Kogeza
2023.09.12. 09:07
drbjozsef
Köszi, van benne valami, amit írsz.
Zálogjog érvényesítése
- 1
- 2
drbjozsef
#
2023.09.12. 05:59
Egyszerűbben :
„a fogyasztó zálogkötelezett szempontjából”
Szerintem a Kft hitelben az ilyen zálogkötelezett "csak" magánszemély, de nem fogyasztó.
drbjozsef
#
2023.09.12. 05:58
Kogeza,
Szerintem meg pont ez a teljesen logikus.
A fogyasztói szerződések asszimmetrikus voltából adódóan a jogalkotó sok területen biztosít előnyöket a fogyasztónak (kellékszavatosság, hitel, távollévők közötti szerződések, etc).
Ha a fogyasztó saját célra, "saját nevére" hitelt vesz fel, saját "érdekkörében", akkor kapjon többletjogosítványokat.
Szerintem egy kft. hiteléhez nyújtott zálogkötelezés még magánszemély esetén sem "fogyasztó". Az teljesen más, más kockázatokkal. Igen, akár még nagyobbakkal is, de akkor sem illeti meg őt a többletvédelem.
Sőt, tovább megyek : ha egy házaspár például hitelből építkezik az egyikük szüleinek családi házára mondjuk egy tetőtérbeépítéssel, ott a szülők zálogkötelezettek lesznek a hitelben, de véleményem szerint még nekik sem jár a külön védelem. A fogyasztó itt a házaspár, őket megilleti, a szülők pedig annak tudatában engedjék az ingatlan megterhelését, hogy nekik nincs egyéb szerepük ebben a hitelben. De lehet, hogy ebben tévedek.
Kogeza
#
2023.09.11. 20:50
drbjozsef, Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm a válaszokat, én is így gondolom, csak valahogy nem értem mögötte a logikát - mi a különbség a fogyasztó zálogkötelezett szempontjából aközött, hogy fogyasztónak nyújtott hitelhez nyújt biztosítékot, vagy nem fogyasztónak nyújtott hitelhez nyújt biztosítékot?
A zálogkötelezett ugyanúgy fogyasztó, persze a Ptk. is védi valamennyire, de akkor is...
Akkor ezek után abban is egyetértünk, hogy a fogyasztónak nyújtott hitellel kapcsolatos egyes tájékoztatási szabályokról szóló 56/2014. (XII. 31.) NGM rendelet sem irányadó, mert a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó hitelszerződésre és pénzügyi lízingszerződésre kell alkalmazni.
Majordomus
Pl. a magánszemély az X Kft. tulajdonosának rokona, és így akar segíteni neki hitelhez jutni.
Majordomus
#
2023.09.11. 20:18
És mi indoka van erre a magánszemélynek?
Kovács_Béla_Sándor
#
2023.09.11. 17:57
Persze, hogy nem.
drbjozsef
#
2023.09.11. 16:29
Én rögvest az 1.§ alapján azt mondanám, hogy semmiképp.
Kogeza
#
2023.09.11. 15:46
Kedves Fórumozók!
X Kft. kölcsönt vesz fel egy banktól vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó finanszírozás céljából, mely kölcsön visszafizetésének biztosítására az X Kft.-vel semmilyen jogviszonyban nem álló természetes személy a tulajdonában álló lakóingatlanra jelzálogjogot enged a bank részére.
Szerintetek alkalmazandók-e a zálogszerződésre a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény zálogszerződésre és zálogkötelezettre vonatkozó rendelkezései?
Számomra egyértelműnek tűnik a válasz, de hátha valaki megcáfol... :)
Köszönöm!
guba
#
2007.06.21. 18:55
Béla!
Igen, a „jogosult” volt megtévesztő, ugye nem teljesen világos, hogy a zálogjogosult, vagy a szolgáltatásra jogosult értendő-e alatta. Így kétségtelen, sokkal jobb a helyzet.: ))
Bootmaker!
Ez a törvényi szabályozás azért született, mert így méltányos a jogvita rendezése az esetek többségében.
Ha belegondolsz, mi a tipikus? A vállalkozó elvégzi amit vállalt, és a megrendelő nem akar fizetni. Van egy jogvita amelyben nem mindegy ki az alperes és ki a felperes. Ha a vállalkozónak visszatartási joga van, nagy valószínűséggel a megrendelő kifizeti a munkáját és utána ő lesz az esetleges felperes. Ellenkező esetben a vállalkozó dolgozott, fizetséget nem kapott, a művet át kell adnia a megrendelőnek, és ráadásul ő lenne a felperes. Hogy mennyivel kedvezőbb alperesnek lenni, mint felperesnek, azt nem kell részletezni.
amatőr
#
2007.06.21. 14:20
„Az adós nem egy hajléktalan vagy egy csődbe ment vállalkozás. Ha a fizetési meghagyást hagyná jogerőre emelkedni, akkor lenne mit foglalnia a végrehajtónak.
Azt hiszem, mégis fizetési meghagyást fogunk beadni. Ha ellentmond, a keresetben már kérni fogjuk a zálogból való kielégítés tűrésére kötelezést is. Ha nem mond ellent, akkor pedig a végrehajtót fogjuk tájékoztatni róla, hogy nem kell különösebben kutatnia fedezet után, ott a birtokunkban lévő dolog, amin ráadásul törvényes zálogjogunk van.
Ez hogy hangzik?”
Szerintem ez a lehető legjobb megoldás.
