GYED,GYES, táppénz

Az esetek legnagyobb részében az a probléma, hogy az anyuka alig dolgozik egy-két hónapot (jellemzően szabadságon van), és rögtön utána táppénzre menne.

A jogszabály szerint időszakként csak a gyes mellett folytatott keresőtevékenység időtartamát lehet figyelembe venni, ami legtöbb esetben megegyezik a szabadság, betegszabadság idejével.
Az alapja pedig csak a gyes alatti jövedelem lehet, de így nem lesz 180 bérezett napja, tehát a 48. § (4) bek. értelmében a minimálbér a plafon.

Ha van 180 bérezett nap, akkor természetesen az lesz a táppénz alapja.

Hangsúlyozom, hogy ez a szabály csak a gyes, gyet mellett munkát végzőkre vonatkozik!
(ezért javasoljuk szinte mindig, hogy adja át a gyes-t másnak, mert akkor kedvezőbb ellátást kap)

vzsu:

„Jogszabályi hátterét a minimálbérnek nem találom, arra vonatkozóan, hogy a táppénzt GYES mellett annyi ideig folyósítják ameddig biztosított volt valaki azt igen.”

Az egyszerűség kedvéért írjuk a minimálbért, hiszen itt a fórumon nagyon kivételes eset az, ha valaki a gyermek 3 éves kora után is kapja a gyes-t, és fél évnél hosszabb ideje dolgozik is a gyes mellett...

A hivatkozott jogszabály egyébként:

Eb. tv.
48. § (4) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.

49. § (1) A gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj mellett munkát végző biztosítottra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

1. a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás vagy az ápolási díj folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni,
2. a táppénz összegének megállapításánál a biztosítási jogviszonynak az a) pontban meghatározott időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a 48. §-ban foglaltak szerint.441

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYES-en vagyok otthon a 2008 februárban született kislányommal - második gyermekünk várhatóan 2010 decemberében fog megszületni. Kérdésem, hogy érdemes-e most július 1-jétől elmennem táppénzre?

Úgy hallottam, hogy amennyiben így teszek, akkor néhány hónapig ugyan több pénzt kapok, mint a mostani kevés GYES, ellenben a baba megszületését követően a nekem járó pénzek alapját nem a korábbi bérem (bruttó 230 ezer), hanem az ennél kevesebb táppénz fogja képezni. Hogyan járok jobban?

Másik kérdésem: ha táppénzre megyek a születendő második gyermekemmel, akkor a GYES-t megkaphatja-e az egyéni vállalkozó férjem az első gyermek után? Úgy tudom, hogy csak akkor, ha az adott időszakban nem állít ki számlát - emiatt ez nem lenne előnyös. A GYES-t igényelheti akár a gyermek nyugdíjas nagyszülője is? Mik ennek a feltételei?

Előre is köszönöm a válaszát!

Sylvie1987 2010.06.22. 20:01

A kérdésem az lenne hogy így ha júli 27re vagyok kiírva és ehónap juni 28-tól júli 27-ig be lenneék jelentve minimálbérre,kapnám e a tgyást?Mert ugye az oepban ezt mondták. Köszönöm előre is válaszát. Sylvie1987 Szabó Szilvia

Az előző válaszomat alátámasztandó íme egy jogerős ítélet:

Gyulai Munkaügyi Bíróság
3.M.196/2006/23. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Farkas József ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Tóth Imre osztályvezető által képviselt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (....) alperes elleni társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata tárgyú perben meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperes részére 5.000,- (ötezer) forint perköltséget.

Az állam által előlegezett 45.314,- (negyvenötezer-háromszáztizennégy) forint költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 2006. január hó 16. napján kelt 583-07-7/2/2006. szám alatti határozatával 2005. szeptember hó 1. napjától törölte a felperes heti 40 órás adminisztrátor munkakörre szóló munkaviszonya alapján létrehozott biztosítási jogviszonyát.

