GYED,GYES, táppénz

„brgr 2019.01.22. 10:13
Tisztelt Szakértő!
Az első gyermekem születésének várható időpontja 2019.07.13-ra esik.
Két jogviszonnyal rendelkezem jelenleg:

1. 2016.09.15-től határozatlan időre szól,
2. 2018.10.01-től szól határozott időre.

Jelen esetben miként számolják a CSED, GYED összegét?

A két munkaviszonyomban való helytállás jelen állapotomban megterhelő, így szeretném megkérdeni, hogy melyik a legkorábbi időpont, amikor úgy tudok táppénzre menni, hogy „előnyös” legyen a CSED, GYED számításánál?
Válaszát előre köszönve,
brgr

”

T. Kérdező!

• Jelen fórum keretein belül nem foglalkozunk a „hogyan járnék jobban” kérdések megválaszolásával.

(Aki látatlanban, pontos és hiteles adatok hiányában ilyenre vállalkozik az nyilvánvalóan felelőtlen.)

Önnek is javasoljuk, hogy éljen személyes konzultáció lehetőségével.

Ennek módját bővebben lásd a hozzászólás végén.

Egyebekben táppénzre akkortól mehet, amely naptól az orvosilag indokolt.

• Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak, akinek a táppénz, csed, gyed igénylésének napján egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

(Azaz táppénz, csed-et és gyed et –ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik- akár több jogviszony alapján is kaphat.)

Amennyiben a jogosultság több jogviszonyban is fennáll az ellátás alapját, illetve összegét is jogviszonyonként külön-külön –az általános szabályok szerint- kell megállapítani.

Amennyiben bármelyik ellátás igénylésekor csak egy jogviszonnyal rendelkezik, úgy ez esetben csak az igényléskor fennálló jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, a másik, időközben megszűnt jogviszonyban elért keresetet nem lehet figyelembe venni (hozzáadni).

Azt írja, hogy a 2. jogviszonya 2018.10.01-től szól határozott időre, azt viszont bölcsen elhallgatja, hogy a határozott idő mely napon jár le, így kérdéseire érdemi választ adni nem áll módunkban.

(Az azonban látszik, hogy az Ön által megjelölt 2019.07.13-i időpontig ebben a jogviszonyában nem fog rendelkezni 365 biztosításban töltött nappal, ezért ebben a jogviszonyában csed és gyed ellátásokra nem lesz jogosult. (Táppénzt kaphat, de legfeljebb csak addig amíg meg nem szűnik a jogviszonya.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

Tisztelt Szakértôk!

Szeretnék érdeklôdni, hogy ingatlan bérbeadásából származó, bejelentett jövedelem alapját képezheti-e bármilyen családtámogatásnak (elsôsorban GYED-re gondolok)? Egyébként nappali tagozatos mesterképzéses hallgató vagyok, azonban diplomás GYED összes feltételét nem elégítem ki.
Válaszát elôre is köszönöm.
Csilla

Tisztelt Szakértő!

Az első gyermekem születésének várható időpontja 2¬019.07.13-ra esik.
Két jogviszonnyal rendelkezem jelenleg: 1. 2016.09.15-től határozatlan időre szól, 2. 2018.10.01-től szól határozott időre.
Jelen esetben miként számolják a CSED, GYED összegét?
A két munkaviszonyomban való helytállás jelen állapotomban megterhelő, így szeretném megkérdeni, hogy melyik a legkorábbi időpont, amikor úgy tudok táppénzre menni, hogy „előnyös” legyen a CSED, GYED számításánál?

Válaszát előre köszönve,
brgr

lvera 2019.01.18. 12:37

„Tisztelt Szakértő!

Folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezem 2015 szeptember óta.
2018. szept. 1-től veszélyeztetett terhességi táppénzen voltam/vagyok gyermekem születését megelőzően a CSED elindításáig. (Várhatóan 2019. febr. 6-ig)
A kérdésem a következő:
erre a táppénzen töltött időszakra időarányosan számolnia kell-e a munkáltatónak a ki nem adott szabadságot
a ki nem adott szabadnapokkal mi lesz, beleszámítják valahova, valamikor?

Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel!
”

T. Kérdező!

• Igen, ezen időtartam is munkában töltött időnek minősül, amely után szabadság illeti meg.

MT. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

1. a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
2. a szabadság,
3. a szülési szabadság,
4. a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e)a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

7. a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott

tartama.

