csed, gyed, táppénz, szabit kivenni?

Tisztelt Szakértő,

Ikergyermekeimet várom 2019. július 15-re. 2017 május óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen, előtte egyetemre jártam, így folyamatosan biztosítva voltam.
A magas kockázatú terhességem miatt mielőbb táppénzre szeretnék menni, viszont nem világos a csed, gyed számítása esetemben, ebben kérném segítségüket.
Terveim szerint 2019.02.01-ig dolgoznék, utána kivenném a félév szabadságom és így 2019.02.19-től mennék táppénzre.
Amennyiben a CSED-et a kiírt dátum -28 nappal igényelném meg (2019.06.17), úgy melyik számítási módom a valós, melyik képzi az alapját:
1; 2019.március - 2018.október átlagfizetése
2; 2018.november - 2018.június átlagfizetése
Továbbá a GYED számításánál melyik/milyen időszakot kell figyelembe venni?
Válaszukat előre is köszönöm!

Üdv.: Nindzsa

„kismamajanuár 2018.11.26. 11:23

Tisztelt szakértő,

Kismama vagyok és január 14-re vagyok kiírva. Most decemberben még dolgozok és kiveszem a bent maradt szabijaimat. Januártól viszont nem dolgoznék. Mivel azt olvastam, hogy a CSED-et lehet igényelni a baba várható születése előtt (max 28nappal ez nálam bőven meg lenne), ezért januártól azt igényelném (magasabb mintha táppénzre mennék). Azonban ami tájékoztatót kaptam a védőnőtől ott az van hogy táppénz után vehetem igénybe. Csed igénylése előtt mindenképpen el kell mennem táppénzre vagy táppénz helyett mivel közel a szülési időpont működhet anélkül is és akkor rögtön a CSED-et igényelném?
Még az lenne a kérdésem, hogy néztem az igénylő lapot amit majd a munkáltatóm felé le adok le és ott azt kérdezik mikor várható a baba születése és azt nem kérdezik mikortól igényelném pontosan, mert nem 28 napra visszamenőleg szeretném hanem csak január 1-től... de ezt nem engedni feltüntetni. Ezt honnan fogják akkor tudni?

Előre is köszönöm a válaszát.
”

T. Kérdező!

Onnan, hogy Ön közli a kérését a munkáltatóval, aki ezt a Foglalkoztatói igazoláson közli.

Kivonat a kitöltési útmutatóból:

A „4. Szülési szabadságra vagy annak megfelelő időtartamra vonatkozó adatok” elnevezésű blokk kitöltése

1. sor: A csecsemőgondozási díj igénybevétele céljából engedélyezett szülési szabadság első napjának megadása kötelező.

Ennek hiányában a munkáltató által kiállított okmányt nem lehet befogadni.

IGEN, a csed-et táppénzes előzmény nélkül is igénybe lehet venni. (A védőnő által adott tájékoztató nem teljeskörű, csak a leggyakoribb eseteket tartalmazza. A jogszabály ettől pontosabb és részletesebb.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt szakértő,

Kismama vagyok és január 14-re vagyok kiírva. Most decemberben még dolgozok és kiveszem a bent maradt szabijaimat. Januártól viszont nem dolgoznék. Mivel azt olvastam, hogy a CSED-et lehet igényelni a baba várható születése előtt (max 28nappal ez nálam bőven meg lenne), ezért januártól azt igényelném (magasabb mintha táppénzre mennék). Azonban ami tájékoztatót kaptam a védőnőtől ott az van hogy táppénz után vehetem igénybe. Csed igénylése előtt mindenképpen el kell mennem táppénzre vagy táppénz helyett mivel közel a szülési időpont működhet anélkül is és akkor rögtön a CSED-et igényelném?
Még az lenne a kérdésem, hogy néztem az igénylő lapot amit majd a munkáltatóm felé le adok le és ott azt kérdezik mikor várható a baba születése és azt nem kérdezik mikortól igényelném pontosan, mert nem 28 napra visszamenőleg szeretném hanem csak január 1-től... de ezt nem engedni feltüntetni. Ezt honnan fogják akkor tudni?

Előre is köszönöm a válaszát.

„emokemike 2018.10.30. 11:00
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz,hogy az első babámmal vagyok jelenleg kismama. 2019.06.10 a várható szülési idő.

Jelenlegi munkahelyemen határozott idejű szerződésem van,mely 2017.Dec.1 től 2018.Dec.31-ig szól.

