Fórum munkajog, foglalkoztatás újabb elöl     új hozzászólás


Közös képviselő díjazása

Mart # e-mail 2005.05.30. 20:18

Tisztelt Jogi Szakértők!
Kérem, cáfolják, vagy erősítsék meg az alábbi állításomat:
2005. január 01-től az a közös képviselő, aki nem rendelkeziik a törvényben meghatározott szakképesítéssel, képviseleti díjban nem részesülhet. Kizárólag a munkájával kapcsolatosan felmerült költségeit téríttetheti meg a társasházzal.
A másik állításom: a közös képviselő nem lehet a társasház alkalmazottja.

Kála #   2005.05.31. 09:59

Szia!
Azt még érdekes lenne tudni, hogy mire alapítod ezt a gondolatodat.
A társasházakról szóló törvény28.§ szerint ugye a közös képviselő díjazásáról a közgyűlés hoz határozatot. Amiről ott határoznak, az jár neki.
A közös képviselő nem keverendő össze a társasházkezelővel (arra tippelek, te erre gondolhatsz). A társasházkezelő az akinek rendelkeznie kell a törvény szerinti végzettséggel. Ha azt akarjátok elérni, hogy a közös képviselőtök tegyen ilyen vizsgát (és hat lakásnál több van a társasházban), akkor elő kell ezt írni neki, és a költségeit természetesen finanszírozni kell.

Mart # e-mail 2005.06.02. 00:13

Az 54 § az üzletszerűen végzett társasházkezelés esetére szabja meg közelezően a végzettséget.
A törvényben szó nincs arról, hogy egy társasháznak társasházkezelőre is szüksége lenne a közös képviselő mellett.
A 43-50 § közös képviselőről beszél, de teljeskörű társasházkezelői és képviseleti feladatkört határoz meg, és ez a gyakorlatban is többnyire így van. Ha emlékeim nem csalnak, a társasházkezelő tanfolyamon is folyamatosan közös képviselőről volt szó. Ott sem bontották meg, hogy mi a társasházkezelő, és mi a közös képviselő feladaköre. A két feladatkör a gyakorlatban is összemosódik. A társasházak közös képviselőt választanak, de a tevékenysége kimeríti a tárasházkezelés fogalmát. Kevés az a közös képviselő, aki valóban csak képviseletet lát el, kezelői tevékenységet nem.
Ezért értelmezem úgy a törvényt, hogy aki a 43-50 § szerint látja el a közös képviseletet és ezért a 28 § szerinti díjazásban szeretne részesülni annak rendelkeznie kell az 54. § szerint meghatározott társasházkezelő végzettséggel.
Itt a vitatott rész inkább az "üzletszerű" értelmezése, ami sokak szerint azt jelenti, hogy aki egyéni vállalkozóként látja el a törvényben meghatározott közös képviselői feladatokat (végzi a társasházkezelést), annak kell rendelkeznie a végzettséggel. Megbízotti jogviszonyban, vagy a házak alkalmazottjaként viszont végezheti korlátlanul, mert az nem "üzletszerű", hanem csak rendszeres gazdasági tevékenység, illetve munkaviszony.
Ezért szerettem volna egy jogi szakértőtől választ kapni, hogy mit jelent az üzletszerűen végzett tevékenység, és ha már ennyire belemerültünk, azt sem bánom, ha pontos jogi értelmezzést kapunk a társasházkezelő és a közös képviselő vonatkozásában.
A másik állításomat alapoztam a 28. §-ra, ami szerint a közös képviselő választott tisztésgviselő, nem pedig munkavállaló, és nem a bérezéséről, hanem a díjazásáról dönt a közgyűlés. A MT. munkabért határoz meg főfoglalkozásban végzett tevékenységre, vagyis az alkalmazottak esetében. A díjazás a Ptk. szerinti polgári jogviszonyban lehetséges.
Nem a mi közös képviselőnkkel van a gond. A kérdés olyan közös képviselők kapcsán merült fel, akik képzettség nélkül, ráadásul főállású alkalmazottként végzik a munkájukat, és úgy ítélik meg, hogy ők értelmezik helyesen a törvényt mind a képzettség, mind a jogviszony tekintetében.

