Érvénytelen vagy nem létező?

A megtévesztés eredményeképp létrejött szerződés érvénytelen. De létrejött-e egyáltalán az a szerződés, amelynek írásba foglalt szövegét az egyik fél abban a hamis tudatban ír alá, hogy az nem is szerződés? (Hanem valami egészen más irat, pl. átvételi bizonylat, népszavazási aláírási ív stb.)

Nekem eddig az a tapasztalat, hogy igen, 2 ilyen ügyünk is volt. Amúgy egyet is értek vele mint jogász - civilben nem feltétlen. Az ügyekben amúgy az egyik nagyon olcsó tv szolgáltató rejtett el készfizető kezességvállalást a tulajdonosi hozzájárulásban, amiben a tulajdonos hozzájárul, hogy bekössék a bérlőjének a kábel tv-t. Ha jól sejtem, nálad is valami ilyesmi lesz.

Mi mond ellent a józan paraszti észnek, hogy ha egyszer aláírja, akkor létrejön, kellő gondosság, aláírás előtti értelmezes, etc, etc. Aztán adott körülmények - és azok bizonyítása - esetén, lehet érvénytelen utólag.

Az új Ptk alapján szerintem semmis szerződésnek tekinthető, ha a megtévesztést a bíróság megállapította.

„Ha jól sejtem, nálad is valami ilyesmi lesz.”
Nem. Szimpla lehúzás, bűncselekmény. A felső lap önkormányzati segély átvételének igazolása, alatta másik négy már ajándékozási szerződés. Be is jegyezték a "megajándékozott" tulajdonjogát.

A kérdésem elméletinek tűnhet, de egy per érdeme múlik rajta.

Vadsuhanc, kérlek...

Szvsz. semmis.

Ha a szerződés fogalmából indulunk ki, akkor szerintem nem létezik, mert az egyik félnek egyáltalán nem volt szándékában semmilyen szerződés megkötése.

Megtévesztés esetén van szerződéskötési szándék, legfeljebb olyan lényeges kérdésekben történik megtévesztés, amik nélkül a felek nem vagy másképp kötöttek volna szerződést.

„ alatta másik négy már ajándékozási szerződés. Be is jegyezték a "megajándékozott" tulajdonjogát.”

Ingatlan ajándékozása esetén a tulajdonjog földhivatali átvezetéséhez közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges. A közokiratot most hagyjuk.

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd azt bizonyítja, hogy az okirat megfelel a felek kinyilvánított akaratának, valamint a jogszabályoknak, és azt a felek személyesen írták alá, vagy aláírásukat magukénak ismerik el az ügyvéd vagy helyettese előtt.

Tehát a szerződést aláíró személynek vagy közjegyző előtt vagy az ellenjegyző ügyvéd előtt nyilatkozatot kellett tennie az ajándékozásról.

HA ez megtörtént akkor igen nehéz lesz bizonyítani azt, hogy a szerződést aláíró fél nem tudta mit írt alá. ( tételezzük fel az ügyvéd tisztességét )

„Szimpla lehúzás, bűncselekmény.”

Gondolom ez a kijelentés egy büntetőeljárás lefolytatása után jogerős bírósági ítélet alapján történt.

Ennek birtokában szerintem nincs az a bíróság amely ne állapítaná meg, hogy a szerződés a fél akarata ellenére jött létre.

„Vadsuhanc, kérlek...”

Te kérted KBS, megkaptad.

Vadsuhanc

Nem egy olyan esettel találkoztam, ahol az ügyvéd nem tisztességtelen volt, hanem egyszerűen puha és/vagy figyelmetlen. Volt, hogy le sem ellenőrizte a felek adatait, olyan is volt, hogy nem előtte írták alá, de ellenjegyezte, és olyannal is találkoztam, aki tudatosan vett részt bűncselekményben.

És annyira nem nehéz bizonyítani az akarat hiányát még az ügyvédi ellenjegyzéssel szemben sem.

„Te kérted KBS, megkaptad.”

Sírok. De te legalább értetted.

„alatta másik négy már ajándékozási szerződés”
Ez valóban bűncselekmény. A kérdés pedig arra irányul, hogy a szerződés egyáltalán létrejöttnek tekintendő-e.
A Ptk. szűkszavúan ugyan, de mégiscsak tárgyalja a szerződés létrejöttének feltételeit, illetve a létre nem jöttének lehetséges okait. Érdemes lehet nyelvtani értelmezésnek alávetni a következőket: 6:58. §, 6:62. § (1), (5), 6:63. § (1)-(2). Nagyon nem ástam bele magamat, de első olvasatra úgy gondolnám, hogy ez a szerződés létre sem jött.

„Sírok. De te legalább értetted.”

persze, hogy értem, de emiatt kérlek, ne sírj. Ha mégis, csak szólj, megvigasztallak ;)

Manapság divatos, hogy szerződést emailben küldenek ki, majd az egyik fél aláírja és beszkennelve visszaküldi, a másik fél pedig nem postázza a részéről aláírt szerződést. Ettől a szerződés érvényes? Létrejött?