A kérdésem az lenne,hogy milyen megoldással tudnám biztosítani,hogy kapjam a Gyes,Gyed,Csed stb. (minden ,ami magzati kortól 3éves korig igényelhető)
Megoldást jelentene-e esetleg kiváltani egy őstermelői vállalkozást?
Ön milyen megoldást lát erre a problémára?
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: Mike Emőke
”

Kedves Emőke!

Ilyen jellegű tanácsadással nem foglalkozunk.

Olvassa el a Tbj. 5. § i) pontjában leírtakat. Ebből láthatja, hogy az őstermelő csak meghatározott esetekben válik biztosítottá.

Más a helyzet, ha főállású egyéni vállalkozó lesz.
Ellátásra akkor válik jogosulttá, ha a szülés napján rendelkezik Tbj. 5. § szerinti biztosítással és 2 éven belül lesz 365 nap biztosításban töltött ideje.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„SzZsofia 2018.10.30. 10:02
Tisztelt Szakértő!
CSED illetve GYED jogosultsággal és igényléssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyermekem 2018. 09.21-én született, egy 35 nap hosszúságú megbízási jogviszony alatt (a megbízó kifizetőhely).
Korábbi jogviszonyaimat, melyek alapján, ha jól értem, megvan a 2 éven belüli 365 nap, alább részletetem.
A CSED-GYED együttes igénylőt 3 hete -tehát már a jogviszony megszűnte után - adtam le a volt munkáltatónak, ahol azonban azóta nem tudják eldönteni, jogosult vagyok-e az ellátásokra.
Megbízási jogviszonyok 2018. szept. 21. előtti 2 évben.
2017. 04. 03. - 2017 05. 22. Megbízási jogv., 50 nap, (ha jól számolom, hétvégével, munkaszüneti nappal együtt) , 150 000 Ft egy összegben, ami naptári napra, 50 nappal számolva 3000Ft/ nap. Tehát ez keletkeztet biztosítottságot, ha jól értem (minimálbér 30%-ának 30-ad része, 2017-ben 1275 Ft/nap, 2018-ban 1380 Ft/nap megb. díj felett, ezt jól tudom?)
2017. 07. 03. - 2017. 12. 31. Megbízási , 181 nap, 180000 Ft/hó
2018. 01. 02. - 2018. 06. 30. Megbízási, 180 nap
180000Ft/hó
Tehát ezek is magasabbak mind a 2017-es, mind a 2018-as minimálbér 30%-ánál, tehát biztosítottságot keletkeztetnek.
(2018. 03. 01. - 2018. 06. 30. Munkaviszony, de ez az előzővel teljesen átfedésben, gondolom, nem számít kétszer. 50000 Ft/hó)
2018. 08. 25. - 2018. 09. 30. Megbízási , 37 nap , 350000 Ft egy összegben. Tehát 9459 Ft/naptári nap, ami szintén magasabb, mint a 2018-as határ.
Tehát, ha jól értem a biztosítottság kritériumát, a szülés előtti 2 évben 446 biztosított napom volt. Ezek a fenti jogviszonyok szepelnek is az OEP kiskönyvben, és az online TB nyilvántartásban is.
Tehát az a kritérium teljesül, hogy 2 éven belül 365 biztosított nap legyen. Vagy így, hogy több megbízásból, és több helyről jön össze, ezek nem adhatóak össze?
A gyermekem az utolsó megbízási alatt született, tehát az is teljesül, hogy legyen aktív jogviszonyom a szülés időpontjában.
Az igényléskor (most, vagyis 3 hete) már nem élt ez a jogviszony, ennek ellenére, ha jól értem, a munkáltatóhoz kell benyújtanom mind a CSED, mind A GYED igénylést. Mivel máshol is volt jogviszonyom, a TB kiskönyvvel, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatával együtt. Ők TB kifizetőhely, így az elbírálás ott történik (elvileg 8 nap alatt).
Ahogy a szabályokat érteni vélem, ez alapján az összeg is egyszerűen meghatározható.
Mivel az ellátáscsak szüléskor aktív jogviszony alapján számítódik, és ott nem volt 3 hónappal ezelőtti 180 napi jövedelem, sem 120 napi, így a tényleges 30 napi, vagy szerződéses bér alapján számítják az ellátás alapját. Tehát esetemben 9459 Ft/nap lenne. De mivel ebben az esetben a minimálbér kétszeresében maximálva van,és ez az összeg meghaladja a napi minimábér kétszeresét, így mind a CSED, mind a GYED alap a minimálbér kétszetese lesz. (Bruttó 9200Ft/nap)
Van valami, amit félreérek a szabályokban, és ezért mégsem vagyok ilyen módon jogosult CSED-re, és GYED-re?
Hálásan köszönöm a segítséget!
”

Kedves Zsófia!