Kála #   2005.06.02. 07:18

Amíg nincs képzettsége és nem üzletszerűen végzi a tevékenységet (azaz rendszeresen, ebből kívánja eltartani magát) addig nem beszélhetünk társasházkezelőről.
Gyakorlatban általában a társasházkezelők több lépcsőház ügyeit viszik, míg a közös képviselő a sajátját. A díjazás pedig igen erősen különbözik, természetesen a közös képviselő az aki kevesebbért, a társasházkezelő aki többért szokott dolgozni.
Ha valaki közös képviselő, akkor jár neki, amennyit a kozgyűlés megszavaz a számára - magyarán, ha sokallják az összeget, fel kell vetni a közgyűlésen, és kevesebb összeget megszavazni. Ha a képzettség a gond, akkor kötelezzék a képzettség megszerzésére.

Magam részéről munkaviszonyban álló közös képviselővel még nem találkoztam - egyszerűen elég célszerűtlen lenne, de ha a társasház mazo, akkor konkrté tilalmat nem találtam. Ettől függetlenül egyetértünk, mivel választott tisztségviselő, és díjazást kap a lakóktól, szerintem felesleges tovább bonyolítani. DE megjegyzem, ha most munkaviszonyban dolgoznak, arról is a közgyűlésnek kellett döntenie...

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.06.02. 10:05

Sziasztok!

Szerintem a legtöbb társasházban –anyagi okok miatt- nem alkalmaznak külön közös képviselőt és külön társasház-kezelőt. Az új Társasházi törvény 43. § (2) bekezdése szerint a közös képviselő a közgyűlés határozata alapján társasház-kezelői tevékenységet is elláthat. Tapasztalatom szerint az 52. § és az 53. §-ban szabályzott feladatokat szintén a közös képviselők szokták ellátni.
Az 55. § (2) bekezdés rögzíti hogy az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott szakképesítési kötelezettség csak a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre nem vonatkozik.

Azaz ebből az következik, ha egy gazdálkodó szervezet látja el a közös képviselettettel egybekötött társasházkezelést /a Ptk.685. § c) pontja szerint az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezetnek minősül / és a tevékenységért külön megállapított a költségeit meghaladó mértékű díjazást kap, akkor üzletszerűen végzi a tevékenységét, és szüksége van a képesítés megszerzésére, és amíg ezt nem szeri meg csak a költségeinek a megtérítésére tarthat igényt.

A munkaviszonyról annyit hogy Kálának igaza van abban, hogy a közös képviselő választott tisztségviselő, -hasonló mint a Kft-nél az ügyvezető- akit a közgyűlés menthet fel. Azonban a Társasházi törvény szemben a Gt-vel nem szabályozza, hogy milyen jogviszony alapján látja el a tisztségét a közös képviselő. Megbízás vagy munkaviszony? Persze többnyire megbízás alapján szokták végezni, de a törvény nem tiltja munkaviszonyt ezért nyitott kérdés, hogy létesíthetőe e vele munkaviszony. /Míg a Gt. az Rt-nél határozottan kimondja, hogy az igazgatóság elnöke nem láthatja el a tisztségét munka viszony keretében a Kft-nél meg megengedi, hogy az ügyvezető munkaviszonyt létesítsen a tisztségére./ Azonban ha a közös képviselő mégis munkaviszony keretében látja el a feladatát akkor hiába menti fel a tisztségéből a közgyűlés a munkaviszonya attól még nem szűnik meg, azt fel kell mondani és mivel a legrövidebb felmondási idő 30 nap ezért eddig még biztosan munkajogviszonyban marad a társasházzal.

Tényleg ha lehet munkavállaló a közös képviselő, szerintetek ki gyakorolja vele szemben a munkáltatói jogokat, a nehezen összehívható közgyűlés vagy egy erre kijelölt személy, kicsoda? Egyáltalán kell e ezt a kérdéskört valahol szabályoznia a társasháznak?