• Majd ha visszamegy dolgozni a csed, gyed, gyes után, akkor 60 napon belül ki kell adni.

Mt. 123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt (pl. gyed, gyes)nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

„Eve1 2019.01.18. 14:09

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő lenne, itthon vagyok kisfiammal gyeden aki júliusba tölti a 2 évet, ha most teherbe esnék akkor a munkáltatóm köteles táppénzt fizetni míg meg nem születik a baba ?

Válaszát előre köszönöm
”

T. Kérdező!

A megadott adatok alapján nem köteles.

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő lenne, itthon vagyok kisfiammal gyeden aki júliusba tölti a 2 évet, ha most teherbe esnék akkor a munkáltatóm köteles táppénzt fizetni míg meg nem születik a baba ?

Válaszát előre köszönöm

Tisztelt Szakértő!

Folyamatos, határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezem 2015 szeptember óta.
2018. szept. 1-től veszélyeztetett terhességi táppénzen voltam/vagyok gyermekem születését megelőzően a CSED elindításáig. (Várhatóan 2019. febr. 6-ig)
A kérdésem a következő:

• erre a táppénzen töltött időszakra időarányosan számolnia kell-e a munkáltatónak a ki nem adott szabadságot
• a ki nem adott szabadnapokkal mi lesz, beleszámítják valahova, valamikor?

Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel!

Tisztelt Szakértő!

Üzemi baleset ért 2018.10.09.-én.A munkáltatom elismerte azt üzemi balesetnek.Kártérítési igényt nyújtottam be nekik amit ők elküldtek a biztosítójuknak.Azt a választ kaptam a kérdésemre amikor érdeklődtem mikor kapok kártérítést,hogy majd ha gyógyult leszek amiről orvosi igazolásom is lesz akkor felajánl a biztosító valamennyi kártérítést amit vagy elfogadok vagy sem.Viszont a fizetés kiesésemre is kértem kártérítést amit szerintük csak majd szintén akkor kapok meg ha gyógyult leszek.Szeretném megkérdezni a fizetés kiesésemet miért nem fizeti ki a cég az eltelt betegségben töltött időre?Jogos ez vagy sem?A biztosítótól lehet-e előleg kifizetést kérni?

„varazsdoki 2019.01.17. 10:29
Tisztelt szakértő!
A következő a helyzetem. Várandós vagyok, és szeretnék elmenni táppénzre 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség) február vége-március eleje felé. A legfontosabb kérdés, hogy hosszútávon melyik előnyösebb számomra anyagilag: február vége vagy március eleje.
2018.05.01-én kezdődött a legutóbb, jelenleg is aktuális munkaviszonyom. 2016.09.01-e óta van folyamatosan munkaviszonyom.
E mellett 2018.07.27-től van egy jelenleg is hatályban lévő megbízási szerződésem. A megbízási szerződés keretében a következő jövedelmeim voltak:
Július, Augusztus: nem volt jövedelem
Szeptember (utalva október elején): 148 ezer Ft
Október (utalva november elején): 116 ezer Ft
November (utalva december elején): 132 ezer Ft
December (utalva január elején): 88 ezer Ft.
(Megjegyzés: ezek nettó összegek. A bruttó összegből levonásra került pénzbeli+természetbeni eg.bizt járulék, illetve kifizető (mváll.) adó, a bruttó összeg 28,8%-a)
A következők a kérdéseim:

1. A megbízási szerződés után jár-e táppénz, illetve CSED, GYED?
2. Külön-külön sem a munkabérem, sem a megbízási szerződésem után járó kalkulált GYED összege nem éri el a GYED maximális összeget, a kettő együtt viszont igen. Így megkaphatom külön-külön igényelt GYED összeget, vagy a maximum limit a kettő összegére is vonatkozik?
3. A CSED, GYED bruttó összegéből is ugyanúgy kell adózni, mint a rendes munkabérből, illetve megbízásos kifizetésből?
4. Ha 2019 februárjában mennék táppénzre a szülésig, akkor 2018. november 30-tól kellene visszafele számolni a naptári napokat a táppénz megállapításához, igaz? Ez ugyanúgy igaz a CSED, illetve GYED összegének megállapítására is, hogy innentől kellene számolni?
5. Ha 2019 februárjában mennék táppénzre a szülésig, és 2018. november 30-tól számoljuk visszafele a napokat: Nekem csak szeptember 1-tól volt jövedelmem a megbízási szerződés után, augusztusban pedig nem volt, akkor az augusztusi jövedelem 0-nak tekintendő, és vissza tudtak számolni 120 napot? Vagy ezt úgy tekintik, hogy nem tudtak visszaszámolni 120 napot? Úgyis kérdezhetném, hogy ebben az esetben a konkrét példám alapján mennyi táppénzre számíthatnék a megbízási szerződésem után?
6. Ha 2019 márciusában mennék táppénzre, akkor mennyi táppénzre, illetve CSED-re számíthatnék a megbízási szerződésem után a konkrét számadatok alapján?
7. A megbízási szerződésem olyan, hogy amit egy hónapban megdolgozok, azt a következő hónapra könyvelik le, és az azutáni hónap elején fizetik ki. Tehát például amit én októberben megdolgoztam, az a bérfizetési jegyzékben november hónapra van elkönyvelve, és december elején kaptam meg. A kérdés az, hogy a táppénz, illetve CSED/GYED számításánál mindig azok a hónapok számítanak, amelyekre a könyvelés történt (bérfizetési jegyzék alapján), vagy előfordulhat-e, hogy a tényleges munka hónapját fogják valahogy figyelembe venni? Azért kritikusan fontos ez a kérdés, mert azt szeretném, hogy a 120 naptári nap, amit visszafele számolnak (az látszik, hogy a 180 az úgysem fog beleférni), tartalmazza a szeptemberre lekönyvelt legmagasabb összeget (148 ezer), amiért valójában én augusztusban dolgoztam meg.

Előre is köszönöm a válaszokat!

”

T. Kérdező!

1. Jelen fórum keretein belül nem foglalkozunk a „hogyan járnék jobban” kérdések megválaszolásával. (Aki látatlanban, pontos és hiteles adatok hiányában ilyenre vállalkozik az nyilvánvalóan felelőtlen.) Önnek is javasoljuk, hogy éljen személyes konzultáció lehetőségével. Ennek módját bővebben lásd a hozzászólás végén.

2. Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek az igénylés/jogosultság napján egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra.

3. A táppénz és a csed ellátásoknál az esetleges maximumot külön-külön, jogviszonyonként, a gyed-nél viszont együttesen kell vizsgálni.

4. Igen, a táppénz, a csed és a gyed adóköteles ellátás.

5. Igen, igaz, ha 2019 februárjában menne táppénzre a szülésig, akkor 2018. november 30-tól kellene visszafele számolni a naptári napokat a táppénz megállapításához.

6. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé a havi bevallásban bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Az igényelbírálás során egészségbiztosító azt fogja megnézni, hogy az adott jövedelem melyik hónapra vonatkozó havi bevallásban szerepel és annak megfelelően fogja azt figyelembe venni.

7. A megbízási díjat terhelő adók és járulékok össz mértéke (ami a megbízottat terheli) nem 28,8%, hanem 32% volt 2018-ban.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt szakértő!

A következő a helyzetem. Várandós vagyok, és szeretnék elmenni táppénzre 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség) február vége-március eleje felé. A legfontosabb kérdés, hogy hosszútávon melyik előnyösebb számomra anyagilag: február vége vagy március eleje.

2018.05.01-én kezdődött a legutóbb, jelenleg is aktuális munkaviszonyom. 2016.09.01-e óta van folyamatosan munkaviszonyom.
E mellett 2018.07.27-től van egy jelenleg is hatályban lévő megbízási szerződésem. A megbízási szerződés keretében a következő jövedelmeim voltak:
Július, Augusztus: nem volt jövedelem
Szeptember (utalva október elején): 148 ezer Ft
Október (utalva november elején): 116 ezer Ft
November (utalva december elején): 132 ezer Ft
December (utalva január elején): 88 ezer Ft.
(Megjegyzés: ezek nettó összegek. A bruttó összegből levonásra került pénzbeli+természetbeni eg.bizt járulék, illetve kifizető (mváll.) adó, a bruttó összeg 28,8%-a)

A következők a kérdéseim:

