Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


Gyed Extra

vaczkor... #   2015.01.28. 15:01

Fédra1000 2015.01.28. 13:59

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a választ. Ezekkel tisztában voltam én is. Azt nem tudom, hogy ha táppénzre kerülnék, akkor a táppénz alapja a Gyed melletti munkavégzésből származó kereset lenne? Tehát ha esetleg nincs 180 napom, akkor a minimálbér? Illetve a CSEDet és a másogik GYEDet is ebből a jövedelemből számolnák? Igy esetleg a minimálbérből? Mert jelenleg ennél magasabb ellátásban részeseülök. Remélem érthető a kérdésem.

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

Igen, az a főszabály, hogy a GYED melletti munkavégzés az alap. Ha van 180 napi jövedelme, úgy az az alap.

Ha nincs, de van 120 nap úgy az képezi a tp. alapját.

Ha nincs ahány napi jövedelme van, de

ha 30 napnál kevesebb, akkor a szerződés szerinti jövedelem lesz az alap. (Ha van 180 biztosításban töltött idő, ez esetben a korlát csak az un. tp. plafon.

Van azonban egy kedvezmény szabály is. Vizsgálni kell, hogy miért nincs 180 bérezett napja. Ha pl. GYED miatt, úgy meg kell nézni, hogy mennyi volt az előző (utolsó) eb. ellátás alapja és ezt hasonlítani kell a szerződés szerinti jövedelm 30-ad részéhez és a tp-t azzal kell adni amelyik kedvezőbb.

Remélem érthető.

Majdnem ráfér egy söralátétre.... :)

A jogi norma itt olvasható:

Ebtv. 48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el.

Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.

(6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
(8) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Ebtv. 48/A. §(1)780 A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.

(2) A 48. § (2)–(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek pénzbeli ellátási és ellenőrzési osztályának, akár a TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu , ajánlott tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Fédra1000 # e-mail 2015.01.28. 13:59

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a választ. Ezekkel tisztában voltam én is. Azt nem tudom, hogy ha táppénzre kerülnék, akkor a táppénz alapja a Gyed melletti munkavégzésből származó kereset lenne? Tehát ha esetleg nincs 180 napom, akkor a minimálbér? Illetve a CSEDet és a másogik GYEDet is ebből a jövedelemből számolnák? Igy esetleg a minimálbérből? Mert jelenleg ennél magasabb ellátásban részeseülök. Remélem érthető a kérdésem.

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

vaczkor... #   2015.01.27. 15:37

Fédra1000 2015.01.25. 16:02
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, már betöltötte az egy évet. Szeretnék visszamenni dolgozni. Gyed melleti munkavégzés (ugyan annál a munkáltatónál) új jogviszonynak minősülne? Ha esetleg táppénzre kerülnék? Vagy ismét gyermeket vállalnék? TÁGY illetve a GYED jogosultságot befolyásolná ezen jogviszony?
Esetleg tudna valaki segíteni?
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

T. Kérdező!

GYED mellett dolgozhat. Ha a GYED mellett dolgozik és keresőképtelenné válik kaphat GYED-et és táppénzt is egyszerre. (GYED extra)

Amennyiben GYED mellett dolgozik és ismét szül a szülés napjától kaphatja az 1. gyermekre a GYED-et és az új babára a CSED-et azzal, hogy CSED mellett keresőtevékenységet nem folytathat.

Fédra1000 # e-mail 2015.01.25. 16:02

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, már betöltötte az egy évet. Szeretnék visszamenni dolgozni. Gyed melleti munkavégzés (ugyan annál a munkáltatónál) új jogviszonynak minősülne? Ha esetleg táppénzre kerülné? Vagy ismét gyermeket vállalnék? TÁGY illetve a GYED jogosultságot befolyásolná ezen jogviszony?
Esetleg tudna valaki segíteni?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

Zengőbérci #   2015.01.20. 14:20

kamika 2015.01.12. 16:02

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni az apa gyedigénylésével kapcsolatban. Márciusra várjuk a babát, munkanélküli vagyok, nincs meg az elegendő biztosított jogviszonyom így én nem igényelhetek gyedet. Azt olvastam, hogy az apa csak fél év után igényelheti a gyedet, miután az anyának lejár a Tgyás, viszont nekem az sem jár a munkanélküliség miatt. Ebben az esetben sem igényelheti az apa a gyedet a gyermek megszületésekor rögtön?