Üdv

Mart # e-mail 2005.06.02. 10:26

Szia Klára!
Szóval, ha valaki egy 100 lakásos házban lakik és annak a közös képviselője, nincs szüksége szakmai ismeretekre? A közgyűlés megállapíthat neki akár 150 ezer Ft képviseleti díjat is. A saját házát szaktudás nélkül is képviselheti, mert így ő csak közös képviselő, és ez nem minősül társasházkezelésnek? A két szomszédos 14 lakásos lépcsőházba jelentkezik közös képviselőnek, az már társaházkezelés, akkor már kell a szaktudás?
Én most is azt gondolom, hogy csak az 54 § szerint alkalmas személynek állapíthat meg közösség a 28. § szerint díjazást. Vagyis megválasztani bárkit lehet, de amint díjazást állapít meg a közgyűlés, kell a szakképzettség. Mindegy, hogy saját házában kap rendszeresen díjat vagy más házban, házakban. A havonta fizetett képviseleti dij a saját házában éppúgy a munkáért kapott ellenérték vagyis rendszeres jövedelem, mint idegen házakban.
Épp az a kérdés lényege, hogy sok szakképzetlen közös képviselő nem fogadja el a közösség felkérését, hogy szerezze meg a képzettséget. Az indoka pedig általában az, hogy ő csak annak az egy házanak a közös képviselője, vagy az, hogy nem vállalkozáként, hanem megbízási szerződéssel vagy épp munkaviszonyban teszi a dolgot.
Egyik társasház pl ötödik nekifutásra sem tudta felmenteni a közös képviselőjét. A fenti indokokkal utasítja el a képviselő a felmentésére vonatkozó napirendi pont kítűzését, és még azt is hozzáteszi, hogy neki három évre szól a szerződése, tehát nem menthetik fel. Amikor a tulajdonosok napirendi ponton kívül szeretnék felmenteni, és ezt alapos indokokkal is alátámasztják berekeszti a közgyűlést, mert a tulajdonosok nem a törvény szerint akarnak eljárni.
A másik házban akkor derült ki, hogy a volt közös képviselő a ház alkalmazpttja, amikor a közgyűlés napirendi ponton kovül leváltotta. A kk. megtámadta a határozatot. A bíróság helyt adott a keresetének, de nem azért, mert napirendi ponton kívül mentették fel, és nem is azért mert alkalmazott, hanem azért, mert ugyanabban a határozatban jelölték meg az utódját. Az indoklás szerint a törvény nem teszi lehetővé napirendi ponton kívül új képviselő választását. A felmentett kk. hivatkozva a Mt-re felmondási időhöhöz, ezen belül felmentési időhöz és végkielégítéshez ragaszkodik.
Szerintem nagyon is szükséges lenne a kérdésekben egyértelmű jogi állásfoglalás.

Mart # e-mail 2005.06.02. 10:48

Szia rite csillaggal !
Látom, a Te álláspontod sokkal közelebb van az enyémhez.
Szerintem egyetlen kk. sem részesülhet díjazásban, ha nincs képzettsége.
Tudomásom szerint a mandátom alapján végzett tevékenység ideje nem szolgálati idő, vagyis nem veszik figyelembea nyugdíj számításánál.
Jól látod a munkáltatói jog kérdését is.
A közös képviselet esetén nincs alá-fölé rendeltségi viszony. Furcsa, amikor egy frissen megválasztott kk. dönt a saját alkalmazásáról. és úgy véli, hogy ő a maga fönöke és beosztottjai is, hasonlítva magát az egyéni vállalkozóhoz.
a tevékenység Ptk 474 § szerint határozható meg, nem az Mt szerit.

Kála #   2005.06.02. 11:08

Mart a te véleményeddel csak az a baj, hogy a jogszabály sehol nem támasztja alá.
Egy szóval sem írtam, hogy jobb ha nincs képzettsége - kétszer is írtam, hogy a közgyűlés kötelezheti a képzettség megszerzésére, ha vállalja a kapcsolódó díjak megfizetését. Megjegyzem: ha csak felkérik, ne csodálkozzanak, ha nem megy el. Ha kötelezik, és úgy nem megy el, akkor viszont simán leválthatják.
Ha a képzettség hiánya kizáró ok lenne a közös képviselőségben, akkor ezt a jogszabály rögzítené - és mellesleg nem különböztetne társasházkezelő és közös képviselő között.
Az, hogy kit-milyen jogviszonyban foglalkoztatnak, az a közgyűlés döntésén kell, hogy alapuljon - az itt a nagy gond, hogy a lakók többségét ezek a részletek nem igazán érdeklik, és a közgyűlések igen alacsony létszám mellett működnek.

