GYED,GYES, táppénz

Tisztelt Hozzáértők!

Munkaviszonyom 2009.12.31-én megszünt. Körzeti orvosomnál december hónapban többször is megfordultam (sok éve létező)gerincproblémámmal. Utóljára december 30-án jártam ott, ezt megelőzően, még decemberben rendelőintézetbe utalt kivizsgálára(, ahova január 12-re kaptam időpontot).
Jöttek az ünnepek, állapotom sürgősségi ellátást nem igényelt, viszont romlott, de csak az első rendelési napon, azaz 2010. január 4-én jelenhettem meg orvosomnál, aki aznappal táppénzre is vett (ő is rendben találta a dolgot, "TAJ-számom zöld volt"). Akkor még én is úgy tudtam, hogy a passzív táppénz szempontjából az első három munkanap számít, s mivel az első munkanapon jelentem meg, ezért a készült igazolást a TB könyvecskémmel elpostáztam a munkáltatómnak, aki válaszában természetesn azzal keresett meg, hogy ezt a téppénzt el kell utasítania a lejárt idő miatt.
Kérdésem az lenne, hogy: ilyen esetben nyújt-e lehetőséget a szabályozás a háziorvosnak, OEP-nek, vagy valakinek, hogy helyzetemnek ezt az ellentmondásosságát utólag orvosolja, amikor is alkalmam nem lett volna 3 naptári napon belül jelentkezni orvosomnál, és nem volt ismeretem afelől, hogy jelentőséggel bírnak azok a jelentkezésre alkalmatlan ünnepnapok is, amikor állapotom már indokolta volna (mert ha közben tudtam volna jelentkezni, én jelentkeztem volna korábban)?

Türelmüket, válaszokatt előre is köszönöm!

Korni,

A minimálbér kétszerese akkor lesz alap, ha legalább ennyivel leszel bejelentve. Ha kevesebbel, akkor nyilván a kevesebb bér lesz az alap.

Korni,

Ha megszakítod a biztosításod, akkor a megszakítást követő béredet fogják figyelembe venni, és mivel az új jogviszonyban nem lesz 180 vagy 365 napi jövedelmed, a minimálbér kétszerese lesz az alap.

riccci,

1. A szerződés szerinti béred a munkaszerződésedben rögzített bér.
2 A mostani gyededet az igénylés időpontját megelőző év átlagkeresete alapján számolták.
3. Szerződés szerinti bér és szabadságra kapott bér között gyakorlatilag semmi különbség nincs. A szabadságod a szerződés szerinti bér alapján számolják, de nem olvastad el a mondat második felét: max. a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Ha szabadságodból nem jön össze 180 bérezett nap (nyilván nem), akkor a minimálbér kétszerese lesz tgyás, gyed alapja. Ennek, a te béred esetén leginkább a tgyásnál van jelentősége.
4. A 365 nap előzetes biztosítási időt jelent. Ebbe beleszámít táppénz, tgyás, gyed, munkaviszony stb. ideje. Vagyis nálad bőven megvan.

Üdvözlet!
Kérdésem a következő lenne:10 éves munkaviszonnyal rendelkezem.Minimálbérre vagyok bejelentve.Gyermekvállalás van betervezve,és a munkahelyi viszonyokra való tekintettel,amint teherbe esek,táppénzre szeretnék menni.Így mennyi gyedet,gyest kapnék,melyikkel járnék jobban.Ha elmegyek munkanélkülire/esetleg létszámleépítés miatt/,úgy mennyit,és mit kapnék?

Tisztelt Tanácsadók!
Segítségüket szeretném kérni. Sokat olvastam a témakörben ,de a saját esetemre nem találtam a válaszokat, ill. nem egyértelműek.

Első gyermekünk 2008. jan. 12.-én született. A terhesség alatt dolgoztam, főállású közalkalmazottként bruttó 133.000 Ft-ért, csak a terhesség utolsó két hónapjában (2007. nov. és dec.) mentem táppénzre. (A terhesség előtt folyamatos 6 év munkaviszonyom volt ugyanebben a státuszban.)
Az első gyerekre kapott GYED így netto 72.000 Ft lett.
A szülés óta folyamatosan GYED-en, ill. 2010. jan. 12. óta GYES-en vagyok, nem mentem vissza dolgozni.