Válaszát előre is köszönöm.

Sajnos nem.

Ebtv. 42/B. § (1)7 A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A 40. § (4) d) értelmében a csecsemőt gondozó vér szerinti apának csak akkor jár CSED a szülés napjától, ha a szülő nő meghal, .

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

hermész # e-mail 2015.01.14. 12:07

Tisztelt szakértő
"Apa gyed "-ről érdeklődnék hogy a gyed összege beleszámít-e a bruttó bérbe ha munka mellett van gyeden az apa vagy külön érvényesíthető a családi adókedvezmény 3 gyerek esetén.(99000 ft igénybe veszi gyed nélkül)
pl :bruttó bér+bruttó gyed ebből számítódik a nettó.
vagy bruttó bérből nettó bér.+a hivatal kiutalja a bruttó gyedből számított a nettó gyedet?
köszönöm válaszát

kamika # e-mail 2015.01.12. 16:02

Tisztelt Szakértő!

A segítségét szeretném kérni az apa gyedigénylésével kapcsolatban. Márciusra várjuk a babát, munkanélküli vagyok, nincs meg az elegendő biztosított jogviszonyom így én nem igényelhetek gyedet. Azt olvastam, hogy az apa csak fél év után igényelheti a gyedet, miután az anyának lejár a Tgyás, viszont nekem az sem jár a munkanélküliség miatt. Ebben az esetben sem igényelheti az apa a gyedet a gyermek megszületésekor rögtön?

Válaszát előre is köszönöm.

Fédra1000 # e-mail 2015.01.10. 18:25

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, már betöltötte az egy évet. Szeretnék visszamenni dolgozni. Gyed melleti munkavégzés (ugyan annál a munkáltatónál) új jogviszonynak minősülne? Ha esetleg táppénzre kerülné? Vagy ismét gyermeket vállalnék? TÁGY illetve a GYED jogosultságot befolyásolná ezen jogviszony?

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Mészáros Fédra

Dödölle1 #   2015.01.10. 13:01

Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

  1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
  2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

enoryka # e-mail 2014.12.29. 16:17

Tisztelt Szakértő!

2014. februárban született meg a kisfiam, akivel jelenleg GYED-en vagyok. Januárban szeretnék Kft.-t alapítani, aminek én lennék a tulajdonosa, viszont nem én dolgoznék benne (fuvarozással foglalkozó cég). Hogyan lenne ez lehetséges, úgy hogy a munkahelyemre majd szeretnék visszamenni dolgozni később. Köszönöm válaszát.

sortie #   2014.12.16. 15:12

tunducs 2014.12.13. 14:52
.
2013. március. 26-án született meg a kisfiam és 2008 október óta dolgozom egy cégnél. Jelenleg Gyed.en vagyok. Amikor jeleztem, hogy szeretnék visszamenni 2015 januártól, akkor nem igazán voltak az ötlettől elragadtatva. Mivel lehetőség van a Gyed Extra igénybevételére, így én is szerettem volna, de a cégem nem együttműködő, mert jelenleg nagyon visszaesett a forgalom és bár a legjobb munkaerő voltam a csapatban, egyszerűen nincs rám szükség.
Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben, ha a két év elteltével sem vesznek vissza, akkor jár e nekem a végkielégítés?
Illetve amennyiben időközben más munkahelyre megyek dolgozni, akkor jár e a Gyed extra márciusig?

Nagyon szépen köszönöm előre is a választ.

1.Ha a munkáltatója mond fel jár végkielégítés, ha Ön, akkor nem.

2.Ha a gyermek elmúlt 1 éves a GYED mellett korlátlanul lehet dolgozni akár az eredeti, akár más munkáltatónál.

3.Ha Ön GYED-re jogosult, és az I. jogviszonya megszűni, majd egy új, II. jogviszonyt létesít kaphatja a GYED-et és a munkabérét is.