A határozat indokolása szerint a felperes által benyújtott terhességi-gyermekágyi segély megállapítására irányuló igényelbírálás során került sor a célvizsgálatra, melynek során az ellenőrzési osztály feltárta, hogy a felperes és ... egyéni vállalkozó között létrehozott munkaszerződés úgynevezett szimulált szerződés, amely nem a tényleges munkavégzésre, hanem kizárólag a lehetségesen magas összegű társadalombiztosítási ellátás (terhességi-gyermekágyi segél, GYED) megállapíttatására irányult. A munkaszerződés az egészségbiztosítási pénztár kötelezettségének a kiváltására irányult. A munkaszerződés megkötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül. A Tbj. 5. § alapján a biztosítási jogviszony nem áll meg, ezért a Tbj. 54. § (2) bekezdés a/. pontja alapján a bejelentett, nyilvántartásba vett jogviszonyt törölni kellett. A megállapított tényállásra következtetési alap a következő: a felperes 2000. július hó 25. napjától - 2005. május hó 12. napjáig, mintegy 5 éven keresztül egyéni vállalkozóként a minimálbér alapján fizette a társadalombiztosítási járulékot; 2005. május hó 13. napjától - 2005. augusztus hó 31. napjáig nem állt biztosítási jogviszonyban, társadalombiztosítási járulékot nem fizetett; 2005. szeptember hó 1. napjától, terhessége 8. hónapjától adminisztrátori feladat ellátására határozatlan időre szóló munkaszerződést kötött nevelőapjával, ... egyéni vállalkozóval, heti 40 órás munkaidővel, havi 114.000,- forint munkabérrel; a/. foglalkoztatás a 33/1998. (VI.24.) MN rendelet 4. §-ban előírt előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül történt; 2005. szeptember hó 1. napjától - 2005. október hó 30. napjáig terjedő időszakban a felperes 36 munkanapra és 8 nap rendes szabadságra összesen 2 X 114.000,- forint összegű jövedelemben részesült, mely utáni közterhek átutalása megtörtént. A vállalkozás több alkalmazottjának átlagkeresete az említett időszakban a havi 70.000,- forintot sem érte el; a felperes 2005. október hó 31. napján született gyermeke után a szülés napjától havi 114.000,- forint alapulvételével igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A fellebbezés folytán eljárt Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Igazgató 2006. február hó 27. napján kelt 13886-05-1045/4/2006. szám alatti határozatával az elsőfokú társadalombiztosítási határozatot változatlan tényállás és jogi következtetés mellett helyben hagyta.

Felperes keresetében a jogerős társadalombiztosítási határozat megváltoztatása mellett „az ellátásra való jogosultságának megállapítását" kérte, az eshetőleges kereseti kérelme pedig a jogerős társadalombiztosítási határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezésére irányult. Arra hivatkozott, hogy a szerződés valós, tényleges munkavégzésre jött létre. Ha feketén történt volna az alkalmazás, akkor magasabb mértékű bért kaphatott volna. Betanított munkás által végzett munkát nem lehetne összehasonlítani más jellegű összetett szellemi tevékenységgel. A szerződési szabadság elvét is sérti a határozat. Munkabér felső határa jogszabályban nincs megállapítva. A szerződés érvényessége szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen rokonsági fokban kell a munkáltatóval. A munkaszerződés törvényes. Az írásbafoglalt munkaszerződés valódiságát nincs joga a társadalombiztosítási szervnek megkérdőjelezni. A társadalombiztosítási szerv nem határozhatja meg, hogy egy munkáltatónál mely munkakörök szükségesek a működéshez, és melyek nem.

Az ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Az alperes az érvelésben felhozta a jogerős társadalombiztosítási határozat indokolásában található érveket. Kiemelte, hogy a felperes egyéni vállalkozóként 2005. május hó 12. napjáig korábban minimálbér alapján fizetett járulékot, ezt követően 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításában, majd a minimálbér duplájának megfelelő összegre teljes munkaidős munkaviszonyt létesített és ... 2 hónap munkabér után fizetett járulékot, ... 9 fő alkalmazottat foglalkoztat átlag 60.000,- forint munkabérért, ...nak egyébként a felperes munkába lépése előtt és a felperes szülési szabadságra menetele után adminisztrátora nem volt. ... könyvelését, a dolgozók bérének a számfejtését az ehhez kapcsolódó adminisztrációs munkákat külön könyvelőcég végzi. A terhességi gyermekágyi segély lejártát követően a maximális összegű gyermekgondozási díj kiváltása volt a cél. Eközben figyelemmel voltak arra is, hogy 30 napot meghaladóan szüneteljen a biztosítás, hogy közvetlenül a szülési szabadságot megelőző időszak munkabére alapján kelljen megállapítani a pénzbeli ellátást. Külön adminisztrátor azért sem indokolt, mert a vállalkozásnak nincs olyan forgalma, amely külön adminisztrátor alkalmazását indokolná, a felperes munkabére nem áll arányban a többi foglalkoztatott munkabérével.

A kereset nem alapos.

A társadalombiztosítási eljárás során a felperes úgy nyilatkozott, hogy adminisztrátorként a posta, a bank és a könyvelő felé járt el. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagot a bíróság a felperes személyes meghallgatásával kiegészítette, ezt követően sor került ... tanúként való meghallgatására, majd ... egyéni vállalkozásával üzleti kapcsolatban álló társas vállalkozás, a .... üzletrész tulajdonosa, ... tanúként való meghallgatására és ..., a társas vállalkozás alkalmazottjának a meghallgatására került sor. A bíróság megkeresett bíróság (Debreceni Munkaügyi Bíróság) útján meghallgatta ...sal üzleti kapcsolatban álló ... is és ... igazságügyi könyvszakértőtől szakvéleményt is beszerzett abban a körben, hogy mik a munkaviszony mellett és munkaviszony ellen szóló érvek.