Köszönettel: Éva

tofifi

Attól függ, hogy az írásbeliség érvényességi kellék-e. Ha nem, akkor az írásba foglalás hiányában is létrejön, erre utal az is, ha a felek egyébként teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségüket.

tofifi: "Sőt", "elegendő" lehet a dokumentumot mindkét félnek elektronikus aláírással ellátnia és akkor még nyomtatni sem kell...

Akkor még az írásbeliség követelményei is teljesülnek, csak a közlés lehet utóbb esetleg vitás.

Szerintem is létrejött a szerződés.

Ha a kényszer mint akarathiba semmis szerződést eredményez, vagyis a jogirodalom szerint a szerződés létrejött, akkor nem lehet ez másként ebben az esetben sem, ugyanis a kényszer sokkal súlyosabb akarathiba, mint a tévedés, megtévesztés.

Szerintem.

(kár, h a Ptk. nem szól semmit a kényszerről)

lenwho

Ezzel nem teljesen értek egyet. A tévedés, megtévesztés, mint semmisségi ok szerintem akkor jöhet szóba, ha a fél egyébként tudja, hogy szerződést kötött, de az nem felel meg a valós akaratának. Viszont ha a tudtod nélkül írsz alá szerződést, akkor az létre sem jött, mert hiányzik a szerződéskötésre irányuló szándékod.

Jogellenes fenyegetésnél is hiányzik, oszt' mégis létrejött a szerződés.

Úgy is meg lehet közelíteni a kérdést, hogy van két db, írásba foglalt jognyilatkozat, ez a szerződés. Ezt nem vitatottan KBS ügyfele is aláírta, nem hamisították oda az aláírását, nem álképviselő kötötte a nevében, még csak nem is két markos legény vezette a kezét.

Ez az írásba foglalt szerződés alakilag érvényes, szerintem létrejött a felek között.

DE:

az ügyfél valóban nem akarta megkötni, hiányzott a szerződés megkötésére, létrehozására irányuló akarata, de mégiscsak aláírta a kis kezével, mert megtévesztették.

Jogellenes fenyegetés esetén tudom, hogy szerződést írok alá, tehát formailag megvan az egybehangzó akaratnyilatkozat, de a szándék hiányzik.

De ha aláírok egy iratot, amiről nem tudom, hogy szerződés (sőt, mint a vázolt esetben, nem is így kezdődik), akkor hiába tűnik formailag rendben lévőnek, a szerződés nem egyszerűen semmis, nem jött létre.

A Ptk. 6:58.§ szerint a szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A 6:90.§ és 6:91.§ közös abban, hogy a fél a szerződéses jognyilatkozatát támadhatja meg tévedés vagy megtévesztés miatt, ami nélkül nem vagy nem olyan tartalommal kötött volna szerződést, mint amit a tévedés/megtévesztés hatására tett. Ezekben az esetekben igenis tudok róla, hogy szerződést kötök, vagyis a szerződés létrejön. Csak éppen valamiért érvénytelen lesz.

Az egybehangzó akaratnyilvánítás a szerződés aláírásával megtörtént szvsz.

„De ha aláírok egy iratot, amiről nem tudom, hogy szerződés”, akkor én tévedésben vagyok. Abban a tévedésben, h az aláírt irat nem szerződés.

Az akaratnyilatkozatot írásban megtette. Nem mondhatjuk, h nem tett.

Ott a hiba, hogy nem állt szándékában az adott tartalommal/egyáltalán megtenni, ez az akarathiba.

Az akarathiba pedig érvénytelenségi ok.

Nekem az kellene ahhoz, hogy létre sem jött szerződésről beszéljünk, hogy az akaratnyilatkozat ne az aláírótól származzon.

lewho

Szerintem rosszul közelíted meg. A szerződés egybehangzó akaratnyilatkozatot követel meg, akkor lesz szerződés. Ha bármelyik fél részéről hiányzik az akaratnyilatkozat, akkor a szerződés nem jött létre. A kommentár szerint:

„Létrejött szerződésről tehát akkor beszélhetünk, ha a felek között a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodás, vagyis konszenzus van. A létrejött szerződés aztán lehet érvényes és érvénytelen, az érvényes szerződés pedig a felek viszonylatában lehet hatályos és hatálytalan, harmadik személyek felé pedig relatíve hatálytalan (a hatálytalanság és az érvénytelenség elhatárolásával majd a VII. Cím kommentálásánál foglalkozunk). Ha viszont a szerződő felek között hiányzik a konszenzus, vagyis a felek nem állapodtak meg a lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben, akkor a szerződés nem jön létre.”

Márpedig az szerződéskötésnél lényeges kérdés, hogy éppen szerződést kötünk, nem pedig egy segély igénylését írom alá.