rágalmazás, személyiségi jogok megsértése

Tisztelt Immaculata!

Az elévülés és a magánindítvány előterjesztésének határideje nem azonos alapokon nyugszik a régi Be. hatálya alatt.

Beryl21 kérdése utóbbira vonatkozott, mely az elkövetés időpontja alapján - az alább kifejtettek szerint - az elkövető kilétéről való tudomásszerzést követő napon kezdődik.

Az elévülés azonban, mely a cselekmény büntethetőségi határát képezi viszont valóban az elkövetés napján kezdődik (folytatólagosság vagy folyamatosan fennálló állapot kivételével).

Tisztelt helpless72!

Az elévülés 5 év vagy - ha büntetési tétel felső határa - a büntetési tétel felső határának megfelelő időtartam, 20 éve lezárult üggyel semmilyen módon nem tud mit kezdeni, kénytelen lesz elengedni.

Egyedül sérelemdíjat igényelhet, a régi Ptk. szerint ugyanis az nem évül el.

Tisztelt vierzo!

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 38. §-ának (1) bek.-e alapján a tanuló vagy törvényes képviselője az intézmény intézkedése - tanulmányi érdemjegyek kivételével - ellen 15 napon belül a fenntartóhoz fellebbezéssel élhet.

Fenntartó közoktatási intézmény esetén a körzeti tankerületi központ, alapítványi iskola esetén maga gaz alapítvány.

A fellebbezést az intézménynél kell benyújtani, a fellebbezésnek megfelelően ugyanis az intézmény az intézkedését megváltoztathatja vagy visszavonhatja.

A fenntartó a fellebbezés alapján az intézményt döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

A fenntartozó döntése ellen közigazgatási per indítható, a keresetet a bírósághoz követlenül kell benyújtani.

A közigazgatási per eljárásjogi szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben találja.

Emellett az Oktatási Hivatal (mint a fenntartók felügyeleti szerve) a fenntartó jogszabálysértő döntését köteles megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a fenntartót a jogszabálysértő mulasztás megszüntetésére utasítani, amennyiben az közigazgatási per vagy mulasztási per tárgyát nem képzi vagy képezte.

A fenntartó egyébként köteles a a jogszabálysértő intézményi döntéseket hivatalból is megváltoztatni vagy megsemmisíteni.

Önmagában azért, mert nem tartja arányosnak az igazgatói intőt, nem kezdeményezhet eredményesen büntetőeljárást, szabálysértési eljárást, polgári peres eljárást vagy más, felelősségre vonási vagy marasztalási célzatú eljárást, kizárólag a fenntartóhoz folyamodhat fellebbezéssel.

Önmagában az egyet nem értés, az aránytalannak vélés nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, szabálysértést, polgári peres eljárásra tartozó jogsértést, fegyelmi vétséget stb.

Ugyanakkor abban igaza van hogy az osztálytársak személyiségi jogának vélt megsértést az intézmény nem szankcionálhatja, csupán azért vonhatja a cselekmény tényleges elkövetőjét, amennyiben arra jogköre van a házirendje alapján, amennyiben a házirendet az sérti.

Ha a házirendben szerepel a kamerázás tilalma, akkor pusztán ezen az alapon a szankcionálás ténye nem lehet vitás, azonban a büntetés arányossága viszont lehet vita tárgya fellebbezési eljárásban.

Amennyiben igazolni vagy hitelt érdemlően valószínűsíteni tudja, hogy a fiát a sajátos nevelési igénye, mint védett tulajdonsága miatt diszkriminálják, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (amely bírságot szabhat ki és a jogsértő állapot megszüntetését rendelheti el alapos kérelem alapján vagy jogsértés megállapítása esetén hivatalból), polgári jogi igényével pedig személyiségi jogi perrel az intézmény székhelye szerint illetékes törvényszékhez fordulhat.

Fontos tudnia, hogy a személyiségi jogi perben ügyvédkényszer van, azaz a keresetet kizárólag ügyvéd útján nyújthatja be.

Az adatkezeléshez való hozzájárulás tekintetében való nyomásgyakorlás kapcsán bejelentést tehet a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatósághoz, illetve a fenntartóhoz.

