Ajándék pénz

Barátnőm szeretne egy autót vásárolni, de nincs meg hozzá az önrésze, viszont én tudnék neki kölcsön adni.
A problémám a következő:
Mivel zűrök vannak a férjével, szeretné ha az autó nem lenne közös tulajdonban, ha esetleg később elválnának ne akarja a férje annak is a felét.
Hogy lehetne ezt megoldani?
A férj nem hajlandó semmilyen egyezségre, szerződés készítésre.
Ajándékozhatom a pénzt a barátnőmnek? Ha igen, akkor ez ügyvéd, vagy közjegyző előtt kell hogy történjen? Ebben az esetben az autó a barátnőm külön vagyonába tartozna? (Tegyük fel, hogy a törlesztő részleteket is én fizetném.)
Mi van ha történik vele valami?
Alap esetben a férj, gyerekek örökölnek mindent. És ha végrendeletet ír? Mit jelent a köteles rész?
Köszönöm a segítséget!
K. Nóra

Kedves Nóri!
A házasság fennállása alatt ajándékba kapott vagyontárgy különvagyonba tartozik. A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy szintén a különvagyonva tartozik. Az ajándékozási szerződést csak ingatlan-ajándék esetében kell írásba foglalni (de egyébként sem árt). Persze ha kölcsönszerződést színleltek, az egy külön történet, de a színlelést bizonyítani is kell.
A törvényes öröklés rendjében első helyen a leszármazók örökölnek, illetve az özvegy haszonélvezetet mindazon, amit a leszármazók. A leszármazónak és az özvegynek kölcsösen fennáll az özvegyi jog megváltása iránti igénye. A végrendelettel a törvényes örököst indoklás nélkül ki lehet zárni (kifejezetten vagy úgy, hogy mást neveznek meg örökösnek), ilyenkor a köteles rész a törvényes örökrész fele (özvegyi jog esetében ez a szükségletek biztosítására korlátozott haszonélvezet). Végrendeletben ki is lehet tagadni a törényes örököst (meghatározott okok miatt, indoklással)-ilyenkor köteles rész sem jár.

Hogy kell a kölcsönszerződést bizonyítani?
2 tanu előtti szerződés nem elég. Azt a pénzt tényleg odaadtam a barátnőmnek, a vásárlás napján vettem ki a bankból. A bankszámla kivonaton rajta is lesz, persze az nem bizonyítja, hogy mire használtam fel.
Milyen meghatározott okok miatt lehet valakit kitagadni az örökségből?

Ha tényleg ajándékozásról van szó, akkor nincs semmi gond, szerintem kössetek írábeli ajándékozási szerződést (a két tanú elég).
Ptk. 662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.
663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

(2) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.
664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.

602. § (1) Érdemtelen az öröklésre

1. aki az örökhagyó életére tört;
2. aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak érvényesítését meghiúsította, illetőleg ezek valamelyikét megkísérelte;
3. aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

(2) Az érdemtelenség nem vehető figyelembe, ha az érdemtelenségre vezető magatartást - bárki ellen irányult is - az örökhagyó, illetőleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.