elbirtoklás

Ez így van. Városi belterületi ingatlanokra még ilyen feltételekkel is lehet vevőt találni sokszor, külterületre, meg falusi belterületre már nem nagyon.

Hát az egész biztos, hogy nem fogja megérni.
Azért fontos mégis, mert enélkül a többi részt is nehéz eladni, ha úgy alakul. Az egésznek sincs túl nagy ára, csak hát elhagyni sem lehet, mert a pm-i hivatal kényszerkaszáltatja, és pár év alatt kifizettetik velem a per árát, semmi haszon fejében...

Én végignéztem egy tizensok alpereses elbirtoklási pert, hálistennek csak az egyik alperes képviselőjeként. Láttam, mit szenvedett a felperesi képviselő. Az az igazság ugyanakkor, hogy nincs vállalhatatlan ügy, de az átlag ügyvédi munkadíj mértékénél ez biztosan magasabb, az ügyfélnek is meg kell gondolnia, hogy megéri-e.

Köszönöm!

Tehát, ennyire visszamenőleg is van hatálya az elbirtoklási idő meglétének? Ez új információ számomra.

Szerintem az állam már nem játszik sok szerepet, mert az elbirtoklás bekövetkezett az állam öröklése előtt. Nem látom olyan bonyolúltnak a problémát. Hogy ügyvédek nem vállalják azt megértem. Én egy barátom ilyen ügyét viszem egy éve, de tapasztalatból tudom sok vele a kín.
Egyébként nem értem miért kell ennyire félni a közös tulajdon elbirtoklásától. Annyit ír a PK. hogy fokozottan kell vizsgálni az elbirtoklás feltételeinek teljesülését. Tulajdonképpen minden elbirtoklást fokozottan kell vizsgálni.

Ez idáig rendben, aki a korábbi részletek ajándékozását intézte, az megcsinálja ezt a pert is, csak elég nehéz vele zöldágra vergődni, kicsit értetlen. (Távoli ismerős egyébként, 2 idegen ügyvéd nem is vállalta az ügyet, annyira bonyolult volt az elején, kb. 14 néven volt az 1 telek.)
Szóval, szeretném átlátni a dolgokat, mielőtt az ügyvédhez mennék.

Tényleg, megvan valahol a neten ez a 121. § ? Nem találtam. Belinkelné valaki, ha megvan? (Esetleg elküldené mail-ben?)

Bízz meg egy ügyvédet!

Köszönöm a válaszokat!

Akkor nyugodtan meg lehet indítani az ügyet, nem csökkenti az esélyeket, hogy apámnak személy szerint nincs meg a 15 éve?
Nem lenne érdemes külön ügyben foglalkozni az állam részével? Vagy a külön ügy még drágább?
De mivel az államra nem lett ráíratva a birtokrész, sőt még az örökhagyóra sem, akkor nem lehetne az államot kihagyni, és valamiképpen a nyilvántartott tulajdonostól, a 25 éve elhunyt nénitől elperelni?

A lakcímnyilvántartásról csak annyit tudok, hogy létezik ilyen, de én ehhez hol tudok hozzáférni?
Milyen adatokat kellene hozzá tudnom? Csak valami húsz éves, kettővel ezelőtti lakcíme van meg, és a volt telefonszáma.
Egy ügygondnok kirendelése nagyságrendileg mennyibe kerülhet?

(Az a baj ezzel az egésszel, hogy a két rész együtt érhet vagy 60 E-t, de ha nincs apám nevén, akkor el sem lehet adni a többi részeket sem, ha majd valamikor már nem tudjuk művelni.)

„A nő vezetékes telefonszáma tavaly megszűnt egyébként, a címét meg nem tudjuk, nem biztos, hogy megtaláljuk még egyszer az életben. Ez mennyiben befolyásolja az ügyet?”

Annyiben, hogy első körben meg kell keresni a lakcímnyilvántartást, és ha ez sem vezet eredményre, hirdetményi idézést kell kérni, és ügygondnok kirendelését az ő részére. Ez némileg költségesebbé teszi a dolgot, de még mindig jobb most, mint ha majd az ő 4-5 örököse ellen kell lefolytatni ugyanezt a pert, és mindenkinek ügygondnokot kell kérni, meg nyomozni a hagyatékátadó végzések és az örökösök kiléte után. (Tudom, volt már olyan ügyem, ami kb. 18 alperessel indult, és az alperesek száma csak nőtt.)

