csed, gyed, táppénz, szabit kivenni?

„zsuzsu192 2016.02.23. 15:28
Tisztelt Szakértő!
Egy kedves barátnőm kisbabát vár. Jelenleg 29 hetes terhes, május 5-ére van kiírva. Nincs munkahelye. 2014-ig középiskolába járt, majd 2014.09.12-2015.02.28-ig dolgozott. Aztán 2015.03.16-2015.07.01-ig volt munkaviszonya.
Az lenne a kérdésem, hogy a jelen állapot szerint mire jogosult. Kaphatna -e CSED-et? Nincs jogviszony, nincs meg a 365 nap/2 év. Érdemes lenne elhelyezkednie, akár 1 hónapra is?
Válaszát előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

• GYES-re jogosult.
• Nem, nem kaphat CSED-et csak akkor, ha a szülkéskor a jogszabályban előírt két konjuktív feltétel fennáll, azaz Tbj.5.§ szerinti biztosított ÉS a szülést közvetlenül megelőző két éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött napal.
• Ha a szülésig nem lesz meg 2 éven belül a 365 biztosításban töltött napja akkor mi értelme van elhelyezkedni akár 1 hónapra is?

Tisztelt Szakértő!

Egy kedves barátnőm kisbabát vár. Jelenleg 29 hetes terhes, május 5-ére van kiírva. Nincs munkahelye. 2014-ig középiskolába járt, majd 2014.09.12-2015.02.28-ig dolgozott. Aztán 2015.03.16-2015.07.01-ig volt munkaviszonya.
Az lenne a kérdésem, hogy a jelen állapot szerint mire jogosult. Kaphatna -e CSED-et? Nincs jogviszony, nincs meg a 365 nap/2 év. Érdemes lenne elhelyezkednie, akár 1 hónapra is?

Válaszát előre is köszönöm.

„Wicke 2016.01.21. 10:57
Kedves Szakértő!
2007-től dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Első gyermekem születése miatt 2010. október és 2012. január között nem dolgoztam, otthon voltam vele.
Jelenleg második gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2016. július közepe.
Bruttó 8 órás bérem 224 ezer Ft.

A bérszámfejtőnktől azt az információt kaptam, ha 9-es kóddal elmegyek táppénzre már most, akkor a CSED-et a szülést megelőző 3 hónapos béremből számfejtik, tehát a táppénzes fizetésem lesz az alapja.
Valamint a későbbiekben a GYED és a GYES is a táppénzes bérem alapján számolódik majd.

Viszont amennyire sikerült utána néznem, nem teljesen így van.
Illetve hallottam olyat is, hogy a táppénzes időszak előtti bérem lesz mindennek az alapja.

Kérem szíves segítségét jelen helyzet megértésében, hogy ha 1-2 héten belül elmegyek 9-es kódú táppénzre, akkor mi lesz a CSED, GYED, GYES számítás alapja?
Válaszát előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

• Bérszámfejtőjének javaslom, hogy amennyiben a jövőben TB ügyekben tanácsokat kíván adni, úgy tekintettel az alapvető ismeretek hiányára haladéktalanul iratkozzon be egy tb. ügyintézői tanfolyamra, ugyanis egy pénzbeli egészségbiztosítási ellátásnak (táppénz, csed, gyed) soha nem alapja egy előző pénzbeli egészségbiztosítási ellátás összege!!!

• Bérszámfejtőjének tájékozatlansága nem csak ebben mutatkozik meg, hanem a GYES-sel kapcsolatban adott információ sem állja meg a helyét, ugyanis a GYES egy alanyi jogon járó, fix összegű ellátás, azt nem a bérből, pláne nem a táppénzből számolják.

A táppénz, csed, gyed ellátásokat az alábbi módon és sorrendben kell kiszámítani.

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

• CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
• Ezen ellátások alapja a jelen jogviszony irányadó/számítási időszakában elért bruttó –pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező- jövedelem.

GYES-t főszabály szerint a szülés napjától minden Magyarországon élő magyar állampolgár kaphat, azaz ezen ellátás nem kötődik munkaviszonyhoz, összege fix, bruttó 28.500 Ft/hó.