1. A megbízási szerződés után jár-e táppénz, illetve CSED, GYED?
2. Külön-külön sem a munkabérem, sem a megbízási szerződésem után járó kalkulált GYED összege nem éri el a GYED maximális összeget, a kettő együtt viszont igen. Így megkaphatom külön-külön igényelt GYED összeget, vagy a maximum limit a kettő összegére is vonatkozik?
3. A CSED, GYED bruttó összegéből is ugyanúgy kell adózni, mint a rendes munkabérből, illetve megbízásos kifizetésből?
4. Ha 2019 februárjában mennék táppénzre a szülésig, akkor 2018. november 30-tól kellene visszafele számolni a naptári napokat a táppénz megállapításához, igaz? Ez ugyanúgy igaz a CSED, illetve GYED összegének megállapítására is, hogy innentől kellene számolni?
5. Ha 2019 februárjában mennék táppénzre a szülésig, és 2018. november 30-tól számoljuk visszafele a napokat: Nekem csak szeptember 1-tól volt jövedelmem a megbízási szerződés után, augusztusban pedig nem volt, akkor az augusztusi jövedelem 0-nak tekintendő, és vissza tudtak számolni 120 napot? Vagy ezt úgy tekintik, hogy nem tudtak visszaszámolni 120 napot? Úgyis kérdezhetném, hogy ebben az esetben a konkrét példám alapján mennyi táppénzre számíthatnék a megbízási szerződésem után?
6. Ha 2019 márciusában mennék táppénzre, akkor mennyi táppénzre, illetve CSED-re számíthatnék a megbízási szerződésem után a konkrét számadatok alapján?
7. A megbízási szerződésem olyan, hogy amit egy hónapban megdolgozok, azt a következő hónapra könyvelik le, és az azutáni hónap elején fizetik ki. Tehát például amit én októberben megdolgoztam, az a bérfizetési jegyzékben november hónapra van elkönyvelve, és december elején kaptam meg. A kérdés az, hogy a táppénz, illetve CSED/GYED számításánál mindig azok a hónapok számítanak, amelyekre a könyvelés történt (bérfizetési jegyzék alapján), vagy előfordulhat-e, hogy a tényleges munka hónapját fogják valahogy figyelembe venni? Azért kritikusan fontos ez a kérdés, mert azt szeretném, hogy a 120 naptári nap, amit visszafele számolnak (az látszik, hogy a 180 az úgysem fog beleférni), tartalmazza a szeptemberre lekönyvelt legmagasabb összeget (148 ezer), amiért valójában én augusztusban dolgoztam meg.

Előre is köszönöm a válaszokat!

„juhkrisz 2019.01.16. 11:55
Tisztelt Szakértő!
A következő problémával szembesült a feleségem:
2016.09.20-án született gyermekünk. Jelenleg GYES-en van az anyuka 2018.09.21-től. Ezzel egy időben Munkáltatójától kérelmezte a Fizetés nélküli szabadságot, amit még nem szakított meg, az folyamatosan tart.
2019.01.02-val meg szerette volna szakítani a fizetés nélküli szabadságát, amit elektronikus úton (e-mail) jelzett a Munkáltatója felé (2018.12.13-án) és egyben kérte az időközben felhalmozódott szabadságainak kiadását.
Közben értesítette a Munkáltatót az újabb gyermek érkezéséről is (aki várhatóan 2019.07 hónapban fog a világra jönni).
A munkáltató elektronikusan (e-mail) nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadság megszakítását és a szabadságok kiadását.
A feleségem Munkáltatója TB kifizetőhely is.
Kérdéseim a következőek lennének Önhöz:
• A munkáltatónak jogában áll a Fizetés nélküli szabadság megszüntetését visszautasítania és nem engedélyeznie?
• A Munkáltatónak jogában áll a fizetés nélküli szabadság után a felgyülemlett szabadságokat nem kiadnia?
• Ha a következő gyerekkel el kell mennie táppénzre akkor jogosult lesz megkapni a táppénzt és azt mi alapján fogják kiszámolni, abban az esetben, ha a feleségem Munkáltatója nem engedi megszüntetni a fizetés nélküli szabadságát?
• A a munkáltató nem engedi meg a fizetés nélküli szabadság megszüntetését és GYES-en van az anyuka, akkor jogosult lesz táppénzre, CSED TGYAS, GYED-re?
• Ön mit javasol a mi helyzetünkben?
Ha jól tudom, táppénzre az jogosult, aki a táppénz előtti két évben összesen 365 napot volt biztosított. Több helyen olvastuk, hogy éppen ezért szoktak a kismamák visszamenni dolgozni, a következő gyermek érkezése előtt, akár úgy is, hogy csak a felgyülemlett szabikat veszik ki és utána táppénzre mennek.
Az jutott még eszünkbe, hogy postai úton megküldünk egy jognyilatkozatot a fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről.
Válaszait és tanácsát előre is köszönöm!
Krisztián
”

