Kovács_Béla_Sándor
2018.08.08. 09:01
Legalább te megértesz. :)
tulóra szabályai
wers
#
2018.08.08. 09:17
Elő szokott fordulni. Még félszavakból is. Néha még a nélkül is.
De hogy fokozzam, legutóbb mikor felhívtalak borítékolni tudtam volna az első mondatodat... "nem felejtettelek el, fent vagy a listámon" :D
nonolet
#
2018.08.08. 09:39
Kesi61
TÖBB szabálytól is függ... a google a te barátod.
Az alapok pl.
https://5percado.hu/…tban-1-resz/
https://5percado.hu/…tban-2-resz/
character
#
2018.08.08. 17:02
"rosszul olbastátok KBS példáját, darabbéres"
Miért kell idekeverni a darabbért? A kérdésben havibérről van szó. Lehet hogy nem írtam, akkor elnézést, de pontosíthattuk volna találgatás helyett.
"Legalább te megértesz. :)"
"legutóbb mikor felhívtalak "
Hát ez szuper, hogy két remek(?)jogász(?) elkuncog és magánbeszélget a kérdésem felett. Pont erre számítottam, hol fizethetek???
"fölösleges három dúzlire elpocsékolt alapanyagot"
Mi ez a miez? Honnan veszed, hogy fölösleges?
"mert egész nap a micsodájukat vakargatják"
Idézet egy klasszikustól:
((Fogadjuk el azt, hogy ezek a dolgozók nem léhűtők, nem időt húznak egész nap, hanem valóban dolgoznak.))
Azért az elég komoly baj, hogy csak ez a kép van a fejekben: rohadék ostoba melós, biztos csak a napot lopja...
Pedig hát el lehetne vonatkoztatni, el lehetne hinni a kérdezőnek, hogy a körülmények úgy vannak, ahogy leírta. Ha mégsem úgy vannak, akkor az már legyen egy másik történet.
A munka pedig, akár düznipolírozás, akár irattologatás, el van végezve úgy ahogy kell, sőt sajnos jelen esetben sokkal jobban.
character
#
2018.08.08. 17:05
Újra felteszem a kérdést: létezik-e az a jogi eset, hogy a munkáltató elvárja a munka teljes elkészültét, emellett pontosan tudja, hogy túlterheli a dolgozóit, de nem rendeli el szabályosan a túlórát, a dolgozói pedig vannak olyan hülyék, hogy megcsinálják a munkát több idő alatt? Szerintem nem jogszerű a helyzet, és nem a munkavállalók terhére szólnak a vádak.
A jövőre nézve kézifék behúzva, de a múltra vonatkozóan a már kialakult helyzetet jogilag támadnák a dolgozók.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.08.08. 17:35
Ezt is megértük: nonoletet kell idéznem.
„Az önkéntes hülyékkel nem lehet mit kezdeni ...”
efi99
#
2018.08.08. 18:50
character
Persze, hogy létezik ez a helyzet, minden 2.munkahely ilyen, főleg ahol mérni is lehet ezt egzaktul.
De már írtam: a munkaidő végén rá kell kérdezni, hogy mi legyen.
character
#
2018.08.15. 11:17
Köszönöm a választ mindenkinek, azért is tartott ennyi ideig a reakció, mert elő kellett állnia a túlórahelyzetnek, hogy a dolgozók ki tudják kényszeríteni a munkáltató válaszát. A válasz mellébeszélés és hallgatás volt, azaz valójában nem adott választ.
Sajnos azonban az van, hogy a kérdezőt "önkéntes hülyék" veszik körül, akik magukban füstölögnek, a főnökség előtt pedig berosálnak. Ez ennyi, távozni kell a munkahelyről, a munkaidő végén mindenképp, aztán pedig végleg... üdv!
drbjozsef
#
2018.08.15. 14:24
A munkaidő végén feltett "Elrendel-e túlórát?" kérdésre vagy igent mond, vagy minden ettől különböző válasz a nemet jelenti. A hallgatás is nemet jelent. A mellébeszélés is nemet jelent. Ennyi.
character
#
2018.08.17. 15:58
Újabb érdekes helyzet.