Szomorú, ha a TB kifizetőhely nem tudja eldönteni, hogy jogosult-e az ellátásokra, vagy sem.

Nekem lehet véleményem, de a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú szerv mégis a kifizetőhely és nem a jogi fórum. (Ezért tartják fenn, ezért kapják a fizetésüket és ezért kapják az 1%-ot az „E” alapból.)

Amit Ön leírt az lehet, hogy úgy van, de igényt elbírálni eredeti okmányokból kell és nem „bemondásra”.

Igen, CSED-re az jogosult, aki a szülés időpontjában biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítotti jogviszonnyal.

Igen, a megbízott akkor biztosított, ha a megbízási díj 10%-os költséghányaddal csökkentett összege (ha tételes költségelszámolást választott, akkor az azzal csökkentett összege) több, mint a minimálbér 30%-a.

Igen, ha egy nap két helyen is biztosított a biztosítási időt csak egyszeresen lehet figyelembe venni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok ÖnhÖz,hogy az első babámmal vagyok jelenleg kismama. 2019.06.10 a várható szülési idő.
Jelenlegi munkahelyemen határozott idejű szerződésem van,mely 2017.Dec.1 től 2018.Dec.31-ig szól.
A kérdésem az lenne,hogy milyen megoldással tudnám biztosítani,hogy kapjam a Gyes,Gyed,Csed stb. (minden ,ami magzati kortól 3éves korig igényelhető)

Megoldást jelentene-e esetleg kiváltani egy őstermelői vállalkozást?

Ön milyen megoldást lát erre a problémára?

Segítségét előre is köszönöm.

Tisztelettel: Mike Emőke

Tisztelt Szakértő!

CSED illetve GYED jogosultsággal és igényléssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Gyermekem 2018. 09.21-én született, egy 35 nap hosszúságú megbízási jogviszony alatt (a megbízó kifizetőhely).

Korábbi jogviszonyaimat, melyek alapján, ha jól értem, megvan a 2 éven belüli 365 nap, alább részletetem.

A CSED-GYED együttes igénylőt 3 hete -tehát már a jogviszony megszűnte után - adtam le a volt munkáltatónak, ahol azonban azóta nem tudják eldönteni, jogosult vagyok-e az ellátásokra.

Megbízási jogviszonyok 2018. szept. 21. előtti 2 évben.

2017. 04. 03. - 2017 05. 22. Megbízási jogv., 50 nap, (ha jól számolom, hétvégével, munkaszüneti nappal együtt) , 150 000 Ft egy összegben, ami naptári napra, 50 nappal számolva 3000Ft/ nap. Tehát ez keletkeztet biztosítottságot, ha jól értem (minimálbér 30%-ának 30-ad része, 2017-ben 1275 Ft/nap, 2018-ban 1380 Ft/nap megb. díj felett, ezt jól tudom?)

2017. 07. 03. - 2017. 12. 31. Megbízási , 181 nap, 180000 Ft/hó
2018. 01. 02. - 2018. 06. 30. Megbízási, 180 nap
180000Ft/hó
Tehát ezek is magasabbak mind a 2017-es, mind a 2018-as minimálbér 30%-ánál, tehát biztosítottságot keletkeztetnek.

(2018. 03. 01. - 2018. 06. 30. Munkaviszony, de ez az előzővel teljesen átfedésben, gondolom, nem számít kétszer. 50000 Ft/hó)

2018. 08. 25. - 2018. 09. 30. Megbízási , 37 nap , 350000 Ft egy összegben. Tehát 9459 Ft/naptári nap, ami szintén magasabb, mint a 2018-as határ.

Tehát, ha jól értem a biztosítottság kritériumát, a szülés előtti 2 évben 446 biztosított napom volt. Ezek a fenti jogviszonyok szepelnek is az OEP kiskönyvben, és az online TB nyilvántartásban is.

Tehát az a kritérium teljesül, hogy 2 éven belül 365 biztosított nap legyen. Vagy így, hogy több megbízásból, és több helyről jön össze, ezek nem adhatóak össze?

A gyermekem az utolsó megbízási alatt született, tehát az is teljesül, hogy legyen aktív jogviszonyom a szülés időpontjában.