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.06.02. 11:59

Kedves Kála és Mart!

Szerintem a probléma megoldása az Tv. 55. § (2) bekezdésében található “Az 54. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott kötelezettség a nem üzletszerű társasházkezelést végző természetes személy közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottság elnökére nem vonatkozik.”

Azaz ha közös képviselő feladata a társasházkezelés –abban nincs vita, hogy ez túlnyomórészt a közös képviselő feladata- és a költségeit meghaladó mértékű juttatást kap, akkor vonatkozik rá az 54. § (1)-(2) szerinti szakképzési kötelezettség. Ellenkező esetben nem kaphat díjazást csak költségtérítést. Ergo ebben az estben nem közgyűlés belátásától függ, hogy kötelezi e képesítés megszerzésére vagy sem. Szerintem az 55. § (2) bekezdés értelmében ez a közgyűlés számára biztosított választási lehetőség csak arra vonatkozik, ha a közös képviselettel egybekötött társasházkezelést végző közös képviselő nem üzletszerűen látja el a tevékenységét. /Azonban hangsúlyozom, hogy ez az én álláspontom, és könnyen eltudok képzelni egy homlokegyenest eltérő érvelést is./

Azt nem tartom egy járható útnak, hogy egy közös képviselő azt mondja a közös képviseletet üzletszerűen látja el, azonban a társasház kezelést amolyan bonuszként társadalmi munkában végzi és ezért neki nem kellene szakképzésre mennie, viszont a közös képviseletért felmarkol havi 150 ezer + áfát.

Egyébként tényleg érdekel, hogy ha a közös képviselő munkaviszonyban látja el feladatát, ki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, egyáltalán elláthatja e munkaviszony keretében a tisztséget, ha a közgyűlés erről és az ezzel járó részletekről nem rendelkezett?

Különben Mart úgy tudom, hogy bizonyos estekben beszámít az időbe a nem munkaviszony keretében betöltött egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony is.

Mart # e-mail 2005.06.02. 12:55

rite csillaggal!
Én is úgy értelmezem a törvényt, ahogy Te. A gyengén muzsikáló képzetlen "kollégák" viszont nem.
Klára!
A törvény csak bujtatottan rendelkezik arról, hogy társasházkezelő is szükségeltetik, nem csak kk. Szó nincs thk. választásról, díjazásáról vagy bérezéséről... A tulajdonosok nem a trv-ket olvassák esténként, mint régen az imakönyvet.... Ha el is olvassák a 2003. évi CXXXIII-t, nem biztos, hogy ismerik a Ptk. ide vonatkozó §-ait, az Mt-t a Vállalkozói Trv-t, a TB-trv-t, az Áfa.trv-t, .... amik mind meghatározóak abban, hogy ki milyen feltételekkel választható, és milyen jogviszony keretében tevékenykedhet.
Honnan tudná az a szegány tulaj, hogy neki egy kk. választás előtt jogi szakértői szinten fel kell készülnie abból, hogy mi az ingatlankezelő tevékenység, és ha az általa választandó kk. ebből bármit csinál, már nem kk, hanem thk...
Kell-e tudnia minden tulajnak, hogy mi a főfoglalkozás, mi a megbízás, ki jogosult munkaadói jogkör gyakorlására, ...
Honnan tudná a tulaj, hogy mi az üzletszerű? A Ptk. nem rendelkezik róla. Az egyéni vállalkkozás meghatározása: "üzletszerűen végzett rendszeres gazdasági tevékenység.
Az SZJA-törvény magánszemély által végzett önálló tevékenységet határoz meg.
Az ÁFA-törvény másként rendelkezik az üzletszerűen, és másként a rendszeresen végzett gazdasági tevékenységről...
Felkészületlenek a tulajdonosok, ahohy mi is, és a legjobb akarattal sem lehet felkészülni igazán, amíg a jogszabályok nem egyértelműek.