„Nagyapám 1994-ben halt meg, tehát még nincs 15 éve apám nevén a telek. ”
Az a kisebb baj, a jogelőd birtoklásának idejét a saját idődhöz hozzászámíthatod. Viszont tulajdonostársak között mindig szigorúbban vizsgálják a többi feltételt. Plusz ha az állam is alperes, akkor hivatalból keménykedni fog.
Mindenesetre meg kell próbálni.

Kedves Hozzáértők!

Nekem is az elbirtoklással kapcsolatban lenne néhány kérdésem.
A dolog lényegével tisztában vagyok, csak a „finomságokkal” nem.

Tehát:
Van egy falusi beépítetlen telkünk (házhelyünk), amit mg-i termelésre használunk. Kb. 1974 óta a mi családunk használja közösen, nagyapám, apám, én. A szomszédok is tanúsíthatják, hogy rajtunk kívül ott senki nem dolgozott.
Kiderült pár éve, hogy a terület meglehetős része nem is a miénk, hanem nagyapám testvérei, ill. leszármazottaik nevén van. (Korábban nem nagyon nézegettük a tulajdoni lapot.)
A legtöbb tulajdonossal megegyeztünk, ajándékozással ránk íratta a részét.

Viszont van egy nő, aki zsebszerződéssel eladta a részét nagyapámnak 35 éve, csak nem emlékszik rá, vagy csak újabb pénzt akar kicsikarni, mindegy. Vele is beszéltünk, ő elzárkózik az átíratástól.

Nagyapám 1994-ben halt meg, tehát még nincs 15 éve apám nevén a telek. Ilyen esetben az örökléssel nem lesz jogfolytonos a használat? Még kell várnunk másfél évet, hogy elindíthassuk az ügyet?
A nő vezetékes telefonszáma tavaly megszűnt egyébként, a címét meg nem tudjuk, nem biztos, hogy megtaláljuk még egyszer az életben. Ez mennyiben befolyásolja az ügyet?

Még egy pici töredékrésszel van gond. Akinek a nevén van a földhivatalban, az meghalt kb. 25 éve, a férje volt az örökös, de nem lett átíratva a nevére, mert nem is tudott róla. A férj is meghalt vagy 10 éve, utána az állam örökölt, gyerek nem volt. Itt mit lehetne tenni? Lehet mondjuk elbirtoklást indítani, hogy a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik? (Ami igaz is. :) )

Birtokvédelmi pert kell indítani a bíróságon, és kérni kell ennek az ingatlanrésznek a te birtokodba való visszabocsátását.

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.

El lehet részben is, feltéve, hogy megosztható.

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.

Az elbirtokláshoz egyáltalán nem szükséges jóhiszeműség, azaz tulajdonjogot lehet szerezni elbirtoklás útján akkor is, ha valaki tudja, hogy ő nem tulaj, és akkor is, ha tudnia kellene, ő mégis "sajátjaként szakadatlanul" birtokol. A sajátjakénti birtoklásnek semmi köze a jóhiszeműséghez.

Azért, ez nem ilyen egyszerűen végbemenő dolog. Bárhogy is kerüljön valaki a lakásba, teljesen abban a tudatban kell lennie, hogy az az övé.
Feltételezhető hogy az előbb leírtaknál nem vásároltak adás-vételi szerződés nélkül. Ha pedig nem történik adás-vétel , csak úgy használatba kap valaki lakást vagy pénzért cserébe lakhatás remél az igenis tudhatja , hogy nem a saját lakását birtoklja.
Bár manapság még az is elképzelhető, hogy azt gondolják, ügyvédi ellenjegyzés ,adás-vételi szerződés , földhivatalban történő bejegyzés nélkül is lehet ingatlant vásárolni.

A külföldön hosszú időn át tartozkodó embertől így tudják elbirtokolni a lakást:
A bűnöző feltöri a lakást, beköltözik. Tatarozza, kijavít rajta ezt-azt. Fizeti a közös költséget. Eladja egy vétlen, becsületes embernek. Ha ő 15 éven keresztül fizeti a közös költséget, eljár szavazni a közgyűlésekre, fennállnak az elbirtoklás feltételei.

