tartozáselismerő nyilatkozat

„az akkor aláírt tartozáselismerő nyilatkozat nem közokirat, mert ha nem közokirat, akkor a Vht.23/C. /2/ bekezdés alapján közokirat nem tartalmazza a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezését amely a végrehajthatóság feltétele.”

Én ezt sem tudom összerakni.

Kezdem, hogy egy szerződés miért lenne közokirat? Már itt fogalomzavaraim vannak.

Szó szerint idéztem a szerződésben és a közjegyzői okiratban foglaltakat.

„.."A hatályba lépés napja: az a nap amelyen a jelen szerződés valamennyi mellékletét és azok mellékleteit a bank átvette.”"

Kedves gerbera317!

Pontosan ezért szeretném azt az állítást megdönteni a Kjtv alapján, hogy az akkor aláírt tartozáselismerő nyilatkozat nem közokirat, mert ha nem közokirat, akkor a Vht.23/C. /2/ bekezdés alapján közokirat nem tartalmazza a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezését amely a végrehajthatóság feltétele.

Nem igazán értem ezt a mondatot. A szerződő fél miért akarja átvenni a saját maga készítette szerződést?

„A hatályba lépés napja: az a nap amelyen a jelen szerződés valamennyi mellékletét és azok mellékleteit a bank átvette.”

Van egy olyan sejtésem, hogy alá is kellett írni előtte.

Kedves oligaliga!

A kölcsön felvételének célja: hitelkiváltás. Egy magánszemélytől felvet kölcsön kiváltása volt. Mondjuk nem tudom ez a Dh törvények alá esik-e de ez mindegy.

A szerződés pontosan így szól:

A hatályba lépés napja: az a nap amelyen a jelen szerződés valamennyi mellékletét és azok mellékleteit a bank átvette.

Hat feltétel volt ebből ez a tartozás elismerő nyilatkozat volt az egyik. És a legelső.

Köszönöm gerbera317

Mert félreértik a Vht-t: 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást. Nem veszik észre, hogy nem kell külön egyoldalú kötelezettségvállalásról nyilatkozni, az logikai vagy-gyal (és/vagy) szerepel a jogszabályban. Ha a közjegyzői okiratban benne van, hogy "én kölcsönadok, te meg köteles leszel azt visszafizetni", az elég ahhoz, hogy a vh-záradékolást később ne tagadja meg a közjegyző.

„Vadsuhanc vitatja, hogy a kölcsönszerződés egyáltalán létrejött”

Na ez az, ami nem nagyon fér a fejembe. Mert a szerződés végül megkötötték, és a bank folyósított is, akkor mit vitat rajta? Ja, hogy előtte aláírt egy tartozáselismerést? Szerintem az anélkül is létrejött, és a bank teljesített.

Nem is nagyon értem, mi értelme van egy kölcsönszerződés mellé a tartozáselismerésnek. Maga szerződés nem az?

Ha már csak ez az egyetlen követelés maradt fenn, akkor kell ez a zavaros kisregény? Miért nem lehet leírni, hogy 1. rokon tartozott a banknak. 2. Ugyanarra a követelésre elrendelték többször is a végrehajtást, úgymint: 2.1. végzéssel, mint bekapcsolódott vh., 2.2. záradékkal, 2.3. meg csak úgy. 3. Rokon elhunyt, Vadsuhanc lett a jogutód (itt még hiányzik valami, mert ez így nem elég vadsuhancos – minimum Vadsuhanc ellen is elrendelték ezt, csak azt nem tudjuk, hányszor, és hogyan, és miért). 4. Vadsuhanc vitatja, hogy a kölcsönszerződés egyáltalán létrejött (már épp’ ideje).
Nos, ha vitatja, hát járjon szerencsével. De mire fel ez a vh-záradék visszavonásos izé? Mert ha a közjegyző a záradékot törli, akkor is még legalább 2 végrehajtás folyamatban marad. Egyenként visszavonatni/töröltetni a vh-okiratokat, az elég húzós mutatvány. Akkor már inkább szerződés érvénytelensége iránti per, aminek egyenes következménye a Vht. 56. § (1) a) szerinti megszüntetés. Ehhez csak 1 darab per és ítélet kell, és a jogkövetkezmény valamennyi végrehajtásra kihatással van. Nem egyesével pereskedni meg bizonyítani…

„Talán még azt is tudom bizonyítani, hogy a szerződés még meg sem volt kötve és nem volt aláírva”

És? Akkor mi lesz?