Az igényléskor (most, vagyis 3 hete) már nem élt ez a jogviszony, ennek ellenére, ha jól értem, a munkáltatóhoz kell benyújtanom mind a CSED, mind A GYED igénylést. Mivel máshol is volt jogviszonyom, a TB kiskönyvvel, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatával együtt. Ők TB kifizetőhely, így az elbírálás ott történik (elvileg 8 nap alatt).

Ahogy a szabályokat érteni vélem, ez alapján az összeg is egyszerűen meghatározható.

Mivel az ellátáscsak szüléskor aktív jogviszony alapján számítódik, és ott nem volt 3 hónappal ezelőtti 180 napi jövedelem, sem 120 napi, így a tényleges 30 napi, vagy szerződéses bér alapján számítják az ellátás alapját. Tehát esetemben 9459 Ft/nap lenne. De mivel ebben az esetben a minimálbér kétszeresében maximálva van,és ez az összeg meghaladja a napi minimábér kétszeresét, így mind a CSED, mind a GYED alap a minimálbér kétszetese lesz. (Bruttó 9200Ft/nap)

Van valami, amit félreérek a szabályokban, és ezért mégsem vagyok ilyen módon jogosult CSED-re, és GYED-re?

Hálásan köszönöm a segítséget!

„Panni77 2018.10.28. 22:09

Tisztelt Szakértő!

1. gyermekünk 2016. október 30.-án született, én kapom azóta a gyedet. 2. gyermekünk 2018. február 5.-én született, a csed lejárta óta kapom a gyedet. Most nyitották fel szemünket, hogy apa is igényelhetné a gyedet, ami magasabb összeg volna. Érdeklődöm, hogy visszamenőlegesen lehetséges-e, hogy én visszafizetem a gyedet (az első gyermekre 6 hónapra, másodikra a Csed lejártáig), és onnantól igényli apa mindkettőre?
Ha lehetséges, érdeklődnék, mit jelent az igénylés napjától számított 6 hónap visszamenőleg? Tehát ha még most október 31-ig beadjuk a kérelmet, az május vagy április 1-et jelent?
Illetve szept. 5-.étől új munkahelyem van, az előzőn fizetés nélküli szabadságon vagyok, de van felhalmozódott szabadságom, amit még kifizetnének. Ha Aug. 6.-tól igényelné apa a 2. gyermekre a gyedet, akkor a nyugdíj és stb. szempontjából attól az időponttól kéne kérjem a kifizetést? (a munkahely kifizetné visszamenőleg)
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel,
Panni
”

Kedves Panni!

Javasolt a kérdéseit személyes konzultáció keretében az illetékes vezető kormánytisztviselőnek feltennie.

Az igényelbíráló/jelenlegi ellátást folyósító szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

„Panni77 2018.10.28. 22:09

Tisztelt Szakértő!

1. gyermekünk 2016. október 30.-án született, én kapom azóta a gyedet. 2. gyermekünk 2018. február 5.-én született, a csed lejárta óta kapom a gyedet. Most nyitották fel szemünket, hogy apa is igényelhetné a gyedet, ami magasabb összeg volna. Érdeklődöm, hogy visszamenőlegesen lehetséges-e, hogy én visszafizetem a gyedet (az első gyermekre 6 hónapra, másodikra a Csed lejártáig), és onnantól igényli apa mindkettőre?
Ha lehetséges, érdeklődnék, mit jelent az igénylés napjától számított 6 hónap visszamenőleg? Tehát ha még most október 31-ig beadjuk a kérelmet, az május vagy április 1-et jelent?
Illetve szept. 5-.étől új munkahelyem van, az előzőn fizetés nélküli szabadságon vagyok, de van felhalmozódott szabadságom, amit még kifizetnének. Ha Aug. 6.-tól igényelné apa a 2. gyermekre a gyedet, akkor a nyugdíj és stb. szempontjából attól az időponttól kéne kérjem a kifizetést? (a munkahely kifizetné visszamenőleg)
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel,
Panni
”

Kedves Panni!

Javasolt a kérdéseit személyes konzultáció keretében az illetékes vezető kormánytisztviselőnek feltennie.

Az igényelbíráló/jelenlegi ellátást folyósító szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Tisztelt Szakértő!