A felperes meghallgatása alapján megállapíthatóvá vált, hogy a munkaszerződés megkötésére és a társadalombiztosításhoz történt bejelentésre a terhesség utolsó szakaszában került sor, és a gyermek a fentebb megjelölt időpontban időre született. A felperes a munkaszerződést megelőzően is a posta, és a bank felé meghatalmazottként már bejelentett volt, ekkor a családi kapcsolat mellett nem volt munkaszerződés. A felperes arra hivatkozott, hogy vevőkkel, szállítókkal tartotta a kapcsolatot. A tanúbizonyítás alapján azt lehetett megállapítani, hogy ... egyéni vállalkozásának székhelye a lakáson van, azaz az iroda a lakás egy részében van. Az iroda és az üzem, illetve a lakás egy ingatlan. A felperes megfordult az irodában. A felperes légvonalban körülbelül 300 méterre, járdán körülbelül 1 kilométerre lakik ... vállalkozásának székhelyétől. A jelenléti ív szerint a felperes 2005. október hó 19. napjától már évi rendes szabadságát töltötte, ezt követte 2005. október hó 31. napjától a szülési szabadság. A felperes napi 8 órás munkavégzését, illetve a munkaidő kezdetét és befejezését a tanúvallomások nem erősítik meg. A felperes egyébként szakközépiskolai érettségivel és általános kereskedelmi szakképesítéssel rendelkezik. Nincs arra vonatkozó peradat, hogy mérlegképes-könyvelői szakképesítése, vagy irodai ügyviteli képesítése lenne. Az igazságügyi könyvszakértői vélemény a felperes működésének adathordozón megjelenő nyomait értékelve rámutat, hogy vevők felé kiállított 26 számlából a felperes 4 darab számlát állított ki 2005. októberében és 30 számlából 4 darab számlát állított ki 2005. szeptemberében. A házipénztár és a bank közötti készpénz felvételeket és befizetéseket ... bonyolította szeptemberben és a vállalkozás értékesítése az átlagos alatt maradt, annak mintegy 71%-át érte el 2005. októberében, továbbá az előző szeptemberi hónaphoz képest is visszaesett közel a felére. A szakvélemény szerint a banki átutalások elkészítése a vállalkozó feladatát képezte, azonban a bankanyaghoz nem csatolták ezek másolatait, amelyből megállapítható lenne, hogy 2005. szeptemberében és októberében ezeket a felperes vagy valaki más személy állította volna ki. Könyvszakértői módszerekkel nem bizonyítható a felperes szervező, irányító, ügyforgalmat is bonyolító tevékenysége, ugyanakkor nem is zárható ki. A megkeresett bíróság előtt történt meghallgatás során ... beszámolt felperes neve munkavégzéséről, azonban a tanú felé az nem derült ki, hogy felperes neve családi alapon segített a vállalkozásban, vagy alkalmazott volt-e. A felperes képesítése szerint összetett szellemi tevékenységet nem végzett és az antidiszkriminációs szabály (Mt. 142/A. §) is irányadó. ... vallomásának bizonyító erejét rontja, hogy hozzátartozó, és hogy nem érdektelen. Munkaviszonya nem következtetési alap önmagában, hogy felperes látták a vállalkozás székhelyén.

A fenti körülmények külön-külön és egybevetett értékelését követően a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes munkálkodása ... vállalkozásában már a munkaszerződés aláírását megelőzően is felmerült és a munkaszerződés aláírását követően sem haladhatta meg a korábban felmerült mértéket. A helyes következtetés szerint a családi kapcsolat keretei közötti egymást segítő jellegű munkavégzésként kell értékelni a felperes tevékenységét. A perbeli munkaszerződés feltételeinek megfelelő munkaviszony létrehozására reálisan nem irányulhatott a felperes és ... akarata.

Az eljárt társadalombiztosítási szervek helyesen állapították meg a tényállást és nem tévedtek az abból levont jogi következtetés tekintetében sem, amikor a nyilvántartott biztosítás törléséről rendelkeztek.

A Pp. 339. § (1) bekezdésben foglalt feltétel hiányában a kereset elutasításáról kellett rendelkezni.

Az állam által előlegezett költség a per tárgyi költségmentessége és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § értelmében az állam terhén marad. Az áthárítható perköltségről a rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdése szerint történt.