2016.01.01-től a gyermekgondozási segély új neve - a rövidítés elnevezésének változatlanul hagyása mellett (GYES)- gyermekgondozást segítő ellátás.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is

Kedves Szakértő!

2007-től dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Első gyermekem születése miatt 2010. október és 2012. január között nem dolgoztam, otthon voltam vele. Jelenleg második gyermekemet várom, a szülés várható időpontja 2016. július közepe. Bruttó 8 órás bérem 224 ezer Ft.
Sajnos a munkahelyemen (irodai munka) előre nem látott okok miatt dupla annyi munka hárult rám, ami dupla annyi stresszel jár. Valamint a napi 2-3 óra túlóra sem ritka, természetesen nem hivatalos módon.
Az orvosom már a korábbi vizsgálatoknál kilátásba helyezte a veszélyeztetett terhességet valós okból. Egyelőre még próbálom húzni az időt, de egyre jobban be kell látnom, hogy a saját és a születendő gyeremekem élete áll szemben a munkámmal. A pénzre szükségünk van, kizárólag ezért próbálok még dolgozni. A bérszámfejtőnktől azt az információt kaptam, ha 9-es kóddal elmegyek táppénzre már most, akkor a CSED-et a szülést megelőző 3 hónapos béremből számfejtik, tehát a táppénzes fizetésem lesz az alapja. Valamint a későbbiekben a GYED és a GYES is a táppénzes bérem alapján számolódik majd.
Viszont amennyire sikerült utána néznem, nem teljesen így van. Illetve hallottam olyat is, hogy a táppénzes időszak előtti bérem lesz mindennek az alapja.
Kérem szíves segítségét jelen helyzet megértésében, hogy ha 1-2 héten belül elmegyek 9-es kódú táppénzre, akkor mi lesz a CSED, GYED, GYES számítás alapja?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Gyeden vagyok első gyermekemmel, a fizetés nélküli szabadságomat meg szeretném szüntetni, és a második terhességem miatt eljönnék táppénzre a gyed további folyósítása mellett.( gyed extra)
Eddig mindenhol azt olvastam, hogy ahhoz, hogy eljöhessek táppénzre, egy nap szabadságot ki kell venni, avagy ledolgozni.
A munkáltatóm most azt mondja, erre nincs szükség, a fizetés nélküli szabadság megszüntetése után rögtön jöhetek táppénzre. Ez valóban így van?

Válaszát előre is köszönve: Egy aggódó anyuka

„Luca1234 2015.12.10. 14:27

Tisztelt Szakértő!

Nagyon szépen köszönöm a részletes tájékoztatást, minden világos.
”

Nagyon szívesen.

Örülök neki. :)

Tisztelt Szakértő!

Nagyon szépen köszönöm a részletes tájékoztatást, minden világos.
Kérdéseim elméleti szintűek, szeretnék tisztán látni - a számomra összetett és mostanában folyamatosan változó csed, gyed jogszabályokról, lehetőségekről. Nincs szándékomban "morálisan" aggályos döntést illetve helyzetet teremtetni.

Üdvözlettel és tisztelettel:Luca

Luca1234 2015.12.08. 15:25
Kedves Sortie!
Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Annyi kérdésem lenne még - kicsit munkajogi téma -, hogy:
Amennyiben a GYES alatt állapotos leszek a második babánkkal, akkor lehetséges-e, hogy visszakérjem magam táppénzre gyermekünk születéséig (természetesen megfelelő orvosi indokkal)?
Tudom (remélem jók az információim), hogy abban az esetben jár a táppénz és a gyes együtt, ha a táppénzre való felvétel előtt legalább egy napot szabadságon vagyok. Amennyiben ez nem történik meg akkor csak a táppénz kapható. (-> igaz, ez még akkor is bőven magasabb összeg mint ha csak a gyes-t kapnám.)
A táppénz lehetősége az törvényileg lehetséges, vagy bármilyen formában a Munkáltató "jó szándékán" múlik a dolog?
Illetve az, hogy megkaphassam a táppénz mellett a gyest is, vagyis előtte legalább 1 napot állományba kerüljek, szintén egy törvényi lehetőség, vagy ez is megállapodás kérdése?
Ha lehetséges a táppénzre kerülés, az passzív táppénznek minősül?
Válaszát előre is köszönöm:L.
""

Tisztelt Kérdező!