1. gyermekünk 2016. október 30.-án született, én kapom azóta a gyedet. 2. gyermekünk 2018. február 5.-én született, a csed lejárta óta kapom a gyedet. Most nyitották fel szemünket, hogy apa is igényelhetné a gyedet, ami magasabb összeg volna. Érdeklődöm, hogy visszamenőlegesen lehetséges-e, hogy én visszafizetem a gyedet (az első gyermekre 6 hónapra, másodikra a Csed lejártáig), és onnantól igényli apa mindkettőre?
Ha lehetséges, érdeklődnék, mit jelent az igénylés napjától számított 6 hónap visszamenőleg? Tehát ha még most október 31-ig beadjuk a kérelmet, az május vagy április 1-et jelent?
Illetve szept. 5-.étől új munkahelyem van, az előzőn fizetés nélküli szabadságon vagyok, de van felhalmozódott szabadságom, amit még kifizetnének. Ha Aug. 6.-tól igényelné apa a 2. gyermekre a gyedet, akkor a nyugdíj és stb. szempontjából attól az időponttól kéne kérjem a kifizetést? (a munkahely kifizetné visszamenőleg)
Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelettel,
Panni

Tisztelt szakértő!

2016 augusztus óta 9es tp-n, majd cseden, aztán gyeden voltam. Majd kicsit több mint 1 hónap szabadságon és ismét 9es tp-n. Előreláthatóan január 8. a szülés várható időpontja. A jelenlegi gyedet apa veszi igénybe, ami március 15-ig jár(na).
Mivel apa nem igényelhet csedet, csak gyedet a baba 6 hónapos korától és én sem igényelhetem amíg apa gyeden van (mert csak egy szülő igényelhet), így milyen munkaviszonyban állok vagy állhatok.?
Mik a lehetőségeim? Esetleg január 8 és március 15 között lehetek szabadságon?
A baba 6 hónapos korától (júliustól) apa ismét igényelné a gyedet (mert neki ez az összeg kétszerese az enyémnek), akkor a gyes idejéig milyen munkaviszonyban állhatok (18 hónap) Fel kell mondanom? Esetleg lenne valami átmeneti megoldás gyesig?

Andi8102 2018.10.21. 06:26

Tisztelt Szakerto!
Azzal a kerdessel fordulok Onhoz, jogy 2019.02.07-re vagyok kiirva az elso babankkal. Munkaviszonyom 2015.03.09-tol van jelenlegi munkahelyemen. 2018.06. hotol 15 nap betegallomany illetve szabadsagon, julius 01-tol tappenzen vagyok (veszelyeztett terhes),melyet nehany honapban szabadsagokkal szakitottam meg. Igy a CSED szamitasanal mit vesznek figyelembe, a tappenz osszeget vagy az elotte levo beremet (brutto 204.600)
Segitseget elore is koszonom!
Tisztelettel:
Andrea

Kedves Andrea!

A táppénz összege soha nem képezi alapját egy későbbi tb ellátásnak (csed, gyed).

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakerto!
Azzal a kerdessel fordulok Onhoz, jogy 2019.02.07-re vagyok kiirva az elso babankkal. Munkaviszonyom 2015.03.09-tol van jelenlegi munkahelyemen. 2018.06. hotol 15 nap betegallomany illetve szabadsagon, julius 01-tol tappenzen vagyok (veszelyeztett terhes),melyet nehany honapban szabadsagokkal szakitottam meg. Igy a CSED szamitasanal mit vesznek figyelembe, a tappenz osszeget vagy az elotte levo beremet (brutto 204.600)
Segitseget elore is koszonom!
Tisztelettel:
Andrea

Kedves Szakértő!

Párom CSED-et katás egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel kap (75eFT kata után). Munkaviszonyára tekintettel igényelt csed kérelmét elutasították mert sajnos nem volt meg a 365 napja.
Kérdésem, hogy a GYED összege növelhető e oly módon a (Csedhez képest), hogy

1. Katás egyéni vállalkozását a Csed utolsó napjával megszüntetjük, 10.24-én.
2.Utána 10.25-től indítunk egy normál adózású egyéni vállalkozást neki pl.br.450eFt jövedelemfelvéttel. 10.25-10.31-éig üzemel az ev. 11.01-től újra szülési szabadságra megy az Anyuka.
Gyedet 10.25-től igényelnénk.
Köszönettel,
Mandesz

„pappadri 2018.10.05. 20:23

Tisztelt Szakértő!

Korábbi kérdésemre (pappadri 2018.10.03. 00:31) adott válasza:

T. Kérdező!

1. Tekintettel arra, hogy abban a jogviszonyában nincs járulékalapot képező jövedelme, így a jogosultsága ugyan fennáll(hat), de annak összege nulla forint lesz."

