtt.
Olyan kérdésem lenne, hogy így a fizetés mellett a fiam két éves koráig megkapom a gyed-t, majd utána 3 éves koráig a gyes-t?
Erről a munkáltatónál szükséges külön nyilatkozni, vagy ez jár automatikusan?
Előre is köszönöm válaszukat.
Üdvözlettel

sortie #   2015.08.29. 09:30

M„acikalány 2015.08.25. 13:17
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYed-én vagyok 1,5 éves kisfiammal.
Terhesség előtt egy Autószalonban dolgoztam. Munka mellett elvégeztem az óvónőképzőt.
Most lehetőségem adódott hogy napi 6,5 munkaórában elhelyezkedjek óvónőként határozott idejű szerződéssel, ami pont akkor járna le amikor gyermekem betölti a 3 évet, tehát vissza kell menjek az eredeti munkáltatómhoz.
Éppen most hívtak, hogy az Autószalonban felmondott egy kolléga, így főnököm vissza akar hívni dolgozni. Én ezt nem szeretném, hiszen az napi 9 órát, állandó túlórát, hétvégét jelent amit nem tudok és nem is akarok vállalni.
Ha nem fogadom el a főnököm ajánlatát és tudomására jut, hogy máshol meg munkát vállaltam, megszüntetheti a munkaviszonyomat? Vagy milyen hátrányom lehet ebből adódóan?

Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel

Ön fizetésnélküli szabadságon van. Főszabály, hogy a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Van azonban kivétel. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), tartama alatt. (Tehát a fiznélküli alatt védett a –régi terminológiával élve- a rendes felmondástól. )

Azt is jó, hogyha tudja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Ilyen tény, ha új jogviszonyt létesít.

Arról nem is beszélve, hogy a TB szabályok szerint a TB igazolványát ki kell kérnie, abba az új jogviszonyt be kell vezettetnie és vissza kell vinnie a korábbi munkáltatóhoz. (217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet 37. § (1) bekezdés 3. fordulat.

Rendes felmondás ellen tehát védett, azonban rendkívüli ellen (azonnali hatályú) nem.

78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél

  1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

2012. évi I. Törvény:
65. § (1) A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.
(2) A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg.
(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

  1. a várandósság,
  2. a szülési szabadság,
  3. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
  4. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint
  5. a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap38

tartama alatt.

6. § (3) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Mea999 # e-mail 2015.08.28. 22:05

Tisztelt Szakértő!

A következőkben szeretném kérni a tanácsát. Nagyobbik fiam 2011. februárjában született, sajnos tartós beteg, ami miatt emelt családi pótlékot is kapok. 2013. novemberében született második gyermekem, aki után most kapom a Gyedet, majd később pedig kapni fogom a Gyest. Mivel kisebbik gyermekem 2014. január 1-je előtt született, így nagyobbik fiamnál elestem a Gyestől, hiába tartós beteg, a jogszabály ezt nem veszi figyelembe. Kérdésem az lenne, ha most 2015. szeptemberében munkába állok, akkor ha jól értelmeztem a jogszabályt, megint elesek az utána járó Gyestől, amíg a kisebbik gyerekem be nem tölti a 3 évest kort. Viszont ha a kisebbik gyermekem betölti a 3 évest kort ,akkor kaphatom majd újra a nagyobbik fiam után a Gyest?Ha jól értelmeztem a jogszabályt, akkor a kisebbik gyermekem 3 éves koráig, a kettő gyermek után nem kaphatok egyszerre két segélyt- Számomra nem egyértelmű, hogy majd 3 éves kora után kaphatok-e vagy sem ismét Gyest. Köszönöm.
Tisztelettel: Tímea

monoszkop #   2015.08.25. 16:51

p.edit 2015.08.07. 08:22
Tisztelt Szakértő!
2015 szeptemberben 2 éves lesz a kislányom. Amennyiben én szeptembertől 4 órában munkát vállalnék más munkáltatónál, a gyest továbbra is kapnám gyermekem 3 éves koráig?

Válasz:

  • IGEN.

Kérdezném továbbá, hogy ha közben születne még egy gyermekem (legjobb esetben 2016 májusban), akkor továbbra is kapnám első gyermekem után a gyest, a 2. után pedig a tgyást, illetve a csed-et?

  • IGEN, de a csed mellett nem dolgozhat!