4. A dolog birtokának megszerzési módja (erőszakkal, alattomos módon vagy bűncselekménnyel) a Ptk. 121. § (2) bekezdése értelmében kizárja az ilyen módszerrel birtokba lépő tulajdonszerzését még akkor is, ha egyébként a törvényi további feltételei megvalósultak.

A gyakorlat azonban e szabály alkalmazása során jelentőséget tulajdonít a jogutód birtokos jó- vagy rosszhiszeműségének.

Tehát előfordulhat, hogy vki ily módon elbirtokol egy ingatlant. (inkább legyen "?" a mondat végén)

Ha valaki csak úgy beköltözik a házadba, az magánlaksértést követ el, és miután büncselekményel jut így a dolog birtokához, ezért szerintem kizárt az elbirtoklás.

Cak 1 kérdés ?
'A következö feltételeknek  együttesen kell fennállniuk:

1. 15 év eltelte
2. sajátjaként való birtoklás
3. szakadatlan birtoklás
4. kizáró feltételek hiánya '

Tehát ha én elmegyek pl. külföldre vagy bárhova és valaki beköltözik a házamba akkor az 15 év után az övé lesz ?

Kedves Lejerjakab

Sajnos a kisajátítások után milyen tulajdonba került azt nem tudtam kideríteni.
A régi tulaj aki az utca túl oldalán lakik még mindig megvan győződve arról, hogy az ő tulajdona ként van be jegyezve a földhivatalnál, csak méltatlankodott amikor meglátta a tulajdonlap másolatot ahol a tulajdonos az önkormányzat.
Sajnos, ezek szerint nem oszthatom meg, és nem értékesíthetem meg a telket mert ennélkül a 160nm nélkül kissebb a minimális kertalakítási területnél.
Ráadásul eladni semmit nem akar az önk. mert az mindjárt a banknak megy, és fogy a tulajdon.
köszönöm az eddigi segítséget.
Azért még vissza nézek ide.

Miltyu

Elnézést, nem vettem észre. Viszont még mindig jó volna tudni, hog ki volt a tulajdonos közvetlenü az elött, hogy a telket az önkormányzat tulajdonába adták.

 Ugyanis, csak ha azt a telket valóban az önkormányzat tulajdonába adták, akkor ez csak úgy történhetett meg, hogy a telek, amire az elbirtoklás kiterjed, vagy kiterjedhet állami tulajdonba került. Mert, ha ott kisajátításokat vittek véghez, és 'ott maradt' egy kis része, annak  a teleknek, amire utat építettek, akkor az a kis rész szerintem végsö soron az állam tulajdonába került, és mint ilyenre nem terjedhetett ki az elbirtoklás.

Kedves Lejterjakab!

Leírtam,de megismétlem

1968-ban magánszemélyektől vásárolta az ingatlant

1972-73 kisajátítások, utcanyitás

Ekkor azon a területen minden kert magán személyek tulajdona volt. Belterület volt, de nagyok voltak a kertek. Így alakítottak ki kissebb építési telkeket.

Köszi a választ!

Kedves Miltyu!

Megpróbálom röviden összefoglalni, hogy mi az elbirtoklás lényege.

A Ptk. 121.§ (1) szerint 'Elbirtoklás útján szerzi meg a dolog tulajdonjogát, aki azt ingatlan esetében tizenöt, más dolog estében tíz éven át szakadatlanul birtokolja'

Mivel Téged most csak az ingatlanok elb.-a érdekel, ezért csak erre térünk ki. Az ingatlanok elbirtoklása azt jelenti, hogy az összes szükséges feltétel együttes megléte esetén a törvény erejénél fogva megszerzi a tulajdonjogot az ingatlan birtokosa, aki tehát az elbiroklás elött nem volt tulajdonos.
A következö feltételeknek  együttesen kell fennállniuk:

1. 15 év eltelte
2. sajátjaként való birtoklás
3. szakadatlan birtoklás
4. kizáró feltételek hiánya