Tisztelt CsAdrienn!

Ahogy írták is, a honlap üzemeltetőjét határidő tűzésével a tartalom eltávolítására szólíthatja fel, ennek érvényre juttatása iránt pedig eredménytelenség esetén pert indíthat, peres úton továbbá sérelemdíjat, illetve közvetett kára megtérítését is követelheti.

A felszólítást lehetőség szerint tértivevényes levélben is küldje meg a honlap üzemeltetőjének.

Emellett jelentős érdeksérelem igazolása esetén büntetőfeljelentést is tehet a rendőrségen, illetve megfontolandó lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz való bejelentéstétel.

Felhívnám a figyelmét, hogy a személyiségi jogi perek ügyvédkényszeresek, a kereset azaz csak ügyvéd által nyújtható be.

Tisztelt Lacerta agilis!

A leírt cselekmény alkalmas lehet a garázdaság szabálysértési és esetleg a bűncselekmény alakzatának megvalósítására.

Feljelentést tehet emiatt a bizonyítékok csatolásával a rendőrségen.

Esetleg szóba jöhet a közösség tagja elleni erőszak vagy uszítás, mely közvádas bűncselekmény és szintén a rendőrségen tehető miatta feljelentés.

Jelezheti a sérelmes tartalmat továbbá a Youtube üzemeltetője felé is, kérve az eltávolítását.

A feljelentésben kezdeményezheti továbbá esetleges polgári jogi igénye, sérelemdíj igénye érvényesítését is.

Tisztelt Mrshorvatski!

Feljelentést tehet személyes adattal visszaélés és - ha a képes olyan jellegűek - gyermekpornográfia terjesztése miatt a rendőrségen és ügyvéd által személyiségi jogi pert indíthat a közzétevő ellen.

A kereset irányulhat többek közt a képek eltávolítására is az internetről, melyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hajt végre.

A képek közzétételéhez egyébként annak a szülőnek a hozzájárulása kell, aki , a hozzájárulásra jogosult szülő vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosultságban beállt utólagos változásban az utóbb kizárólagosan vagy szintén jogosulttá vált a hozzájárulást indoklás nélkül visszavonhatja.

A hozzájárulás megadásakor kiskorú a nagykorúvá, illetve cselekvőképessé válását követő a hozzájárulást maga is visszavonhatja.

A hozzájárulás hatályossága alatt értelemszerűen a fenti eljárások eredményre vezető módon nem kezdeményezhetők és az eltávolításra a visszavonást követően kellő időt kell hagyni.

A szülői felügyeleti jog egyébként mindkét vér szerinti szülőt közösen illeti meg eltérő gyámhatósági vagy bírósági jogerős és végrehajtható, illetve végleges, valamint előzetesen végrehajtható határozat hiányában.

Célszerű viszont a szülőknek közösen dönteniük, illetve döntéseikről egyeztetniük.

A szülők közti vitában - amennyiben mindketten jogosultak a szülői felügyeleti jog gyakorlására -, bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból, illetve az ítélőképessége birtokában lévő, valamint a korlátozottan cselekvőképes gyermek kérelmére a lelkiismereti és vallásszabadság körébe, valamint a bírósági hatáskörbe tartozó ügyek kivételével a gyámhatóság tárgyaláson dönt és egyezséget kísérel meg létrehozni, annak hiányában határozatot hoz.

A tárgyaláson a gyámhatóság köteles az ítélőképessége, illetve a cselevőképessége birtokában lévő gyermek jogai érvényesülését biztosítani, Őt az egyezség jóváhagyása vagy határozathozatal előtt meghallgatni, érdekeit, kívánságát figyelembe venni és lehetőség szerint azzal is összhangban dönteni.

Egyébként a bíróság ítélettel vagy végzéssel határoz, valamint a szülők egyezségét jóváhagyja.

Az ítélőképessége vagy a cselekvőképességének korlátozottan a birtokában lévő gyermek kívánságának, véleményének, érdekeinek figyelembe vétele kötelessége a szülőknek és a bíróságnak is.

Tisztelt jonasmith!

Jogi érvelése helyes, ahogy az ObudaFan által írtak is, így azokra csupán visszautalnék.