    És ilyen esetben mi alapján kapnám a csedet? A legutolsó 4 órás bejelentett bérem, vagy van lehetőség az első gyermek alapján az előző 8 órás munkaviszony alapján!

Előre is nagyon köszönöm a válaszát!

  • Ha egyidejűleg több jogviszonya van, úgy az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét stb. jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. (Hiába létesít 2015. szeptemberében egy másik jogviszonyt is, ha abban a szüléskor (2016. május)nem lesz 365 biztosításban töltött napja, így abból csed-re nem lesz jogosult, de ezen keresetét sem fogják figyelembe venni a régi jogviszonyban megállapított ellátás összegénél.

Az első jogviszonyában a csed összegét az Ebtv. 42.§ szerinti módon és sorrendben kell megállapítani.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

monoszkop #   2015.08.25. 16:49

a„na84 2015.08.08. 16:50
Tisztelt Szakértő!
A GYED kiszámításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
A szülés várható időpontja 2016.04.15.

Jelenleg 4 órás munkaidőben dolgozom (3 éve), így a gyed összege nagyon kevés lenne.
Az érvényes jogszabályok alapján ha jól értelmezem akkor úgy alakulna esetemben a kiszámítás módja hogyha a szülés napjával veszem igénybe a CSED-et (ami 2016.09.29.én járna le) akkor a GYED alapja a 2016.06.30-tól visszafelé számított 180 nap.
Vagyis 2016.01.03.-2016.06.30.-ig.

A kérdésem az lenne, hogy jól számítottam-e ki a dátumokat, illetve, ha januártól találok másik munkahelyet is, akkor mind a két munkahelyen keresett összeg beleszámít-e a gyed számításába.
Segítségét, válaszát előre is köszönöm!

  • Nem az ellátást mindig csak az adott munkáltatónál elért keresetből kell kiszámolni.

Ha egyidejűleg több jogviszonya van, úgy az ellátásra való jogosultságot és az ellátás összegét stb. jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

(Hiába létesít januárban egy másik jogviszonyt is, abban nem lesz a szüléskor 365 biztosításban töltött napja, így abból csed-re nem lesz jogosult, de ezen keresetét sem fogják figyelembe venni a régi jogviszonyban megállapított ellátás összegénél.)

  • 168 napot jól számolta ki, és a GYED számítási időszakának utolsó napja is helyes azzal, hogy 180 naptári napi (Peb. járulékalapot képező) keresetet keresünk és mivel Ön 2016.04.15-től csed-ben részesült addig megyünk vissza (legfeljebb 2015.01.01-ig) amíg nem találunk 180 bérezett napot, azaz az Ön által meghatározott 2016.01.03-i dátum helytelen!

(A csed-ből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, így annak összege nem alapja egy másik pénzbeli egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

monoszkop #   2015.08.25. 16:46

kárszij 2015.08.09. 17:04
Tisztelt Szakértő!

A kisfiam 2015.szeptember 19-én lesz 1 éves,
a feleségem GYES-t kap utána mivel nem volt a GYED jogosultsága!

Ha szeptember elején én kérném a pici után a GYED-et majd szeptember 19 után vissza mennék dolgozni ekkor jogosult lennék a GYED EXTRÁ-ra így akkor nem lépne életbe a 60 napos korlátozás!
Amit felvázoltam az megállja a helyét a jogszabályok szerint?

Az apa a csed (szülési szabadság/168 nap) lejárta után bármikor kérheti, hogy a GYED megállapítását. Ha és amennyiben Ön úgy dönt, hogy a GYED-et nem korábban, hanem pontosan a gyermek egyéves korától kéri –és mellette nem dolgozik, azaz ettől a naptól a munkáltatójától fizetésnélküli szabadság jogcímen van távol-, úgy azt is megteheti feltéve, hogy ettől a naptól az anya lemond a GYES-ről.

Ekkor valóban nincs 60 napos korlátozás, viszont:

  • ha ezt követően munkába kíván állni azt megteheti, azonban a fizetésnélküli szabadságát meg kell szakítani, amit a munkáltatójának 30 nappal korábban be kell jelentenie.