-A passzív táppénz fogalmát egy jogszabály sem tartalmazza. A szakma a munkaviszony megszűnése után folyósított ellátásokat nevezi passzívnak.

A passzív táppénz intézménye megszűnt, azaz a munkaviszony megszűnése után egy ideje már senki sem részesülhet táppénzben, viszont a passzív csed, gyed, baleseti táppénz intézménye nem lett eltörölve.

• Továbbra is főszabály, hogy aki GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYES-re és táppénzre is jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Más a helyzet akkor, ha a GYES-en lévő biztosított a gyermek egyéves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYES-t és a fizetését.

Ha keresőképtelenné válik akkor pedig kaphatja a GYES-et és (a fizetés helyett, keresetpótló juttatásként) a táppénzt.

Mindezek figyelembevételével –álláspontom szerint- a jogalkotó szándéka nem az volt, hogy minden GYES-en lévő egyidejűleg két tb ellátást is kapjon, azonban tény, hogyha a fizetésnélkülit megszakítja (ezt azonban 30 nappal korábban be kell jelenteni) és rögtön a felhalmozódó szabadság kivételével kezdi, majd ha az lejár keresőképtelen állományba kerül jogosult GYES-re és táppénzre.

A munkábaállás feltételeit és a szabadság kiadásának módját a Munka Törvénykönyve szabályozza ekként:

133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

A munkavállaló oldalán felmerült ok, ami miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni pl. a csed, gyed és a gyes (szülési szabadság, fizetésnélküli szabadság).

A munkáltató az Mt. szerint köteles a szabadságot kiadni, de nem feltétlenül azonnal, hanem az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül.

És azt se felejtse el, hogy a keresőképtelenség elbírálása is orvosszakmai kérdés és nem kívánságműsor, azaz nem a biztosított, hanem az orvos dolga eldönteni, hogy orvosilag indokolt-e a keresőképtelen állományba vétel.

Kedves Sortie!

Nagyon szépen köszönöm a válaszát! Annyi kérdésem lenne még - kicsit munkajogi téma -, hogy:
Amennyiben a GYES alatt állapotos leszek a második babánkkal, akkor lehetséges-e, hogy visszakérjem magam táppénzre gyermekünk születéséig (természetesen megfelelő orvosi indokkal)?

Tudom (remélem jók az információim), hogy abban az esetben jár a táppénz és a gyes együtt, ha a táppénzre való felvétel előtt legalább egy napot szabadságon vagyok. Amennyiben ez nem történik meg akkor csak a táppénz kapható. (-> igaz, ez még akkor is bőven magasabb összeg mint ha csak a gyes-t kapnám.)

A táppénz lehetősége az törvényileg lehetséges, vagy bármilyen formában a Munkáltató "jó szándékán" múlik a dolog?
Illetve az, hogy megkaphassam a táppénz mellett a gyest is, vagyis előtte legalább 1 napot állományba kerüljek, szintén egy törvényi lehetőség, vagy ez is megállapodás kérdése?

Ha lehetséges a táppénzre kerülés, az passzív táppénznek minősül?

Válaszát előre is köszönöm:L.

„Luca1234 2015.12.03. 15:17
Tisztelt Szakértő!
12 éve dolgozom a jelenlegi munkáltatómnál.
Kisfiam 2014.01.24-én született. Jelenleg Gyed-en vagyok.
Azt szeretném megtudni, hogy jól értelmeztem a jelenlegi jogszabály, miszerint ha a második gyermekem a Gyes alatt születne meg, akkor ugyanannyi lenne a Tgyás (Csed) és a Gyed összege, mint az első gyermekemnél?
Vagyis a jelenlegi Br.bérem minden ellátás alapja függetlenül attól, hogy nem mentem vissza dolgozni a két gyermek születése között?
Válaszát előre is köszönöm: Luca

”
Tisztelt Kérdező!

Leegyszerűsítve –figyelemmel az előny/kedvezményszabályra is igen, jól értelmezi azzal, hogy a csed csak adóköteles, a gyed pedig adó és 10% nyugdíjjárulékköteles ellátás.