A második gyerekre kapott GYED hogyan alakul:

1. ha a GYES alatt születik (2011. jan.12-ig)? Igaz, hogy ebben az esetben a fizetésem lesz ismét a GYED alapja?
2. ha a GYES után születik miből számolják esetemben a GYED-et és 2 évig jogosult vagyok-e rá?

Bármelyik verzió is lesz, a magasabb GYED-összeghez kedvezőbb-e, ha táppénzre megyek a várandósság alatt vagy maradjak tovább GYES-en?

Köszönöm a választ, további jó munkát kívánok:
tombercsi

Még lenne egy kérdésem: Lehet gyes mellett 2 állásom?

Tisztelt Szakértő!

Azt szeretném megkérdezni, hogy elküldhetnek-e gyes mellett a próbaidő alatt?
Köszönöm!

sziasztok.

azt szeretném megtudni

február 12 én lejár a gyedem,gyesen leszek.
de sajnos a házzasságom tönkrement,és albérletbe költözöm 2 gyerekkel.és a gyes-családi igen kevés a megélhetésre albérlet melett.
a munkéltatómnak szóltam február 15 től kiszeretném venni a 35 nap szabadságomat,és utánna visszamennék dolgozni.bölcsödét is elintéztem,holnap kell visszahívnom őket.
mi van akkor ha nem adják ki a szabadságaimat??köszönöm.hogyan is műkösik ez.?

Kedves Anne01!

Köszönöm a választ, de valamit még nem értek.
Ha mégis sikerül bejelentetni magam, és bizonyítani tudom, hogy VALÓBAN VÉGZEK MUNKÁT, nem csak szerződés szerint, (merthogy erre készülök)akkor a szerződés szerinti bérem után kapok majd Gyedet, vagy a tavalyi év fél minimáélbéres fizetése után? Mert az alapelv, ha jól értem, hogy a szülést megelőző naptári évből számítják. De akkor hogy jön ide a szerződés szerinti bér (ami nálam ugye megoldást jelentene.)?
Bocs, hogy értetlenkedem, de tényleg nagyon nem mindegy a családomnak.

Előre is köszönöm, újra

„Itt az a kérdés, hogy van -e még munkaviszonyod. Ha van és gyedbe szülsz, tgyás és gyed alapja a szerződés szerinti béred lesz. Ha a szabadságod kiveszed, akkor a szabadságra kapott bér, de max. a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Táppénz csak akkor javasolt, ha elég magas béred van.”

Kedves anne01!

Köszönöm a válaszod, amihez még az a kérdésem támadt, hogy a szerződés szerinti bérem, az a munkaszerződésben leírt bruttó 200ezer forint, ugye? A mostani GYED-emet és TGYÁS-omat is eszerint számolták, vagy a kapott bér alapján? Illetve azt nem értem, mi a különbség a "szerződés szerinti bér" és a "szabadságra kapott bér" között? Hogyan járok jobban, ha visszamegyek közben szabira, vagy sem? Illetve, ha kiveszem a szabadságot, akkor már nem GYED-ből megyek szülni és akkor érvényes rám az új változás, miszerint minimum 365 nap biztosítás kell? Mert az már biztos nem lesz meg.
A munkaviszonyom továbbra is megvan.

Válaszod előre is köszönöm!

Tisztel Hölgyem ,Uram!!!

Szeretném megköszönni válaszát,miszerint nem vagyok jogosult továbbá a szociális járulékomra.

Tisztelettel Anduska

anduska:

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

1. az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti – az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű – ápolási díjat;

ab) a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiz­tosítási nyugellátásról szóló törvény alapján járó nyugellátást, illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát;

2. olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;
3. előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

4. § (1) E törvény alkalmazásában

9. rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

Családi pótléknál nincs ilyen megkötés.

riccci,

Itt az a kérdés, hogy van -e még munkaviszonyod. Ha van és gyedbe szülsz, tgyás és gyed alapja a szerződés szerinti béred lesz. Ha a szabadságod kiveszed, akkor a szabadságra kapott bér, de max. a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja. Táppénz csak akkor javasolt, ha elég magas béred van.

