Jogi tanács kérése

Kedves Sherlock!

Egy pótkérdés, amit elfelejtettem leírni

6. Egy ilyen pszichiátriai vélemény, után, és hogy ügygondnoka lett, akivel együtt sem tett a felperes ujabb beadványokat, és nem reagált a pszichiátriai szakvéleményre (valószínűleg az ügygondnok lebeszélte), bár előtte etősen tiltakozott a vizgálat ellen
a.) hogyan folytatódhat a per, lehet-e valamilyen meglepetés a folytatásban?

Üdvözlettel, Köszönettel

A második kérdéssorra:

1. A bíróság az érdemi tárgyalást a fél távollétében is megtartja, ha azt a fél kéri. Ilyenkor úgy kell tenni - ha csak meghatalmazott útján nincs jelen -, hogy nyilatkozatot nem tesz.

Ilyen esetben nincs akadálya - ha annak feltételei fennállnak - a tárgyalás berekesztésének és az ítélethozatalnak sem. A távollévő féllel a bíróság ítéletét kizárólag kézbesítés útján közli.

Írásban a fél bármilyen nyilatkozatot tehet a tárgyalás berekesztése előtt, de azokhoz a bíróság nincs kötve, az eltérést, mellőzést ítéletében köteles indokolni, mely az ítélet elleni fellebbezés keretében vitatható.

2. Az ügygondnok kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a cselekvőképességében a bíróság jogerős ítéletével a per tárgyára nézve is korlátozott nagykorúnak nincs kirendelt gondnoka vagy közte és a gondnok közt érdekellentét áll fenn és eseti gondnok kirendelés még nem történt meg és a törvényes képviselővel való eljárás halaszthatatlan.

A bíróság ügygondnokot pszichés állapotra tekintet nélkül rendeli ki, ne tessék össze keverni a gondnokrendeléssel...

A gondnokság alá helyezést KÜLÖN PERBEN

• a fél egyenesági hozzátartozója, együttélő házastársa, testvére, kivételesen más (közeli) hozzátartozója
• a gyámhatóság

és

• az ügyész

kérheti.

A leírtak arra utalnak, hogy jelen per nem gondnoksági per, így jelen perben - jogerős gondnokság alá helyezést elrendelő ítélet hiányában - az érdemi tárgyalási szakban a felperes perképességét alperesként nem igen hiszem, hogy lehetne sikerrel vitatni, az alapján, amit előad.

Pereskedéstől eltiltani senkit nem lehet és a gondnokság alá helyezés sem irányulhat egyébként erre. Bizony tűrni kell, ha valakit beperelnek, legfeljebb belebukik a perlő. Ez van, ilyen a jogállam, ha nem tetszik lehet menni Kínába vagy Észak-Koreába, ott kivégzés van, nem perlés!!

Bíróság kizárólag az arra jogosult kérelmére folytat eljárást, e körben is.

3. Tárgyaláson beadványt csak szóban lehet tenni. A beadvány ismertetése nem beadványtétel. És nem vált ki joghatást sem önmagában. Ezt a kérdést nem érinti, hogy meghatalmazottként van-e jelen vagy sem.

Előkészítő iratok a perfelvételi szakban tehetők alapvetően, a bíróság felhívására vagy törvény rendelkezése alapján és írásban csak tárgyaláson kívül.

4. A fél személyesen vagy meghatalmazottja útján bármikor tehet nyilatkozatot vagy a nyilatkozattételt megtagadhatja. A nyilatkozattétel megtagadásától a fél a védekezés ekkénti lehetőségétől azonban elzárja magát, minden amit előad, pedig felhasználható bizonyítékként.

A fél mást hamisan nem vádolhat, a per érdemére kiható tényt valótlanul vagy hamis színben nem állíthat, illetve tüntethet fel, nem sértheti meg a jóhiszemű eljárás követelményét, különben a bíróság a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyja és a felet pénzbírsággal sújtja, illetve további jogkövetkezményeket alkalmazhat.

Nyilatkozatot soha nem kötelező tenni, de lehetnek következményei annak, ha a fél tesz és annak is, ha nem tesz, ez mindig a körülményektől függ, hogy pontosan mivel jár.

5. Mindig célszerű, minden nyilatkozatot indokolni. A bizonyítási indítványok, a fellebbezés és más jogorvoslati kérelmek és a kereset, illetve az érdemi ellenkérelem és a viszontkereset, továbá a beszámítási kifogás kivételével viszont nem kötelező, csak melegen ajánlott.
6. Ismétlem, pszichés okokból ügygondnokot nem rendelnek, hanem mentális zavara folytán ,az ügyei viteléhez belátási képességében korlátozott nagykorút akkor helyezi gondnokság alá, ha ez jogai védelmében feltétlen szükséges. Nem ügygondnokot rendel, hanem gondnokság alá helyezi ítéletével, mely jogerős ítélet alapján külön intézkednek a gondnok - és nem ügygondnok - kirendelése felől.