Természetesen lehetősége van arra is a személyiségi jogi perben, hogy kizárólag a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérje, azaz kártérítési vagy sérelemdíj iránti igényéről lemondjon vagy azt ne érvényesítse, kizárólag a jogsértő magatartástól eltiltást, illetve a jogsértéssel készült dolog megsemmisítését, a jogszerű állapot helyreállítását, azaz

Ugyanakkor az ÓbudaFan által írtakat annyiban kiegészíteném, hogy felmerülhet a szexuális zaklatás, a zaklatás, a személyes adattal való visszaélés, a kényszerítés, a kiszolgáltatott helyzetben lévő személy megalázása, a becsületsértés,

Kezdeményezhető továbbá a közzététel helyéül szolgáló oldal üzemeltetőjénél a (ez tértivevényes levélben célszerű a kifogásolt tartalom eltávolítása, melynek ha nem tesz eleget, ellen is polgári per indíthat, valamint a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnál adatvédelmi hatósági eljárás megindítása és lefolytatása kérelmezhető, mely határozatában a jogsértés megállapítása mellett, annak esetén a jogsértő állapot és a jogsértő magatartás megszüntetését, valamint a mindenkori árfolyam szerint 20 millió eurónak megfelelő, de legalább 100.000Ft-nyi adatvédelmi bírságot szabhat ki, emellett indokolt esetben büntetőeljárást, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez(het).

A NAIH a más által adatvédelmi tárgyú jogai érdekében indított perbe beavatkozhat, illetve meghatározott esetekben ezen jogok érvényesítése érdekében maga is pert indíthat a jogosult rendelkezési jogának tiszteletben tartásával.

Fontos tudnia azonban, hogy a személyiségi jogi per ügyvédkényszeres, azaz, önmaga e körben nem is pereskedhet.

Rászorultsága egyébként ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (a továbbiakban: gyámhatóság)

A gyámhatóság által engedélyezett ügyvédi képviselet költségét

• az állam viseli, ha a kérelmező háztartásában az együtt élő személyek (ellenérdekű fél kivételével) egy főre eső havi jövedelme a 28.500Ft-ot nem haladja meg vagy az egyedülálló kérelmezőé a 42.750Ft-ot
• az állam 1 éven belüli visszatérítés fejében előlegezi, ha a kérelmező (ellenérdekű fél kivételével) háztartásában élő személyek egy főre eső rendszeres havi jövedelme a 28.500Ft-ot (egyedülálló kérelmező esetében a 42.750Ft-ot) meghaladja, de a 114.240Ft-ot nem

A jövedelemszámításkor a lakáshitel havi törlesztőrészletét, valamint a tartásdíj, járadék havi összegét le kell vonni a jövedelmekből.

Különös méltánylást igénylő esetben a fentiektől eltérően (így különösen kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával nem rendelkező részére) is engedélyezhető a jogi képviselet igénybevétele a gyámhatóság részéről.

A jogi képviseletet a gyámhatóság egyébként a peres eljárásban, illetve a büntetőeljárásban a fél vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintet nélkül engedélyezi, ha az eljáró bíróság vagy hatóság határozatával, végzésével részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett vagy a per/eljárás (a közvádas büntetőeljárás kivételével) számára tárgyi költségmentes.

Érdemes lehet volt barátnője figyelmét határozott hangvételben minderre felhívnia és azt követően letiltania minden elérhetőségét számára.

Tisztelt!

Az Ön által írtak szerint nyilvánosságra hozatalra került egy, a fogyasztóvédelemről szóló

E körben megállapítható, hogy a beszélgetés nem képez magántitkot, üzleti titkot esetleg, de nem feltétlen.

Levéltitok-sértés sem történt feltétlen, különösen nem akkor, ha az érintett felek közül a nyilvánosságra hozón túli fél, felek kiléten nem azonosítható, hozzárendelhető az általa írtakhoz.

Btk.-s vonzata tehát a nyilvánosságra hozatalnak önmagában nincs, a levéltitok esetleges sérelme pedig magánindítvány, azaz sértetti kívánat alapján üldözendő bűncselekmény, amely kívánatot az elkövetés helye vagy az elkövető lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járásbírósághoz (kerületi bíróság) lehet 2018.07.01-je előtt elkövetett cselekmény esetén az elkövető kilétéről való tudomásszerzést, akkor vagy azóta elkövetett esetén pedig az elkövetéstől számított 30 napon belül előterjeszteni.