Korni,

Ha április 30-ig szülsz 180 nap előzetes biztosítási időt fognak kérni, ha azután, akkor 365 napot. Tgyás és gyed is járni fog, de valószínűleg gyest fognak javasolni, mivel 4 órás minimálbér alapján számolt ellátásoknál még az is jobb.
A REP-nél nem találják majd életszerűnek azt, hogy a terhességed utolsó hónapjaiban jutottál álláshoz, így ellenőrzésre számíthatsz, ha erre készülsz. Olvass vissza egy kicsit és keresd meg Dödölle válaszát a szívességi bejelentésekről.

Kedves Dödölle!

Köszönöm szépen a gyors választ!

Üdvözlettel: natina

natina 2010.01.20. 12:41

316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdés a) pontjában és 5. számú melléklete 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § A rendelet hatálya a költségvetési szervekre és a velük

1. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.),
2. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.),
3. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.),
4. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.),
5. az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.),
6. az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.),
7. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) Harmadik Része XII. fejezete, valamint
8. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a

szerinti jogviszonyban állókra terjed ki, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott).

2. § (1) A foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésre 2010. január és március hónapra járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján a (2)-(6) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti két illetményfizetési időpontban bruttó 49 000-49 000 forint eseti kereset-kiegészítésre jogosult az a foglalkoztatott, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

1. havi bruttó illetménye 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén nem haladja meg a 340 000 forintot, továbbá
2. 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén költségvetési szervvel teljes munkaidős jogviszonyban áll, továbbá
3. a jogviszonya költségvetési szervvel 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között folyamatosan fennállt, ideértve azt az esetet is, ha az 1. § szerinti több jogviszonya állt fenn 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között egymást követően, megszakítás nélkül, továbbá

d) a jogviszonya 2009. október 1-je és 2010. január 1-je, illetve 2009. december 1-je és 2010. március 1-je között nem szünetelt 45 napnál hosszabb ideig, ide nem értve a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti jogviszony szünetelés időtartamát.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseti kereset-kiegészítés arányos részére jogosult a (2) bekezdés a), b) és d) pontjának megfelelő foglalkoztatott, akinek költségvetési szervnél folyamatosan fennálló egy - vagy a (2) bekezdés c) pontja szerinti több - jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított jogviszony napokban meghatározott időtartama és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(4) Ha a foglalkoztatott jogviszonyának a (2) bekezdés c) pontja szerinti időtartama - a rendes szabadság, valamint a szülési szabadság miatti szünetelések nélkül - összesen 45 napnál hosszabb ideig szünetelt, akkor a foglalkoztatott az eseti kereset-kiegészítésnek a munkavégzés időtartamával arányos részére jogosult. Az arányszámot a 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig számított, a jogviszony szüneteléssel nem érintett napjainak száma és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya 2009. október 1-jét, illetve 2009. december 1-jét követően keletkezett, vagy ezen időpontoktól kezdődően nem állt fenn megszakítás nélkül 2010. január 1-jéig, illetve 2010. március 1-jéig, és ezen időtartam alatt a jogviszony részben szünetelt, akkor a szüneteléssel kapcsolatos jogosultság megállapítása során a 45 nap arányos részét kell figyelembe venni. Az arányszámot a jogviszony napokban kifejezett hossza és a 93, illetve 91 nap hányadosaként kell meghatározni.
(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti összeg munkaidővel arányos részére jogosult a 2010. január 1-jén, illetve 2010. március 1-jén részmunkaidőben foglalkoztatott személy, ha a munkakörében irányadó teljes munkaidőre átszámított havi bruttó illetménye nem haladja meg a 340 000 forintot.
3. § (1) A 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni:

1. a Kjt. 66., 66/A., illetve 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,
2. a Ktv. 42. § (2) bekezdése szerinti - a 43. § (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,
3. a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,
4. a Hjt. 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,
5. az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti - a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,
6. az Üsztv. 46/C., 81/C., illetve 90/A. §-a szerinti - a 81/G. § (2) bekezdése és a 90/E. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,
7. az Mt. Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,
8. a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat.