T. Kérdező!

1. A munkába állási szándékot legalább 30 nappal korábban kell bejelenteni. Önök ettől korábbi időpontot jelöltek meg. Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

2. Nem, a fenti szabály betartása mellett a munkába állási szándékot jogszerűen nem lehet elutasítani.

3. Nem, nem áll jogában azzal, hogy azt nem köteles azonnal kiadni, arra 60 napja van. Mt. 123. § (3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt (pl. csed, gyed, gyes) nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

4. Ha nem áll munkába nem jogosult táppénzre is és gyes-re is, csak gyes-re.

5.Igen, -a megadott adatok alapján- jogosult lesz mind csed, mind gyed ellátásokra.

6. Rosszul tudja, a táppénz jogosultsági feltételek nem ezek. A táppénz jogosultság feltételeit az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. szakaszában (§) találja.

7.Nem, a kismamák azért szoktak visszamenni dolgozni, hogy a nagyobb gyermek után járó csed, gyed, gyes mellett a terhesség ideje alatt kapjanak táppénzt is.

8. Kezdeményezzenek személyes konzultációt a TB kifizetőhelyi ügyintézővel, vagy a járási hivatal illetékes osztályvezetőjével.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő!

A következő problémával szembesült a feleségem:

2016.09.20-án született gyermekünk. Jelenleg GYES-en van az anyuka 2018.09.21-től. Ezzel egy időben Munkáltatójától kérelmezte a Fizetés nélküli szabadságot, amit még nem szakított meg, az folyamatosan tart.
2019.01.02-val meg szerette volna szakítani a fizetés nélküli szabadságát, amit elektronikus úton (e-mail) jelzett a Munkáltatója felé (2018.12.13-án) és egyben kérte az időközben felhalmozódott szabadságainak kiadását.
Közben értesítette a Munkáltatót az újabb gyermek érkezéséről is (aki várhatóan 2019.07 hónapban fog a világra jönni).
A munkáltató elektronikusan (e-mail) nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadság megszakítását és a szabadságok kiadását.

A feleségem Munkáltatója TB kifizetőhely is.

Kérdéseim a következőek lennének Önhöz:

• A munkáltatónak jogában áll a Fizetés nélküli szabadság megszüntetését visszautasítania és nem engedélyeznie?
• A Munkáltatónak jogában áll a fizetés nélküli szabadság után a felgyülemlett szabadságokat nem kiadnia?
• Ha a következő gyerekkel el kell mennie táppénzre akkor jogosult lesz megkapni a táppénzt és azt mi alapján fogják kiszámolni, abban az esetben, ha a feleségem Munkáltatója nem engedi megszüntetni a fizetés nélküli szabadságát?
• A a munkáltató nem engedi meg a fizetés nélküli szabadság megszüntetését és GYES-en van az anyuka, akkor jogosult lesz táppénzre, CSED TGYAS, GYED-re?
• Ön mit javasol a mi helyzetünkben?

Ha jól tudom, táppénzre az jogosult, aki a táppénz előtti két évben összesen 365 napot volt biztosított. Több helyen olvastuk, hogy éppen ezért szoktak a kismamák visszamenni dolgozni, a következő gyermek érkezése előtt, akár úgy is, hogy csak a felgyülemlett szabikat veszik ki és utána táppénzre mennek.

Az jutott még eszünkbe, hogy póstai úton megküldünk egy jognyilatkozatot a fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről.

Válaszait és tanácsát előre is köszönöm!
Krisztián

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Tisztelt Szakértő!

Köszönöm szépen a választ!
Sajnos a személyes konzultáció kezdeményezéséhez megadott link ( http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ) nem működik nekem. Be tudná linkelni mégegyszer, helyesen?

Köszönettel:
Balázs

„balazsnba 2019.01.16. 09:47
Tisztelt szakértő!
A feleségemről a mai nap derült ki, hogy várandós. Rezidensként dolgozik, és az ügyeletet megbízásos jogviszonyon keresztül szokták neki kifizetni. Ebből a következő adókat fizeti a bérfizetési jegyzéke szerint: Kifizetői (mváll.) adó, pénzbeli eg.bizt. járulék, Termbeni eg.bizt. járulék. Ezt a rezidensi fizetésén (bruttó 280 ezer Ft) felül kapta eddig.
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a mai naptól már táppénzen lenne a várandósság végéig, akkor a CSED, illetve GYED összegébe beleszámít-e a megbízásos jogviszonyban kapott ügyeleti pénzt?
Jól tudom, hogyha a mai naptól elmenne táppénzre egészen a szülésig, akkor a szülés után fél évvel a GYED összegének alapjául a mai naptól visszafele 180 napot vennék figyelembe?
Ugyanígy a CSED-re is egy esetleges későbbi, második várandósság esetén (feltéve, ha az első gyermekünk után még kap pl. GYES-t, és nem ment vissza dolgozni)?
Köszönettel:
Balázs
”

