Gyed Extra

Üdvözlöm.

Apakent gyed extrat szeretnem igenyelni. Erdeklődni szeretnék a párom továbbra sem dolgozna. Van ennek akadálya, hogy en legyek az igenylő?

„vivi140527 # e-mail Jelentem! 2016.01.29. 22:36

Tisztelt Jogi fórum! A gyed extrával kapcsolatos a kèrdèsem. Hatàrozott munkaszerződèsem volt,a tgyas ideje alatt lejárt,nem hosszabbították meg. A második gyermek után az èdesapa szeretnè igènybevenni a gyed extrát. A kérdésem az lenne,h a teljes munkaidőbe,bàrmilyen munkabeosztás "belefér"? Párom rendőr,vezènylèses a munkarendje,ami azt jelenti,h van amikor èjszakás. Igènybe lehet így is venni? Válaszát köszönöm: Vivi
”

A TB a GYED megállapításakor a munkarendet nem vizsgálja.

A Munka törvénykönyve az éjszakai műszakot így szabályozza, azonban a rendőr a szolgálati tv. hatálya alá tartozik:

58. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések

113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,

2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
3. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

1. egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
2. a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
3. rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.
(4) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.
(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„szaszlinka 2016.01.29. 16:06
Tisztelt Hölgyem/ Uram!
Ha gyermekemmel gyeden vagyok, és szeretnék az extra Gyedet igénybe véve munkát vállalni, elhelyezkedhetek e másik munkahelyen,
”

Igen.
v

„an e bejelentési kötelezettségem a jelenlegi munkahelyemen ahonnan gyeden vagyok, Köszönöm válaszát.
”

Igen.

Munka törvénykönyve 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.

(4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

Lényeges tény, ha új jogviszonyt létesít...

„reka25 2016.01.27. 12:18
Üdvözlöm!
A probléma, amiben segítségét kérem,összetettebb,így igyekszem érthetően leírni.
Jelenleg Gyed-en lévő anyuka vagyok,2016.03.17-ig vagyok jogosult az ellátásra ( arányosítva), a kisfiam 10.26-an tolti a 2. eletevet.
A munkaviszonyom a szülés után megszűnt, így a kérdésem az lenne hogy a két időpont között a férjem igénybe veheti a munkáltatójánál a Gyed Extrát?
”
Igen, igénybe veheti, ha biztosított és az igénylét megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítással.

„Illetve tervezünk a közeljövőben 2. babát, és nem vagyok tisztában azzal,hogy mennyi jogviszonyomnak kell lennie h újra jogosult legyek Gyed-re?Előre láthatólag február 1-el családi vállalkozásba leszek bejelentve.
Segítségét előre is köszönöm!
”

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„MAnita80 2016.01.27. 06:41
Üdvözlöm!
A kérdésem az lenne,hogy milyen ellátást kapnék (pl Gyed extra) ha a második gyermekemet várnám és közben 2 éves lenne az első gyermekem. Májusban fel kell mondanom a volt munkáltatómnál mert megszűnt a Magyarországi gyára, akkor lesz 1 éves a kislányom. Azért érdeklődöm milyen ellátást kapnék ha szeretnénk még 1 gyermeket.
Válaszát és segítségét előre is Köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

• A GYED extra egyik eleme, hogy több gyermek esetén több Tb. ellátást is kaphat ugyanazon szülő.

• Ha tehát van egy gyermeke akire kap gyed-et, vagy gyes-t és megszületik a következő, úgy ezen előző ellátások mellett kaphatja az új babára a csed-et is.

Ennek azonban egyik feltétele, hogy a szüléskor álljon munkaviszonyban.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

„Netti91 2016.01.26. 13:57
Tisztelt szakértő!
Olyan kérdésem lenne, hogy 4 évig dolgoztam 3 műszakban bejelentve, és onnan mentem szülni. Februárban lejár a gyedem, és a cég nem akar alkalmazni, mert azt mondják a törvény szerint nem lehet dolgozni a gyerek 3 éves koráig éjszakai műszakban. A cégnél pedig csak ilyen műszak beosztás van. Ez tényleg igaz? Vagy a gyed extra igénylésével ez a korlátozás érvényét veszti?
A másik kérdésem a gyed extrát hol, mikor kell igényelni?
Válaszát előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

58. Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések

A Munka törvénykönyvének 113. § (1) értelmében:

A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,

3. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

1. egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
2. a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
3. rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.

(4) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

A GYES ellátást -akár dolgozik a GYES mellett, akár nem (GYED extra) - a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályán lehet megigényelni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Üdvözlöm,

Az ügyünk a következő, amellyel kapcsolatban a segítségét szeretném kérni. Gyermekem 2015. januárjában született, vele most GYED-en vagyok. Munkaviszonyom névlegesen van – tehát aktív ellátást kapok – viszont még a terhességem (alatti tp) alatt megszünt a telephely, ahol dolgoztam, tehát már nem biztos, hogy a multi egy másik telephelyére vissza tudnék/akarnék menni . Tervezzük a második gyerkőcöt, egyeske GYES-es időszaka alatt.