A pertípusban a Pp. 340. § (1) bekezdése zárja ki a fellebbezés lehetőségét.

G y u l a, 2006. október 5.

. Juhász Gábor s.k.
b í r ó

Tisztelt Szakértő!
A kérdésem a következő. Előző gyermekemmel 2008 októberéig voltam itthon GYED-en, utána 8 órás munkaidő mellett GYES-t is kaptam. Ételérzékenysége miatt emelt családi pótlékot, valamint GYEST is kapok jelenleg is. Most a második gyermekemmel vagyok várandós, 2010 májustól veszélyeztetett, táppénzen.
Mindenhol ezt olvasom, hogy
" Ha táppénzre mész, a gyes-t mindenképpen mondd le, vagy add át az apukának, nagyszülőnek, mert gyes mellett igen kevés táppénzt kapnál, és nagyon rövid ideig."
Jogszabályi hátterét a minimálbérnek nem találom, arra vonatkozóan, hogy a táppénzt GYES mellett annyi ideig folyósítják ameddig biztosított volt valaki azt igen.
Bruttó fizetésem tavaly 145.000, idén 150.000 Ft.
Vajon Én mennyi táppénzt fogok kapni? És a GYED mi alapján lesz számolható?
Válaszát előre is köszönöm!
VZS

kaiserika:

„ha a gyes-t igénylem, ez idő alatt nem kell fizetés nélküli szabadságot kérnem 3éve koráig? (csak a gyed lejártáig igényelhetem)?”

A fizetés nélküli szabi a gyermek 3 éves koráig jár. Formailag ugyan kérni kellene, de igazából egyértelmű a helyzet.

„A felgyülemlett szabadságokat és a gyerekek után járó szabadságokat szeretném tudni mennyi, ezeket mikor, hogyan lehet kivenni.”

Az első babával 2007.01.01 - 2008.07.05. időszakra jár szabadság, 2007. évre 22 nap, 2008. évre 12 nap (az évi 23 nap időarányos része) + 2 és 1 nap pótszabi a gyermek után.

A második babánál 2009.01.20 - 2010.06.02. időszakra jár a szabi, 2009. évre 22 nap, 2010. évre 10 nap (24 nap időarányos része) + 4 és 2 nap pótszabi.

Ez összesen 66 nap + 9 nap pótszabadság.

2010.12.18-ától munkavégzési kötelezettséged van, ettől a naptól kötelezően ki kell adniuk az előző időszakokról bentmaradt szabadságokat. De ez nem lesz elég jövő év szeptemberéig, így érdemes lenne a kisebb gyerkőcöt már most beíratni a bölcsődébe, mondjuk 2011. január 1-jétől. A szabadságok miatt pedig lenne egy-két hónapod a beszoktatásra. (Arra számíts, hogy több hónapos várólista van szinte mindenhol, ezért érdemes előre gondolkodni)

Babika3:

„Azt gondoltam, hogy a GYED lejártával visszajelentkezem munkába és kiveszek néhány nap szabadságot, ezután táppénzre vetetem magam (állapotom, korom alapján ez nem lenne akadály).”

A szabadság kikérésével semmi gond nincs, törvény szerint ki is kell hogy adják. Sőt, ha időközben volt bérfejlesztés a cégnél, akkor annak megfelelően emelniük kell a te béredet is, és a szabit már az alapján fogják fizetni.

A táppénzt viszont már érdemes meggondolni, mert a táppénz ugyan nem számít bele a TGYÁS/GYEd alapjába (nem húzza le), de az első 15 munkanapra fizetett 70%-os bér viszont igen.

Ha a "relatív magas" bér kb. 240-250 ezer forint, vagy még több, akkor jó a táppénz, mert a betegszabadságos bér kb. bruttó 170 ezer forint lenne, ez magasabb a minimálbér kétszeresénél (számolni kell azzal is, hogy a GYED-et 2011-ben fogod igényelni, és ki tudja, hogy akkor mennyi lesz a min.bér, tehát érdemes rászámolni egy kicsit).
A táppénz (bruttó) összege pedig max. a minimálbér 4-szerese lehet.

„Tehát hány napot kell szabadságon töltenem (kb.) és kell e közben GYES-t igényelnem, hogy nehogy felmondjanak?”

Ha táppénzre mész, a gyes-t mindenképpen mondd le, vagy add át az apukának, nagyszülőnek, mert gyes mellett igen kevés táppénzt kapnál, és nagyon rövid ideig.
A terhességed okán mindenképpen védelmet élvezel.

Abacska:
„
Ez azt jelenti, hogy 2. szülésemkor meglesz az elmúlt 2 évben a 365 nap biztosítási időm?”

Igen, az meglesz, mert beleszámít a GYED, TGYÁS, GYES is.