T. Kérdező!

Tekintettel arra, hogy a felesége rezidens kérdéseivel javasolt a a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájához, mint a közszféra központi kifizetőhelyéhez fordulni pl. ekként.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ettől függetlenül kérdéseire általánosságban az alábbi válasz adható.

Az Ebtv. 43. § (2) értelében egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Az Ebtv. 42. § (8) értelmében a csecsemőgondozási díjra, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Fentiek figyelembevételével annak akinek a táppénz, csed, gyed igénylésének napján egyidejűleg két jogviszonya van jogviszonyonként külön-külön kell megvizsgálni azt, hogy jogosult-e ellátásra. (Azaz táppénz, csed-et és gyed et –ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik- akár több jogviszony alapján is kaphat.)

Amennyiben a jogosultság több jogviszonyban is fennáll az ellátás alapját, illetve összegét is jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani.

Amennyiben bármelyik ellátás igénylésekor csak egy jogviszonnyal rendelkezik, úgy ez esetben csak az igényléskor fennálló jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, a másik, időközben megszűnt jogviszonyban elért keresetet nem lehet figyelembe venni (hozzáadni).

Az ellátásokat főszabály szerint az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.

A számítás szabályai ekként alakulnak:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt szakértő!

A feleségemről a mai nap derült ki, hogy várandós. Rezidensként dolgozik, és az ügyeletet megbízásos jogviszonyon keresztül szokták neki kifizetni. Ebből a következő adókat fizeti a bérfizetési jegyzéke szerint: Kifizetői (mváll.) adó, pénzbeli eg.bizt. járulék, Termbeni eg.bizt. járulék. Ezt a rezidensi fizetésén (bruttó 280 ezer Ft) felül kapta eddig.

Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a mai naptól már táppénzen lenne a várandósság végéig, akkor a CSED, illetve GYED összegébe beleszámít-e a megbízásos jogviszonyban kapott ügyeleti pénzt?
Jól tudom, hogyha a mai naptól elmenne táppénzre egészen a szülésig, akkor a szülés után fél évvel a GYED összegének alapjául a mai naptól visszafele 180 napot vennék figyelembe?
Ugyanígy a CSED-re is egy esetleges későbbi, második várandósság esetén (feltéve, ha az első gyermekünk után még kap pl. GYES-t, és nem ment vissza dolgozni)?

Köszönettel:
Balázs

Tisztelt Szakértő! Köszönöm szépen a részletes válaszát, csak annyi megerősítést kérnék, amit külön nem emelt ki, bár a részletes leírásból számomra az tűnik ki, hogy akkor ha januárban 1 hónap munkaviszonyom megvan, akkor CSEDben és GYEDben is ezen munkaviszonyom alapján kalkulálnak, tehát az nem csökkenti a CSED/GYED-et ha táppénzre megyek 02.01.től, nyugodtan elmehetek táppénzre? Ugyanannyi lesz a gyed akkor is ha végig dolgozok és akkor is ha táppénzre megyek? A vállalkozást 2019.június végén szüneteltethetem (addig szerződés szól) - tehát a gyed idejére azt már szüneteltethetem, ha ez szükséges a gyed miatt.
Még egyszer köszönöm a válaszát, nagyon sokat segített!

„levb 2019.01.14. 12:09
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy esetemen segítsen kiigazodni. Nemrég tudtam meg, hogy terhes vagyok, a szülés várható időpontja 2019.08.20.