4. Napjainkban nem egyedi, hogy a legjobb munkaerőtől válik meg a munkáltató. Különösen igaz ez a közigazgatásra. (Nem nézik jó szemmel, ha bárki kilóg a sorból. Javaslat: A jövőben legyen átlagos és akár nyugdíjig is kihúzhatja ugyanott. Az átlagtól eltérő egyesek szerint veszélyes.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

tunducs # e-mail 2014.12.13. 14:52

Tisztelt szakértő.
2013. március. 26án született meg a kisfiam és 2008 október óta dolgozom egy cégnél.Jelenleg Gyed.en vagyok. Amikor jeleztem, hogy szeretnék visszamenni 2015 januártól, akkor nem igazán voltak az ötlettől elragadtatva. Mivel lehetőség van a Gyed Extra igénybevételére, így én is szerettem volna, de a cégem nem együttműködő, mert jelenleg nagyon visszaesett a forgalom és bár a legjobb munkaerő voltam a csapatban, egyszerűen nincs rám szükség.
Az lenne a kérdésem, hogy abban az esetben, ha a két év elteltével sem vesznek vissza, akkor jár e nekem a végkielégítés? Illetve amennyiben időközben más munkahelyre megyek dolgozni, akkor jár e a Gyed extra márciusig?
Nagyon szépen köszönöm előre is a választ.

Zengőbérci #   2014.11.25. 15:17

Tita7702

1. Minden ellátást igényelni kell.
2.Vannak alanyi jogon járó és biztosításhoz kötött ellátások.
Alanyi jogon jár a családi pótlék a GYES és az anyasági támogatás.
Biztosításhoz (munkaviszonyhoz kötött) a táppénz, a tgys és a gyed.
3. Biztosításhoz kötött ellátásokra akkor jogosult, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor (keresőképtelenség, szülés stb.) a jogszabályban (1997. évi LXXXIII. törvény) előírt feltételekkel rendelkezik. Ezek a feltételek ellátásonként eltérnek.
4.Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki biztosított
ÉS a szülést megelőző 2 éven belül 365 biztosításban töltött nappal rendelkezik.

Jogosult továbbá az is, akinek megszűnt a jogviszonya, feltéve hogy a megszűnést követő 42 napon belül megszül.

Ha ezen feltételeknek megfelel, akkor jogosult lesz tgys ellátásra.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tita7702 # e-mail 2014.11.23. 19:28

Azt szeretném megkérdezni hogy az idén márciusig volt folyamatos munkaviszonyom már 3 éve elköltöztünk máshová és hát nem úgy alakultak a dolgok ahogyan képzeltük a párommal.Aztán találtam munkát egy hónapig voltam munkanélküli vagyis hát az mellett is dolgoztam majd 4 hónapig dolgoztam a vendéglátásba de a sok túlóra és hogy csak este 10 után megyek haza ez sem tűnt jó dolognak a kisfiam miatt.Szerencsére sikerült mindjárt munkát találnom és azóta is dolgozom csak ennél a cégnél meg 4 év után adnak állandó szerződést és szeretnénk jövőre közös gyereket vállalni de ha terhes leszek felmondanak és akkor megint mi lesz velünk.A kérdésem az hogy ilyen estebe is kaphatok rendesen mindent mármint gyedet és ami megjárt az első gyerekemnél is?

Zengőbérci #   2014.11.22. 10:26

v„avirka 2014.11.21. 09:14

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg veszélyeztetett terhes vagyok. Semmit nem kapok, csak fizetem magam utàna a TB-t. Az elmúlt két évben megvan a 365 ledöglöttem napom, valamint Ausztriában dolgoztam négy hónapig. A terhességet is ott diagnosztizálták. Családi okok miatt szeptember elején hazaköltöztem. Azóta semmilyen ellátásban nem részesülök. Az OEP-nél azt mondták, hogy a külföldi jövedelmem után kapom majd a Gyedet, és menjek szülés előtt munkanélkülire, hogy biztosított jogviszonyban legyek. Ez így van? Semmit nem kaphatok addig? A veszélyeztetett terhesség miatt nem vállalhatok munkát. Válaszát köszönöm!

T. Kérdező!

" Az OEP-nél azt mondták, hogy a külföldi jövedelmem után kapom majd a Gyedet" tartalmú tájékoztatás nem felel meg a hatályos jogszabályoknak. Külföldi jövedelem soha nem képezi magyar Eb. ellátás alapját!

"... és menjek szülés előtt munkanélkülire, hogy biztosított jogviszonyban legyek. Ez így van?"