A munkaidő vége előtt 1 órával egy hatósági ellenőrzés kezdődött. A hatósági emberek ugyan megkérdezték, hogy meddig tart a munkaidő, de végül összesen 3 órát maradtak. A hatósági ellenőrzést tudtommal az ellenőrzött cég köteles tűrni. Mi több, az ellenőrzésben közreműködő alkalmazott összes személyes adatát rögzítik, mint válaszadó. Feltételezem, ha ez az alkalmazott a munkaidő végén azt találja mondani a hatóság embereinek, hogy ő bizony hazamegy és rájuk zárja az épületet, akkor utána elég kellemetlen dolgok történnének. Vagy nem?
Na de ez az alkalmazott nem volt rest megkérdezni a cégvezetőt, hogy mitévő legyen. A válasz: meg kell kérni a hatóságot, hogy munkaidőben folytassa az ellenőrzést. Tehát ez egy NEM a túlmunka elrendelésére. A túlmunka azonban ennek ellenére létrejött, és még csak darabszámon felüli düzni sem készült. Ugyebár a hatósági ellenőrzés a cég szempontjából egy nem tervezett dolog, mégis jelen kell lenni, közre kell működni, azaz dolgozni kell.
Ennek a pluszmunkának a kifizetése sem jár, ha nem volt előre elrendelve?
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.08.17. 16:02
„Tehát ez egy NEM a túlmunka elrendelésére. ” :)
Sehogy se tudod eltalálni. Ami nem elrendelés, azt annak gondolod, ami pedig az, azt nem.
character
#
2018.08.17. 16:43
Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Szabadna kapni egy érthető választ???
Kérlek, taníts! Mit gondolok?
character
#
2018.08.17. 16:53
Az alábbiak közül melyik az elrendelés?
Biztos rosszul látom, de nem látom az elrendelést sehol...
drbjozsef
#
2018.08.18. 11:54
Én ehhez (is) hótt hülye vagyok, de egy tippet megpróbálok : amikor a cég az ellenőrzést tűrni köteles, és ez munkaidőn túlra csúszik, akkor kvázi a törvény "rendeli el" a túlórát. Azért annyit gondolom Te is érzel, hogy ha a főnököd azt mondja, hogy 'nem, nincs túlóra, menj haza, és zárd rájuk az ajtót', akkor az azért nem teljesen kóser. Ezt a fajta túlmunkát nem kell neki elrendelnie.
Kovács_Béla_Sándor
#
2018.08.18. 12:00
:) Ne szerénykedj, az ép jogérzék és a józan ész egész jól eligazít.
Amikor maga a főnök nem zavarta el vagy az ellenőröket vagy a munkavállalót a munkaidő végeztével, akkor elrendelte a rendkívüli munkavégzést. (A jognyilatkozatokra is igaz ám, ami a szerződéses nyilatkozatokra: ráutaló magatartásban is megnyilvánulhat.)
character
#
2018.08.18. 19:58
Köszönöm, így vili.
Persze, a főnök nem zavarta el őket, hiszen ott se volt. Emailben lett kérdezve hogy mi az utasítás. A válasz már munkaidő után érkezett. Sőt, addigra az ellenőrzés is véget ért.
Most majd gondolom azt mondja, hogy ő szegény nem tehet semmiről, hiszen nem volt ott...
Na mindegy, ilyenek ezek, azért jó, hogy sikerült tisztába tenni legalább jogilag. Meglátjuk, mit sikerül érvényesíteni belőle...
Csaba567
#
2019.06.09. 00:20
Kedves K_B_S!
Idézlek:
"Kovács_Béla_Sándor 2014.09.11. 14:30
A pihenőnapon végzett munkát sem nagyon tudom értelmezni. Az a nap ugyanis, amelyen dolgozni kell, nem pihenőnap. (Ad definitivem.)"
Megjegyzésem: A törvény fogalmaz így:
Mt. 143. § (4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.09. 11:17
Én érzem a különbséget "a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnap" és a jelző nélküli pihenőnap között.
Csaba567
#
2019.06.10. 06:22
Egyetértek K_B_S! Kompromisszumként javaslom a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőben való munkavégzés napja munkanappá válik a munkavállaló számára.
Kérdezni szeretnék, akár Öntől, akár más hozzáértőtől, mert szerintem marha nagy a káosz ezen a területen a fejekben, úgy gondolom, még némely nyilvánosan publikáló HR-es munkajogászok esetében is.