Kála #   2005.06.02. 14:07

Mart, társasházkezelőt egyelőre még csak igénybe lehet venni, de nem kötelező.
Igazad van abban, hogy a lakóknak nem kell ismerniük a társasházakra vonatkozó rendelkezéseket, de ha érzik, hogy valami gond van, akkor felkereshetnek vagy egy ügyvédet, vagy egy társasházkezelőt, aki tud nekik segíteni. Így nem fordulhatna elő, hogy x alkalommal nem tudják leváltani a közös képviselőt, vagy hogy azt sem tudják, hogy milyen jogviszonyban állóként fizetnek neki havonta. Ez utóbbiról egyébként magától a képviselőtől is lehet információt kérni, amit neki meg is kell adnia.
Egyébként fenntartom, hogy ha a közgyűlés elé visznek a lakók egy olyan indítványt, hogy x időn belül a közös képviselő szerezze meg a társasházkezelői képesítést, különben eddigi díjazását a képzettség hiányára tekintettel y forintra csökkentik, illetve megbízását visszavonják, akkor már sokkal előrébb vannak az ügyben.
Ami a fizetéseket illeti, lehet hogy nagyobb városokban előfordulhat 150.000,- Ft-os képviselői díj, de kisebb városokban ez jóval kevesebb, ismerettségi körömben van olyan is, akinek tevékenységét havi 3.000,-Ft-al díjazzák. A mi lakóházunkban (és nem kis városban élek) a képviselő 40 lakás után kap 30.000,- Ft-ot (és ez a környékünkön messze a legmagasabb díjazás - le is akarjuk szállítani). Erre azért nehezen lehetne ráhúzni azt, hogy ebből kíván megélni...

Mart # e-mail 2005.06.02. 16:17

Kála!
Ugye azt Te sem gondolod komolyan, hogy egy társasház kezelés nélkül, csak képviselet ellátásával hosszú távon működhet?
Ez mindenhogy sántít!
Nézd meg a 38/1997. (VI. 27.) BM rendeletet, és rájössz, hogy a th. trv-ben megszabott közös képvselői feladatok zöméhez előírás a thk-i képzettség. Hány tízezer társasházat lehet még leamortizálni műszakilag és anyagilag is nullára, mire olyan törvényünk lesz, ami a társasházkezelő fontosságát írja elő, aki majd tervszerűen gazdálkodik hosszú távon?
Megkérdezhetem, hogy van-e az általad kezelt ház/ak/nak műszaki-gazdasági ütemterve (nem tárgyévi költségvetés!), amiből bármikor láthatod, hogy mikor kell a következő érintésvédelmi-, tűzvédelmi felülvizsgálatot, erősáramú villanosberendezések kötelező felülvizsgálatát, gázvezetékek, víz- és csatornahálózat felülvizsgálatát, faanyagvizsgálatot, ... megrendelni. A vizsgálatokat megelőzően milyen időszerű karbantartási vagy felújítási munkákat kell elvégeztetned, hogy megkapja a ház a "megfelelő" tanúsítványt, és mi azok várható bekerülése? Sorolhatnám az 1- 3-5-6 évente ajánlott vagy kötelezően előírt műszaki ellenőrzéseket...
A legtöbb házban az a baj, hogy ilyenekről szó sem esik, csak akkor, amikor már visszavonhatatlanul a tulajdonosok nyakába szakad a többmilliós költség, mert a feladat azonnali beavatkozást igényel.
A közös képviselők díja nem kevés, és mivel a tulajdonosoknak fogalmuk nincs arról, hogy a kk. nem thk, jogal várnak el a pénzükért teljeskörű kezelést és képviseletet, annak ellenére, hogy csak közös képviselőt választanak.
Továbbra is az az álláspontom, hogy aki a trv szerint leírt közös képviselői feladatra elfogadja a tulajdonosok megbízását, annak legyen meg a megfelelő szakmai felkészültsége.
Emberek közös vagyonát kezeljük, és aki erre vállalkozik, az ne csak a képviseletre érezzen magában ambiciót, hanem a megfelelő szakmai ismeret megszerzésére is, mégpedig az előtt, hogy a megbízatást elfogadná.
Sajnos a tömeges privatizáció a 90-es évek elején történt, és több, mint fél évtized kellett, hogy törvény szülessen a társasházkezelés szakmává emeléséről és az oktatási feladatokról.
Újabb több, mint fél évtized telt el, mire törvénybe foglalták, hogy üzletszerűen csak szakképzett társasházkezelő végezheti a feladatot.
Senki nem ellenőrzi, és semmilyen törvény nem szabályozza, hogy ez a törvény be is legyen tartva. Ráadásul a (szerintem) nem elég körültekintően megfogalmazott §-okat épp azok magyarázzák fére, akiknek magukra nézve kötelező érvényűnek kellene venni.