A magánvádas eljárás illetékköteles, illetékvonzata 10.000Ft, melyet illetékbélyegen, a feljelentésen vagy felhívásra kell leróni beadványon, illetve az Elektronikus Fizetés és Elszámolási Rendszer használatával, bankkártyás fizetéssel, illetve az eljáró bíróság felettes törvényszéke bankszámlaszáma javára banki átutalással kell megfizetni, felhívásra vagy a feljelentés benyújtását követő 3 napon belül.

A nyilvánosságra hozott panaszkezelési levelezés is csak rendkívül szűk körben támadható, kifogásolható polgári peres úton is önmagában, csak ha titoksértés vagy a személyes adatok sérelme megvalósult.

A közzétevő viszont könnyűszerrel hivatkozhat a közzétételhez fűződő közérdekre, ugyanis ahhoz fűződő alapos és jogos közérdek lehet a közzététel tekintetében, ha elégedetlenségének objektív, tárgyilagos, tényszerű, mocskolódástól mentes módon ad hangot, nem keltve alaptalan és aránytalan rossz hírnevét a cégnek, csupán objektíve elfogadhatóan tapasztalatát, nettó fogyasztói élményét osztja meg, melyből minden esetlege potenciális vásárló megfelelően gyakorolhatja előzetes tájékoztatáshoz és véleményformáláshoz fűződő jogát, mely a mai fogyasztói társadalomban kiemelten fontos szereppel bír és a fogyasztóvédelmi jogok gyakorlása tekintetében kiemelten preventív és elrettentő hatású a jogsértőkre nézve.

A panaszkezelésen kívüli privát levelezés közzététele, ami közvetlenül, munkakörén kívül a panaszos és Ön között zajlott viszont már nem tartozik ebbe a körbe, annak közzététele miatti igényét személyiségi jogi perben minden további nélkül érvényesítheti, feljelentést viszont

A megveréssel fenyegetés más általi észlelhetőség estén a garázdaság tényállását, jelentős érdeksérelem okozása esetén a kényszerítés bűntettének tényállását, illetve esetlegesen az önbíráskodás bűntettét vetheti fel, feljelentést természetesen minden további nélkül tehet a rendőrségen, bár ne várjon túl sok és túl nagy csodát Tőle, ilyen jellegű ügyekkel tapasztalatom szerint nem szeretnek bíbelődni, "túl nagy falat" jellemzően az ilyesmi nekik.

Kérheti továbbá a közzététel helyéül szolgáló oldal esetében a magánlevelezés tekintetében az eltávolítást, mely célszerű tértivevényes levélben kezdeményezni, mely eredménytelensége esetén hasonlóképen, illetve a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnál adatvédelmi hatósági eljárás kérelmezésével, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz bejelentés tételével felléphet a honlap üzemeltetőjével szemben is.

Fontos tudnia azonban, hogy a személyiségi jogi per ügyvédkényszeres, azaz, önmaga e körben önállóan nem pereskedhet.

Képviseletét meghatalmazás alapján egyébként a munkáltatója jogi képviselője is elláthatja,e körben célszerű lehet a munkáltatói jogkör gyakorlójával, illetve közvetlen felettesével egyeztetnie.

A perbe továbbá a munkáltatója jogos érdeke igazolása esetén beavatkozhat pernyertetsége előmozdítása végett.

Rászorultsága egyébként ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (a továbbiakban: gyámhatóság)
A gyámhatóság által engedélyezett ügyvédi képviselet költségét

• az állam viseli, ha a kérelmező háztartásában az együtt élő személyek (ellenérdekű fél kivételével) egy főre eső havi jövedelme a 28.500Ft-ot nem haladja meg vagy az egyedülálló kérelmezőé a 42.750Ft-ot
• az állam 1 éven belüli visszatérítés fejében előlegezi, ha a kérelmező (ellenérdekű fél kivételével) háztartásában élő személyek egy főre eső rendszeres havi jövedelme a 28.500Ft-ot (egyedülálló kérelmező esetében a 42.750Ft-ot) meghaladja, de a 114.240Ft-ot nem

A jövedelemszámításkor a lakáshitel havi törlesztőrészletét, valamint a tartásdíj, járadék havi összegét le kell vonni a jövedelmekből.
Különös méltánylást igénylő esetben a fentiektől eltérően (így különösen kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával nem rendelkező részére) is engedélyezhető a jogi képviselet igénybevétele a gyámhatóság részéről.