„Kérdésem továbbá, hogyan járnék jobban anyagilag, illetve a következő két lehetőség közül melyiket lenne célszerűbb választanom, mennyi lenne a Tgyás-om és Gyed-em az alábbi esetekben?”

TGYÁS:

• Ha rögtön táppénzre mész, akkor az első 15 munkanapra betegszabadság jár, mely a bruttó bér 70%-a, és ez lesz a TGYÁS alapja, azaz 350 eFt x 70%= 245 eFt, így a TGYÁS bruttó összege kb. 171.500,-Ft lenne, de mivel nem lesz 180 bérezett napod, ezért max. a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet, azaz 102.900,-Ft.
• Ha nem mész táppénzre, akár kiveszed a szabikat, akár nem, a TGYÁS összege szintén a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet, mert nincs 180 bérezett napod.

GYED:

Mivel sehogyan sem lesz 180 bérezett napod a szülésig, és azért nem lesz, mert előtte GYED-en voltál, így az előző GYED alapjául vett összeget nézik most is (azaz a 350.000,-Ft-ot).

Fentiek alapján érdemes lenne táppénzre menni, mert az több lenne, mint a gyes összege (350.000,-Ft 60%-a csökkentve az szja-val). A gyes-t valóban át kell adni apukának, mert különben csak a minimálbér után kapnád a táppénzt, és igen kevés napig.
Azt viszont ne feledjétek, hogy ha apukának átadod a gyes-t, akkor ő lesz jogosult a gyermekápolási táppénz igénybevételére (te egyébként sem lennél, ha már saját jogon táppénzen vagy).

1. Főszabály szerint THGY-ra az jogosult, aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött idővel.

Biztosítás alatt a Tbj. 5.§-ban felsoroltakat kell érteni, amelyek közül a legáltalánosabb a munkaviszony, de biztosított az álláskeresési támogatásban részesülő nszemély is.

2. „kérdésem az lenne hogy így ha júli 27re vagyok kiírva és ehónap juni 28-tól júli 27-ig be lenneék jelentve minimálbérre,kapnám e a tgyást?”

Igen, ha a szülés napján munkaviszonyban áll és a 2009-es évet végigdolgozta, azaz a szülést megelőző 2 éven belül van (lesz) 365 nap biztosításban töltött ideje, úgy jogosult lesz THGY-ra.

3. Ha csak azért jelentik be, hogy jogosultságot szerezzen a magasabb összegű készpénzellátásra és ténylegesen nem dolgozik, úgy az joggal (munka és társadalombiztosítási joggal) való visszaélés.

Amennyiben a munkajogot a felek (munkáltató és a munkavállaló)nem rendeltetésszerűen gyakorolják és ez kiderül, illetve hatósági ellenőrzés során bizonyítható, úgy a REP, illetve az APEH a Tbj-ben kapott felhatalmazás alapján utólag is jogosult a biztosítási jogviszony törlésére.

4. Ezzel kapcsolatban részlet egy korábbi hozzászólásomból:

A jogszabály nem tiltja, hogy valaki a rokonánál, ismerősénél, családtagjánál (férjénél, apósánál, testvérénél stb.) dolgozzon.

Az elmúlt években azonban miután tömeges méreteket öltött a „pár napos” bejelentést követően benyújtott, időnként akár kiemelkedően magas bért is tartalmazó THGY igény az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztálya, illetve a REP-ek Ellenőrzési Osztályai kiemelten kezdték kezelni és ellenőrizni ezeket az úgynevezett "szívességi bejelentés" gyanús ügyeket, ezért előfordulhat, hogy a REP (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Pénzbeli Ellátási Osztálya az igény elbírálása során esetedben is felkéri a REP Ellenőrzési Osztályát arra, hogy a munkáltatónál tartson átfogó, vagy cél ellenőrzést és vizsgálják, hogy a munkát felvetted-e, ténylegesen dolgoztál-e?

Ezt a REP a Tbj-ben (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény) és az Eb. (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.) törvényekben kapott felhatalmazás alapján, a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.) törvény szerint eljárva megteheti.

Arra a kérdésre keresik a választ, hogy a felek (azaz te és a rokon, vagy ismerős vállalkozó) munkajogot rendeltetésszerűen használták-e, vagy csak szívességből, kizárólag a magasabb összegű készpénzellátás megszerzése érdekében történt a munkaszerződés megkötése, majd a bejelentés, illetve hogy történt e jogsértés, vagy joggal való visszaélés?