Elolvastam a jogszabályokat, amikre kért, nos:

Tbj. 42. § (1) bekezdés a) pont, a (4) bekezdés és a (8) bekezdés továbbá a
42/D § (1) bekezdés a) pont és (3) bekezdés továbbá a
43. § (2) bekezdés és a 42. § (1)-(3) bekezdés alapján azt gondolom, hogy a társas vállalkozónak táppénz és CSED , GYED alapja a (jogosultság kezdőnapján érvényes) minimálbér másfélszerese még akkor is, ha a tevékenységet díjazás nélkül végzi, azaz nincs tényleges járulékalapot képező jövedelem.

Rosszul gondolom?

Köszönettel
”

T. Kérdező!

Álláspontom szerint rosszul. Ugye Ön sem gondolja komolyan, hogy egy forint járulék befizetése nélkül a biztosító két éven át a minimálbér kétszerese alapján több százezer/millió forintot fog Önnek kifizetni.

Ad abszurdum, ha pl. 100 céget alapít, akkor úgy gondolja, hogy 100 jogviszonyból nulla forint berfizetésével 100 ellátást fog igényelni, illetve kapni?

Ebtv. 2. § (2) bek Az egészségbiztosítási ellátások a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.

Ha ebben a jogviszonyában nem fizet (nulla forintot fizet) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, úgy annak arányában nulla forint ellátásra jogosult.

Ezen túlmenően:

Ebtv. 39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Ha jól értem, az Önök havi bevallásában nulla forint szerepel.
Ebből következik, hogy nulla forint alapján kell az ellátást megállapítani.

„Mandesz 2018.10.05. 17:20

Kedves Szakértő!

Csed kérelem elbírálása kapcsán kérném segítségét:

Egyéni vállalkozó is voltam és munkaviszonyom is volt/van. Elutasították a csed kérelmet a munkaviszonyra való tekintettel, mert ev-ként ugyan meg van a 365 napom (s az ev-s jogviszony után utalnak is csed-et), de minden jogviszonyban külön nézik a 365 napot, s mivel csak
8 hónapnyi munkaviszonyom volt, így elutasították ezt a részt.
Kérdésem, hogy érdemes lenne e fellebbezni(még 15napon belül vagyunk) vagy kérelmet beadni,hogy méltányosságból állapítsanak meg csedet a munkaviszonyra való tekintettel is, mert így megélhetésünket veszélyezteti!?
A tervezésnél sajnos figyelmen kívül hagytuk, hogy minden jogviszonyban külön vizsgálják a 365 nap meglétét?! Ez hol van egyébként leírva? TBJ-tv csak 365 nap biztosítási jogviszony meglétének szükségességéről beszél, szó nincs arról, hogy minden jogviszonyban külön!?
Köszönöm válaszát előre is!
”

T. Kérdező!

Jogában áll fellebbezni. A fellebbezéás ingyenes/költségmentes. (A megadott adatok alapján azt a másodfok is el fogja utasítani.)

A csed/gyed ellátásnak nem a megélhetés biztosítása, hanem megélhetési zavart esetén az elmaradt kereset arányos pótlása a célja.

Amennyiben rászorult kérhet méltányosságot, de mivel egy jogviszonyban jogosulsága fennáll, -álláspontom szerint a másik jogviszonyában- kérelmét el fogják utasítani.

Az Ebtv. 43. § (2) bek. rendelkezik róla ekként: Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

„pappadri 2018.10.05. 20:23

Tisztelt Szakértő!

Korábbi kérdésemre (pappadri 2018.10.03. 00:31) adott válasza:

"T. Kérdező!

1. Tekintettel arra, hogy abban a jogviszonyában nincs járulékalapot képező jövedelme, így a jogosultsága ugyan fennáll(hat), de annak összege nulla forint lesz."

Elolvastam a jogszabályokat, amikre kért, nos:

Tbj. 42. § (1) bekezdés a) pont, a (4) bekezdés és a (8) bekezdés továbbá a
42/D § (1) bekezdés a) pont és (3) bekezdés továbbá a
43. § (2) bekezdés és a 42. § (1)-(3) bekezdés alapján azt gondolom, hogy a társas vállalkozónak táppénz és CSED , GYED alapja a (jogosultság kezdőnapján érvényes) minimálbér másfélszerese még akkor is, ha a tevékenységet díjazás nélkül végzi, azaz nincs tényleges járulékalapot képező jövedelem.