Nem mondok vele újat, hogy a pénzről szól ez az egész, a munkáltató el akarja sumákolni a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékot, különösen, ha a munkavállaló pihenőnapjára rendel el munkavégzést, hiszen ennek 100 % a bérpótléka, vagyis lenne, ha nem sumákolná el.
Tehát teljesen konkrét példa. Folyamatos munkarend, 12 órás műszakokkal, a termelés a nap 24 órájában, az év 365 napján folyamatos. Munkaidőkeret, mondjuk 2 hónapos.
Mondjuk január 1-én kiadja a munkáltató a dolgozók havi munkaidő-beosztást. Benne megkülönböztetve a munkanapok, szabadnapok, pihenőnapok.
1. kérdés: Január 1-től számított hány napon belül válik a nyomorult munkavállaló kőbe vésett pihenőnappá, TERVEZHETŐ pihenőnappá? 7, 14, 21, 28, 31 napon belül, vagy konkrétan hány napon belül?
(a normál, hétfőtől-péntekig, 8 órában dolgozó akár 52 hétre előre is tud tervezni, de ha mégis behívják a vasárnapjára, 100 % bérpótlék)
2. kérdés: Szorosan kapcsolódik az első kérdéshez, hiszen nem csak a tervezhetőségről, hanem a pénzről is szól ez az egész. Mondjuk egyik dolgozó január 1-én szabadságot kér dec. 20-27. közti időszakra. Helyettesíteni fogják, de milyen bérpótlékra jogosult az a dolgozó, akinek az 1-én kiadott beosztás szerint pihenőnapja lenne. A helyettesítéssel, meg fogja haladni az óraszáma a munkaidőkeret kötelező időtartamát. Milyen bérpótlékot lenne köteles a munkáltató fizetni neki? 50 %-ot, vagy 100 %-ot?
Most már nem lesz kérdésem, írok a totális káoszról, némely munkajogász fejében is. Elolvastam a kapcsolódót törvényeket, talán meg is értettem. Számomra az jön le, hogy 4-7 napon belül akkor rendelhet el a munkáltató rendkívüli munkaidőben való munkavégzést, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény következik be. Józan paraszti ésszel úgy gondolnám, hogy a 4 napnál korábbi, (1, 2, 3 napon belüli) elrendeléshez még nyomósabb indok kell, a törvény ezt meg is fogalmazza;
Mt. 108. § (2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
Ez így lenne logikus, józan paraszti eszű.
Erre olvasom az alábbi cikket.
https://www.hrportal.hu/…0150202.html
A cikk szerzője a cikk első részében nagy betűvel kiemeli a NEM-et. Idézem: Ez kivételes esetekre vonatkozik, nem lehet rutinszerűen erre támaszkodnia. Négy napnál korábban NEM lehet a munkaidő beosztást módosítani.
Na mondom, eddig frankó, nagyjából megfelel az Mt.-nek, mondjuk odabiggyeszthette volna azért az elemi csapást, stb.-t.
Na aztán alább jön a meglepetés. Néhány mondattal később halál nyugodtan leírja a következőt, mindenféle ok, indoklás nélkül, idézem.
Amennyiben nem jogszerűen vagy 4 napon belül módosítja, abban az esetben az Mt. 107-109-§-ai alapján rendkívüli munkavégzésről van szó.
Még saját magának is ellentmond a cikk szerzője, egy bekezdésen belül. Most én vagyok a hülye, vagy a cikk írójának nem sok köze van a munkajoghoz?!
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.06.10. 08:19
Rossz a kérdés. Helyesen úgy kell feltenni, meddig lehet módosítani a munkaidőbeosztást anélkül, hogy az a hivatkozott pótlékteherrel járna.
Százhatvannyolc órával a munkaidő kezdete előtt minden további feltétel nélkül, kivételesen indokolt esetben kilencvenhat órával előtte is még módosíthat a munkáltató. [Mt. 97. § (4)-(5)]
Csaba567
#
2019.06.12. 07:46
Kedves K_B_S!
Mindkét kérdésem jó és korrektül megfogalmazott volt, de sajnos egyikre sem kaptam választ. Nem ciki olyat se leírni, hogy nem tudom.
Válaszodból kihagytad a legalább szót, a "kivételesen indokolt" fogalom gumifogalom.