Kála #   2005.06.02. 19:51

Nem az a lényeg (mármint a jogszabály alapján), hogy ez jót tesz e a háznak, hanem az, hogy egyelőre a lakók és csakis a lakók döntésén múlik, hogy mi legyen: megelégszenek egy közös képviselővel, vagy ragaszkodnak a társasházkezelőhöz. A lakók többsége el tudja dönteni, hogy mi a jó nekik, ha megkapják a szükséges felvilágosítást - errefelé azt a megoldást alkalmazzák, hogy a társasházkezelő cég röplapokon hirdeti magát a lakótömbökben, aki érdeklődik az pedig felhívja őket, ha jó ötletnek tartja, megosztja a többi lakóval, ha soknak tetszik, akkor közgyűlésen felvetik a témát.
Örülök, hogy te szükségesnek érezted a képesítés megszerzést, és ha szélesebb körben elterjed a különböző színvonalú szolgáltatásnyújtás híre, talán több lakóközösségben felmerül az igény a thk-ra. De egyelőre él a mondás: nem erőszak a disznótor. :-)

Mart # e-mail 2005.06.02. 21:56

Szerintem a jogszabálynak épp az a lényege, hogy jót tegyen azoknak, akiknek az érdekében alkották.
Én a szaktudást, a hozzáértést és a felelősséggel végzett munkát tartom szükségesnek, ennek pedig egyik alapja a képzettség.
Egy pillanatig sem vitatom, hogy szántalan olyan közös képviselő van, aki szakképzettség nélkül is felelősségteljes társasházkezelést végzett és végez ma is. A tények viszont azt mutatják, hogy ök vannak kevesebben.
A szakképzettség megszerzése során viszont sok közös képviselő döbbenhetne rá, hogy mi mindent nem úgy tett eddig, ahogy azt a ház érdeke megkívánta volna, és már az is nagy eredmény, ha ezek a kollégák az eddiginél is jobban teszikk a dolgukat.

Bogie # e-mail 2005.06.03. 08:25

Bocs, hogy beleszólok Mart, de szerintem egy tanfolyam alapvetően nem változtatja meg a dolgokat. A közös képviselő hozzáállása nem fog attól megváltozni, hogy elmondják neki, hogy mit, hogy kellene szabályosan csinálnia. Ez ugyanis a legtöbbnek jelentős többletmunkával járna. Azt pedig az átlag nem fogja bevállalni magától.

Ahogy én látom, akkor lesz változás, ha a lakók hozzáállása változik meg. Addig, amíg a lakótársak lehurrogják a szakmai kérdéseket felvető társukat, mondván ne húzza az időt és ne kötekedjen "Pistával", eddig is elvoltak vele valahogy, addig Pista nem fog tökéletes munkát végezni, még akkor sem, ha egyébként tudna...

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.06.03. 10:04

Csáooo Srácok!