A 1.felt. azt jelenti, hogy a tulajdon szerzés azt jelenti, hogy csak akkor következhet be az elbirtoklás, ha 15 év már eltelt. Persze azt mondod 1968 óta már eltelt 35 mi itt akkor a probléma? Erre kitérünk a 4. pontnál.
A 2. felt. szerint a birtokos vagy jóhiszemü tehát nem tudja azt, hogy valójában nem tulajdonos, vagy ha tudja is, azt, hogy a dolog nem az 'övé', mégis saját birtoklását véglegesnek tekinti. Mindenképpen az szükséges, hogy ne legyen olyan jogcíme, ami alapján érvényesen birtokolhat, tehát nem földhaszonbérlet, szívességi használat vagy egyéb szerzödés alapján birtokolja azt. Ha ugyanis pl. bérlöként müveli az adott földet akkor szó sem lehet elbirtoklásról.
Maga a szívességi használat is kizárja az elbirtoklást, tehát ha a tulaj azt mondta, hogy 'Használd csak nyugodtan...' akkor nem leht szó elbirtoklásról. A tulajdonos részéröl az szükséges, hogy a 'ne törödjön' a telkével. a sajátjaként való birtoklás fogalmához tartozik az is, hogy a birtokos azt úgy kezeli, müveli, gondozza, mint a sajátját, tehát pl. a Te esetedben ez meg volt, Nagyapád kaszálta, permetezte, kapálta stb. a szóban forgó telket.
3. a birtoklásnak szakadatlannak kell lennie, tehát a 15 évnek folyamatosan kell eltelnie, azaz, ha az elbirtoklás megszakadt, akkor  az addig eltelt idö az elbirtoklás szempontjából nem vehetö figyelembe, 'törlödik' és az óra 'újraindul'. Ez történhet pl. akkor, ha a tulajdonos írásban felszólítja a birtokost, hogy hagyja el a telket, vagy eziránt bírósághoz fordul, vagy  a telekröl rendelkezik (pl. akármilyen szerzödést köt rá vagy végrendelkezik vele, elzálogosítja stb.)

4. Több  kizáró feltétel is van: pl.
 a)  ha a birtokos büncselekménnyel, eröszakkal vagy egyébként alattomos úton jutott a dologhoz, tehát pl. két markos legénnyel kilökték a tulajt... ilyenkor nyilvánvaló, hogy nem lehet tulajdont szerezni.
 b) ha az elbirtokolni kívánt ingatlan jogi vagy egyéb természete kizárja az elbirtoklás lehetöségét. Elsösorban az ingatlan jogi helyzete az, amit szerettem volna tudni a telkeddel kapcsolatban, ugyanis az 'elözö' rendszerben többféle tulajdoni forma is létezett és egyes tulajdoni formák esetében kizárták az elbirtoklást. (lsd. az elözö hozzászólásomat fent,amit Rexornak címeztem).
A dolog egyéb természete azt jelenti egészen pontosan, hogy nem birtokolható el azaz inagatlan, aminek csak egy részére áll fenn az elbirtoklás és az ingatlan nem osztható meg. Ez a másik dolog amit tudno kellene, hogy megválaszolhassam a kérdésedet.
Még egy fontos dolog, nyugszik az elbirtoklás akkor, ha tulajdonos menthetö okból neincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, pl. 'félholtan' kórházba kerül, és így nem tudja felügyelni a dolgait és ezt más sem teszi meg helyette az ö érdekében. Ebben az esetben, minaddig amíg a menthetö ok fennáll és ezt követöen még egy év eltelik, addig az elbirtoklás nyugszi és ez az idö nem számítható be az elbirtoklásba, de ami e anyugvás beállta elött telt el az igen és az is, ami a nyugvás megszünte után telt el.
Azt hiszem ebböl már világossá válik az elbirtoklás.
Sajnos azt kell, hogy mondjam az elbirtoklásod nem következhetett be, ha ugyanis az a telek az önkormányzat tulajdonába került akkor korábban állami,társadalmi, szövetkezeti tulajdonban állt (ebben egyet értek Rexor kolléga következtetésével), amit viszont nem lehetett elbirtokolni, mert erre az említett tilalom állt fenn.
Bár, hogy egyészen biztos lehssek jó lenne tudni, hogy  rendszerváltás elött  ki volt a tulajdonosa? Ezt mé mindig nem írtad meg.

Üdvözlettel,