Továbbra is megköszönöm, ha valaki válaszolna a két feltett kérdésemre.
drbjozsef
#
2019.06.12. 08:35
Csaba567,
„1. kérdés: Január 1-től számított hány napon belül válik a nyomorult munkavállaló kőbe vésett pihenőnappá, TERVEZHETŐ pihenőnappá? 7, 14, 21, 28, 31 napon belül, vagy konkrétan hány napon belül?”
Az Mt. szerint nem értelmezhető a kérdésed munkaidő keret alkalmazása esetén. Pont ez a lényege a munkaidőkeretnek.
A kiadott beosztásban gránitba vésetté válik a 96 órán belülre kiadott pihenőnap, és mészkőbe vésetté a 168 órán belül kiadott. Az ezeken túli legfeljebb irányadó. Igen, a "gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel" kitétel "gumiszabály" - de azért van ennek is minden bizonnyal bírósági gyakorlata.
„2. kérdés: Szorosan kapcsolódik az első kérdéshez, hiszen nem csak a tervezhetőségről, hanem a pénzről is szól ez az egész. Mondjuk egyik dolgozó január 1-én szabadságot kér dec. 20-27. közti időszakra. Helyettesíteni fogják, de milyen bérpótlékra jogosult az a dolgozó, akinek az 1-én kiadott beosztás szerint pihenőnapja lenne. A helyettesítéssel, meg fogja haladni az óraszáma a munkaidőkeret kötelező időtartamát. Milyen bérpótlékot lenne köteles a munkáltató fizetni neki? 50 %-ot, vagy 100 %-ot?”
Januát 1-én szabadságot kér a munkáltatótól decemberre, akkor az őt helyettesítő dolgozónak tud kiadni határidőben (168óra vs. 12hónap) megfelelő beosztást, ami nem elrendelt rendkívüli túlmunka. Legfeljebb 50% pótlékot kell fizetnie (de megegyezés és plusz szabadidő biztosítása esetén azt se feltétlen), de 1-3havi keretben tud akár úgy is beosztást csinálni, hogy beleférjen a keretbe, és még azt se kelljen. Megintcsak : pont ez a munkaidőkeret (egyik) lényege.
drbjozsef
#
2019.06.12. 08:36
Csaba567,
Nálatok január 1-én megkapod a december 23-ai beosztásodat?
Csaba567
#
2019.06.12. 09:16
Kedves József!
Köszönöm a konkrét kérdéseimre kapott konkrét válaszaidat. Igen, így is lehet válaszolni, konkrétan, vagy "nem tudommal" is, nem szégyen.
Elírás volt a dec. 20-27, jan. 20-27-et akartam írni, csak már felb...ta az agyamat a "jogászok" töketlenkedése, pl. itt is:
https://www.hrportal.hu/…0150202.html
Nagy betűvel kiemeli, hogy NEM lehet, majd pár mondattal később halál nyugodtan közli, hogy mégis lehet, de okot, indokot b ... k írni.
Nálam a NEM lehet az NEM lehet-et jelent. (kivéve elemi csapás, stb., katasztrófavédelmi dolgok)
Csaba567
#
2019.06.12. 09:42
Egyébként korrekt dolgokat írtál a munkaidőkeret kapcsán is, (amiket én is ismerek).
Nem írtam róla, nálunk az a szitu, hogy meg van határozva egy minimális üzemeltetői létszám, ami 2 fő, magyarul egy fő nem dolgozhat egyedül, (ennek okaiba most nem akarok belemenni, fogadjuk el).
Munkaidőkeret alkalmazásánál alapvetően különbséget kell tenni, hogy 4 vagy 5 váltással, tehát 8 vagy 10 fővel oldja-e meg a munkáltató az üzemeltetést. A minimális üzemeltetői létszámhoz mindenképp tartania kell magát a munkáltatónak, munkaidőkeret és 5 váltás esetén a szabadságok kihelyettesítésekor nem képződik túlóra, 4 váltás esetén szükségszerűen képződik munkaidőkeretet meghaladó túlóra.
Ha jól veszem ki a szavaidból, sajnos a mai naphoz képest 168 órán túli pihenőnapok össze-vissza pakolhatók, magyarul nem 100-os bérpótlékkal fizetendők. Jól megszívatták a munkaidőkeretes dolgozókat.