Ennek keretében –többek között- vizsgálni fogják a többi, hasonló munkakörű dolgozó bérét. Feltesznek olyan kérdéseket, hogy mi indokolta a Te "nagyon magas" béredet, miközben a többi, hasonló munkakörben és régebben ott dolgozó alkalmazott csak a minimálbért keresi; így hogy valósul meg a Munka Törvénykönyvében (1992. évi. XXII. törvény) található egyenlő munkáért egyenlő bér elve (feltűnő az is, ha a vállalkozásban legnagyobb terhet viselő vállalkozó is csak minimálbéren van bejelentve, miközben Te, mint pár napja tapasztalatlanul, esetleg kezdőként ott dolgozó „egyszerű alkalmazott” ennek többszörösét pl. 150.000Ft/hó keresed), ha eddig ezen vállalkozónak nem volt alkalmazottja mi indokolta a felvételedet, ha elmész szülni felvett-e helyetted valakit „erre a nagyon fontos feladatra”, az mennyit keres....... stb. A terhesen, pár napra történő foglalkoztatás felvet-e magzatvédelmi aggályokat? Azt az adott munkát 8-9 hónapos terhesen el lehet-e látni? (Ilyen esetekben nem szerencsés, ha az orvosi dokumentációkból kiderül, hogy veszélyeztetett terhes vagy és úgy áltál munkába, vagy ha olyan munkakör van megjelölve a munkaszerződésben, amit terhesen nyilvánvalóan nem lehet végezni….)

Az ellenőrzés keretén belül vizsgálják (vizsgálhatják), hogy a foglalkoztató az elmúlt 5 évben eleget tett-e - saját maga és az esetleges dolgozói után- a járulékfizetési kötelezettségének, mindenkit határidőben bejelentett-e, az előírásoknak megfelelően vezeti-e az előírt nyilvántartásokat stb.?

Ha hiányosságot találnak és szükséges határozatot hoznak, köteleznek, ha az jogilag megalapozott bírságolnak, a hatáskörükbe nem tartozó hiányosságok esetén gyakorolják a szignalizációt (Ket.94.§.), azaz értesítik a feltárt hiányosságokról a hatáskörrel rendelkező többi közigazgatási szervet pl. APEH, Munkaügyi Felügyelőség, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, ÁNTSZ, Nyugdíjigazgatóság, Jegyző stb.

Tanács: Ha mégis ezt választod/választjátok ezekre a kérdésekre (és sok hasonlóra) készüljetek fel, legyen több olyan tanú aki igazolja, hogy azt az adott munkát amire felvettek azt Te tényleg végezted, az se baj, ha van olyan okmány, ami ezt minden kétséget kizáróan igazolja (pl. ha bolti eladóként dolgoztál akkor jó ha van erről az időről általad eladóként kiállított ÁFÁ-s számla, általad aláírt beszállítói okmányok... stb. Persze ha ezt bizonyítékként jelölitek meg előfordulhat, hogy az egész tömböt végignézik és ha abban jogsértő hiányosságot találnak további szükséges intézkedés megtétele céljából természetesen értesítik az állami adóhatóságot…)

A hatósági eljárás során meghallgathatják a munkatársaidat, illetve minden olyan személyt, akinek a tanúvallomása a döntés szempontjából releváns lehet. (Lásd Ket. 50.§., azaz a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni…. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt…53.§. az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható….56.§. A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhető el, azaz megnézhetik, hogy hol dolgoztál.

Ennek keretében megnézik, hogy ha pl. ügyintézőként voltál foglalkoztatva van-e abban az irodában pl. annyi íróasztal, illetve számítógép ahány személynek ott dolgozni kell, illetve a látottakat összevetik a tanúk tanúvallomásaival… A tanúk ha lehet ne legyenek rokonok, hogy ne lehessen őket elfogultsággal vádolni és erre hivatkozva nehogy figyelmen kívül hagyják a tanúvallomásukat.

Hangsúlyozom a jog a családtagnál, ismerősnél stb. történő foglalkoztatást nem tiltja, de a joggal való visszaélést, a munkajog nem rendeltetésszerű használatát, az adó (és TB.) csalást igen, tehát a ha "csak" bejelentenek, de nem dolgozol azt nagyon nem javasolom.

5.Bővebb tájékoztatást a REP PEEO Osztályvezetőjétől lehet kérni.