Lásd: 2012. évi I. törvény

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) TB ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Macikalány # e-mail 2015.08.25. 13:17

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYed-én vagyok 1,5 éves kisfiammal. Terhesség előtt egy Autószalonban dolgoztam. Munka mellett elvégeztem az óvónőképzőt. Most lehetőségem adódott hogy napi 6,5 munkaórában elhelyezkedjek óvónőként határozott idejű szerződéssel, ami pont akkor járna le amikor gyermekem betölti a 3 évet, tehát vissza kell menjek az eredeti munkáltatómhoz. Éppen most hívtak, hogy az Autószalonban felmondott egy kolléga, így főnököm vissza akar hívni dolgozni. Én ezt nem szeretném, hiszen az napi 9 órát, állandó túlórát, hétvégét jelent amit nem tudok és nem is akarok vállalni. Ha nem fogadom el a főnököm ajánlatát és tudomására jut, hogy máshol meg munkát vállaltam, megszüntetheti a munkaviszonyomat? Vagy milyen hátrányom lehet ebből adódóan?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel

kárszij # e-mail 2015.08.09. 17:04

Tisztelt Szakértő!
A kisfiam 2015.szeptember 19-én lesz 1 éves,a feleségem GYES-t kap utána mivel nem volt a GYED jogosultsága!
Ha szeptember elején én kérném a pici után a GYED-et majd szeptember 19 után vissza mennék dolgozni ekkor jogosult lennék a GYED EXTRÁ-ra így akkor nem lépne életbe a 60 napos korlátozás!
Amit felvázoltam az megállja a helyét a jogszabályok szerint?

ana84 # e-mail 2015.08.08. 16:50

Tisztelt Szakértő!
A GYED kiszámításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A szülés várható időpontja 2016.04.15.
Jelenleg 4 órás munkaidőben dolgozom (3 éve), így a gyed összege nagyon kevés lenne. Az érvényes jogszabályok alapján ha jól értelmezem akkor úgy alakulna esetemben a kiszámítás módja hogyha a szülés napjával veszem igénybe a CSED-et (ami 2016.09.29.én járna le) akkor a GYED alapja a 2016.06.30-tól visszafelé számított 180 nap.
Vagyis 2016.01.03.-2016.06.30.-ig.
A kérdésem az lenne, hogy jól számítottam-e ki a dátumokat, illetve, ha januártól találok másik munkahelyet is, akkor mind a két munkahelyen keresett összeg beleszámít-e a gyed számításába.
Segítségét, válaszát előre is köszönöm!

p.edit # e-mail 2015.08.07. 08:22

Tisztelt Szakértő!

2015 szeptemberben 2 éves lesz a kislányom. Amennyiben én szeptembertől 4 órában munkát vállalnék más munkáltatónál, a gyest továbbra is kapnám gyermekem 3 éves koráig?
Kérdezném továbbá, hogy ha közben születne még egy gyermekem (legjobb esetben 2016 májusban), akkor továbbra is kapnám első gyermekem után a gyest, a 2. után pedig a tgyást, illetve a csed-et? És ilyen esetben mi alapján kapnám a csedet? A legutolsó 4 órás bejelentett bérem, vagy van lehetőség az első gyermek alapján az előző 8 órás munkaviszony alapján!

Előre is nagyon köszönöm a válaszát!

SDOR # e-mail 2015.08.06. 09:46

Tisztelt Jereván!

Köszönöm gyors válaszát, nagy segítségemre volt.

Tisztelettel:SDOR

vaczkor... #   2015.08.05. 18:18

bebeviku 2015.08.05. 16:36

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm válaszukat, nagyon sokat segítettek!
Szeretnék még további segítséget kérni, kérdéseim a következők:

Ha megszakítom a fizetés nélküli szabadságomat a gyed időszak alatt (jelenleg 18 hetes veszélyeztetett terhes vagyok a második gyermekemmel) ki kell-e vennem az összes felhalmozódott szabadságomat, vagy csak egy általam meghatározott részét (pl.: az idei évre járót)?

A fent említett esetben mi képezi a táppénz számítási alapját?(gyed, tgyás, vagy a 2013-ban kapott munkabérem?)

Mennyi szabadság illet meg évente a tgyás, gyed és gyes időszak alatt? Mi képezi a szabadság alatti munkabér számítási alapját (2013-es munkabér vagy a gyed,tgyás)?

Amennyiben kérem a fiz. nélk. szabadságom megszakítását és 30 nap múlva a munkáltatóm állományba visszahelyez, másnaptól már lehetek-e szabadságon vagy a munkaadóm még „várathat” további 30 napot(„A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, (pl. GYED-en volt) az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni”), illetve ez esetben rendelkezhet-e a munkaadóm a szabadságaim egy részének kiadási időpontjairól?

