Osztatlan közös tulajdon és a tulajdonosok jogai


Kovács_Béla_Sándor # 2021.06.23. 18:05

Akartam mondani már az elején.

alfréd245 # 2021.06.23. 17:05

Még egy utolsó ítélet számot küldök.
Amiket eddig küldtem azok mind azon állításaimat bizonyítják, hogy még közös tulajdon megszüntetése esetén sem lehet a a tulajdonostárs haszonélvezeti jogát ítélettel megszüntetni, egyebekben pedig jogszabály sem rendelkezik arról, hogy bíróság a jogosult akarata ellenére megszünteheti.
Továbbá a bírósági gyakorlat minden megyében és minden szinten egységes ebben.
Ha valamelyik dilettáns járási bíróság mégis máshogy dönt az nem fogja megállni a helyét magasabb szinten, de ilyennel még nem találkoztam.
Ha valaki esetleg azzal jönne, hogy azóta van új Ptk., arra az a válaszom, hogy az sem rendelkezik a fentiekkel ellentétesen és a bírói gyakorlat sem változott meg azóta, még csak részben sem.

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.069/2012/2. szám

5. oldal alsó része.

alfréd245 # 2021.06.23. 11:16

drbjozsef, Grave7,

Véleményekre kíváncsi lennék.

Szerintem a Kúria állásfoglalásából egyértelműen kiderül a bírói gyakorlat.
Elolvastam kb. 50 ítéletet amiben kérik a bíróságtól, hogy az ellenérdekű fél haszonélvezeti jogát töröljék és ennek tűrésére kötelezzék, azonban felesleges próbàlkozás volt.

Az alábbiak megállapíthatók:
Nincs különbség, hogy szerződés vagy törvény hozta létre a haszonélvezeti jogot.
Nincs olyan hatályos rendelkezés ami engedné a jogosult hozzàjárulása nélkül a törlést, szóvel ítélettel nem törölhető.
Nem az az akadálya, hogy nem tiltja rendelkezés, hanem az, hogy nincs olyan ami engedné és nem is volt.
Kizárólag fedezet elvonó ügylet esetén, állapíthatják meg a hatálytalanságát 3. féllel szemben.

Ha valaki nem ért egyet érdekelne, hogy miért és mire alapozza véleményét.

alfréd245 # 2021.06.22. 16:00

Közöstulajdon megszüntetésefennmaradó haszonélvezetti joggal.

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.016/2014/3.szám

Pécsi Ítélőtábla
Pf.I.20.015/2012/3. szám

alfréd245 # 2021.06.21. 19:58

Az ÚJ Ptk. hatálya alatt született az ítélet és az indokolásban nagyon szépen és egyértelműen kifejti, hogy ítélettel sem szüntethető meg a haszonélvezet.
Özvegyi haszonélvezetet említ a végén, de szerintem az indokolásban nem tesz különbséget, szerződéssel vagy törvény által létrejött haszonélvezeti jog között.

Fővárosi Ítélőtábla
17.Pf.20.300/2019/5-II.

alfréd245 # 2021.06.21. 19:33

Erre gondoltatok?

A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.302/2012/6.szám

drbjozsef # 2021.06.21. 17:01

(de élnék a gyanúperrel, hogy ahogy Grave is említette, hogy harmadik személy haszonélvezeti jogát nem érinti a közös tulajdon megszüntetése, de tulajdonostársak egymás részén teljesen más a helyzet. Ha lehet, ilyenekről linkelj ítéleteket)

drbjozsef # 2021.06.21. 16:54

Ok, akkor megvárom én is az ítéletek számát, elég minden megyéből 2-3.

alfréd245 # 2021.06.21. 16:14

drbjozsef,

1.Mert a tulajdonjogot érinti a per.
2.Taxatíve felsorolja a Ptk. a haszonélvezet megszűnésének eseteit.
3.Egyetlen jogszabályi rendelkezés sem jogositja fel a bíróságot, hogy a haszonélvezetet a jogosult hozzájárulása, akarata ellenére megszüntesse.
4. Ez a kikristályododott bírói gyakorlat, minden megyében és minden szinten.

drbjozsef # 2021.06.21. 15:37

alfréd245,

Csak egy pici hasonlat :

Ha a bíróság - természetesen valamekkora kártalanítás ellenében - a tulajdonjogot is minden további nélkül "elveheti" bármelyik (akár több) tulajdonostól is közös tulajdon megszüntetése esetén, akkor miért lenne evidens, hogy haszonélvezet nem törölhető (elvehető)?
(Nem állítom, hogy törölni fogják, de nem is látom ezt kizártnak)

alfréd245 # 2021.06.21. 10:27

Grave7,

Fevázolok több esetet írd meg kérlek a véleményed.

1. Három tulajdonosa van az ingatlannak
A, 1/2 tulajdoni hányaddal rendelkezik
B, 1/4
C, 1/4 -el.
A a közös tulajdon megszüntetésére pert indít.
B tulajdonos tulajdonjogát C tulajdonos hadzonélvezeti joga terheli.
C tulajdonos tulajdonjogát B haszonélvezeti joga terheli.