A jogi képviseletet a gyámhatóság egyébként a peres eljárásban, illetve a büntetőeljárásban a fél vagyoni és jövedelmi helyzetére tekintet nélkül engedélyezi, ha az eljáró bíróság vagy hatóság határozatával, végzésével részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett vagy a per/eljárás (a közvádas büntetőeljárás kivételével) számára tárgyi költségmentes.

Betegesh,

Feljelentést tehetsz rendőrségen. Hogy történik-e valami nem tudhatjuk, talán becsületsértés, de ezt majd eldöntik a részletek ismeretében. A leírásod alapján esélyes - de nem biztos.

@drbjozsef: Bíróságon kellene, mert a rendőrség még csak meg sem fontolhatja a hatáskörben tartást, arra csak az ügyészség jogosult, a rendőrség az ilyen feljelentést köteles mindenképpen továbbítani a bíróságnak.

Üdv

Nemrég történt, hogy valakit sértegettem privát üzenetben négy szem közt. Erre ő ezt az üzenetet a nevemmel, arcképemmel együtt felrakta egy nyilvános fórumba, mely több, mint háromezer tagot számlál.

Ez alkalmas volt a lejáratásomra, többtíz ember elkezdett beszólogatni és privát üzenetben fenyegetni.
Jól gondolom, hogy ez megállja a rágalmazás vétségét? Ugye hiába igaz, amit kiírt, mert valóban megtörtént az ominózus beszólás, de vajon milyen közérdek vagy magánérdek kivánhatta meg a nyilvánosságra hozatalát?

Az illetővel már kibékültünk, a témát lezártuk, csak puszta kíváncsiságból ered a kérdésem.

Köszönettel: Bender

Tisztelt Bendernet!

Nem, nem jól gondolja, a rágalmazás vétségét az Ön sérelmére ez nem valósítja meg.

Ez az Ön sérelmére az személyes adattal visszaélés vétsége, illetve a levéltitok megsértése vétsége meegvalósítására lehetne alkalmas, illetve sérti a személyes adatok védelméhez, magánélethez és a

Természetesen igényelheti a közzétevőtől, hogy távolítsa, távolítassa el a tartalmat és ezt a Facebook üzemeltetőjétől is kérheti.

A fenyegetések vonatkozásában - azok tartalmától és rendszerességétől függően - zaklatás vétséget/büntette elkövetése, illetve kényszerítés bűntette vonatkozásában léphet fel, illetve polgári peres úton személyiségi jogi perben érvényesítheti azon igényét, hogy "szálljanak le" Önről és fizessenek sérelemdíjat

A személyiségi jogi perek kapcsán azonban tudni kell, hogy ügyvédkényszeres eljárások, a zaklatás vétsége pedig ún. magánvádas eljárásra tartozó bűncselekmény, azaz a sértettnek az elkövető megbüntetésére irányuló kívánatát is tartalmazó, az elkövetéstől számított 30 napon belül az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye avagy az elkövetés helye szerint illetékes járásbíróságon tett feljelentése alapján indul meg, mely illetékköteles eljárás, illetékvonzata 10.000Ft.

Bendernet

„Nemrég történt, hogy valakit sértegettem privát üzenetben négy szem közt.....Ez alkalmas volt a lejáratásomra, többtíz ember elkezdett beszólogatni és privát üzenetben fenyegetni.
Jól gondolom, hogy ez megállja a rágalmazás vétségét?”

Ez akkor lett volna rágalmazás vagy becsületsértés, ha ön tette volna ezt azon a bizonyos nyilvános fórumon az ismerősével és nem pedig négyszemközt.