1. Első kérdésem: 9-es kódú táppénz mellett kaphatom-e én majd a GYES-t is? Tudom, hogy elméletben ez lehetséges, viszont a munkáltatók nem díjazzák. Esetleg az én táppénzem mellett igényelje-e a párom a GYES-t munkavégzés mellett?
2. Nyílván, ketteske születésekor én veszem majd igénybe a CSED-et, de mivel páromnak jóval magasabb a jövedelme, mint nekem volt anno, a 169. naptól igényelje-e ő a GYED extrát? És ha igen, nekem vissza kell mondanom a fizetés nélküli szabadságomat, ergo megszűnik a védettségem. Egyrészt így már simán kirugható leszek, de ha mégis állományban hagynak, a távollétemnek milyen jogcíme lehet (a felgyűlt szabik kivétele után, ha nem tudnak más munkakört biztosítani)? Ha elbocsátanak, bejelentkezhetek-e a Munkaügyi Kp-ba és jogosult leszek-e álláskeresési ellátásra? Ha nem, fizetnem kell-e az eü-i szolg.járulékot?

Előre is nagyon köszönöm a válaszát.

Tisztelt Jogi fórum! A gyed extrával kapcsolatos a kèrdèsem. Hatàrozott munkaszerződèsem volt,a tgyas ideje alatt lejárt,nem hosszabbították meg. A második gyermek után az èdesapa szeretnè igènybevenni a gyed extrát. A kérdésem az lenne,h a teljes munkaidőbe,bàrmilyen munkabeosztás "belefér"? Párom rendőr,vezènylèses a munkarendje,ami azt jelenti,h van amikor èjszakás. Igènybe lehet így is venni? Válaszát köszönöm: Vivi

Tisztelt Hölgyem/ Uram!

Ha gyermekemmel gyeden vagyok, és szeretnék az extra Gyedet igénybe véve munkát vállalni, elhelyezkedhetek e másik munkahelyen, van e bejelentési kötelezettségem a jelenlegi munkahelyemen ahonnan gyeden vagyok, illetve egyéb bejelentési kötelezettségem van e? Köszönöm válaszát.

„nitrous86 # e-mail Jelentem! 2016.01.27. 22:33

Üdvözlöm!

A kérdésem a következő. A 60 napos "büntetés" a gyed extrában él-e még a következő szituációban? Jelenleg a párom gyeden van kislányunkkal aki 2014.09.11-én született, idén márciusban akar visszamenni dolgozni, de a gyed extrát ezentúl én szeretném érvényesíteni, mert az én bruttóm jövedelmem magasabb. Nekem több mint 5 éves munkaviszonyom van.

Remélem ennyi információ elég a válaszához.

Válaszát előre is köszönöm.
”

Tisztelt Kérdező!

Nem, nem él, 2016.01.01-től ezen rendelkezés hatályon kívül lett helyezve.

Lásd még itt:
http://www.oep.hu/…altozas.html

„Az apukáknak is könnyebbé válik a gyermekgondozási díj igénybevétele:

A korábbi szabályozás szerint, amennyiben az apa, munkavégzés mellett igénybe szerette volna venni a gyermekgondozási díjat, akkor csak 60 nap „várakozás idő” letelte után lehetett megállapítani az ellátást.

Ezt a szabályt 2016. január 1-jétől hatályon kívül helyezték.”

Üdvözlöm!

A kérdésem a következő. A 60 napos "büntetés" a gyed extrában él-e még a következő szituációban? Jelenleg a párom gyeden van kislányunkkal aki 2014.09.11-én született, idén márciusban akar visszamenni dolgozni, de a gyed extrát ezentúl én szeretném érvényesíteni, mert az én bruttóm jövedelmem magasabb. Nekem több mint 5 éves munkaviszonyom van.

Remélem ennyi információ elég a válaszához.

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlöm!

A probléma,amiben segítségét kérem,összetettebb,így igyekszem érthetően leírni.
Jelenleg Gyed-en lévő anyuka vagyok,2016.03.17-eig vagyok jogusult az ellátásra ( arányosítva), a kisfiam 10.26-an tolti a 2. eletevet. A munkaviszonyom a szülés utan megszünt,igy a kérdésem az lenne hogy a két időpont között a férjem igénybe veheti a munkáltatójánál a Gyed Extrát?
Illetve tervetünk a közeljövőben 2. babát, és nem vagyok tisztában azzal,hogy mennyi jogviszonyomnak kell lennie h újra jogosult legyek Gyed-re?Előre láthatólag február 1-el családi vállalkozásba leszek bejelentve.