A pontos számítási módszer a következő:

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:
3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.
4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.
5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.
Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

melankolikus 2015.12.03. 22:33
Tisztelt Szakértő!
Kérem írja meg mi a teendő azon Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében, aki szülés miatt nem vette ki az ez évi rendes szabadsága egy részét? Ezeket a napokat a munkáltató köteles lesz kiadni a munkába álláskor vagy a munkavállaló elesik tőlük?
Válaszát várva, üdvözlettel:
Tina

Kedves Kérdező!

Igen, köteles lesz kiadni.

Lásd:
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.

(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt -(PL. CSED, GYED, GYES, táppénz stb.)- nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Tisztelt Szakértő!

Kérem írja meg mi a teendő azon Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében, aki szülés miatt nem vette ki az ez évi rendes szabadsága egy részét? Ezeket a napokat a munkáltató köteles lesz kiadni a munkába álláskor vagy a munkavállaló elesik tőlük?

Válaszát várva, üdvözlettel:

Tina

Tisztelt Szakértő!

12 éve dolgozom a jelenlegi munkáltatómnál.
Kisfiam 2014.01.24-én született.Jelenleg Gyed-en vagyok.
Azt szeretném megtudni, hogy jól értelmeztem a jelenlegi jogszabály, miszerint ha a második gyermekem a Gyes alatt születne meg, akkor ugyanannyi lenne a Tgyás(Csed) és a Gyed összege, mint az első gyermekemnél? Vagyis a jelenlegi Br.bérem minden ellátás alapja függetlenül attól, hogy nem mentem vissza dolgozni a két gyermek születése között?

Válaszát előre is köszönöm: Luca

„valnekitti 2015.11.21. 06:11
Tisztelt Szakértő!
A CSED-del kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Szeptember 4-ig aktív korúak ellátásában részesültem. A megszűnést követően 45 nap passzív biztosításban részesültem. Most én fizetem az egészségbiztosításom. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben jogosult vagyok-e a CSED-re?
Segítségét előre is köszönöm!
További szép napot!
Köszönettel, Válné Kitti
”

Tisztelt Kérdező!

Nem, nem jogosult az alábbiak miatt.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

A jogosultsághoz tehát a két feltétel együttes teljesülése szükséges.

Amennyiben a „Most én fizetem az egészségbiztosításom” alatt azt érti, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját maga fizeti meg a NAV felé, úgy nem minősül biztosítottnak, azaz a jogosultsághoz szükséges 1. feltétel nem teljesül.

Aki pedig nem biztosított az a fenti ellátásokra nem jogosult.

Az aktív korúak ellátásában részesülő a –Tbj. 5. § szerinti- szintén nem minősül biztosítottnak, mint ahogyan az Ön által hivatkozott „45 nap passzív biztosítás” sem.

(Helyesen 45 napig eü-i szolgáltatási járulékfizetés nélkül jogosult eü-i ellátásra, de jogilag nem minősül biztosítottnak.)
Ebből következik, hogy a jogosultsághoz szükséges második feltételnek sem felel meg.

A szülés napjától viszont igényelhet alanyi (állampolgári) jogú GYES-t (gyermekgondozási segélyt).

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2015. április 1-jétől hatályos –– rendelkezései alapján 2015. április 1. napjától a családtámogatásokkal kapcsolatos hatósági ügyekben (Pl. GYES) a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el, azaz azt már nem a Magyar Államkincstárnál, hanem a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályánál kell igényelni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt szakértő!
A CSED-del kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Szeptember 4-ig aktív korúak ellátásában részesültem. A megszűnést követően 45 nap passzív biztosításban részesültem. Most én fizetem az egészségbiztosításom. Érdeklődnék, hogy ebben az esetben jogosult vagyok-e a CSED-re?
Segítségét előre is köszönöm!
További szép napot!
Köszönettel, Válné Kitti

„szol 2015.11.11. 15:41
”

Kedves Zoltán!

Tekintettel arra, hogy nem jelölte meg azt, hogy jelen jogviszonyában hány bérezett nappal rendelkezik (volt-e pl. táppénzen a szülés előtt, a csed-et a szülés napjától, vagy 28 nappal korábban vette igénybe kérdésére érdemi választ adni nem tudok.