Előre is köszönöm válaszukat és segítségüket!

Tisztelettel: Bebesiné Bognár Ivett

A jogalkotó lehetővé tette, hogy az, aki a GYED/GYES mellett dolgozik és keresőképtelenné válik kaphassa a GYED/GYES mellett a táppénzt.

Szerintem arra nem gondolt, hogy a munkábaállóknak előbb a szabadságot kell kiadni és így ez az intézmény quasi kiskapuként funkcionál majd.

Ilyen összefüggésben első kérdése nehezen értelmezhető, de

a szabadság -akár az egészet veszi ki, akár nem- keresőképtelenség címén bármikor megszakítható.

A szabadság célja ugyanis a rekreáció, a keresőképtelenség idejére pedig keresetpótló juttatás (táppénz) jár a biztosítottnak.

Nem kell tehát kivenni mindet, de annak sincs akadálya, hogy mindet kivegye....

A táppénz alapját mindig a járulékalapot képező jövedelem (bér) képezi, annak sohasem alapja egy előző táppénz, tgys, csed, vagy gyed.

A szabadság alapja a távolléti díj.

Mt. 146. §(3) A munkavállalót távolléti díj illeti mega szabadság tartamára...

148. § (1) A távolléti díjat

  1. az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), pótlékátalány (145. §),
  2. az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett

ba) teljesítménybér (150. §),
bb) bérpótlék (151. §)
figyelembevételével kell megállapítani.

A táppénz számításának sorrendjét az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-ban találja. (Megszűnt az a szabály, hogy a tp. alapja főszabály szerint az előző évi kereset!!!)

Lehet is és várhat is. Beszélje meg a munkáltatóval és jussanak konszenzusra.

Mennyi szabadság illet meg évente a tgyás, gyed és gyes időszak alatt?

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

  1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
  2. a szabadság,
  3. a szülési szabadság,
  4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a keresőképtelenség,

  1. a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
  2. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

Tehát szabadág illeti meg a tgys (csed) teljes tartamára és a GYED első 6 hónapjára. A GYED további idejére és a GYES idejére nem illeti meg szabadság.

Javaslom, hogy a fenti kérdéseit a munkaügyi ügyintéző és a TB ügyintéző bevonásával a munkáltatói jogkör gyakorlójával beszélje át.

bebeviku # e-mail 2015.08.05. 16:36

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm válaszukat, nagyon sokat segítettek!
Szeretnék még további segítséget kérni, kérdéseim a következők:

Ha megszakítom a fizetés nélküli szabadságomat a gyed időszak alatt (jelenleg 18 hetes veszélyeztetett terhes vagyok a második gyermekemmel) ki kell-e vennem az összes felhalmozódott szabadságomat, vagy csak egy általam meghatározott részét (pl.: az idei évre járót)?

A fent említett esetben mi képezi a táppénz számítási alapját?(gyed, tgyás, vagy a 2013-ban kapott munkabérem?)

Mennyi szabadság illet meg évente a tgyás, gyed és gyes időszak alatt? Mi képezi a szabadság alatti munkabér számítási alapját (2013-es munkabér vagy a gyed,tgyás)?

Amennyiben kérem a fiz. nélk. szabadságom megszakítását és 30 nap múlva a munkáltatóm állományba visszahelyez, másnaptól már lehetek-e szabadságon vagy a munkaadóm még „várathat” további 30 napot(„A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, (pl. GYED-en volt) az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni”), illetve ez esetben rendelkezhet-e a munkaadóm a szabadságaim egy részének kiadási időpontjairól?

Előre is köszönöm válaszukat és segítségüket!

Tisztelettel: Bebesiné Bognár Ivett

Jereván #   2015.08.05. 16:27

SDOR # e-mail 2015.08.05. 15:01

Tisztelt Szakértő!

2014. 09.24-én született kisfiam. Pedagógusként határozatlan idejű kinevezéssel munkahelyemre szeretnék visszamenni 2015. 09.01. munkakezdéssel. 57 nap szabadság illet meg.Ebből 2014-re 5 nap, és 2 nap gyermekem után. 2015-re 46 nap és 4 nap a két gyermekre.
Kérdésem: - Augusztus elsejétől szabadságomat tölteném szeptember 1-ig Szeptember 24-ig ténylegesen dolgozom fizetést kapok. Majd igényelhetem-e a gyed extrát a fizetésem mellett?

