Egyesület alapszabálya

Zoltan24,

Igen, szerintem a dia helyesen határozza meg.

Lásd : Ptk. 2:10.§ - 2:14.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A törvényes képviselő minden további nélkül.

Felmerült egy újabb kérdés.
Kiskorú jogosult a egyesület közgyűlésében szavazni, vagy az ő nevében a törvényes képviselő? Vagy a kiskorúak nem számolandók bele a szavazásra jogosultak számába? Az alapszabályban ez ügyben nincs semmi. (Tudom lehetne külön szabályozni az alapszabályban, de nálunk nincs róla semmi benne. Így külön szabályozás nélkül hogy működik ez?)
Csak egy ppt-t találtam ezzel kapcsolatban.
http://sosz.hu/…akorlati.pdf

Itt a 2-3. dia szól erről.
Egyetértenek ezzel?

Köszönöm a válaszokat!

Az előre látott távollét és akadályoztatás (férjhez megy a lánya Braziliában ) esetén egy teljeskörű meghatalmazással megoldható az ügy.

„Az alapszabályban az szerepel, hogy az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.
Tehát ha pl ügyet kell intézni az önkormányzatban vagy bárhol, akkor a helyettes is aláírhat egyedül? ”

Nem. A gyakorlatban senki "külső fél" nem áll vele szóba, ha a bíróságon nincs bejegyezve mint az EGYESÜLET képviselője, ÉS utána nem csináltat aláírási címpéldányt. Vagy legalább hoz meghatalmazást olyantól, aki be van jegyezve.

Ez a mondat pedig nem azt mondja, hogy az elnökhelyettes az EGYESÜLETET képviseli, hanem azt, hogy az ELNÖKÖT. Egy "külső fél" honnan tudná, hogy az elnök tényleg akadályozva van-e, és ezért az elnökhelyettes képviseleti joga feléledt, és eljárhat az egyesület ügyeiben mint az elnök képviselője? El fogják hajtani azzal, hogy hozzon meghatalmazást. Ezért szerintem ez alapján a passzus alapján az elnökhelyettes csak belső ügyekben tud eljárni, pl. közgyűlést hívhat össze, meg ilyenek.

Zoltan24,

Csak laikus vélemény, de szerintem :

Az "akadályoztatás" egyértelműbb: ha akarna sem tudna ügyintézni, Mert kórházban van, ágyhoz kötött beteg, vagy mert a Mátyás barlang mélyén rekedt barlangászás közben.

A "távollét" szerintem szubjektívebb. Ha az ügy intézésének sürgősségéhez mérten belátható időn belül tud intézkedni, akkor nem helyettesíthető. Tehát ha nem sürgős az ügy - és nincs akadályoztatva -, és elég 2-5 nap múlva is intézni, akkor vegye a fáradtságot és intézze ő. Ha külföldön van egy hónapig, akkor persze helyettesíteni kell. Ha meg egy halasztást nem tűrő intéznivaló van, másnapig el kell intézni, és nem elérhető valamiért, akkor helyettesíthető. Ez tulajdonképpen olyan mint a kellő gondosság : a józan ész határain belül mérlegelni kell a körülményeket.

Akkor mily módon kell értelmezni hogy "távolléte esetén"?
Nem kötözködés vagy bármi, hanem nem értek hozzá annyira és kíváncsi vagyok. :)

Elnöki jogkör..

Köszönöm a válaszokat!
Illetve azt szeretném megkérdezni hogy, az elnökhelyettesnek milyen jogköre van képviselni az egyesületet?
Az alapszabályban az szerepel, hogy az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes képviseli.
Tehát ha pl ügyet kell intézni az önkormányzatban vagy bárhol, akkor a helyettes is aláírhat egyedül? (Mert hát nincs ott az elnök, akkor ez végülis az elnök távolléte nem?) Vagy rosszul gondolom?

Zoltan24

Csatlakozva drbjozsefhez, semmi akadálya nincs a háromnál több tagból álló elnökségnek.
A Ptk. 3:4.§ (A jogi személy létrehozásának szabadsága) (3) bekezdése alapján
"(3)A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha

1. az eltérést e törvény tiltja; vagy
2. az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza".

Figyelemmel arra, hogy itt jogszabály nem tiltja az eltérést, így a Ti döntésetek, hogy hány tagból áll majd az elnökség.

Zoltan24,

Szerintem lehetséges, nem szabályellenes.
„Ptk. 3:78.§ (1) Az elnökség három tagból áll. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú elnökség felállítását írja elő.”

Bár az első mondat elég explicit, de ha csak és kizárólag, pontosan három tag lehetne, akkor semmilyen szükség nem lenne a második mondatra.

Ahogy nézek alapszabályokat a neten, nem ritka a háromnál több tagú elnökség.

Tisztelt Uram/Hölgyem!
Azt szeretném megkérdezni, hogy egyesület elnöksége csak három tagból állhat vagy van rá mód, hogy ettől nagyobb létszámú legyen? A Ptk.-ban ha jól értettem 3-at írnak, azonban egy oldalon úgy értelmezik, hogy lehet több is:

https://www.mayerestarsai.hu/…tk-tukreben/

\"A régi Ptk. az elnökségre – mint az egyesület szervére – vonatkozóan a határozatképességhez és a határozathozatalhoz szükséges jelenléti arányt rögzíti. Az új Ptk. emellett szabályozza az elnökség létszámát és az elnök megválasztását, valamint rendelkezik az elnökség tagjai kötelezettségéről. Az elnökség fő szabályként három tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül. Tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevé-kenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Azonban itt is lehetséges eltérő szabályozás, és az alapszabály ennél nagyobb létszámú elnökségről is rendelkezhet.\"

Ha van rá mód, akkor mi egy elnököt, három elnökhelyettest és egy elnökségi tagot szeretnénk választani. Lehetséges ez?