Gyakori, hogy valaki pl. egy adok-veszek csoportban beszól a másik csoporttagnak egy vásárlási ügylettel kapcsolatban, erre a további hasonló történetek megelőzéseként az illető kiteszi képernyőképpel kivágva ezt a párbeszédet, hogy mások ne essenek abba a hibába, amibe neki sikerült beleszaladnia, nevezetesen hogy az illetővel megpróbálnak üzletelni. Ez nem sértés, hanem a csoportba nem illő tagok kiszűrése a nyilvánosság felhasználásával. Ugyanis senki nincs arra feljogosítva, hogy ha a másik fél nem úgy reagál, akkor sértegessék akár privát üzeneten keresztül is.

Én is jártam hasonlóan, bár én azt nem hoztam nyilvánosságra. Egy laptopot árultam, erre csütörtök éjfél magasságában (!!!) elkezdett az ürge írogatni, hogy őt érdekelné, de előtte tegyek fel egy bizonyos tesztprogramot és annak az eredményét küldjem el neki. Ekkor azt válaszoltam, hogy a laptop így eladó, ahogy van, ha ő tesztelni akarja, akkor majd megteszi, de én nem óhajtom ezt a kérését teljesíteni. Másnapra halasztottuk a történetet, mert nem sokkal később indultam haza és az autózás közben nyilván már nem ezzel szerettem volna foglalkozni. Nos másnap ott folytatta, ahol abbahagyta, és mivel nem kívántam továbbra sem teljesíteni a kérését, elkezdett minősíthetetlenül sértegetni. Majd mikor letiltottam a sunyiba, másik azonosítóval próbált meg újfent írogatni nekem...ott se járt több sikerrel. A végén az admin segítségét kértem, aki elrendezte a dolgot az illető törlésével a csoportból.

Ez a leghelyesebb rendje és módja, ha ilyen jellegű konfliktus helyzetbe kerülünk.
De azt sem tudom elítélni, aki úgy gondolja, hogy az admin helyett a nyilvánosság a jó megoldás.

Ha én nem írtam volna neki semmit pl. hamisít egy képet, akkor az már rágalmazás lenne? Akkor már becsület csorbítására alkalmas tényközlés lenne, mert azt állítaná, hogy én trágár módon beszéltem vele.

Ha a kép valós, akkor is csak közérdek vagy jogos magánérdek miatt lehetne felrakni így bárhova. De ez nem egy adásvételi csoport, miféle közérdek vagy kinek a jogos érdeke lenne az, hogy kirakjon oda egy ilyet?

Tisztelt fórumozók!

Az ügyem immár hivatalosan is elévült (21 év után, még tavaly Márciusban, csak "elfelejtettek szólni róla") és erről bírósági pecsétes papírom is van.
Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak a lelkiismeretes fórumozóknak és jogértő Hölgyeknek és Uraknak a segítséget, akik azon voltak, hogy a tanácsaikkal jó irányba tereljenek.
Hálásan köszönöm.

Remélem azok a gerinctelen elemek, akik csak a szájukat járnak ide jártatni, nem haragszanak meg rám, hogyha őket szóra se méltatom. ;-)

Legnagyobb tisztelettel,

Helpless72 (not anymore)

Tisztelt Fórumozók!
Nem tudom, hogy jó helyen érdeklődöm-e, de hátha tudnak segíteni.

Összevesztem egy családtagommal, aki azzal fenyegetőzik ezek után, hogy az eddig bizalmasan elmondott dolgokat kiteregeti rólam. Erre bizonyítékom is van, hogy ezzel fenyegetőzik.

Meg tudom védeni magam valahogyan, vagy ha megteszi, akkor így jártam, és nincs semmi megoldás erre?

Köszönöm.

„Meg tudom védeni magam valahogyan, vagy ha megteszi, akkor így jártam, és nincs semmi megoldás erre?”

Előre nem tudod megvédeni magad, de ha megteszi, akkor a körülményektől függően feljelentheted/beperelheted.

@niko04: Legjobb tudomásom szerint ez minden további nélkül szabálysértés, ami miatt feljelentést lehet tenni az elkövetés helye vagy az elkövető lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság irányába.