Nekem is az a problémám, hogy a társasházakban lévő közös képviselők –a házfelügyelőkkel karöltve- többnyire mini despota módjára viselkednek.
A mi 180 lakásos társasházunkban lévő állapotok leginkább Kosztolányi Édes Annájában leírtakhoz hasonlítható. Idén még nem tartottak éves közgyűlést, nem vezetnek határozatok könyvét, nem mutatják meg az új törvénynek megfelelő SZMSZ-t –bár állítják, hogy létezik egy ilyen- vagy négy öt embernek fizetnek mobiltelefont, a gondnok felmarkol 150 bruttót és + kaphozzá egy szolgálati lakást, a többszöri figyelmeztetés ellenére a postástól elveszi a leveleket és saját maga kézbesíti őket több napos késedelemmel, amit meg rosszul bontott fel azt nem is továbbítja, a közös képviselő 80+áfa mellé nem igen jár el fogadó órára, olyan ügyvéddel dolgoztatnak akinek 25+ áfa az óradíja: egy óra munkadíjért még egy felszólító levelet sem ír meg és a közös képviselő minden ügyvédi költséget közvetlenül ráterhel a lakókra sőt nem is értesíti őket erről, tavaly karácsony előtt 300 ezer ment ki az ügyvédnőnek s ő még ezért egy egyszerű fmht sem bocsátott ki, a könyvelőnek –aki a közös képviselő veje- pedig 1 hónapba telik, hogy elkészítsen egy hibáktól hemzsegő közös költség elszámolást .
Hogy van e közös képviselőnek szakképesítése? Nem tudom, nekem nem mutatta, de állítólag van hisz „ő már negyven éve a szakmában van”.
Mit csináljon az ember egy ilyen házban. A sok primitív öregasszonynak csontig benyalták magukat, őket pedig –ahogy Bogie okosan megjegyezte- nem érdekelnek olyan részletkérdések, hogy egy közgyűlés határozatképességét a végszavazásig fenn kell tartani, egy határozatképtelen közgyűlést pedig nem 15 percel később, hanem a határozatképtelen közgyűlést követő /a hangsúly a követő szón van/ 15 napon belüli időpontban kell összehívni, hidegen hagyja őket hogy május 31-ig meg kell tartani az eves közgyűlést, nem érdekli őket, hogy a közös képviselő több millió forint kegyes ura ,sőt az sem érdekli őket, hogy magas közös költséget fizetnek.
Lehet, hogy az a járható út hogy erőt veszek magamon és Földhivatalból kikérem az szmszt és az alapító okiratot és megnézem, hogy valóban meg felelnek e a tvi követelményeknek, meg támadom a nem szabályszerűen összehívott közgyűlések határozatait a bíróság előtt stb. De biztos hogy ezzel sok ellenséget és kellemetlen pillanatot szerzek magamnak
A probléma az, hogy ma megteheti azt egy közös képviselő, hogy a szemedbe röhögve azt mondja, hogy esze ágában sincs elmenni szakképzésre, esze ágában sincs összehívni közgyűlést s naiv reményeim sincsenek a tekintetben, hogy egy másik személy esetleg különben csinálná az egészet….

Mart # e-mail 2005.06.03. 10:16

Bogie
Tudom, hogy önmagában egy bizonyítvány megszerzése nem változtat...
Nekem az a véleményem, hogy az igényes kk. 97 óta már törvényi kötelezés nélkül is elment arra a szakképzésre, hogy szakmai ismereteit bővítse, és a bizonyízvány hiánya ne legyen kifogás ellene. Aki nem tette, és arra hivatkozik, hogy ránézve nem kötelező a törvény, annak viszont nem árt a körmére nézni.
2005. január 01-től kontárszerződésnek minősül annak a közös képviselőnek a megbízási szerződése, aki vállalkozásban tevékenykedik. (itt a kontár nem a rossz minőséget jelenti) Miért ne lenne kontárszerződés annak a magánszemélynek a megbízási szerződése, aki ugyanezt vállalkozói igazolvány nélkül végzi?
A vállalkozónál egyértelműen kimondhatja a közgyűlés, hogy nem kaphat díjazást a tevékenységéért. Sőt, bejelentést tehet bármelyik tulajdonos a helyi jegyzőnél. A megbízási jogviszonyban ténykedők miért utasítják vissza ugyanezt a felvetést?
Nekem az a tapasztalatom, hogy akik nem igénylik a szakmai képzést, hanem megmagyarázzák a törvényt, azok a munkájukra sem kellőképpen igényesek.
Mit jelent az, hogy jelentős többletmunkával járna? Azt csak ők látnák többletmunnkának!!
Azt is vállalták, úgyhogy nem most kellene többletmunkát végezni, hanem eddig nem tettek eleget teljeskörűen a megbízatásuknak, aminek a következménye a társasházak jelenlegi állapota.

Mart # e-mail 2005.06.03. 10:41

rite csillaggal!
Erről van szó.
Tavaly 11 hasonló ház anyagába volt "szerencsém" beleásni magam, mert ott már rádöbbentek a tulajdonosok, hogy a kk. éveken át mi mindent nem csinált meg a vállalásából. Õk azt hitték, jó a kk, mert működött a ház kevés közös költséggel...
Most döbbenettel veszik tudomásul a két-háromszoros, helyenként az ötszörös közös költséget, a havi tízezres nagyságrendű célbefizetést egy-két éven át, hogy legyen villany, víz, gáz, hogy ne szakadjon rájuk a tető, ne szakadjon le a körfolyosó, ...
Egy idős néni megkérdezte, hogy miért kellett azt a drága embert leváltani, hosz olyan kedves, készséges volt. Önkánytelenül jött ki belőlem, hogy azért, mert túl drága volt ahhoz képest, amit csinált.