Üdv. :)

Üdvözlöm!
Egy kis segítségre lenne szükségem.a történetem a következő.22 éves vagyok 18 éves korom óta dolgozom...folyamatos biztosításom volt.a 2009 es évet is végigdolgoztam,amiben 3 hónap munkanélküli volt.2010 január 1-el elküldtek a munkahelyemről próbaidő alatt a terhességre hivatkozva.mivel semmi pénzt nem kaptam volna nappali tagozatos iskolába iratkoztam be ahol édesapám halála miatt árvasági ellátásban részesültem.A minap voltam az OEP-ban érdeklődni a biztosításról ahol tájékoztattak,hogy a nappali tagozatos iskola biztosítása alapján nem részesülök gyedben ill tgyásban..Azt tanácsolták,hogy menjek a munkanélküliben ahol megnézték hogy mivel tavaly kimerítettem a munkanélkülimet tavaly nem tudnak állományba venni.Ők azt tanácsolták hogy keressek valakit aki be tudnak jelentene...mivel a tgyást egy hónappal előtte lehet kérni elég lenne pár napra biztositott lennem a szülés előtt egy hónappal.A kérdésem az lenne hogy így ha júli 27re vagyok kiírva és ehónap juni 28-tól júli 27-ig be lenneék jelentve minimálbérre,kapnám e a tgyást?Mert ugye az oepban ezt mondták.
Köszönöm előre is válaszát.
Szabó Szilvia

Tisztelt Szakértő!
Az alábbi témában szeretném sürgős segítségét kérni!
1999 óta dolgozom jelenlegi mh-emen (fizetésem br. 350eFt) és 2007. decemberében született első gyermekem. Eztuán Tgyás, Gyed, jelenleg pedig Gyes-en vagyok.
2010. december elejére várom második gyermekemet. Ez azt jelenti, hogy 2. szülésemkor meglesz az elmúlt 2 évben a 365 nap biztosítási időm?
Kérdésem továbbá, hogyan járnék jobban anyagilag, illetve a következő két lehetőség közül melyiket lenne célszerűbb választanom, mennyi lenne a Tgyás-om és Gyed-em az alábbi esetekben?

• Július 1-től kivenni az eddig felgyülemlett szabadságaimat (kb. 60 nap), majd táppénz a szülésig (dolgozni nem tudok visszamenni, mert veszélyeztetett vagyok).
• Július 1-től betegszabadság, majd táppénz (így megmaradna az összes szabadságom)

Ha jól tudom, akkor táppénzre menetelem előtt férjemnek kellene igényelnie a Gyest, különben a minimálbér lenne a táppénzem alapja. Ez így van? Ugyanez igaz a szabdaságom és betegszabadságom alatt is vagy azok más besorolásba esnek?
Amennyiben mindkét fenti esetben ugyanannyi lenne a Tgyás-om és Gyed-em, akkor nem venném ki a szabadságaimat, mert az még jól fog jönni később is.
Mihamarabbi válaszukat előre is köszönöm!!
Üdvözlettel,
Abacska

Kedves Szakértő,

Jelenleg Gyed-en vagyok második gyermekemmel Júl 30.-ig

3. gyermekem születési ideje várhatóan október vége fele lesz.

Kérdésem: Hogyan mehetek táppénzre és mire kell figyelnem hogy ne mondjanak fel közben?

Azt gondoltam, hogy a GYED lejártával visszajelentkezem munkába és kiveszek néhány nap szabadságot, ezután táppénzre vetetem magam (állapotom, korom alapján ez nem lenne akadály).

Annyit sikerült már itt a fórumom kisilabizálnom, hogy a táppénz alapja a minimálbér kétszerese lenne nálam.
Magas ( relatíve) fizetésem volt, és a az első és második gyerek közt dolgoztam 180 napot, de ezt most nem tehettem meg. Mivel azt mondták mindegy, hogy Gyed-en vagyok vagy Táppénzen ( mert a kettő nálam kb. egyforma lenne) ezért maradtam GYED-en de a következő 3 hónapot már táppénzen lennék, mert az azért csak több mint a GYES.

Tehát hány napot kell szabadságon töltenem (kb.) és kell e közben GYES-t igényelnem, hogy nehogy felmondjanak?
Vagy most már a 2. gyermek 3 éves koráig elvileg védett vagyok??? Mire fell figyelnem hogy ne járjak rosszul?

A legjobban azt szeretném, ha őszinte lehetnék a munkáltatómmal, de annyi kismamát elengedtek mostanság a cégtől gazdasági és mindenféle mondvacsinált okkal, hogy szeretném biztonságban tudni magunkat.

