Szippantás osztatlan közös esetén

Csuklós...

Csak azt nem értem hogy évek óta ilyen pocsék ingatlanokat szerzel meg?

Közepes.

Vannak költségek, amik kellenek (mondjuk például egy kerítés, ha előírás az övezetben), ekkor pont nem érdekel senkit, hogy mennyit lakik ott. A tulajdonosnak kötelezettségei vannak, ott lakni nem az, de fizetni a közös tulajdonnal kapcsolatosan felmerülő költségeket az az. Ha nincs eltérő megállapodás, akkor főszabály szerint a tulajdoni hányad alapján.

Vannak költségek, amelyek elsősorban a használathoz kapcsolódnak, ilyen a szarás is. Joggal hivatkozik arra, hogy ez a költség kifejezetten a ténylegesen ott lakók által keletkezik, ezért ebbe ő nem akar fizetni. És hajlanék rá, hogy konkrétan egy ilyen esetben ez elfogadható érv. Ha nem is határozható meg egzaktan kilogramm kaki per főre, de azért időarányosítani lehet, valamennyit ő is fizet, de lehet, hogy nem sokat.

Ha mondjuk fel kell újítani az emésztőt (pláne, szabályossá tenni, ugye), akkor abba is jogos lehet a tulajdoni hányad alapján fizettetni vele, akkor is, ha sokkal kevesebbet töltött bele a beleiből. Mert az, bár összefügg a használattal, mégis egy szükséges beruházás lehet adott esetben.

Én is ettől féltem.

De gondolom erre azért kicsi az esély.

Van.

Csak ez nem társasház. Ránézésre az, de jogi formába nem.

Vízszolgáltató sincs hivatalos. A közeli ipartelepről jön a víz átalánydíjban, aki nemhivatalos vízszolgáltató, így nincs főmérő, almérők is elvétve. Tehát jogilag mondhatni hogy olyan mintha házi vízműből jönne a víz, meghatározhatatlan melyik lakás mennyit fogyaszt.
Búvárszivattyúval emésztőből locsolták a kertet, de még ugye abból is vitavan, meg a sűrűjét nem viszi ki.

Szóval hívom a szippantóst és megy a FMH.
Ami ellen 100% ellentmondás is lesz, akkor meg per is lesz.

Elviekben úgyvan ahogy írjátok. Gyakorlatban amit nem használok el nem lehet követelni, mert hiába a tulajdoni hányad, ha igazolja hogy nem lakják a lakást, a másikba meg sokan laknak akkor erre mit mondana a bíró?

Mert a perből bármi lehet:

• Minek hívtam, ők nem kértek szippantást
• Papíron nincs befolyó víz tehát nincs mit szippantani stb.
• Szerintük félig üres, szerintem félig teli, ki dönti el szükséges volt-e?

Tehát ha önhatalmúlag kifizetek egy szippantást, van olyan lehetőség hogy a bíróság nem ítéli meg nekem?

Nálam mindenhol 100 % (dupla) a vizdíj a közös költségen felül!

Nincs is vízóra nélküli lakás az egész területemen.

Hol lehet M.o-on olyan helyzet, hogy a vízmérő átalánydíjas, az emésztő pedig szabálytalan?
Vagy 30 éve nagyjából megszüntették.
A vízszolgáltatók egy hrsz-ops telekre csak mérővel szolgáltatnak, a szennyvíz vagy csatornába, ha nincs, akkor csak zárt emésztőbe megy .
Aztán a szippantás elcsalása elsumákolása esetén kell fizetni olyan un. környezet terhelési díjat. Az pedig a mért ivóvíz alapján kiszámlázva, összege általában nagyobb mint a csatornázással számolt szennyvízdíj.
Magányos egylakásos háznál még csak elképzelhető a bemutatott helyzet. Több lakásnál kicsi a valószínűsége. A szolgáltató ha nem is elzárja a vizet, de alaposan korlátozhatja.
„ A bíróság mit mondana?” hát amit pedzegetnek az előttem írók...ha egyáltalán lesz belőle bírósági ügy.
Ja nem 4 lakásnál, hanem több pl. 20 -40. stb. lakásos városi társas házaknál is megoldják ezt a problémát.
Mindig akad 2 - 4 olyan lakás, aki nem rendelkezik vízmérővel. Ok.semmigond.
A társasház biztos rendelkezik főmérővel és a lakások többsége is. A főmérő és az egyedileg mért lakások viz különbözetét ráterhelik a méretlen lakásokra. Az meg mindig sok...nagyon sok. Ők fizetik a lépcsőházi felmosások, a potyázó gépkocsimosók és a szivárgások költségét.

Ez a főszabály, ettől eltérően a felek szerződésben rendelkezhetnek. Ha ilyen nincs, akkor igen, tulajdoni hányad alapján.
A "kizárólagos használatú rész" esetleg azt is jelenti, hogy van írásos használati megosztási szerződés?

„Ptk.5:75. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.”

Sziasztok!

Adott egy 4 lakásos osztatlan közös épület, közös emésztővel a 4 lakásra.

A gond hogy az emésztő eliszaposodott, szippantani kellene, ráadásul rendszeresen.

Nemhogy kifizetni, beengedni sem akarják a szennyvízszállító járművet, mert a nemfizető kizárólagos használatú részén tudna csak beállni.

De ezt még meg is oldjuk. A más kérdés hogy hogyan terheljük rá a többi lakóra?

A víz általánydíjjas, van akinek vízórája sincs, van amelyik lakásba meg csak hétvégén tartózkodnak.

Pénz akad, csak szándék nincs, tehát belehetne hajtani FMH-val a nemfizetőkön a díjjat, de tuti perre megy mert csakazértis.

A kérdés: hogyan kellene szétosztani a szippantás díjját ha nincs vagy nemhiteles, nemhivatalos a vízmérő, illetve van aki csak hétvégente van itthon?

Szerintem tulajdoni hányad alapján... de kérdés a bíróság mit mondana rá? Pláne ha arra hivatkozik hogy "felesleges" mert szerinte nincs is tele.