(2) Az eseti kereset-kiegészítés a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban munkaviszonyból származó nem rendszeres kereseti elemként a kereset részét képezi.

4. § (1) A központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék, illetve 5. számú mellékletének 19. pontja szerinti előirányzat terhére az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás)

1. a (3)-(4) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), valamint
2. a (3) bekezdés szerinti kivétellel helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat)

részére az e rendelet alapján járó eseti kereset-kiegészítés és annak járulékai kifizetéséhez.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzatot megillető támogatásról az Oktatási és Kulturális Minisztérium szolgáltat adatot.
(3) Az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek esetében az eseti kereset-kiegészítés fedezetét elkülönítetten kell biztosítani az E. Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül a Célelőirányzatok jogcímen.
(4) A központi költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után.
(5) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítésére, illetve a 8. § szerinti célra használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.
5. § (1) A központi költségvetési szerveknél - ide nem értve a 4. § (4) bekezdése szerinti foglalkoztatottakat, költségvetési szerveket - a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő - a Pénzügyminisztérium által január hónapban felmért - összeg alapján történik.
(2) Az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő központi költségvetési szervek esetében a Pénzügyminisztérium az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) részére a megállapított és a 7. § (1) bekezdés szerint két részletben utalványozandó támogatás összegéről legkésőbb 2010. január 29-ig adatot szolgáltat.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott kivétellel a támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik. A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatási szerződést köt az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat megillető eseti kereset-kiegészítés támogatásáról.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2010. április 30-ig el kell számolni, mely intézkedést a pénzügyminiszter készíti elő. A (2) bekezdés szerinti költségvetési szervek esetében a Pénzügyminisztérium 2010. május 20-ig tájékoztatja az elszámolás eredményéről az OEP-et.
6. § (1) A központosított illetményszámfejtést nem igénylő helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében

1. az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 15/B. 2.5. számú adatlapján,
2. a helyi önkormányzatok a nem az a) pont hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozóan az Ámr. 15. számú mellékletének 15/A 2.5. számú adatlapján