Vadsuhanc

„A kölcsön folyósításának ( egyik ) feltétele a tartozás elismerő nyilatkozat megtétele volt. ”

Ezt te írtad, 2019.02.02. 19:58-kor.

Hogy szól pontosan a szerződés?

Kedves oligaliga!

A tartozás elismerő nyilatkozat megtételekor a szerződés még nem volt hatályban. Ez a szerződésből és a közjegyzői okiratból is egyértelműen kitűnik. A szerződés akkor hatályosul, ha a feltételek - többek között a tartozás elismerő nyilatkozat megszületik - teljesülnek.

Tehát a nyilatkozat nem a folyósítás feltétele, hanem a szerződés hatályosulásának a feltétele volt más feltételekkel együtt. Talán még azt is tudom bizonyítani, hogy a szerződés még meg sem volt kötve és nem volt aláírva, de ebbe most ne menjünk bele még.

Vadsuhanc

Ez így leírva egyben van, de az itt feltett kérdésed teljesen tévútra fog vezetni. A tartozás elismerő nyilatkozat - a hozzászólásod szerint - a folyósítás feltétele volt. A folyósítás pedig ezek szerint egy már létező, érvényes, és hatályos szerződés alapján történt meg, miután ennek előfeltételét - a nyilatkozat megtételét - teljesítetted.

Ha az azóta felmerült költségeket vitatod, akkor a szerződést és az üzletszabályzatot érdemes lapozgatni.

Tisztelt gerbera317, oligailga, drbjozsef!

Megpróbálom a lehető legrövidebben leírni a mi történt. Remélem menni fog. Anyámmal volt egy közös ingatlanunk . 2005-ben hitelt vettünk fel a banktól, jelzálog bejegyezve.
Anyám ellen 2006-ban egy felszámolási eljárás következményeként végrehajtási eljárás indult ennek keretében az még ebben az évben ingatlant lefoglalták. Anyám 2007-ben meghalt. Halála után még 2007-ben a bank bekapcsolódott az ellene elrendelt végrehajtásba. 2013-ban a bíróság mint a végrehajtási eljárásban mint a bekapcsolódással indult eljárásban megállapította a jogutódlásom. 1.sz. ügy
2010-ben a bank jogutódja - egy másik bank - a szerződést felmondta és végrehajtási eljárás indult anyám ellen, amelyben a jogutódlásomat a bíróság 2012-ben megállapította-. ( 2.sz. ügy )
2010-ben a bank jogutódja - egy másik bank - a szerződést felmondta és végrehajtási eljárás indult ellenem. Az ingatlan lefoglalták 2011-ben. ) 3.sz ügy )
Ezen kívül az ingatlanra elhalt húgom után is volt két hiteltartozás miatt is végrehajtási jog bejegyezve valamint APEH által elhalt an yám után. ( 4,5, és 6. sz. ügy)
Megtörtént az értékbecslés az 1.sz. ügy számával. Ekkor felkerestem a végrehajtót, hogy az ingatant kiürítettem és én magam kérem az ingatlan árverését. Ekkor kezdtem utána nézni a dolgoknak, amely nem volt egyszerú úgy, hogy szinte semmiféle irattal nem rendelkeztem. Több bíróságon jártam, levéltárból kértem ki anyagokat , amely nem volt egyszerú történet.
2016-ban a z 1. sz. ügyszám alatt árverés lett kitűzve benne a bekapcsolódással indult banki tartozás miatti ügyszámmal a 2.sz. ügy számával ( anyám ellen indult a banaki tartozás miatt jogutó vagyok ) és a 4,5,6. sz ügyek voltak feltüntetve. Az ellenem indult 3. sz. ügy nem. Arról szó sem volt.
Röviden a hirdetményben szereplő ügyeket sikeresen megtámadtam. Volt ahol a jogosult elismerte, hogy elévült volt ahol elismerte az elévülést, az 1. sz ügyben a Törvényszék a végrehajtási lapot visszavonta az anyám ellen indult eljárásban ( 2.sz ) ügy a közjegyző a végrehajtási záradékot visszavonta.