Köszönettel:
Anyuci

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem az lenne, mit kell tennem, vagy mire számíthatok:
1977-ben születtem, 2005.06.27.-én helyezkedtem el a jelenlegi munkahelyemen,
2006.11.01 - 2007.01.18-ig táppénzen voltam (2006 évben minden szabadságom kivettem)
2007.01.19.-én született kisfiam, igénybe vettem minden jogosultságot:
tgyás 2007.07.05.-ig kaptam, majd
gyed-et 2007.07.06.-2009.01.19.-ig,
2008.12.17.-én született meg a kislányom vele is igénybe vettem eddig mindent
tgyás 2009.01.20.-2009.06.02.-ig, majd
gyed-et 2009.06.03.-ától igénylem 2010.12.17.-ig fogom kapni,ekkor igénylem meg a gyest (ez idő alatt fizetés nélküli szabadságon vagyok)
ha a gyes-t igénylem, ez idő alatt nem kell fizetés nélküli szabadságot kérnem 3éve koráig? (csak a gyed lejártáig igényelhetem)?
Szeretnék itthon maradni 3 éves koráig, de mivel 2011.12.17.-én tölti a 3.évét nem tudom csak következő év szeptemberében óvodába íratni, (mivel be kell töltenie, hogy felvegyék (ez 2012.09.01.) amikor felveszik az oviba), ami azt jelenti, hogy már majdnem 4 éves lesz.
A felgyülemlett szabadságokat és a gyerekek után járó szabadságokat szeretném tudni mennyi, ezeket mikor, hogyan lehet kivenni.
A másik dolog, hogy a cég elköltözött másik telephelyre, amit én nem tudok megközelíteni tömegközlekedéssel,( egy autópálya mellé költözik) ilyenkor mi a teendő, a cég cégautót, buszt stb. nem biztosít. Felmondanom nem igazán lenne célszerű? A lakhelyemhez közel szeretnék dolgozni, mert a férjem sokat dolgozik külföldön, így nehéz beosztani az oviba járást és hogy ki menjen értük.
Mi lenne a megoldás Ön szerint?
Köszönettel,
Erika

Erre a problémára itt nem fogsz megoldást találni.

Tisztelt Szakértők!Szeretnék érdeklődni hogy , én nem gyedre mentem a munkahelyem után hanem gyesre mert 100 ft-tal lett volna csak több a gyedem . Ezért 3 éven keresztül gyesen voltam, most fog lejárni jövő hónapba és nem tudom mit kaphatnék vagy mit csináljak addig míg a gyermekemet óvodába nem tudom rakni.Az 3 hónap.Nem tudom kire hagyni csak az óvoda jöhet szóba.Ilyen esetbe hová fordulhatnék????
Mihamarabbi válaszukat előre is köszönöm!
Móni

jonasancsa:

Mivel aláírtad a határozott időre szóló kinevezést, így az 2011. márc. 5-én lejár, és ha nem hosszabbítják meg, akkor a szülés napján valószínűleg már nem lesz munkaviszonyod.

agi77:

180 naptári nap...

Tisztelt Szakértők!
Sürgős segítséget kérek!

Tanár vagyok, határozatlan idejű kinevezéssel az 1. gyermekem megszületése előtt 12 évet dolgoztam.

2008. 03.5-én megszületett a fiam. Vele a GYED lejárt 2010. 03.5-én. Azóta GYES-t kapok, de 2010. 03. 06-tól szabadságot is fizet az iskola( erről papírom nincs, csak a fiz. szelvény!).Azt mondták, csináljam így, ezzel jobban járok.

A szabadság lejár 2010. július 20-án. Alá kellett írnom egy határozott időre szóló kinevezést 2010. július 20-tól 2011.március 5-ig, a GYES-lejártáig.

Most úgy döntöttünk a férjemmel, jöhetne a 2. baba, mégsem mennék vissza dolgozni szept. 1-jén, hanem táppénzre, amint nyilvánvaló a terhesség.( Az elsővel veszélyeztetett lettem és koraszülött is lett.)

Miből számolnák nekem a TGYÁS-t és a következő GYEDet így?!
Egyáltalán tiszta ez az egész, amit eddig csináltak?
Attól félek, hogy a minimálbér 70%-ból számított gyedet kaphatok, vagy még így arra sem vagyok jogosult?

Mihamarabbi válaszukat előre is köszönöm!!
Anikó

Kedves Szakértők!

A Tgyás igénybevételéhez szükséges 180 bérezett napba ugye nem számítanak bele a szombat, vasárnapok, ha nem történik munkavégzés ezeken?
A választ előre is köszönöm!

Nagyon szépen köszönöm nandy!

Köszi nandy!

Kiegészítés: táppénz viszont nem fog járni, mert a másik munkakörben keresőtevékenységet folytatsz.

solga:

Igen, lehetséges, mivel a keresőképtelenséget általában az adott munkakör ismeretében dönti el az orvos. Azaz elképzelhető, hogy az egyik munkakört betegség miatt nem tudod ellátni, de a másikat igen (bár ritka eset...).

Katóca:

A határozott idejű szerződés automatikusan lejár az adott napon.
Ha a munkáltató nem szeretné meghosszabbítani, vagy újat kötni, még indokolnia sem kell.
(Az sem releváns, hogy esetleg gyes alatt vagy után szűnt meg...)

Nagyon szépen köszönöm Anne01 :)!