  • Vagy augusztus 1-től szeptember 24-ig szabadságon legyek, szept. 25-től kezdjem ténylegesen a munkát,hogy kaphassam a gyed extrát?

    Várom gyors válaszát.

    Tisztelettel: Bizonytalan anyuka

Gyed mellett csak a gyermek 1 éves kora után dolgozhat! (Munkavégzésnek minősül a tényleges munka, de a szabadság időtartama is!) Azaz 08.01-től 09.24-ig nem kaphat tb. ellátást (GYED-et). 2015.09.25-től viszont ismét kérheti a már megállapított gyed továbbfolyósítását a munkabér (illetmény) mellett. Bővebb tájékoztatáért forduljon a MÁK Illetmény-számfejtési Irodájához.

(Elég gyors volt? :) )

SDOR # e-mail 2015.08.05. 15:01

Tisztelt Szakértő!

2014. 09.24-én született kisfiam. Pedagógusként határozatlan idejű kinevezéssel munkahelyemre szeretnék visszamenni 2015. 09.01. munkakezdéssel. 57 nap szabadság illet meg.Ebből 2014-re 5 nap, és 2 nap gyermekem után. 2015-re 46 nap és 4 nap a két gyermekre.
Kérdésem: - Augusztus elsejétől szabadságomat tölteném szeptember 1-ig Szeptember 24-ig ténylegesen dolgozom fizetést kapok. Majd igényelhetem-e a gyed extrát a fizetésem mellett?
-Vagy augusztus 1-től szeptember 24-ig szabadságon legyek, szept. 25-től kezdjem ténylegesen a munkát,hogy kaphassam a gyed extrát?
Várom gyors válaszát.
Tisztelettel: Bizonytalan anyuka

Jereván #   2015.08.05. 06:37

HannaLaraNoel 2015.08.01. 22:55

Tisztelt Szakerto!

Az lenne a kerdesem, hogy jelenleg gyedet kapok a masodik gyermekem utan szeptember 12.eig, elvileg szeptember 16.an erkezik a kisteso, es igy a legkisebb utan kapom a tgyast, a kozepso utan pedig kaphatom a gyest?

Elore is koszonom a valaszat"

Igen, a GYED extra egyik eleme az, hogy -legfeljebb két gyermekre- egyidejűleg több TB ellátást is igénybe lehet venni, azaz valóban kaphatja a régire a GYES-t és az újra a CSED-et. (A tgyást 2015.01.01-től átkeresztelték csecsemőgondozási díjra. CSED)

HannaLaraNoel # e-mail 2015.08.01. 22:55

Tisztelt Szakerto!

Az lenne a kerdesem, hogy jelenleg gyedet kapok a masodik gyermekem utan szeptember 12.eig, elvileg szeptember 16.an erkezik a kisteso, es igy a legkisebb utan kapom a tgyast, a kozepso utan pedig kaphatom a gyest?

Elore is koszonom a valaszat!!!!

sortie #   2015.07.30. 15:04

gigo 2015.07.29. 13:44
Tisztelt Szakértő!
Átolvastam a válaszokat, de nem találtam pontosan a problémámra megoldást. Pedagógus munkakörben határozatlan időre lettem kinevezve, majd eljöttem szülni, 2010-ben, majd született egy újabb gyermek 2014-ben. A státuszom meg van. Most azonban egy másik iskolában hirdettek egy fél állást. Megpályáztam megnyertem. Az én értelmezésem szerint:
vállalhatok munkát GYED mellett részmunkaidőben más helyen, úgy hogy az eredeti munkahelyen jogviszonyom megmarad. Jól értelmezem?
Van e bejelentési kötelezettségem - ha a fentiek igzak - a "régi" munkahelyem felé?
és végül mindkét intézmény ugyan azon KLIK területi igazgatóság alá tartozik. Vagyis a munkáltatóm ugyan az maradna? akkor lehet hogy az egész formalitás?