2010. január 26-ig, illetve március 26-ig szolgáltatnak információt az eseti kereset-kiegészítés számításához.
(2) Az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére - ide nem értve az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó költségvetési szerveket - legkésőbb 2010. február 1-jén, illetve legkésőbb 2010. április 1-jén előlegként folyósítja az eseti kereset-kiegészítés foglalkoztatottakat megillető nettó összegét.
(3) A helyi önkormányzat - a (6) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a költségvetési szervek számára a foglalkoztatottaknak járó eseti kereset-kiegészítés nettó összegét a 2010. január, illetve március hónapra járó rendszeres személyi juttatás kifizetésének napjára biztosítja.
(4) A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a helyi önkormányzatok részére 2010. január 27-éig, illetve március 29-éig a (3) bekezdésben foglaltak végrehajtásához információt szolgáltat a melléklet szerint, továbbá adatot szolgáltat az Önkormányzati Minisztérium részére az Ámr. 15. számú melléklete 15/A 2.6. számú adatlapjának megfelelően.
(5) A (3) bekezdésben foglalt összegek a helyi önkormányzatok 2010. február, illetve április havi nettó finanszírozása keretében kerülnek elszámolásra.
(6) Az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az Önkormányzati Minisztérium az OEP részére a megállapított támogatás összegéről legkésőbb 2010. január 29-éig, illetve március 30-áig adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár - az Ámr. 15. számú melléklete 15/B. 2.6. számú adatlapján alapuló - adatfeldolgozása alapján.
7. § (1) A Magyar Államkincstár az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére az OEP utalványozása alapján legkésőbb 2010. február 3-án, illetve legkésőbb 2010. április 2-án folyósítja az eseti kereset-kiegészítéssel összefüggő támogatás összegét.
(2) Az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek esetében a jogosulatlanul igénybe vett támogatást az E. Alap részére vissza kell téríteni legkésőbb 2010. június 15-éig.
(3) Az OEP az 5. § (4) bekezdés szerinti elszámolás eredménye alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő központi költségvetési szervek visszatérítési kötelezettségét az esedékes havi finanszírozás elszámolása során érvényesíti.
(4) Amennyiben az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szerv a nem jogszerűen igénybe vett támogatást a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem téríti vissza, az őt meg nem illető támogatásnak a bankszámláján történt jóváírás napjától a visszatérítés napjáig számított, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő pótlékkal növelt összegét haladéktalanul köteles az E. Alap részére visszatéríteni.
8. § (1) A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi kereset-kiegészítéséről szóló 6/2009. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) alapján december hónapra járó kereset-kiegészítés fedezetét (a továbbiakban: a 2009. évi havi kereset-kiegészítéshez kapcsolódó támogatás) a központi költségvetés - az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek esetében is - a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (1) bekezdésben megjelölt céltartalék, illetve 5. számú mellékletének 19. pontja terhére biztosítja.
(2) A támogatás az R.-ben foglalt feltételek szerint igényelhető a központi költségvetési szervek esetében a Pénzügyminisztérium által 2010 januárjában végrehajtandó felméréssel egyidejűleg.
(3) A központi költségvetési szervnek a 2009. évi havi kereset-kiegészítéshez kapcsolódó támogatással 2010. április 30-ig el kell számolni.
(4) A helyi önkormányzatok esetében az R.-ben foglalt feltételek szerint megállapított, a 2009. évi havi kereset-kiegészítéshez kapcsolódó támogatás folyósítására az R. 5. §-át kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az előleget a Magyar Államkincstár a 2010. év első munkanapján folyósítja.
9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1-7. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet 2011. december 31-én hatályát veszti.
Melléklet a 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Az lenne a kérdésem, hogy alkalmi munkával jár-e a táppénz ha felvesz az orvos?

Dinka 2010.01.20. 09:17

Táppénz csak annak jár aki biztosított és a 2%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett.

Tekintettel arra, hogy az alkalmi munkavállaló nem biztosított, továbbá mivel a közteherjegy a fenti járulékot nem tartalmazza az alkalmi munkavállaló az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, igy pl. táppénzre nem jogosult.

Bővebben lásd a Tbj. és az Ebtv. vonatkozó szakaszait.

Üdv.

Kedves Szakértők!

Azt szeretném megtudni, hogy nekem jár-e a 98.000 Ft-os bérkiegészítés 2010-ben, ha határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyom van, de 2010. február 6-ig GYED-en vagyok és február 7-től állok munkába. /Gyermekem 2008.02.06-án született./ A munkába állási szándékomról már decemberben írásban tájékoztattam a főnökömet (bár válasz még nem kaptam). Úgy tudom, januárban és áprilisban esedékes a bérkiegészítés kifizetése. Megkapom-e, ha igen akkor mennyit?

A másik kérdésem: Ha március 1-től felvennének egy másik munkahelyre, (szintén közalkalmazottként) akkor a munkáltatómat kérhetem a lemondási idő elengedésére? A helyettesítésem a cégnél meg van oldva, nagyon nem szúrnék ki velük szerintem. Viszont a felgyülemlett szabadságom kitart március 28-29-ig, ha jól számoltam. Tehát ebben az esetben mi a teendő, illetve milyen lehetőségeim vannak?

Válaszotokat előre is köszönöm!

natina

Tisztelt Hölgyem,Uram!!!

Sürgősen várom válaszát előző levelemre feltett kérdésemre sajnos még nem jött válasz.
Tehát leszázalékolt szociális járulékban részesülő kismamaként gyest illetve családi potlékot kaphatok e? illetve nyudijamat28.000-ft ellátásomat eleszik e vagy továbbra is kaphatom majd a gyes melett? ezek együü folyosithatóak e? mire vagyok igy leszázalékoltan jogosult?
rengeteg telefonom és utránajárásom során sem kaptam még vélaszt sehol.pl-ul A Magyar államkinmcstárban sem.