Segítségét előre is köszönöm!

Üdvözlöm!

A kérdésem az lenne,hogy milyen ellátást kapnék (pl Gyed extra) ha a második gyermekemet várnám és közben 2 éves lenne az első gyermekem. Májusban fel kell mondanom a volt munkáltatómnál mert megszűnt a Magyarországi gyára, akkor lesz 1 éves a kislányom. Azért érdeklődöm milyen ellátást kapnék ha szeretnénk még 1 gyermeket.
Válaszát és segítségét előre is Köszönöm!

Tisztelt szakértő!
Olyan kérdésem lenne, hogy 4 évig dolgoztam 3 műszakban bejelentve, és onnan mentem szülni. Februárban lejár a gyedem, és a cég nem akar alkalmazni, mert azt mondják a törvény szerint nem lehet dolgozni a gyerek 3 éves koráig éjszakai műszakban. A cégnél pedig csak ilyen műszak beosztás van. Ez tényleg igaz? Vagy a gyed extra igénylésével ez a korlátozás érvényét veszti?
A másik kérdésem a gyed extrát hol, mikor kell igényelni?
Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlöm!

Köszönöm szépen válaszát, tehát, ha jól értem, amikor lejár a Csed-em és elkezdem a Gyed-eta gyerek 6 hónapos korától, akkor egy időben vele elkezdhetem a munkát is hivatalosan, ami nem befolyásolja a Gyedemet később 2 éves kor után pedig a Gyesemet sem!

„vbrigi05 # e-mail 2016.01.18. 12:15
Üdvözlöm!
Az én kérdésem is szintén a Gyed extrára vonatkozik! Tavaly felreppent a hír, hogy 2016.01.01-től a gyermek féléves korától lehet munkát vállalni és mellette folyósítják a gyedet is! Viszont hiába keresek friss információt erről, csak a tavaly májusit találtam! Lehet tudni, hogy igaz-e? Idén áprilisban fogok szülni és szeretnék visszamenni októbertől hivatalosan dolgozni, már a munkáltatóm is érdeklődött ez ügyben!
Köszönöm válaszát!
”

Tisztelt Kérdező!

• Igen, a hír igaz, 2016.01.01-től változott mind a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.), mind a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény ( Csttv.).

• 2015.12.31-ig az Ebtv. 42/C §. (1) a) értelmében Nem járt a gyermekgondozási díj, ha

1. a jogosult a gyermek 1 éves kora előtt bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytatott.

Tekintettel arra, hogy a jogalkotó ezen rendelkezést 2016.01.01-től hatályon kívül helyezte –egyéb tiltó rendelkezés hiányában- a GYED mellett, korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 21. § pedig ekként változott:

21. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

Egyéb tiltó rendelkezés hiányában tehát a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) mellett a gyermek féléves korától lehet dolgozni.

2016.01.01-től a gyermekgondozási segély új neve - a rövidítés elnevezésének változatlanul hagyása mellett (GYES)-gyermekgondozást segítő ellátás.

Üdvözlöm!

Az én kérdésem is szintén a Gyed extrára vonatkozik! Tavaly felreppent a hír, hogy 2016.01.01-től a gyermek féléves korától lehet munkát vállalni és mellette folyósítják a gyedet is! Viszont hiába keresek friss információt erről, csak a tavaly májusit találtam! Lehet tudni, hogy igaz-e? Idén áprilisban fogok szülni és szeretnék visszamenni októbertől hivatalosan dolgozni, már a munkáltatóm is érdeklődött ez ügyben!

Köszönöm válaszát!

„L_Timi # e-mail Jelentem! 2016.01.15. 13:23

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem a következő lenne. Párom 3 műszakban dolgozik, így igénybe veheti a GYED extrát? Nekem nem volt meg a megfelelő munkaviszonyom, így csak GYES-t kapok a gyerekek után, ezért szeretnénk "átíratni" őket az apukájukra. Én nem találtam sehol ezzel kapcsolatban korlátozást, de a cége azt mondta, hogy ők úgy tudják, hogy akkor csak 2 műszakban dolgozhatna.

A választ előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

2016.01.01-től a csed lejártát követően bármelyik szülő igénybe veheti a GYED ellátást.

Az egészségbiztosítási törvény az Ön által hivatkozott (kérdezett) 3 műszakkal kapcsolatos kizáró rendelkezést nem tartalmaz.

1. A jogosultságot nem a cég, hanem az egészségbiztosító (TB kifizetőhely) jogosult elbírálni, arról indokolással ellátott határozatban köteles dönteni. (A cég tehát ezen kérdés eldöntésében nem rendelkezik hatáskörrel, azaz ebben a kérdésben nincs joga dönteni, azt bízza a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervre.)
2. Az "ők úgy tudják" kevés. Melyik jogszabály, melyik szakasza tiltja meg azt, hogy a 3 műszakban dolgozó apa nem veheti igénybe a GYED-et? Mégegyszer hangsúlyozom, hogy a GYED jogosultságot szabályozó 1997. évi LXXXIII. törvény ilyen korlátozást nem tartalmaz!!!