Bogie # e-mail 2005.06.03. 11:08

Mart, egyetértek veled, aki igényes a munkájára az képzi magát kényszerítés nélkül. A többinek meg addig lesz szerencséje, amíg a közösség össze nem fog és számon nem kéri. Nálunk az összefogástól nem igazán kell félni, mert sajnos nem tartozik az erényink közé, úgyhogy a legtöbb (közös)képviselőnek nincs mitől tartania. Azt csinálnak, amit nem szégyellnek...

Mart # e-mail 2005.06.03. 12:57

Bogie!
Sajnos, az ilyen "képviselők" szerencséje a tulajdonosok szerencsétlensége, milliókban mérve, és az utód kk-ké, akik nem kevés időt és energiát fordítanak arra, hogy mentsék a menthetőt.
Ma azok a közös képviselők és a társasházkezelők nem örvendhetnek népszerűségnek, akik igényes munkával igyekeznek menteni azt, amit elődeik 10-15 éves hiányos munkával romlásba vittek.
Csak meg kell nézni a Budapesti Társasházak zömét...
A tulajdonosok a mai napig is azt a közös képviselőt választják, aki szép ígéreteket zeng, és alacsony közös költségről mesél. Lehurrogják azt a társasházkezelőt, aki nagyvonalakban (és nagy összegekben) vázolja, hogy mi vár a tulajdonosokra a következő 5-10 évben, ha azt akarják, hogy helyre legyen pofozva a leamortizált tulajdonuk, sőt sok esetben csak biztosítva legyenek a lakhatás minimális feltételei.
Ebben a helyzetben nagyon nehéz megvédeni a szakmánk becsületét.

Bogie # e-mail 2005.06.03. 14:00

Tisztában vagyok vele, hogy mennyire igazad van és éppen ezért nem is nagyon szeretek közösködni...

Mart # e-mail 2005.06.09. 14:22

Bogie!
Többnyire nem szeretünk közösködni, de ha már kénytelenek vagyunk, nem árt tisztázni, hogy kinek a kezébe adjuk a közös vagyonkánkat.

Bogie # e-mail 2005.06.09. 14:29

Nekünk például nem sok választásunk volt, mert bár hiába nem tetszett a közösképviselő ténykedése, a lakás annyira jó helyen van és az ára is kedvező volt, a felosztásáról, állagáról nem is beszélve, hogy még így is megérte megvenni.

Mart # e-mail 2005.06.13. 16:19

Egy szomorú példa annak igazolására, amiről beszéltem, hogy mennyire fontos (lett volna már évekkel ezelőtt is!) a társasházak kezelése a közös képviselet mellett.
Talán az ellenem szólók is elgondolkodnak azon, hogy valóban kezelni is kell a társasházakat, nem csak képviselni..
"A szakemberek szerint Budapesten a régi bérházak 80 százaléka kritkus műszaki állapotban van és gyakorlatilag bárhol bármikor megismédlődhet a vasárnapihoz hasonló baleset. Vasárnap egy idős nő halt meg, miután lezuhant az első emeletről. A II. kerület egyik bérházában kiszakadt a kőkorlát, amikor egy idős asszony nekitámaszkodott. A 73 éves nő az első emeletről az utcára zuhant. A több mint 100 éves épületet a 70-es évek óta nem újították fel. A lakóknak erre jelenleg sincs pénzük.
Magyarországon egyébként legutóbb 1983-ban készült országos felmérés a lakóházak műszaki állapotáról."

netuddki # e-mail 2016.09.22. 17:47

Tisztelt Fórumozók!

Négylakásos társasházban lakom. A lakók engem szeretnének megválasztani közös képviselőnek. Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne.

  1. Nincs ilyen irányú végzettségem,ettől még elvállalhatom?
  2. Milyen címszó alatt tudják megoldani a munkámért gondolt anyagi ellenszolgáltatást?