Ez esetben a bíróság ilyen irányú határozata alapján a gondnokság alá helyezett részére határozattal a lakóhelye szerint illetékes gyámhatóság, azaz járási (kerületi) kormányhivatal Gyámügyi Osztálya rendel gondnokot. Gondnokot, nem ügygondnokot!!

Ha van ilyen határozat, arra persze lehet hivatkozni, melyet a bíróság figyelembe venni köteles.

Ez sem jár azonban a felperes önálló perképességének hiányában.

Mindenki perképes, aki a per tárgyáról érvényesen rendelkezhet.

Ha a felperes csak cselekvőképesség részleges korlátozása alatt áll, akkor az ügycsoportoktól is függ, hogy önállóan pereskedhet-e vagy sem. Ezt azonban a jelen pert tárgyaló bíróság mérlegeli és dönti el, nem Önök.

A bíróság e döntését köteles ítéletében indokolni.

Ha indokát látja, akkor - mivel elmaradása, ha kell hatályon kívül helyezési ok - perbe vonja a törvényes képviselőt, de nem biztos, hogy azzal jobban járnak egyébként... A gondnok a fél érdekével összhangban kell ugyanis eljárjon, akinek a törvényes képviseletét ellátja.

Az utolsó bekezdésre a rendelkezésre álló adatok alapján választ adni nem lehetséges.

A gondnokság alá helyezési perben az alperesnek éppenséggel ügygondnokot rendel a bíróság. Mindjárt az elején, nélküle az eljárás nem is folytatható le jogszerűen.

Abban igen. :) Tudom. :) Nagyon jól. :) De ebből nem derül ki nekem, hogy az-e, illetve épp úgy tűnik, hogy nem az, de lehet Én értettem félre...

Arról nem is beszélve, hogy gondnoksági perben az ügygondnokot az alperes mellé rendelik, tehát önállóan perképes mindenképp az alperes és az ügygondnok is.

Üdv mindenkinek!
Szeretnék segítséget kérni!
Vagyonvédelmi céget szeretnék eladni(betéti társaság) 5-6 éve müködik!
Foglalkozni nem akarok már vele,megszüntetni nem akarom a 3-400 e ft díj miatt!
Ha az eladása mellett döntök mivel számoljak illetve van-e rá lehetőség?
Illetve mi a folyamata?
Illetve ha eladtam utána semmilyen jogi problémám nem lehet belöle ha az új cégvezetés valamit elkövet?
Választ köszi!

Tisztelt Hozzáértők,
mi az oka, hogy az alábbi linken foglalt nyomtatványok nem tölthetők le word formátumban, csak pdf-ben?

https://birosag.hu/…yok/potlapok

Át tudom alakítani, nem ez a gond, csak van-e valamilyen különleges oka, pl. hogy csak Anyk-felületen lehet benyújtani, vagy ilyesmi?

(nem vagyok járatos a polgári eljárásjogban)

Nem, amit ÁNYK-n lehet benyújtani, annak teljsen más a formátuma, az tkp. egy java program.

Azért pdf., mert az a "portable document format", minden más formátumban nagyobb a torzulás, a nem kompatibilitás esélye.

Köszönöm a választ.
De akkor a pdf-formátumba hogyan lehet begépelni?
Én átalkítottam word-dé, de nem tudom szabályszerű-e ez.

A kitöltöttet meg visszalakítod. De egyébként sem kötelező már a nyomtatványokat használni.

Köszönöm szépen, így most már menni fog és érthető :)

Tisztelt Ügyvédek! Kedves Mindenki! Sürgős segítségre van szükségem.
Egy perben én vagyok a felperes és az alperessel szemben volt egy követelésem.
A per indítását követően de még a tárgyalás kitűzése előtt az alperes teljesítette a követelésemet, ezt jeleztem az ügyvéd számára és kértem, hogy ezt jelezze a bíróság felé és téríttesse meg az alperessel az addig felmerülő jogi költségeimet (illeték+ügyvédi díj).

Ezalapján:
"
Pp. törvény
85. § [A perköltség viselése az eljárás megszüntetése esetén]
(2) Az eljárás elállás miatti megszüntetése esetén - ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette - a felperes perköltségét az alperes téríti meg.
"

Kértem ezért az ügyvédemet, hogy jelezze a bíróság számára, hogy elállok a keresetemtől mert az alperes a követelésemet az eljárás megindítását követően teljesítette, és ezért kérem a bíróságtól hogy kötelezze az alperest a perköltség számomra való megfizetésére a pert megszüntető végzésében.

Beadta a kérelmet.