A CSED kiszámításának módját a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szabályozza, melyet az utóbbi időben immár rendszeresen évente kétszer módosítanak, amely álláspontom szerint ellentétes a jogbiztonság és a kiszámíthatóság követelményével. Aggályos az is, és véleményen szerint a futószalag jogalkotás egyenes következménye, hogy a jogszabályok nem egyértelműek, a kodifikátorok nem képesek a bonyolult jogalkotói szándékot érthető normaszövegbe konvertálni, ezért az OEP Főigazgatója évente többször kényszerül különböző magyarázatokat, tájékoztatókat kiadni.

A szakmának 2015. júliusában kiadott, az alábbi linken található OEP anyag leszögezi, hogy nincs változás abban, miszerint az ellátás napi alapját csak a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján lehet megállapítani.

Önnek azonban igaza van, a konkrét normaszöveg és az OEP jogértelmezése a laikus számára ellentmondásos lehet.

http://www.oep.hu/…tato_anyagok
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Ezt támasztja alá az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése is, amelynek értelmében: Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai ...összegének megállapításánál ...az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Ebtv. 42. § (2) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

Vhr. 1. § c) irányadó időszak: folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál,

d)számítási időszak: az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyre pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be, amely legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került,

Javaslom, hogy kérdésével írásban keresse meg az OEP Főigazgatóját és kérje segítő közreműködését a jogszabály helyes értelmezéséhez, egyben kérje meg, hogy a jövőben Kormány részére olyan jogszabályokat terjesszen elő, amelyeket az érintett kismamák és gyermeket vállaló szülők is megértenek, hiszen a jogkövetés alapja a világos, egyszerű, átlátható normák megalkotása.

Megkeresésében az alábbiakra hivatkozhat:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Tisztelt Szakértő!

CSED számítással kapcsolatban kérném a segítségét. Feleségem 2015.02.02-én kezdett új munkahelyén, ezt közevetlenül megelőző időszakban, 2012 óta folyamatos volt a munkaviszonya. Gyermekünk 2015.08.30-án született, így a megállapított CSED a minimálbér alapján történt. Az oep honlapján található leírás szerint azonban nem egyértelmű számomra a díj megállapításához figyelembevett időszak értelmezése:
"Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni."

Az első rész nyilvánvalóan nem teljesül, azonban az utolsó mondat szerint("A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.") ha közvetlenül a jogosultságot megelőző 3.hónap utolsó napja előtt nem volt 180 nap folyamatos munkaviszony, de az azt megelőző időszakban (de legrégebben az előző naptári év első napjától számítva) pedig volt 180 nap folyamatos munkaviszony, akkor ebből az időszakból kerül kiszámításra a CSED összege?

Kérem a szíves véleményét, hogy a fenti szöveget jól értelmezzük-e, és eszerint helyes/helytelen-e a minimálbérből megállapított CSED?

Köszönettel,
Zoltán

Az idézett szöveg itt található:
http://www.oep.hu/…asi_dij.html#…vedelem%20alapján%20szám%C3%ADtják%20a%20csecsemőgondozási%20d%C3%ADj%20összegét?

„kiscsillag85 2015.11.09. 18:29
Tisztelt Szakértő!
CSED számításával kapcsolatosan lenne kérdésem: több mint 4 éve dolgozom köztisztviselőként, határozatlan idejű kinevezéssel. Egy egyedi feladat miatt a köztisztviselői bértáblától eltérítve ún. egyedi személyi alapbéren voltam fizetve 20 hónapot (2014.04.01-2015.11.30), mely most hamarosan lejár. Ez a határozatlan idejű kinevezésemet nem érinti, csupán a bérben történik változás. Időközben kismama lettem, ráadásul az orvos javasolja, hogy ne dolgozzak, menjek táppénzre. A helyzetre való tekintettel kértem a vezetőimet, hogy a egyedi személyi bérezést hosszabbítsák meg 2016. április 30-ig, mert addigra már megszülöm a babát, így a CSED számítás alapja a magasabb bérem lenne. (A kérdés azért lényeges, mert a KTTv. bértábla szerinti bérem közel dupláját kaptam 20 hónapig, így nem mindegy, hogy miből számítódik a CSED, GYED stb.) A munkáltatóm nem kívánja csak úgy 2015. november 30 után is megadni a korábbi magasabb bért, helyette az alábbit javasolták: megtartják a magasabb bérem, de menjek el táppénzre és még két hónapig lássam el a feladataimat távmunkában otthonról, ezért megbízási szerződést kötnek velem és megbízási díjat is kapok. (Ez azért jó nekik, mert 15 nap után már nem a munkáltató fizet, így ez után gyakorlatilag ingyen vagyok és mégis dolgozom egy minimális megbízási díjért.)
A fentik alapján az alábbi kérdéseim lennének:

1. Veszélyeztetett terhesség miatti Táppénz mellett lehet két hónapra, határozott idejű megbízási szerződésem?
2. A megbízási szerződés összege beleszámít a CSED vagy a GYED számítása során?
3. A CSED és GYED számítása, amennyiben Táppénzre megyek a táppénz megkezdésének időpontja napjától visszaszámított három hónapot megelőző 180 nap jövedelme alapján történik? Ez az én konkrét esetemben: táppénz megkezdésének ideje: 2015. december 1. CSED, GYED számítás időszaka: 2015.03.01-2015.09.01. Jól gondolom? Mi történik ha a táppénz idejét minden hónapban 1-1 napra megszakítom? (Ezt a cafeteria megtartása miatt javasolták.)Ebben az esetben mi a CSED, GYED számítási időszaka?
4. A táppénz számításának alapja a korábbi bérjövedelem, vagy az a bér, amit a kieső tevékenységre kapnék? (Ez azért kérdéses, ha 2015. december 1-el csökken a bérem, de mondjuk már novemberben elmegyek táppénzre, akkor a fennmaradó 5 hónapra mi alapján kapom a táppénzt?)

Segítő válaszukat előre is köszönöm!
”

• Elvileg igen. A keresőképtelenség elbírálása orvosszakmai kérdés. Előfordulhat, hogy valakinek két jogviszonya van (kormánytisztviselői jogviszony+megbízási jogviszony) és az egyikből keresőképtelen, a másikból viszont nem. (Azaz az egyiket nem tudja ellátni, a másikat viszont igen.) Kérdés, hogy a Kttv. megengedi-e azt, hogy az adott feladatot megbízási jogviszonyban lássák el….

• Nem, nem számít bele. Főszabály, hogy az ellátás alapja csak a fennálló jogviszonyban elért kereset lehet. Részletesen lásd az idézett jogszabályt:

39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

• A 180 bérezett napot az irányadó időszakban keressük. Ha a táppénzt 1-1 napra megszakítja és ezalatt dolgozik, vagy szabadság miatt bért kap ezen jövedelem a csed/gyed alapját fogja képezni. Fontos, hogy mindig 180 naptári napi jövedelmet keresünk!

• Miért 09.01. a számítási időszak vége, amikor a jogszabály szerint a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemaz ellátás lapja?

• A táppénzének az alapja a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem.

Ha a táppénzt 1-1 napra megszakítja annak összegét mindig újra fogják kiszámítani!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Tisztelt Szakértő!

CSED számításával kapcsolatosan lenne kérdésem: több mint 4 éve dolgozom köztisztviselőként, határozatlan idejű kinevezéssel. Egy egyedi feladat miatt a köztisztviselői bértáblától eltérítve ún. egyedi személyi alapbéren voltam fizetve 20 hónapot (2014.04.01-2015.11.30), mely most hamarosan lejár. Ez a határozatlan idejű kinevezésemet nem érinti, csupán a bérben történik változás. Időközben kismama lettem, ráadásul az orvos javasolja, hogy ne dolgozzak, menjek táppénzre. A helyzetre való tekintettel kértem a vezetőimet, hogy a egyedi személyi bérezést hosszabbítsák meg 2016. április 30-ig, mert addigra már megszülöm a babát, így a CSED számítás alapja a magasabb bérem lenne. (A kérdés azért lényeges, mert a KTTv. bértábla szerinti bérem közel dupláját kaptam 20 hónapig, így nem mindegy, hogy miből számítódik a CSED, GYED stb.) A munkáltatóm nem kívánja csak úgy 2015. november 30 után is megadni a korábbi magasabb bért, helyette az alábbit javasolták: megtartják a magasabb bérem, de menjek el táppénzre és még két hónapig lássam el a feladataimat távmunkában otthonról, ezért megbízási szerződést kötnek velem és megbízási díjat is kapok. (Ez azért jó nekik, mert 15 nap után már nem a munkáltató fizet, így ez után gyakorlatilag ingyen vagyok és mégis dolgozom egy minimális megbízási díjért.)