Úgy gondolom B és C tulajdonos haszonélvezeti jogat, kizárólag akkor töröltetheti a bíróság, ha ők, mint jogosultak beleegyeznek.

Másik eset amikor nem tulajdonostárs haszonélvezeti joga terheli valamelyik tulajdonos tulajdonjogát.

Szerintem függetlenül attól, hogy tulajdonostárs a haszonélvező vagy sem kell a beleegyezése, hogy a bíróság töröltesse a haszonélvezeti jogot.

Mi a véleményed?
Később küldök ítélet számokat.

Az sem tiszta, hogy az alábbi szabály vonatkozik-e a nem bentlakó talujdonostársra.

30. §
A Vht. 147. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ingatlanra – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az árverés

első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének
megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
(3) Lakóingatlanra az árverés

első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának,
harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén
legalább a kikiáltási ár 100%-ának
megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana,
lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.”

Szerintem, mivel nem lakik az ingatlanban, így az ő tulajdoni hányada után járó forgalmi érték alapján meghatározott összeget 70% -ra kell csökkentenie a bíróságnak.

Szerintem egyrészt ez fogja meghatározni a minimum árat.
Másrészt a bennmaradó tul.társak kb 60-70%-ra csökkentett forgalmi ertékből meghatározott tulajdoni hányaduk értéke, mivel a lakottság ténye miatti ertékcsökkentő hatást nekik kell viselni.

A fentiekről kérlek írd le a vèleményed.

Grave7 # 2021.06.21. 09:43

A bíróság ítéletében dönteni fog arról, hogy milyen módon történik a közös tulajdoni megszüntetése és milyen jogok maradnak fenn az ingatlanon (tulajdoni hányadon).

Ha árveréssel történő megszüntetés lesz az ítélet, akkor ott nem lesz semmilyen becsérték (a perben, a szakértői véleményben is forgalmi érték a használt fogalom), hanem csak minimális vételár. Ennek megállapítása során a bíróság figyelembe vehet értékcsökkentő hatásokat (pl. fennmaradó jogok, ingatlanban maradó személy esetén), de a végrehajtó árverési hirdetményén a minimálárral egyező kikiáltási ár fog szerepelni, amit nem lehet leszállítani.
(Itt a lex posterior derogat legi priori jogelv miatt a Vht. utólagos módosító szabálya nem alkalmazható, szerintem.)

Írd meg kérlek egy olyan ítélet számát, amiben az egyik tulajdonostársnak van hasznélvezeti joga a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadán.
Mert ez (a tényállásodban leírt kölcsönös haszonélvezeti jog) eléggé eltér attól az általános esettől, amikor a tulajdonosokon kívüli harmadik személynek van haszonélvezeti joga. Az utóbbi esetben természetesen egyetértek, hogy a haszonélvező akarata ellenére nem fogja törölni a bíróság a hasznélvezeti jogot.

.
Ahogy visszaolvastam, a kérdésedre választ kaptál, ugye? Vagy van még valami ami nem tiszta?

alfréd245 # 2021.06.21. 07:57

Még annyival kiegészíteném, hogy van lakott és beköltözhető becsérték, ha benn marad a hadzonélvezeti joggal rendelkező tul.tars.
Van minimum ár is ami magába foglalja a tul.hányadok után jaró összegeket.
A lakottság terhét az viseli aki benn marad erre is van szabály, így nem is ertem miért gondolod, hogy a haszonélvezetet törlik a jogosult akarata ellenére.

Ezt nagyon rosszul tudod gerbera.

alfréd245 # 2021.06.21. 07:50

Elolvastam minden elérhető bírósági ítéletet és soha egy perben sem vizsgálták, hogy a haszonélvezet fennállása akadálya lehet-e a közös tulajdon megszüntetésének.
A haszonélvezet törlésére vonatkozó kérelmet minden esetben elutasítják, minden bírósági szinten ha nem egyezik bele annak törlésébe a jogosult.
Mivel közös tulajdon megszüntetésére iranyul a per és a közös tulajdon megszüntethető ezért nem sérti egyik fél érdekeit sem.
Egyébként a Ptk. rendelkezése is igen lényeges. 5:154. § [A haszonélvezet megszűnése]

Egyébként a kérdés nem ez volt.

gerbera317 # 2021.06.21. 07:50

Ez egy kicsit kuszára sikerült, úgyhogy megismétlem: Tehát a lényeg, hogy az értékesítésnek nem minden áron kell történnie, tehát nem úgy, mint pénzkövetelés kielégítésére irányuló árverésnél. Ezért itt a becsértéket eleve nem a végrehajtó állapítja meg kényszereljárásban, hanem a bíróság, kontradiktórius eljárásban. És ez a becsérték nem szállítható le árverésen, hanem csakis tulajdonostárs kérelmére, még az árverés kitűzése előtt. Éppen ezért nincs olyan, hogy lakott vagy beköltözhető becsérték, és ugyanígy az sem lehet vizsgálni, hogy valamelyik tulajdonostárs ott lakik-e, és mióta. És mivel nincs lakott becsérték, ezért lakottságot megalapozó körülmény sem vehető figyelembe, tehát a haszonélvezet nem marad fenn, ha esetleg harmadik személy vásárolja meg az ingatlant. Na.