A bíróság a végzésben mégis rámterhelte a perköltséget az alábbi indokkal:
"
A felperes keresetétől a kereset közlését megelőzően elállt, a perindítás Pp. 180. § (1) bekezdés szerinti hatálya még nem állt be, így – figyelemmel a Pp. 85. § (1) és (2) bekezdésére is – a felperes a 3.600 forint mérsékelt illetéket és az eddig felmerült költségét viselni köteles.
"

Kérdéseim:

• A bíróság jogsértően járt el és ezért sikerrel meg lehet fellebbezni másodfokon?
• A fellebbezés költségeit (fellebbezési illeték és ügyvédi díj) kinek kell utólag megfizetnie siker esetén? Alperesnek, államnak, egyéb?
• A bíróság jogszerűen járt el és az ügyvéd mulasztott/tévedett?

Hiszen az ügyvéd nem hívta fel a figyelmemet arra, hogy még nem állhatok el a pertől ha vissza akarom kapni a perköltségemet, és hogy várjuk meg a kereset közlését, és csak azt követően álljak el a pertől. Illetve nem várta meg a kereset közlését mielőtt beadta volna az elállásról szóló nyilatkozatom.
Ebben az esetben esélytelen a fellebbezés sikere?

(Eddig azt sem tudtam mit jelent a kereset közlése, azt gondoltam az a keresetlevél beadása a bíróságra, nem vagyok jogász.)

Köszönöm előre is a válaszokat!

3600 forintért?

"és az eddig felmerült költségét" tehát az ügyvédi munkadíj is. Kovács_Béla_Sándor

Fizetési meghagyásos eljárás nem előzte meg esetleg a pert?

Meg lehet fellebbezni. Aztán majd kiderül. Ha tényleg úgy van, akkor a MÜBSE kifizet.

"Fizetési meghagyásos eljárás nem előzte meg esetleg a pert?" nem Kogeza

És ügyvédi felszólítás?

"Meg lehet fellebbezni. Aztán majd kiderül. Ha tényleg úgy van, akkor a MÜBSE kifizet."
És ki lesz a fellebezésben a kötelezően előírt ügyvédem?
Ugyanaz az ügyvéd aki a hibát elkövette? (ha ő hibázott)
És a hibát elkövető ügyvéd az önrészét (amit a MÜBSE nem fizet) majd magától kifizeti? Vagy perelni kell egy másik ügyvéddel?
Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm.

"És ügyvédi felszólítás?" per előtti? nem volt.

@alfateam

"A bíróság jogsértően járt el és ezért sikerrel meg lehet fellebbezni másodfokon?"

Ne vedd készpénznek amit írok, de szerintem jogsértő a határozat. Az általad is hivatkozott Pp. 85. § (2) bekezdése azt írja, hogy ha az elállásra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette, akkor az alperes téríti meg a perköltséget.

Az eljárás a keresetlevél benyújtásával (bírósághoz történő megérkezésével) indul; ez megvalósult az ügyedben. Az, hogy a perindítás hatálya még nem állt be, szerintem irreleváns.

"A fellebbezés költségeit (fellebbezési illeték és ügyvédi díj) kinek kell utólag megfizetnie siker esetén? Alperesnek, államnak, egyéb?"

Siker esetén az alperesnek kell megfizetni mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárással összefüggésben felmerült költséget.

"A bíróság jogszerűen járt el és az ügyvéd mulasztott/tévedett?"

Szerintem tévedett, de ez csak az én magánvéleményem.

Mármint az utolsó válasznál az akarom írni, hogy a bíróság tévedett, és nem az ügyvéded.

Tisztelt Hozzáértők!

Két, nekem most fontos kérdésben kérem a segítséget.

1.Fellebbezési ellenkérelem esetén kell-e illetéket fizetni, ha igen mennyi százalékot?

2. A fellebbezési ellenkérelmet elég csak simán aláírni az ellenkérelmet írónak, vagy tanúknak is alá kell írni?

Nem sikerült megnyugtató választ találni ezekre.

Köszönöm.

szeretnék tájékozodni, ha egy társasházat hőszigeteltek, és az erkélyen volt egy 80 cm széles eső fogo de azt a szigetelés miatt le kellett szerelni. az eső fogot amit ujonnan kell felszerelni kinek kell kifizetni a lakás tulajdonosának vagy a társasháznak?

köszönettel sturmne@gmail.com

Sasara. 1. Az attól függ. 2. Nincs jogi képviselőd? Akkor egy példányt két tanúnak is alá kell írnia.

Ha annyira bátor vagy, hogy jogi képviselő nélkül viszed a pert meg fellebbezel, akkor mi a csudának érdeklődsz itt? Hiszen tudod te magadtól, nem?

(Barátilag mondom, hogy jobban járnál, ha nem ilyen technikai jellegű kérdéseket tennél fel, hanem ismertetnéd az ítéletet, az indoklását, és akkor megmondhatnánk, hogy egyáltalán érdemes-e fellebbezned. Persze, tudom, te ez úgyis jobban tudod, éppen csak ezeket a technikai részleteket nem ismered.)