Jogi tanács kérése

Röfi, mi az az "esőfogó"?

az erkély felett 80 cm széles tető hogy az eső és a hó ellen védje az ablakokat. ,

köszönöm

Az egy tűzhely feletti elszívó nagyságú valami. Na jó, az csak 60 cm. Mitől olyan költséges egy ilyennek a felszerelése, hogy azt már nem tudod benyelni?

Üdv KBS

Az ítélet túl terjedelmes, 3 év után született meg, így nehéz lenne ismertetni, de én nem fellebbezek, azt megtette a felperes.

Én erre reagálok egy ellenkérelemmel, de nem tudom, hogy az ellenkérelem illetékmentes-e, nem vagyok benne biztos, és ezt szeretném tudni.
Mit értesz az alatt, hogy az illeték attól függ?

Köszi

A fellebbezési ellenkérelem illetékmentes.

Ez nem biztos. Attól függ, mi az ítélet, és mi az ellenkérelem.

KBS

Az I. fokú bíróság ítélete: teljes egészében elutasította a felperes keresetét, és ezt kb. 35 oldalban nagyon részletesen megindokolta.

És akkor te mit kérsz a fellebzeési ellenkérelemben?

Hogy teljes egészében utasítsa el a felperesi fellebbezést és hagyja jóvá az I. fokú ítéletet.
Természetesen azért cáfolva a felperes állításait, és indokolva hogy miért utasítsa el.

Annak nincs illetékterhe.

Fellebbezési ellenkérelem az, amelyben az ellenérdekű fél a fellebbezés elutasítását kéri, valamint tipikusan előadja, hogy miért nem alapos a fellebbezés, továbbá általában a másodfokú perköltség megtérítését kérelmezi.

Ez illetékmentes.

Nem keverendő a csatlakozó fellebbezéssel, amely esetén kell illetéket leróni.

Bocs közben kimentem a képből.
Mit értesz azalatt, hogy az alperes a "általában a másodfokú perköltség megtérítését kéri"?

Ha a felperes fellebezését elutasítják, övé a másodfokú perköltség is, ha nem akkor úgy is alperes viszi. Vagy van más lehetőség?

Mert a nem fellebbező félnek nem lehet másodfokon perköltsége? Az ő ügyvédje ingyen dolgozik?

Tisztelt fórumozók!

Vételi szándéknyilatkozatot irattam alá az általam megvasarolni kívánt ingatlan tulajdonosaival. Többen vannak, így több oldalas lett a dokumentum. Úgy is érvényes, ha egyszer írta alá mindenki a végén? Nem kellett volna szignózniuk minden oldalon?
2 tanu letanuzta.
Köszönettel

Ez a te nyilatkoztod, ami attól érvényes, hogy te aláítad, és két tanú tanúsítja, hogy valóban te írtad alá. Nem értem a problémádat.
De te miért nyilatkozgatsz? Miért nem veszed meg inkább?

Előszerződés lesz az valószínűleg. Vagy egyenesen adásvételi ~. Mind a kettővel szemben csak az a követelmény, hogy írásba legyen foglalva. Más kérdés, hogy földhivatali eljárás alapjául nem lesz alkalmas.

Azt szeretném megkérdezni, hogy az ügyvédek hogyan értesülnek egy új törvény életbe lépésénél, hogy a bíróság hogyan fogja értelmezni a joggyakorlatban, hogy tudják hogyan kell eljárjanak?
A bíróság kiad tájékoztatót számukra?

Köszönöm.

nagyp79,

Szerintem nem.

A jogszabályok (normális esetben) egyértelműek, nem szorulnak magyarázatra. Hogy a mostani törvényalkotás színvonala milyen, az eléggé véleményes, pláne politikai elfogultsággal, de mondhatjuk, hogy legalábbis nem a legmagasabb a nívó manapság.

Ha egy jogszabály nem bizonyul egyértelműnek, akkor a jogalkalmazás közben alakul ki a tényleges tartalma. Ahogy a bíróság értelmezi. Ha több különböző bíróság homlokegyenest ellenkezően értelmezi, akkor általában ők maguk kérnek rá értelmezést a Kúriától, aki kibocsáthat jogegységi határozatot.