A fentik alapján az alábbi kérdéseim lennének:

1. Veszélyeztetett terhesség miatti Táppénz mellett lehet két hónapra, határozott idejű megbízási szerződésem?
2. A megbízási szerződés összege beleszámít a CSED vagy a GYED számítása során?
3. A CSED és GYED számítása, amennyiben Táppénzre megyek a táppénz megkezdésének időpontja napjától visszaszámított három hónapot megelőző 180 nap jövedelme alapján történik? Ez az én konkrét esetemben: táppénz megkezdésének ideje: 2015. december 1. CSED, GYED számítás időszaka: 2015.03.01-2015.09.01. Jól gondolom? Mi történik ha a táppénz idejét minden hónapban 1-1 napra megszakítom? (Ezt a cafeteria megtartása miatt javasolták.)Ebben az esetben mi a CSED, GYED számítási időszaka?
4. A táppénz számításának alapja a korábbi bérjövedelem, vagy az a bér, amit a kieső tevékenységre kapnék? (Ez azért kérdéses, ha 2015. december 1-el csökken a bérem, de mondjuk már novemberben elmegyek táppénzre, akkor a fennmaradó 5 hónapra mi alapján kapom a táppénzt?)

Segítő válaszukat előre is köszönöm!

„kevnaat 2015.10.20. 09:52

Kedves Vaczkor!

Nagyon köszönöm az alapos, informatív és főként érthető választ! A megadott elérhetőségekhez fogok fordulni! További szép napot kívánok!
”

Ahogy sokat tanult kollégám szokta volt mondani:
Nagyon szívesen, "az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget."

(Úttörők 12 ponja 5. pont.)

Kedves Vaczkor!

Nagyon köszönöm az alapos, informatív és főként érthető választ! A megadott elérhetőségekhez fogok fordulni! További szép napot kívánok!

„kevnaat 2015.10.14. 13:25
Tisztelt Szakértő,
Terhességi táppénz illetve szülési szabadság témakörben szeretnék kérdezni. Sajnos a munkáltatóm nem hajlandó válaszolni... Már több mint 4 éve folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem, pedagógusként határozatlan idejű kinevezésem van.
Március vége óta azonban veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen voltam június 30-ig.
A nyárra a szokásos éves szabadságomat szerettem volna kivenni (munkáltató javaslatára), de ezt csak júliusra engedték, ami a fele volt az éves szabadságaimnak, szerintük ugyanis csak ennyire voltam jogosult, de indokolni nem tudták.
Augusztus elejétől így újra terhességi táppénzen vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy a fennmaradó éves szabadság tényleg nem jár nekem?
Ha jár, akkor kivehetem azt szülés előtt? Illetve hogy járok jobban, ha szülésig táppénzen/szabadságon leszek vagy ha a várható időpont előtt (dec 5) 28 nappal megkezdem a szülési szabadságot? Válaszát előre is köszönöm!”

T.kevnaat!

Az érdemi válaszhoz jó lenne tudni, hogy állami, vagy magániskolában dolgozik, az Mt., vagy a Kttv. hatálya alatt áll.

A Munka törvénykönyve értelmében:

115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
5. a keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)-k) pontban meghatározott

tartama.

A keresőképtelenség ideje tehát ugyanolyan munkában töltött időnek minősül, mintha dolgozott volna, a keresőképtelenségre való tekintettel az Önt megillető szabadságos napokat csökkenteni nem lehet!

A táppénz, csed. gyed ellátások kiszámítására más-más és viszonylag bonyolult szabályok vonatkoznak, mely ellentétben az adóbevallással egy söralátéten nem férnek el. Nem segíti sem az ügyfelek eligazodását, sem a jogbiztonságot, hogy a Kormány az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos szabályokat immár menetrendszerűen, évente kétszer is (január és július) változtatja, így a hogyan járnék jobban, mennyiben változna az összeg, ha kérdésekre jelen fórum keretein belül érdemi választ nem lehet adni, ezügyben javasolom megkeresni a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint a közszféra központi kifizetőhelyét. (Ők látják a jövedelemadatait, a kieső időket stb, ami alapján pontos számítás végezhető...)