Tulajdonképpen már csak a 3. sz ügy "élő", amelyben úgy gondoltam megegyezek a bankkal de mint írtam olyan több milliós tételek is szerepelnek a követelésében amelynek alapja kétséges. Nem százezrek. ezért akarnám a bizonyítást visszafordítani és ha azt igazolja kifizetni csak legyen már vége.

Köszönöm a türelmeteket.

Tudatlanságom abban nyilvánult meg, hogy nem tudtam illetve későn jöttem rá, hogy a banki tartozással kapcsolatban ellenem folyó három végrehajtási eljárásban elég egyet megtámadni aztán rájöttem, hogy mindhármat külön külön kell.

Kedves válaszolók!

Az a baj, hogy röviden nem lehet leírni a történetet, de megpróbálom, remélem lesz türelmetek elolvasni és nagyjából megérteni mi történt. Nem állítom, hogy a tudatlanságom is közrejátszik a dolgokban.

Mint írtam próbáltam egyezkedni a végrehajtást kérővel, de olyan összegeket is követel, amely szerintem nem jogos vagy olyanokat is amiről Ő maga sem tudja, hogy mi a követelés alapja. A Vht.41. alapján történő vitatást ezért nem érzem még helyénvalónak mert, hogy vitassak egy követelést amiről azt sem tudom, hogy mi az ? ( nem a kölcsön összegét vitatom, hanem több milliót elérő plusz költségeket )

Megírtam és csatolom a történet lényegét a segítő de kritikus hozzászólásokat is szívesen fogadom.

Egész' jól foglaltad össze, erre még Vadsuhanc sem volt eddig képes. Az öt év lehet, hogy már tíz éve folyik. Ő ezt jobban tudja.

Na ezt nem értem.

Vadsuhanc elment egy bankba, mert kölcsönt akart felvenni. A bank megadta a feltételeket, melyek közül az egyik, hogy aláírás (?) (vagy folyósítás) előtt kell egy közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat. Elment, megtette a nyilatkozatot, majd visszament a bankba, és átadta a nyilatkozatot. Ezután folyósították a kölcsönt,amit végül nem fizetett teljes egészében vissza, ezért végrehajtást indítottak ellene, amit meg akar szüntetni (?).

És ezen agyal 5 éve?

Hogy mire megy, nem tudhatjuk, de a célja az teljesen jogos, mármint a bizonyítás "visszafordítása", ha tényleg többet követelnek. Hogy eléri-e, az kétséges - főleg annak fényében, hogy itt a fórumon is rendre azt lehet csak mondani az elrendelt végrehajtásra, hogy onnan már nem nagyon, vagy csak nagyon kivételes esetben van visszaút. És akkor már az összeg se igen vitatható.

Bocs, nem ide akartam ezt írni.

Tapasztalat van. A de pár napja az egyik sorstársad így lehurrogott, hogy most egy darabig nem fogok ötletet adni. Ha megtalálod a lehurrogott hozzászólásomat, szerencséd lehet.

Megpróbálhatja, de eddig mit csinált? Jó öt éve van itt a fórumon, ezzel kellett volna kezdeni.
Meg aztán mire megy vele érdemben? A folyósítás megvolt, úgyhogy bármire jut, azt az egyet nem mondhatja, hogy nem tartozik.

„A közjegyző tenálad nem észlelt ilyen körülményt”

Ez egyenlő lenne azzal is, hogy nincs ilyen körülmény?
Mert a 3§(1) "tisztességtelen" fogalmába elvileg beletartozhatna az, hogy egy olyan tartozást ismernek el előtte, ami még nem is létezik (fogadjuk el annak a még nem folyósított hitelt) - ezt észlelhette volna.

Érdemes megpróbálni a közjegyzői utat, hátha, veszíteni való nem nagyon van.