OFF „rendőrkapitányság irányába.” - Miért nem indjárt "felé"? ON
Milyen szabályt sért a megántitok megsértésének kilátásba helyezése? Ugyanmár. A magántitok megsértése a Btk. szerint vétség, de az is csak akkor ha valaki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot fed fel. A puszta kilátásba helyezés még ott sem üldözendő.
Üldözendő, ha az zsarolás, de azt meg jogtalan haszonszerzés végett kell elkövetni.

@gerbera317: Szabs. tv. 173. §:

"128. Veszélyes fenyegetés

173. § Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, szabálysértést követ el."

OFF

Igazából jogos, de azt gondolom ez lényegtelen, a többféle benyújtási, előterjesztési módra (papír alapon, írásban (leadva az ügyeletesnél, tértivevényes levélben), szóban, jegyzőkönyvezés terhével vagy e-Papíron) utal a kifogásolt szófordulat.

Ebbe beletartozik a bizalmas információ nyilvánosságra hozatalával fenyegetés, ha és amennyiben az becsület csorbítására alkalmas.

Pl., hogy megcsalta a párját

Jó, ez így már tetszik.

OFF
„többféle benyújtási, előterjesztési módra utal a kifogásolt szófordulat” - És akkor át kell venni és használni? Enyje.
ON

„.."A rágalmazás és a becsületsértés elkövetője nem büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valóságát bebizonyítja..."
”

A kérdező szerint az általa adott információ igaz, ebből szerintem levezethető, hogy sem bűncselekmény sem szabálysértés nem állapítható meg, ha az akinek elmondta a kérdező a dolgait - igaz dolgokat - azt valakinek továbbadja.

A veszélyes fenyegetéssel kapcsolatban azért megjegyezném, hogy a nagy nyilvánosság alapfeltétel, az hogy a kérdező a kiteregetésen mit ért így értelmezhetetlen. Ha csak annyit jelent pld. hogy elmondja a férjének, hogy megcsalta az nem nagy nyilvánosság. De az sem nagy nyilvánosság, ha a családtagnak elmondja.

Szerintem.

@Vadsuhanc: A veszélyes fenyegetés jellegét tekintve egy előkészületi szakban lévő magatartásforma, tehát nem egy már megtörtént cselekményt, hanem valamely cselekmény kilátásba helyezését rendeli büntetni vele a jogalkotó.

Az tehát, hogy kiteregetni akar valamit, az felvetheti a veszélyes fenyegetés tényállásszerűségét a nagy nyilvánosság előtti híresztelés vonatkozásában.

Emellett az igaz dolog is alkalmas lehet becsületcsorbítására, ha azt oly módon, oly színezetben adják elő, mely oly mértékben másítja az előadás lényegi jelentéstartalmát, amely folytán romolhat a társadalmi megbecsülése az illetőnek.

Ezekre tekintettel fenntartom, hogy a leírtak - valóságnak megfelelőség esetén - felveti a veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megalapozott gyanúját.

Vadsuhanc

Csatlakoznék én is az előttem szólóhoz. 3 éve talán nekem is volt egy ilyen sztorim, ahol valós dolgot meséltem valakiről egy harmadik személynek. Az ügyvédem határozottan figyelmeztetett, hogy bár lehet igaz, amit állítottam, ez még ettől magánvád keretében simán büntethető. Ha jól tudom, akkor jó hírnév megsértése lehet az alap-tényállás, de ebben a kérdésben nem vagyok nagy tudó. Tehát lehet, hogy a rágalmazás vagy a becsületsértés nem áll meg, de a jó hírnév megsértése simán. És ahogy olvasgatom a törvényt, a valóság bizonyítására sincs mindig lehetőség:

„229. § (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.”

Kérlek akkor csak azt magyarázzátok még nekem, hogy a szabálysértésben megfogalmazottak, amely szerint „.."Aki mást félelemkeltés céljából...”", hol valósul meg az igazság elmondása esetén és főleg akkor,ha azt nem jogellenes célok elérése érdekében alkalmazzák.

Mert ilyenről a kérdésben egy szó nincs és szerintem a családban történt dolgok egymás előtt történő feltárása nem meríti ki sem a nagy nyilvánosság és sem a közérdek fogalmát.