Rosszul gondolom?

Köszönettel”

T. Kérdező!

Rosszul. Ugye Ön sem gondolja komolyan, hogy egy forint járulék befizetése nélkül a biztosító két éven át a minimálbér kétszerese alapján több százezer/millió forintot fog Önnek kifizetni.

Ebtv. 2. § (2) bek Az egészségbiztosítási ellátások a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel arányosan vehetők igénybe.

Ha ebben a jogviszonyában nem fizet (nulla forintot fizet) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, úgy annak arányában nulla forint ellátásra jogosult.

Tisztelt Szakértő!

Korábbi kérdésemre (pappadri 2018.10.03. 00:31) adott válasza:

"T. Kérdező!

1. Tekintettel arra, hogy abban a jogviszonyában nincs járulékalapot képező jövedelme, így a jogosultsága ugyan fennáll(hat), de annak összege nulla forint lesz."

Elolvastam a jogszabályokat, amikre kért, nos:

Tbj. 42. § (1) bekezdés a) pont, a (4) bekezdés és a (8) bekezdés továbbá a
42/D § (1) bekezdés a) pont és (3) bekezdés továbbá a
43. § (2) bekezdés és a 42. § (1)-(3) bekezdés alapján azt gondolom, hogy a társas vállalkozónak táppénz és CSED , GYED alapja a (jogosultság kezdőnapján érvényes) minimálbér másfélszerese még akkor is, ha a tevékenységet díjazás nélkül végzi, azaz nincs tényleges járulékalapot képező jövedelem.

Rosszul gondolom?

Köszönettel

Kedves Szakértő!

Csed kérelem elbírálása kapcsán kérném segítségét:

Egyéni vállalkozó is voltam és munkaviszonyom is volt/van. Elutasították a csed kérelmet a munkaviszonyra való tekintettel, mert ev-ként ugyan meg van a 365 napom (s az ev-s jogviszony után utalnak is csed-et), de minden jogviszonyban külön nézik a 365 napot, s mivel csak
8 hónapnyi munkaviszonyom volt, így elutasították ezt a részt.
Kérdésem, hogy érdemes lenne e fellebbezni(még 15napon belül vagyunk) vagy kérelmet beadni,hogy méltányosságból állapítsanak meg csedet a munkaviszonyra való tekintettel is, mert így megélhetésünket veszélyezteti!?
A tervezésnél sajnos figyelmen kívül hagytuk, hogy minden jogviszonyban külön vizsgálják a 365 nap meglétét?! Ez hol van egyébként leírva? TBJ-tv csak 365 nap biztosítási jogviszony meglétének szükségességéről beszél, szó nincs arról, hogy minden jogviszonyban külön!?
Köszönöm válaszát előre is!

„myncoo 2018.10.02. 12:00
Kedves Szakértő!
Előző gyermekünk 2016. szeptemberben született, aki után 2018. szeptemberig GYED-et kaptam, közben ugyanahhoz a munkáltatóhoz mentem vissza dolgozni 2017. novembertől.
2018 decemberére várjuk a kistestvérét, november végétől táppénzre mennék.
Arról szeretném kérdezni, mekkora lesz ennek a táppénznek, illetve a CSED-emnek az alapja, beleszámít-e esetleg a GYED összege is, vagy csak a szerződéses bruttó bér? (Ennek összege egy picivel magasabb, mint az előző gyermek CSED-jének esetében számolt 2016-os minimálbér 2-szerese.)
Ha nem számít bele a GYED, érdemesebb táppénz helyett inkább a kiírt időpontom előtt 3 héttel megkezdenem a CSED-et, jól gondolom?
Köszönettel:
Móni

”

Kedves Móni!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

„pappadri 2018.10.03. 00:31
Tisztelt Szakértő!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz:
feleségem egy óvodában dolgozik főállásban 36 órát meghaladó munkaviszonyban. Mellette egy Kft-ben tag és ügyvezető díjazás nélkül. (Nincs munkabér és tagi kivét sem volt.) 2019 márciusában fog szülni. 2018. október 5. napjától táppénzen lesz (veszélyeztetett terhes).
Kérdés, hogy az ügyvezetői jogviszonyára tekintettel is jogosult lesz táppénzre ill. CSED, GYED ellátásra?
Ha igen, annak mi volna az alapja?
Továbbá, ha 2018. december 1. napjától táppénzen van a Kft-ben is, akkor nyilván személyes közreműködést sem tud vállalni (veszélyeztetett terhes), de az ügyvezetői feladatokat elláthatja-e? Avagy gondoskodni kell egy másik ügyvezetőről a táppénz, CSED és GYED ideje alatt? Azt is olvastam, hogy CSEDre nem is jogosult (még a főállásra sem tekintettel), ha ellátja továbbiakban is az ügyvezetői feladatokat.
Továbbá. Hogy alakul a táppénz, csed, gyed, ha szeptemberben van tagi kivét?
Köszönettel
”