Az olyan "értelmezések", állásfoglalások, amelyeket az adott törvényhez ad ki a területre illetékes minisztérium, vagy más állami hivatal, az a bíróságokra nézve egyáltalán nem kötelező érvényű. Csak egy vélemény lényegében.

Tisztelt Fórumtársak!

A következő kérdésem lenne:

Öröklés esetén ingatlannál mi lesz a tulajdonszerzés dátuma? Az ügyvédem szerint a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől, de én a ptk 7:87. § alapján azt gondolom, hogy a hagyaték az örökhagyó halálával nyílik meg, az Szja törvény 60.$- szerint "Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni."

Szerintem keveri a sima adás-vétellel, ahol a a szerződés földhivatalba érkezése a szerzés dátuma.

Filewalker

„Az ügyvédem szerint a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől”

Szerintem az ügyvéded jól tudja. Ugyanis az örökséget illetően lehet vita, így a jogerős végzés lesz a döntő.

Filewalker,

Öröklés esetén a tulajdonszerzés időpontja az elhunyt halálának napja.

A hagyatéki végzés alapján a földhivatal visszamenőleg erre a dátumra jegyzi be a szerzési időpontot. (Ha el nem kefélik. Előfordul, jelezni kell, javítják.)

Nem számít a vita, hiszen végül lesz örökös (végső esetben az állam), őt jegyzik be visszamenőleg.

Rosszul tudja az ügyvéded.

Filewalker

Szerintem neked van igazad. Az örökhagyó halálának napja a szerzés időpontja; hivatkoztál is a jogszabályhelyre.

Kedves jogászok, kénytelen vagyok cáfolni benneteket,
úgyhogy lehet mégiscsak a kérdező ügyvédje tudja jól.

Megnéztem az előző ingatlanom tulajdoni lapját és bizony azon a hagytéki végzés jogerőre emelkedésének dátuma szerepel, mint bejegyzési-beérkezési dátum. Pedig ott öröklési szerződés tette egyértelművé, hogy én leszek a tulajdonos anyukám része után.

Tiszteletem!

Kamera felhelyezézével kapcsolatos kérdésem van. Ügyvéd által felosztott közös tulajdonú telken lakom 3 szomszéddal. A kertek es házak is felosztottak az ügyvédi szerződés alapján. Én az utcafronton élek tehát a kapubejáró mellett. Sajnos a hátsó szomszédom folyamatosan rongálja a házfalamat ahogy ki-be hurcolja az épitkezési törmelékeit,összeszedett majd eladott holmiját. A közös bejárati járda melletti falamon már hatalmas területen leütötte a festéket, vakolatot és a postaládám is megrongálta majd leverte. Sajnos a felelösségét soha nem ismeri el, sőt fenyegetően lép fel ha szembesítem a tettével és a rendőrség sem csinál semmit bizonyíték nélkül. Az egyetlen megoldás a kamera lenne ha meg tudnam figyelni a házat napi 24 órában. Mivel a rongált házfal a bejárati kapu mellett van és nem kikerülhető,hogy a felvételeken láthatóak legyenek a ki-be járó szomszédok(sőt lényegében ez lenne a cél) nem tudom ez jogilag megvalósítható-e. Az éjszakai rendszeres csendháborítása is bizonyítható lenne ezzel a megoldással.

Köszönöm a felvilagosítást, ill. bármilyen informaciót ami segítségemre lehet!

Sz.ö.,

Nem, nem tudja jól.

Te sem tudod jól, mert összekevered a szerzés dátumát a bejegyzés beérkezési dátumával. Ez utóbbi nyilván a jogerős hagyatéki után van, ez jelenik meg a tulajdoni lapon. De ez nem a szerzés időpontja.

Az örökséget az örökös ipso iure szerzi meg, akkor is, ha a hagyatéki végzés - ami csak deklarálja az örökös személyét - csak jóval később születik meg.

(Az örökhagyó halálának másnapján a (várt) örökös akár el is adhatja az ingatlant, köthet rá szerződést - az más kérdés, hogy a jogerős hagyatékiig a vevő ha egy csepp esze van egy fillért sem fizet, nehogy valami gikszer legyen, de nem tilos az neki amúgy.)