23.? § Biztos vagy te ebben?
Semmi gond. Bizonyítsd be az állításodat a közjegyzőnek, és akkor ő törli a vh-záradékot. De nem a 23. §-ra hivatkozz, mert az nem banki tartozásról szól. Már csak arra volnék kíváncsi, mi a búbánatot vakaróztál az elmúlt 5 évben.

Attól tartok, hogy te úgy értelmezed a Kjőtv-t, hogy közben meg sem kísérelsz valami logikai struktúrába elhelyezni az egyes rendelkezéseket, és így a levont következtetéseid is helytelenek. Rakjuk hát sorba az idevágó rendelkezéseket:
3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. (2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
A közjegyző tenálad nem észlelt ilyen körülményt. Sőt:
121. § A közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása.
Aggályos körülményt sem észlelt. Szerinted neki észlelnie kellett volna, hogy a tartozást elismerő nyilatkozatodnak nincs joghatása. Magyarázd már meg, hogy egy elismerő nyilatkozatnak miért nincs joghatása?
OFF Ha én bemegyek a közjegyzőhöz, és kérem, foglalja írásba, hogy én azt nyilatkozom, hogy "Géza, kék az ég". Mivel ennek tényleg nincs joghatása, közli velem, hogy ez aggályos, és csak akkor foglalja írásba, ha az aggályát is feltüntetheti az iratban. Ha ez ellen tiltakozom, akkor megtagadja az irat elkészítését, ha hozzájárulok, akkor már írja is: Megjelent előttem Gerbera, aki azt nyilatkozza, hogy "Géza, kék az ég", és ezt a nyilatkozatát kéri okiratba foglalni. A nyilatkozatot a Kjőtv. 121. § alapján aggályosnak találom, mivel nem alkalmas joghatás kiváltására. E körülményre tekintettel a nyilatkozattevő figyelmét felhívtam, aki hozzájárult, hogy ezt az iratban feltüntessem. ON
131. § (1) Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.
Kérdem tehát, mit mulasztott tenálad? Megjelentél nála, és nyilatkoztad, hogy tartozol a banknak. Ennek kétségtelenül van joghatása, ezért ő a nyilatkozatodat nem találta aggályosnak. A nyilatkozat jogvita keletkezéséhez pedig nem vezethet, hiszen a közjegyző előtt tett jognyilatkozatnak egyik nagyszerű tulajdonsága, hogy utólag azt nem lehet vitatni. Így ez sem folt oka az okiratba foglalás megtagadásának.

Amit te vh-záradék visszavonásának köntösébe akarsz bújtatni, azt ténylegesen szerződés semmisségének megállapítására indított keresetként kellene előterjesztened. Bíróság előtt. És ha a pert jogerősen megnyerted, akkor a bíróság a Vht. 56. § (1) a) szerint _végzéssel_ köteles megszünteti a végrehajtást (nem a vh-záradékot törli, hanem megszünteti a végrehajtást!).
Itt jelzem, hogy ez a te utad, ha a vh-záradék törlését a közjegyző visszautasítja (amire jó esélyed van). A Vht. 41. § és a megszüntetés iránti per sem vezetne itt eredményre, hacsak nem a végrehajtás elrendelését követő körülményre akarsz hivatkozni.

Köszönöm a válaszod gerbera317!

Fogom amit írtál, de leírom miért gondolom, hogy célravezető lehet a záradék törlése iránti kérelem. Aztán lehet rosszul gondolom.

A Kjtv.131.§.(1) bekezdése szerint .. Nem tekinthető közokiratnak az az okirat, amelyet a közjegyző a 12. §-ban, valamint a 120-129. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített.

Ha a Kjtv.121.§. megsértésével veszi fel a nyilatkozatot - a közjegyzői okirat elkészítésénél aggályos körülménynek kell tekinteni különösen, ha a fél a közjegyzői okiratba olyan rendelkezés felvételét kéri, amely jogvita keletkezéséhez vezethet, vagy amelynek nincs joghatása - nem tekinthető közokiratnak

Márpedig ha a tartozás elismerése nem minősül közokiratnak, akkor a Vht. 23..§. alapján a záradékkal ellátás feltételei nem teljesülnek mert a közokirat nem tartalmazza a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezését, amelyhez a közokiratban foglalás feltétel.