2019. január 1.től van új munkaviszonyom (bruttó 300e ft), előtte KATA-s vállalkozásom volt csak és a vállalkozásom jelenleg is megvan még (több mint 2éve folyamatosan), viszont táppénzre kellene mennem.
A vállalkozásom legalább június végéig meg kellene tartsam aktívan.
Aggodalmam és kérdésem erre vonatkozik, hogy amennyiben táppénzre megyek mondjuk februártól, akkor "elvesztem" a munkaviszonyom által biztosított jövedelmet a csed/gyed számítása során is, tehát 2 éven át gyedben a töredékét kapnám, vagy a táppénz nem befolyásolja azt, hogy mennyi gyed-et fogok majd kapni?
Több könyvelőt is megkérdeztem, volt aki azt mondta nem számít a táppénz, volt aki azt mondta ne menjek táppénzre, mert nagyon kevés gyedet fogok kapni. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
”

T. Kérdező!

Ha és amennyiben egyidejűleg két jogviszonnyal rendelkezik és februártól (pl. 02.01-től) elmegy táppénzre, úgy mindkét jogviszonyában jogosult táppénzre.

Ebtv. 43. § (1) Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2) Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani.

Lásd Ebtv. 46. §.

Az egyikben a KATA szabályok szerinti jövedelem alapján, 1 évig jogosult táppénzre, viszonyt a munkaviszonyából, a betegszabadság lejártát követően csak 31 napig jogosult ezen ellátásra.

A csed és gyed igény elbírálásakor szintén
kérdéses, hogy a szüléskor egy, vagy két jogviszonnyal rendelkezik. Ennek megfelelően történik az elbírálás.

A táppénz összege nem alapja sem a csed, sem a gyed ellátásnak.

Egyebekben, az összeg tekintetében olvassa el az alábbi összefoglalót.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy esetemen segítsen kiigazodni. Nemrég tudtam meg, hogy terhes vagyok, a szülés várható időpontja 2019.08.20.
2019. január 1.től van új munkaviszonyom (bruttó 300e ft), előtte KATA-s vállalkozásom volt csak és a vállalkozásom jelenleg is megvan még (több mint 2éve folyamatosan), viszont táppénzre kellene mennem. A vállalkozásom legalább június végéig meg kellene tartsam aktívan. Aggodalmam és kérdésem erre vonatkozik, hogy amennyiben táppénzre megyek mondjuk februártól, akkor "elvesztem" a munkaviszonyom által biztosított jövedelmet a csed/gyed számítása során is, tehát 2 éven át gyedben a töredékét kapnám, vagy a táppénz nem befolyásolja azt, hogy mennyi gyed-et fogok majd kapni? Több könyvelőt is megkérdeztem, volt aki azt mondta nem számít a táppénz, volt aki azt mondta ne menjek táppénzre, mert nagyon kevés gyedet fogok kapni. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

„Kata1991 2019.01.12. 06:07
Elnézést javítva. Az előző levelet rosszul írtam.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő anyuka vagyok.
A munkahelyemen közös megegyezéssel felmondtam, mert adódott egy olyan tanfolyam ahol munkaszerződésem is lett volna.
A szerződésben kikötés, hogy nem lehetek terhes.
Sajnos nem tudtam róla, hogy terhes vagyok, amikor felmondtam. A szerződést nem írtam alá.
Jelenleg munkanélküli vagyok. A kérdésem az lenne, hogy a következő baba után kapok-e csedet és gyedet, így hogy munkanélküli lettem és új munkahelyen kezdek remélhetőleg hamarosan.
Olvastam szülés előtt 2 év folyamatos biztosításnak kell lenni, ami most megszakadt
Előtte 5 évig biztosított voltam ebből kb. 2év 4 hónap munka után mentem táppénzre majd csedre gyedre stb. Válaszát előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

Levele első része egy kicsit kaotikus.

1. Amit leírt abból az következik, hogy annál a munkahelyénél, ahol közös megegyezéssel dolgozott nem volt munkaszerződése. (Tisztázandó, hogy be volt-e jelentve, fizettek-e Ön után járulékot.

2. Álláspontom szerint olyan egy munkaszerződésben olyat kikötni, hogy nem lehet terhes aggályos és jogszabály, valamint alaptörvény ellenes.

3. CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az, hogy a jogviszonyok között van-e megszakítás, illetve hogy az milyen tartamú a csed és gyed ellátások jogosultságának megállapításakor nincs jelentősége.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Eve1 2019.01.11. 14:01

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, jelenleg itthon vagyok a 18 hónapos gyerekemmel, először cseden, azt következően gyeden vagyok jelenleg. Szeretnénk testvért, ha két éves kora előtt várandós lennék milyen ellátást kapnék továbbra ?

Válaszát előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

A nagyra gyed-et, majd gyes-t.
A kicsire csed-et, majd gyed-et.