T. Kérdező!

1. Tekintettel arra, hogy abban a jogviszonyában nincs járulékalapot képező jövedelme, így a jogosultsága ugyan fennáll(hat), de annak összege nulla forint lesz.

2. Ebtv. 41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak
a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

2. ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

hhhhhhhhhh

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Barcagirl 2018.10.03. 09:46
Tisztelt Szakértő!
CSED támogatás számolása miatt kérnék segítséget. 2019. március 27-ére várom a kisbabám, de leginkább csak idén év végéig szeretnék dolgozni. Így januárban kivenném a jövő éves rendes szabadságom, és februárban, márcisuban pedig táppénzen lennék. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor milyen időszakot vesznek figyelembe a CSED kiszámolásakor?
Illetve a várandósságom első szakaszában veszélyeztetett terhesség miatt agusztus 20-ától szeptember 24-éig szintén táppénzen voltam, ezt az időszakot beleszámolják?
Nagyon köszönöm előre is!
”

T. Kérdező!

Röviden:

Nem, a táppénz összege nem alapja a csed-nek, viszont a táppénzen töltött idő beleszámít a jogosultsághoz szükséges 365 napba.

Bővebben:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!
CSED támogatás számolása miatt kérnék segítséget. 2019. március 27-ére várom a kisbabám, de leginkább csak idén év végéig szeretnék dolgozni. Így januárban kivenném a jövő éves rendes szabadságom, és februárban, márcisuban pedig táppénzen lennék. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor milyen időszakot vesznek figyelembe a CSED kiszámolásakor?
Illetve a várandósságom első szakaszában veszélyeztetett terhesség miatt agusztus 20-ától szeptember 24-éig szintén táppénzen voltam, ezt az időszakot beleszámolják?
Nagyon köszönöm előre is!

Tisztelt Szakértő!

A következő kérdéssel fordulok Önhöz:

feleségem egy óvodában dolgozik főállásban 36 órát meghaladó munkaviszonyban. Mellette egy Kft-ben tag és ügyvezető díjazás nélkül. (Nincs munkabér és tagi kivét sem volt.) 2019 márciusában fog szülni. 2018. október 5. napjától táppénzen lesz (veszélyeztetett terhes).

Kérdés, hogy az ügyvezetői jogviszonyára tekintettel is jogosult lesz táppénzre ill. CSED, GYED ellátásra?
Ha igen, annak mi volna az alapja?
Továbbá, ha 2018. december 1. napjától táppénzen van a Kft-ben is, akkor nyilván személyes közreműködést sem tud vállalni (veszélyeztetett terhes), de az ügyvezetői feladatokat elláthatja-e? Avagy gondoskodni kell egy másik ügyvezetőről a táppénz, CSED és GYED ideje alatt? Azt is olvastam, hogy CSEDre nem is jogosult (még a főállásra sem tekintettel), ha ellátja továbbiakban is az ügyvezetői feladatokat.

Továbbá. Hogy alakul a táppénz, csed, gyed, ha szeptemberben van tagi kivét?

Köszönettel

Kedves Szakértő!

Előző gyermekünk 2016. szeptemberben született, aki után 2018. szeptemberig GYED-et kaptam, közben ugyanahhoz a munkáltatóhoz mentem vissza dolgozni 2017. novembertől.
2018 decemberére várjuk a kistestvérét, november végétől táppénzre mennék.
Arról szeretném kérdezni, mekkora lesz ennek a táppénznek, illetve a CSED-emnek az alapja, beleszámít-e esetleg a GYED összege is, vagy csak a szerződéses bruttó bér? (Ennek összege egy picivel magasabb, mint az előző gyermek CSED-jének esetében számolt 2016-os minimálbér 2-szerese.)
Ha nem számít bele a GYED, érdemesebb táppénz helyett inkább a kiírt időpontom előtt 3 héttel megkezdenem a CSED-et, jól gondolom?

Köszönettel:
Móni