Igen, ez így van. TGYS és GYED ellátásokra csak akkor lesz jogosult, ha a szülés napján biztosított (ha álláskeresési járadékban részesül ezen a napon, akkor biztosított) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal. (A bejelentett osztrák jogviszony biztosításnak minősül, viszont azt igazolni kell majd az igényléskor.)

Ugyanezt fogják kérni akkor is, amikor álláskeresési járadékot igényel Magyarországon. Ekkor figyelembe veszik az osztrák jövedelmét is.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott. 

Mivel a nyomtatványt a munkavégzés helye szerint illetékes intézmény állítja ki, ezért fontos a munkaviszony megszűntével a nyomtatvány kiállításának kérése, mert a hivatalból történő beszerzés sok időt vehet igénybe. A nyomtatványt a munkanélküli járadék iránti kérelemhez kell csatolni.
 
A koordinációs rendelet 68. (1) cikke előírja, hogy a járadék kiszámításánál a munkanélkülivé válás tagállamának csak azt az átlagkeresetet kell alapul vennie, amelyet az illető személy abban a tagállam kapott, ahol munkanélkülivé vált.

"...Semmit nem kaphatok addig?"

Magyarországon táppénzt (8-as kód)és (veszélyeztetettségi táppénzt 9-es kód) sajnos nem, mivel nem biztosított.

Amennyiben rászorult a lakóhely szerinti polgármesteri hivataltól igényelheti az 1993.évi III. törvény szerinti szociális ellátásokat, a szülést követően pedig tgyst, 168 nap után gyed-et, majd a gyest, illetve a szülés napjától a csp-t és az anyasági támogatást.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

vavirka # e-mail 2014.11.21. 09:14

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg veszélyeztetett terhes vagyok. Semmit nem kapok, csak fizetem magam utàna a TB-t. Az elmúlt két évben megvan a 365 ledöglöttem napom, valamint Ausztriában dolgoztam négy hónapig. A terhességet is ott diagnosztizálták. Családi okok miatt szeptember elején hazaköltöztem. Azóta semmilyen ellátásban nem részesülök. Az OEP-nél azt mondták, hogy a külföldi jövedelmem után kapom majd a Gyedet, és menjek szülés előtt munkanélkülire, hogy biztosított jogviszonyban legyek. Ez így van? Semmit nem kaphatok addig? A veszélyeztetett terhesség miatt nem vállalhatok munkát. Válaszát köszönöm!

misso # e-mail 2014.11.18. 23:39

Kedves Mindenki!

Lécci segítsetek, mert most már teljes káosz van a fejemben (eddig biztos voltam a dologomban....) Szóval, én, az anyuka csak gyesre voltam jogosult, így most, hogy betöltötte fiunk az első éltévét a férjem venné igénybe munka mellett a gyedet. Én a kisfiam szülinapjával kezdődően (11.07) lemondtam a gyesről, a férjem pedig beadta a gyed igénylést a munkáltatójához. Na, itt kezdődött a probléma. A munkáltató szerint ugyan 61 napig valóban nem kaphat ellátást a férjem mivel marad munkaviszonyban majd csak 2017. január 08-tól), viszont szerintük nekem vagy neki addig is járna a gyes. Ez valóban így van? Azt írták vissza, hogy igénylje meg a férjem a MÁK-tól mielőbb és majd január 07-el mondja le (decemberben). Köszönöm!

Dóra83 #   2014.10.30. 10:56

Tisztelt Szakértő!

2015.05.04-én fog várhatóan megszületni a második gyermekünk, az első után most Gyesre vagyok jogosult 2015.08.25-ig.
Jelenleg 6 órás munkaviszonyban vagyok 9 hónapja (extra Gyedet vettem igénybe).
Kérdésem a következő: Mi alapján fogom a második gyermek után kapni az ellátást? A jelenlegi munkabér alapján, vagy hozzászámolják a Gyedet is az első gyermek után?

Előre is köszönöm a választ!

erdandrea # e-mail 2014.10.03. 22:44

Tisztelt Szakértő!