+igénybővülés címém magasabb összegű családi pótlékot, valamint anyasági támogatást és magasabb adókedvezményt.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Elnézést javítva. Az előző levelet rosszul írtam.Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő anyuka vagyok. A munkahelyemen közös megegyezéssel felmondtam, mert adódott egy olyan tanfolyam ahol munkaszerződésem is lett volna. A szerződésben kikötés, hogy nem lehetek terhes. Sajnos nem tudtam róla, hogy terhes vagyok amikor felmontam. A szerződést nem írtam alá. Jelenleg munkanélküli vagyok. A kérdésem az lenne, hogy a következő baba után kapok-e csedet és gyedet, így hogy munkanélküli lettem és új munkahelyen kezdek remélhetőleg hamarosan.Azt olvastam szülés előtt 2 év folyamatos biztosításnak kell lenni ami most megszakadt.Előtte 5 évig biztosított voltam ebből kb.2év 4 hónap munka után mentem táppénzre majd csedre gyedre stb.Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő anyuka vagyok. A munkahelyemen közös megegyezéssel felmondtam, mert adódott egy olyan tanfolyam miszerint nem lehetek terhes. Sajnos nem tudtam róla, hogy terhesvagyok amikor felmontam. A szerződést nem írtam alá. Jelenleg munkanélküli vagyok. A kérdésem az lenne, hogy a következő baba után kapok-e csedet és gyedet, így hogy munkanélküli lettem és új munkahelyen kezdek remélhetőleg hamarosan.Előtte 5 évig biztosított voltam ebből kb.2év 4 hónap munka után mentem táppénzre majd csedre gyedre stb.Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, jelenleg itthon vagyok a 18 hónapos gyerekemmel, először csecen azt következően gyeden vagyok jelenleg. Szeretnénk testvért, ha két éves kora előtt várandós lennék milyen ellátást kapnék továbbra ?

Válaszát előre is köszönöm!

„Noris1981 2019.01.10. 14:08
Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem hogy én jelenleg apa gyeden vagyok és a munkahelyemen azt mondták hogy a családi pótlékot át kell íratni a nevemre. Hogy miért van erre szügség? Jelenleg az élettársam kapja a családipótlékot a közös gyerek után. Ha át kell iratni a nevemre akkor a párom saját nem közös gyerek után játró családipótlékot is át kell iratni?Mert a páromnak is van egy fia.
Köszönöm!
”
Tisztelt Kérdező!

Kevés azt mondani, hogy a családi pótlékot is át kell íratni a nevére, meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést is, ami ezt előírja.

Olyan szabály , hogy ha a szülők több TB ellátásra (csed, gyed, gyes) jogosultak, akkor azokat csak az egyik szülő veheti igénybe valóban van, azonban a munkahelyi ügyintéző szerintem keveri a szezont a fazonnal, ugyanis a hatályos csttv. ekként rendelkezik.

1998. évi LXXXIV. törvény

Családtámogatási ellátási formák

5. § A családtámogatási ellátások a következők:

1. családi pótlék

aa) nevelési ellátás (7. §),
ab) iskoláztatási támogatás (8. §);

2. gyermekgondozási támogatás

ba) gyermekgondozást segítő ellátás (20. §),
bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);

3. anyasági támogatás (29. §).

Látható tehát, hogy 3 fajta családtámogatási ellátás van.

Ebből a háromból az egyik a gyermekgondozási támogatás.

A gyermekgondozási támogatásnak is két fajtája van. A gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES (20. §) és a gyermeknevelési támogatás, azaz a GYET (23. §).

Ezek esetében írja elő a törvény, hogy ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet – csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
Lásd:

A gyermekgondozási támogatási formák közös szabályai

25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

(2) Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet – csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

(3) Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy a (2a) és e bekezdés, valamint a 26. § (2) bekezdése alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Tekintettel arra, hogy -legjobb tudomásom szerint- fentiek szerinti szabályt a törvény a családi pótlékra nem tartalmaz a családi pótlékot nem kell átíratni, ott nem érvényesül az, hogy a családi pótlékot is annak kell kapnia aki GYED-ben részesül.

Bővebb tájékoztatásért forduljon a tárgyban hatáskörrel rendelkező járási hivatalhoz azzal, hogy munkáltatójától kérje, jelölje meg azt a jogi normát, ami az állítását alátámasztja.

Konkrét jogszabályi rendelkezés hiányában kötelezettséget az állampolgárok számára jogszerűen előírni nem lehet.