gerbera317 # 2021.06.21. 06:29

Közös tulajdon megszüntetése esetén az állami kényszer célja nem az, hogy minden áron értékesíteni kell az ingatlant. Ezért van az, hogy például a kikiáltási ár nem szállítható le. És ugyanezért, az értékesítés akadálya nem lehet valamelyik tulajdonostársnak az ingatlanon fennálló haszonélvezeti joga. Mivel ilyenkor a közös tulajdon megszüntetéséért valamennyi tulajdonostárs (tehát a vh-kérő is!) felel, a 137. § (2) érvényesül.

alfréd245 # 2021.06.20. 19:08

Bíróság nem töröltetheti a haszonélvezeti jogot, kizárólag a jogosult beleegyezésével.
Közös tulajdon megszüntetésének semmi köze a haszonélvezethez.

Grave7 # 2021.06.20. 18:54

Jól írja drbjozsef: nem valószínű, hogy az árverésen kívül más megszüntetési módot fog választani a bíróság. Legfeljebb ha ez ellen mindegyik tulajdonostárs tiltakozik.
De szerintem ekkor még az is kellene, hogy a felperes és az összes alperes (így az összes végrehajtást kérő, egyéb jogosult is) hozzájáruljon egy a konkrét megváltási árhoz és annak elszámolásához.
(minél több személy nyilatkozata kell, annál irreálisabb ez)

Szerintem a bíróság saját magától nem fog semmilyen leszállítással foglalkozni, hanem a Vht. 162. § és a Ptk. 5:84. § rendelkezései szerint az egész ingatlanra egy legkisebb vételárat határoz meg, valamint a költség viselésének és a vételár felosztásának módját/arányát.
Ha kéritek, talán.

Véleményem szerint, árverésen történő megszüntetés esetén a haszonélvezeti jog törléséről is rendelkezik majd a bíróság (ahogy a bentlakókat is kötelezi az ingatlan elhagyására) - a Ptk. szerint persze lehet kivétel.
Főszabály a beköltözhetően történő árverés.

Nem ártana elolvasni a Vht. 162. §-t és a Ptk. 5:84. §-t.

alfréd245 # 2021.06.20. 18:07

drbjozsef,

Köszönöm, hogy legalább megpróbáltál segíteni.
Gerbera meg egyebként sem erti a kerdest...

drbjozsef # 2021.06.20. 17:55

alfréd245,

A lakóhely egyrészt a lakcímnílvántartás szerinti bejelentett (állandó vagy tartózkodási) lakcíme az állampolgárnak, de egyebekben a lakóhely annak az ingatlannak a címe, ahol az állampolgár életvitelszerűen él.

A kettő általában egybeesik.

Nem tudom, a Vht. esetében melyik alkalmazandó elsősorban, de véleményem szerint az utóbbi. Ha életvitelszerűen nem abban az ingatlanban él, ahova egyébként be van jelentve, akkor a Vht. alkalmazásában az az ingatlan nem a lakóhelye.

Hogy ez így van-e, illetve alkalmazandó-e ez a passzus az esetedre, azt leginkább gerberától tudhatnád meg, de tartok tőle, hogy ez a hajó már elment neked...

alfréd245 # 2021.06.20. 17:20

gerbera317,

Olvasd el mégegyszer a kerdést, aztán mégegyszer.

gerbera317 # 2021.06.20. 16:58

Ha esetleg még mindig nem világos: 162. §. Tudom, hogy nehéz, de akkor is az.

alfréd245 # 2021.06.20. 16:45

drbjozsef,

Az a része ami engem érdekel továbbra sem változott.

30. §
A Vht. 147. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ingatlanra – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az árverés

  1. első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
  2. második szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
  3. harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének

megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat.
(3) Lakóingatlanra az árverés

  1. első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának,
  2. második szakaszában legalább a kikiáltási ár 80%-ának,
  3. harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár 70%-ának,
  4. mindhárom szakaszában fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása esetén

legalább a kikiáltási ár 100%-ának
megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana,
lakóhelye ebben van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt.”

A d szakasz erdekel,hogy arra az esetre amit kérdeztem alkalmazható-e.

drbjozsef # 2021.06.20. 16:28

alfréd245,

Mondom, a mai napon hatályos Vht-t linkeltem.
Egyébként meg nem jól tudod, a 147.§(3)-at utoljára a 2020.évi XCII. törvény 31.§-a módosította a mostanira, amely 2021. január 1. óta hatályos.

alfréd245 # 2021.06.20. 16:17

drbjozsef,

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?…

Úgy tudom ez a módosítás a mai napig hatályos, ezen tavaly sem változtattak.

Kérlek foglalj állást abban is, hogy szerinted arra az adósra alkalmazható-e akinek az állandó lakcíme az árverés alatt álló lakóingatlanhoz van bejelentve, viszont több éve nem ott lakik és nem is az a lakóhelye.