Előre is köszönettel

Tisztelt Szakértő!

Újra próbálkozom a kérdésemmel, amire még nem kaptam választ, hátha tud nekem segíteni.

2009. márciusában 180 munkanap (és 1 havi táppénz) után megszületett első gyermekem. Kaptam TGYÁS-t és azóta is GYED-en vagyok, jövedelmem alapján a maximum GYED-et kapom. Idén szeptemberben érkezik második gyermekem. Jogosult vagyok-e újra TGYÁS-ra és GYED-re? Vagy ehhez még szülés előtt vissza kéne mennem a GYED-ről, hogy kivegyem a szabadságomat és esetleg táppénzre menjek? Akkor eszerint a jövedelmem szerint számolnák az új GYED-et, nem pedig a mostani GYED-em alapján?
Vagy második gyermekemmel esetleg nem is vagyok jogosult GYED-re? Abban az esetben igénybe vehetem tovább az első gyermekem után még 2011 márciusig járó GYED-et?

Tisztelt Szakértő!

Újra próbálkozom a kérdésemmel, amire még nem kaptam választ, hátha tud nekem segíteni.

2009. márciusában 180 munkanap (és 1 havi táppénz) után megszületett első gyermekem. Kaptam TGYÁS-t és azóta is GYED-en vagyok, jövedelmem alapján a maximum GYED-et kapom. Idén szeptemberben érkezik második gyermekem. Jogosult vagyok-e újra TGYÁS-ra és GYED-re? Vagy ehhez még szülés előtt vissza kéne mennem a GYED-ről, hogy kivegyem a szabadságomat és esetleg táppénzre menjek? Akkor eszerint a jövedelmem szerint számolnák az új GYED-et, nem pedig a mostani GYED-em alapján?
Vagy második gyermekemmel esetleg nem is vagyok jogosult GYED-re? Abban az esetben igénybe vehetem tovább az első gyermekem után még 2011 márciusig járó GYED-et?

Tisztelt Hölgyem,Uram!!!

A segitségüket kérném. Mint kismama,és leszázalékolt járulékos,bejelentett állás nélkül,milyen járandóságok illetnek meg majd ha megszületett a babám? Ugy tudom a gyes alanyi jogon jár illetve a családi potlék? De mivel van a járulékom igy ezt elveszik e tőlem,vagy pedig a gyes illetve családi potlék melett számithatok továbbra is a nyugdijamra(illetve járulékomra aminek összege 28000.fT.)
Ha mégis elvennék tőlem a járulékot,akkor ebből az alig 40.ezer ft-ból nagyon nehézkesen leszünk. Tehát kérdésem,hogy ezeket együtt kaphatom e?

Előre is köszönettel válaszukért.

2008. márciusában született kisfiam. Gyedre nem voltam jogosult,Tgyást kaptam, annak lejárta óta Gyesen vagyok. 2009. április 1. óta 4 órában dolgozom, a minimálbér feléért. Második gyermekemet 2010. május 1-re várom. Kérdésem: ha megszületik április 30-ig, milyen ellátásokra számíthatok?
Ha mégsem, és 2010.május 1. után szülök, ez hogyan módosul?
Ha esetleg sikerül magasabb bérrel bejelentetni magam az utólsó 2-3 hónapra jelenlegi munkahelyemen, kapok Gyedet? Egy fórumon azt olvastam, ha ilyen esetben megszakítom a munkaviszonyomat 30 napnál hosszabb időre, és jobb fizetéssel elhelyezkedem, ha csak 2-3 hónapra is, jogosult leszek Gyedre, és alapja az aktuális bejelentett fizetésem lesz, nem pedig a 2009-ben bejelentett fél minimálbér.Ez igaz?

Előre is köszönöm az életmentő segítséget!!!

purciúr:

Valóban nem kell folyamatosnak lennie. De ha csak 365 nap biztosításod lesz, akkor annyi időre jár a GYED.
A 4500,-Ft-os járulék fizetése csak természetbeni eü. ellátásra jogosít, pénzbelire nem, és jogszerző időnek sem számít.