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Tisztelt Szakértő,

terhességi táppénz illetve szülési szabadság témakörben szeretnék kérdezni. Sajnos a munkáltatóm nem hajlandó válaszolni... Már több mint 4 éve folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem, pedagógusként határozatlan idejű kinevezésem van. Március vége óta azonban veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen voltam június 30-ig. A nyárra a szokásos éves szabadságomat szerettem volna kivenni (munkáltató javaslatára), de ezt csak júliusra engedték, ami a fele volt az éves szabadságaimnak, szerintük ugyanis csak ennyire voltam jogosult, de indokolni nem tudták. Augusztus elejétől így újra terhességi táppénzen vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy a fennmaradó éves szabadság tényleg nem jár nekem? Ha jár, akkor kivehetem azt szülés előtt? Illetve hogy járok jobban, ha szülésig táppénzen/szabadságon leszek vagy ha a várható időpont előtt (dec 5) 28 nappal megkezdem a szülési szabadságot? Válaszát elre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő,

CSED-del kapcsolatos kérdésem lenne, arra vonatkozóan, hogy esetünkben mi lenne a CSED számításának alapja. A feleségem éppen CSED-en van első gyermekünkkel, és a második gyerkőcöt tervezzük. A pici várhatóan már a GYES időszakára érkezhet. Ha a két gyermek születése között a feleségem nem megy vissza dolgozni, és nem szerez a Gyesen kívül más jogcímen sem jövedelmet, akkor a második CSED-et mi alapján határozzák meg? Megegyezik az első gyermek születése után kapott CSED-nél számításba vett jövedelembázissal, vagy a GYED-et és GYES-t tekintik a CSED alapjának? Számunkra ez a kérdés kritikus ugyanis ha az első gyermek után kapott ("magas" jövedelem alapján számított) CSED összegéhez közeli lenne a második baba után járó CSED, akkor örülünk és "belehúzunk", ha viszont a második eset igaz, akkor sajnos halasztanunk kell a gyermekvállalást, első baba a bölcsibe, a feleségemnek pedig ismét vissza kellene menni dolgozni a második gyerkőc érkezése előtt.

Leírom az előzményeket is a pontosság kedvéért: A diploma megszerzését követően párom biztosítási jogviszonya folyamatos, 7 év munkaviszonnyal rendelkezik. 2014. december 8-ig dolgozott, december 9-2015. február 22-ig táppénzen volt, melyet 2015. február 23-március 1-ig kórházi benntartózkodás követett. Kisfiúnk 2015. február 25-én született és a CSED folyósítását ettől az időponttól vesszük igénybe, mely ellátásra 2015. augusztus 11-ig vagyunk jogosultak, ezt követően GYED-en lesz a párom.

Válaszát előre is nagyon köszönöm.

Üdv,
Kiss Gábor

„A jogszabályt olvastam de bizonytalan vagyok. Kérem ne annak idézésével válaszoljon.”

Ahogy szeretné.

„Aug.24-től visszaszámított 180 nap átlagjövedelméből? Ebben benne lesz a pótlék összege is?”

Igen, ez a főszabály.

„Vagy csak az utolsó 3 hónap átlagjövedelme számít? ( munkaügyön kaptam ilyen választ)”

Na itt kell a jogszabály. A munkaügy melyik jogi normára alapozza a hónapot?

További kérdésem: 2014.dec.15-től-2015.06.30-ig nyertes pályázati összeget kaptam. Havonkénti utalásban kaptam, a jövedelem után adót és egészségügyi járulékot vontak. Beleszámít-e a CSED-be?

Ha az ellátás alapja az Aug.24-től visszaszámított 180 napi PEB járulékalapot képező jövedelem, és a fenti összegből ezt vonták, úgy igen.

Egyebekben ajánlom figyelmébe az alábbiakat:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. § )

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles 21 napon belül az igényt elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

• Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti- az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idővel nem rendelkezik, de a szüléskor biztosított…)

Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. Végrehajtásáról