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem a következő lenne. Párom 3 műszakban dolgozik, így igénybe veheti a GYED extrát? Nekem nem volt meg a megfelelő munkaviszonyom, így csak GYES-t kapok a gyerekek után, ezért szeretnénk "átíratni" őket az apukájukra. Én nem találtam sehol ezzel kapcsolatban korlátozást, de a cége azt mondta, hogy ők úgy tudják, hogy akkor csak 2 műszakban dolgozhatna.

A választ előre is köszönöm!

Téves az a tájékoztatás, amely szerint
"A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet/elmehet dolgozni."
Helyesen:

„(4a)778 A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem jár gyermekgondozási díj az (1) és (3) bekezdés alapján jogosult részére arra az időszakra, amikor bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.”

Vagyis a gyermek fél éves kora után már munka mellet is jár a gyed.
(778 Az Ebtv. 42/E. § (4a) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.)

„TBeus 2016.01.07. 12:57
Tisztelt Szakértő!
Egyik dolgozónk kérdését továbbítanám:
Felesége nem tudja igénybe venni a gyed extrát, mert nem volt elegendő jogviszonya a szülést megelőzően. A fennmaradó időre a férj igényelheti ezt az ellátást?
Válaszát előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

A GYED extra egy több elemből álló csomag.

1. A kisgyermeket nevelő szülő a gyermek 1 éves kora után a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban visszamehet/elmehet dolgozni.
2. A 2014. január 1-től a korábban született gyermek után folyósított ellátások és 2014-ben született gyermek után járó ellátások egyidejűleg járnak.
3. A 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetében a gyed jogosultsági ideje egy évvel meghosszabbodik.
4. 2014. január 1-jétől bevezették a „diplomás gyed” intézményét.

http://www.oep.hu/…kisokos.html

http://www.oep.hu/…xtrarol.html

Pontosan melyik elemére gondol?

Mit ért fennmaradó idő alatt?

Az anya kapott-e CSED-et?

Tekintettel arra, hogy a kérdése rendkívül hiányos általánosságban az alábbi tájékoztatás adható.

1. Amennyiben a feleség biztosított, de nem volt elegendő jogviszonya a szülést megelőzően élhet a méltányosság lehetőségével, azaz méltányossági csed/gyed ellátást igényelhet.
2. Az apa csed-et nem kaphat, de a szülést követő 169. naptól igényelheti a GYED-et, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
3. Egyebekben kérdéseiket a lenti tájékoztatónak megfelelő módon, az ott megjelölt közigazgatási szerveknek, az ott feltüntetett elérhetőségeken tehetik fel.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,
valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő!

Egyik dolgozónk kérdését továbbítanám:
Felesége nem tudja igénybe venni a gyed extrát, mert nem volt elegendő jogviszonya a szülést megelőzően. A fennmaradó időre a férj igényelheti ezt az ellátást?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Az én kérdésem is a Gyed extrához kapcsolódik. Kormányzati oldalon olvastam, hogy 2015.12.15-én szavaztak a családtámogatási törvények módosításáról, a Gyed extráról is. Elvileg a 2015.12.23.Magyar közlönyben ez meg is jelent. Valós az információm? Ez alapján, ha 9 hónapos a fiam, január 1-től vissza mehetek dolgozni és kapom a Gyedet és a fizetésemet is?

Tisztelt Tamás!

Tárgyban egyelőre nem rendelkezünk érdemi információval.

Kérdéseit javaslom közvetlenül a javaslatot kidolgozó, illetve jogszabály tervezetet előkészítő/véleményező, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen feltenni.

Elnézést, az előző kérdésem értelemzavaró hibája miatt írom a javított kérdést:
Tisztelt Szakértő!
Év elején bejárta a sajtót a hír, hogy a GYED extra akként módosul, hogy a gyermek 6 hónapos korától már lehetővé válik a GYED melletti munkavállalás. pl.: http://www.szuloklapja.hu/…to-lesz.html
A törvényben ennek most nem találom nyomát. Talán visszavonták a javaslatot?
Szakértőként bizonyára jobban nyomon követte az erről szóló híradásokat illetve jogszabály változásokat.
Szeretném megkérdezni tehát, hogy mit lehet tudni a GYED melletti munkavállalás január 1-én és esetleg később előre látható változásairól.(A 60 napos szabály eltörlését előző kérdezőnek adott válaszában írta is, de engem most a gyermekek korhatárára vonatkozó kérdés foglalkoztat.)