Szeretném a segítségét kérni abban, hogy GYED extrával mentem vissza dolgozni pedagógus munkakörbe. Csak 9 órát vállaltam hetente, ez 16,36 óra/hétként szerepel a munkaköri leírásomba. Azt mondták, hogy afelhalmozott szabadságomat ki kell vennem, ezért a munkaszerződésemet 2014.06.14.-ével módosították és augusztus 31.-éig szabadságon voltam. Most kaptam meg a pénzt és a felhalmozott szabadságomat ezzel a csökkentett 16,36 óra/hét-re járó fizetésemmel fizették ki. Természetesen reklamáltam, mert több pénzre számítottam. Az igazgatónk azt mondta megpróbálják visszacsinálni a dolgot, de lehet, hogy már nem tudják.
Érdeklődnék, hogy mit tudunk tenni, hogy a szabadságomat a teljes munkaidős állásom után kapott bérrel számolják el? Előre is köszönöm a választ.
Andrea

Zengőbérci #   2014.08.12. 10:28

Nagyon szívesen. :)

"Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget."

erikauvad #   2014.08.11. 23:18

Kedves Zengőbérci, köszönöm gyors válaszát!

erikauvad #   2014.08.11. 23:18

Kedves Zengőbérci, köszönöm gyors válaszát!

Zengőbérci #   2014.08.11. 07:45

erikauvad 2014.08.10. 23:40
Tisztelt Szakértő.
2010-ben született a kisfiam, 2012.10.03-án született a kislányom. 2014.10.06 megyek vissza dolgozni, 08.08-tól szabadságon vagyok. A szabadság után járó bérem (kb. bruttó 150 ezer Ft.) több, mint amiből a gyed-et számították (minimálbér). Még majdnem 2 hónapig jár a gyed. Kérhetem, hogy újra számítsák ki a gyed-et a szabadság után járó bérem alapján, vagy szabadságból nem számítanak gyed-et?
Köszönettel

Kérhetni kérheti, de az a szabály, hogy a GYED lejártáig az első elbíráláskor megállapított összegben kell az ellátást folyósítani, azaz a folyósító szerv nem teheti meg azt, hogy azért, mert idő közben megváltozott a jövedelme megváltoztassa a GYED összegét.

Amennyiben ilyen kérelmet terjeszt elő, úgy azt a kifizetőhelynek határozattal el kell utasítania.

erikauvad #   2014.08.10. 23:40

Tisztelt Szakértő.

2010-ben született a kisfiam, 2012.10.03-án született a kislányom. 2014.10.06 megyek vissza dolgozni, 08.08-tól szabadságon vagyok. A szabadság után járó bérem (kb. bruttó 150 ezer Ft.) több, mint amiből a gyed-et számították (minimálbér). Még majdnem 2 hónapig jár a gyed. Kérhetem, hogy újra számítsák ki a gyed-et a szabadság után járó bérem alapján, vagy szabadságból nem számítanak gyed-et?
Köszönettel

sortie #   2014.07.25. 15:11

barathtamas # e-mail 2014.07.25. 01:06

Üdvözlet!

Az alábbiakban lenne szükségem tanácsra.
A feleségem van jelenleg gyesen a legkisebb fiammal, ő a harmadik a sorban...
Én főállásban dolgozom, szeretném a gyedet megigényelni. Eddigi tudásom szerint, a gyermek egy éves kora utáni igénylést követően csak a 61. napra lehet munkát vállalni. Ez az én esetemben nem működik, nem tudom két hónapra a munkaviszonyomat felfüggeszteni.
Azonban mi történik abban az esetben ha a gyerek egy éves kora előtt egy héttel megyek el gyedre, erre az egy hétre megszűnik a munkaviszonyom, majd a gyermek betölti az egy évét majd újraszerződnek velem. Ez járható megoldás?

köszönettel
barathtamas

Gondolom erre a rendelkezésre gondolt:

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ebtv. 42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

  1. a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet személyesen folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

Ön valamit félreértett. Kérheti a GYED-et, és ha jogosult rá meg is kapja, de csak az igénylést követő 61. naptól kezdik el folyósítani.

A jogviszonyát tehát nem kell megszüntetnie!

Azt jó, ha tudja, hogy ha megigényli a GYED-et a felesége nem kaphatja az esetleges 3 évesnél fiatalabb másik gyermekre tovább a GYES-t, mivel a gyed és gyes ellátásokat csak egy szülő veheti igénybe!

Esetleges további kérdéseit a penzbeli@oep.hu e-mail címen teheti fel.

Javaslom továbbá tanulmányozásra az alábbi linken elérhető összefoglalót:

http://www.oep.hu/…_KISOKOS.PDF