(Mellesleg jó pár cég van, amelyiknél tipikus üzleti magatartás, hogy az fmh kézbesítése után 2-3-5-8 nappal nyílik ki a pénztárcája.)
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.21. 12:42
Nem tudom, én nem olvastam.
bootmaker
#
2007.06.21. 12:25
Köszi, de akkor hogyan olvashattam itt számtalanszor azt, hogy nem szabad visszatartani pl. az autót, ha a megrendelő mégsem akarna fizetni?
Vagy azok fals tanácsok voltak?
Esetleg én értettem azokat félre.
B
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.21. 11:18
Félreértesz, Guba kolléga!
A zálogjogosult birtokában van a zálogtárgy természetesen.
Igen bootmaker, erről van szó. Ez nem csak hogy nem tilos - hanem a törvény expressis verbis feljogosítja a vállalkozót.
bootmaker
#
2007.06.21. 08:43
Hu de bonyolult, még nekem is amatörnek, hát akkor a profiknak. :)
Hogy is van ez?
KBS
"(Vállalkozó zálogjoga a megrendelő által átadott dolgon a díj biztosítására."
Guba
"Visszatartási, retenciós jog!! A szolgáltatást nem köteles átadni, míg a díjigénye kielégítést nem nyert."
Ezek szerint ha nem fizetik ki pl a javitás diját visszatarthatja a dolgot, pl. az autót, egyebet?
Eddig ugy magyarázták hogy az ilyen tilos.
Vagy egész más a szitu?
B
guba
#
2007.06.21. 08:16
A törvényen alapuló zálogjogoknál szerintem nem véletlenül szerepel a szövegben, hogy a megrendelőnek azon a vagyontárgyain áll fenn a zálogjog, melyek a szerződés következtében a vállalkozó birtokába kerültek.
Ez a következőt jelenti:
Visszatartási, retenciós jog!! A szolgáltatást nem köteles átadni, míg a díjigénye kielégítést nem nyert.
A fuvarozási szerződésben szerepel hasonló, de ott a fuvarozó értékesítheti is az árut, és mindenféle bírósági eljárás nélkül is.
Tehát, ha az ingóság a jogosult birtokába került már, akkor szerintem nagyon is jogosan kérdezted, hogy ez a tvi zálogjog mit is ér tulképpen. Lényegében a megfelelő helyre húzhatjátok! : ))
A kézizálogjog egyébként is megszűnik abban a pillanatban amikor a zálogjogosult visszaadja a zálogtárgyat a tulajdonosának, tehát ráutaló magatartással fejezi ki, hogy nem kíván élni a továbbiakban a zálogjogával.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.20. 20:23
Az adós nem egy hajléktalan vagy egy csődbe ment vállalkozás. Ha a fizetési meghagyást hagyná jogerőre emelkedni, akkor lenne mit foglalnia a végrehajtónak.
Azt hiszem, mégis fizetési meghagyást fogunk beadni. Ha ellentmond, a keresetben már kérni fogjuk a zálogból való kielégítés tűrésére kötelezést is. Ha nem mond ellent, akkor pedig a végrehajtót fogjuk tájékoztatni róla, hogy nem kell különösebben kutatnia fedezet után, ott a birtokunkban lévő dolog, amin ráadásul törvényes zálogjogunk van.
Ez hogy hangzik?
El ne felejtsem: köszönöm mindkettőtöknek.
ObudaFan
#
2007.06.20. 19:40
Dehogynem, a jelzálogjog két fontos szempontból is pluszt jelent, és ez a két fontos szempont az, ami megéri a perindítást: egyrészt bárkié is lesz a zálogtárgy, a zálogjog fennmarad. Másrészt a zálogjog mind felszámolási , mind végrehajtási eljárásban megelőzi a mezei követeléseket.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.20. 19:12
Bizonyára.
De azt azért elmagyarázhatnátok nekem, hogy ez esetben miért kell ennek egy külön fejezet a Ptk-ban? Hiszen jószerivel nincs különbség ahhoz képest, ha a követelésemet nem biztosítja zálogjog.
Sőt, a helyzete még hátrányosabb is, hiszen . ha igazad va - nem folyamodhat a rövid úthoz, még akkor sem, ha az adós egyébként nem vitatná a tartozást.
Nem értem.
amatőr
#
2007.06.20. 19:07
Marad a per: vállalkozói díj megfizetése + zálogtárgyból való kielégítés tűrésére kötelezés iránt.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.20. 19:04
Azt kérdeztem, hogy az a "bírósági határozat", aminek a végrehajtása útján a zálogjog érvényesítése a Ptk szerint történik, lehet-e fizetési meghagyás.
(Nem pedig azt, hogy válallkozói díjat lehet-e fizetési meghagyás útján érvényesíteni.)
amatőr
#
2007.06.20. 19:01
Arra miért ne lehetne. De nem biztos, hogy attól beljebb leszel abban a tekintetben, hogy a birtokban lévő dolgokon kielégítést nyerj.
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.20. 18:53
Nem, a vállalkozói díjra. (Az ingó a jogosult birtokában van.)
amatőr
#
2007.06.20. 18:52
Ingó kiadása iránt? :-))
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.20. 18:28
Nem lehet az a bírósági határozat fizetési meghagyás?
Kovács_Béla_Sándor
#
2007.06.20. 18:23
Semilyennel, törvényen alapszik. (Vállalkozó zálogjoga a megrendelő által átadott dolgon a díj biztosítására.
Szóval kereset? Akkor minek szentel ennek egy egész fejezetet a Ptk? A per enélkül is lehetséges lenne. Nem értem.
- 1
- 2