  • Jól értelmezi, ha a gyermek betöltötte az 1. életévét a GYED/GYES mellett akár az eredeti, akár más munkáltatónál időkorlátozás nélkül dolgozhat.
  • Van. Az Mt. előírja a tájékoztatási/együttműködési kötelezettséget.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

6. § A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

  • A KLIK rejtelmeiben nem vagyok otthon, nem tudom, hogy ki (iskolaigazgató, vagy a területi igazgató) gyakorolja Ön felett a munkáltatói jogokat. Ezzel kapcsolatban érdemes lenne elővennie a kinevezését/kinevezés módosítását/tájékoztató levelet...
  • További kérdéseivel javaslom megkeresni a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodavezetőjét.
gigo # e-mail 2015.07.29. 13:44

Tisztelt Szakértő!

Átolvastam a válaszokat, de nem találtam pontosan a problémámra megoldást. Pedagógus munkakörben határozatlan időre lettem kinevezve, majd eljöttem szülni, 2010-ben, majd született egy újabb gyermek 2014-ben. A státuszom meg van. Most azonban egy másik iskolában hirdettek egy fél állást. Megpályáztam megnyertem. Az én értelmezésem szerint:

  • vállalhatok munkát GYED mellett részmunkaidőben más helyen, úgy hogy az eredeti munkahelyen jogviszonyom megmarad. Jól értelmezem?
  • Van e bejelentési kötelezettségem - ha a fentiek igzak - a "régi" munkahelyem felé?
  • és végül mindkét intézmény ugyan azon KLIK területi igazgatóság alá tartozik. Vagyis a munkáltatóm ugyan az maradna? akkor lehet hogy az egész formalitás?

köszönöm előre is a válaszát

sortie #   2015.07.15. 11:55

M„ano1015 2015.07.13. 11:11
Tisztelt Szakértő!
Kislányom 2015. novemberben lesz egy éves, tervezzük a kistestvért.
Úgy terveztük, hogy ha addigra már összejön a kistesó, újra állományba vetetném magam, kivenném a szabadságaimat, majd táppénzre mennék. Így a GYED mellett kapnám a táppénz, ez így lehetséges? Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor a táppénznek mi lesz az alapja?
Válaszukat előre is köszönöm!

Lehetséges, de a munkába állási (és ezt követően a szabadság kivételére vonatkozó) szándékát a munka törvénykönyve értelmében ezt megelőzően 30 napon belül be kell jelentenie. Erről így ír az Mt.:

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

  1. A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Ha jól értem a keresőképtelenség 2016-ban kezdődne és 2015-ben tgys és gyed ellátásokban részesült, munkabért/szabadságos bért csak 2015. novemberétől kapna.

Ez esetben a szerződés szerinti jövedelméből számolják a táppénz összegét. (Szerződés szerinti jövedelem osztva 30-cal = 1 napi táppénz alap)

Mivel azonban tgys és gyed miatt nem lesz 180 bérezett napja ezért megnézik, hogy mennyi volt a GYED 1 napi alapja.

Amelyik a több az lesz a jelenlegi táppénz 1 napi alapja.

(A táppénz mértéke 50, vagy 60%, azaz egy napra az előbbi összeg 50, vagy 60%-át kapja attól függően, hogy van-e 2 éves folyamatos biztosításban töltött ideje, illetve hogy részesül-e kórházi ellátásban.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról

Mano1015 # e-mail 2015.07.13. 11:11

Tisztelt Szakértő!

Kislányom novemberben lesz egy éves, tervezzük a kistestvért.
Úgy terveztük, hogy ha addigra már összejön a kistesó, újra állományba vetetném magam, kivenném a szabadságaimat, majd tàppénzre mennék. Így a GYED mellett kapnám a táppénz, ez így lehetséges? Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor a táppénznek mi lesz az alapja?

Válaszukat előre is köszönöm!

vaczkor... #   2015.07.09. 17:22

f„azekaszsanett#e-mail 2015.06.24. 20:22
Jó napot.
Nekem olyan kérdésem lenne,hogy kislányom most töltötte be az egy évet,elmennék dolgozni ,de az előző munkahelyem nemrég szűnt meg,de kapom a GYED-ET mivel munkaviszonybol jöttem el szűlni,Az lenne a kérdésem,hogy ilyenkor ha elmegyek dolgozni lehet kérni egyben a vissza maradó GYED összegét,?

Ezt nem értem.

Ön aktív, majd passzív jogon, folyamatosan kapja a GYED-et.
Ha a gyermek betöltötte az 1. életévét munkába állhat és a munkabére mellett kaphatja tovább a GYED-et.

Nem világos, hogy milyen visszamaradó GYED-re gondol, hiszen azt írta, hogy ezen ellátását folyamatosan megkapta, megkapja....