Polgári per

Ha a felperes a perfelvételi tárgyalásra nem megy el, és az alperes nem kéri a megtartását - miért kérné - akkor a bíróság a pert megszünteti.
Ha a felperes az érdemi tárgyalást mulasztja el, úgy kell tekinteni, hogy az ott történtekkel, elhangzottakkal kapcsolatban észrevétele, nyilatkozata nincs.
A fellebezésben nem hivatkozhat a fél olyan tényre, jogra, bizonyítékra, amelyre korábban nem hivatkozott.

K.B.S. valóban így van az életébe nem járt bíróságon ezért meghatalmazott meg, az alperesi oldal meg azért akar engem kitolni az ügyből mert velem nehezebb dolguk lenne.

ha már itt vagyok, olyankor mi van ha a felperes nem megy el a saját perére előtte kéri a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a per lezárását, és ha lezárja a pert az elsőfokú bíróság a fellebbezésben kéri, hogy az ügyét a másodfokú bíróság tárgyalja? van ennek valami esélye?

(Úgy lehet, az élettárs nem is nagyon akar pereskedni.)

Botanicus,

Az élettársad helyében lehet, hogy ügyvédet fogadnék. Pénzbe kerül, de éveket takaríthattok meg vele.

ezzel az a baj, hogy majd csak az ítélet után tudok panaszkodni de közben eltelik 2év és aztán a törvényszék majd vissza dobja új eljárásra ahol megint eltelik 2 év-
2 éve megy a per már az előző bíróságot komplett kizárattam így került az ügy másik bíróságra még mindig a perfelvételnél tartunk.

Konkrétan kizárt a bíróság az élettársam peres képviseletéből azzal, hogy nem vagyok az élettárása, akkor csináltatunk egy közjegyzői nyilvántartásba vételt és beküldtük a bírónak de nem vonta vissza végzését, most meg hiába az élettársam saját nevében írok a bíróságra folyamatosan küld végzéseket, hogy az ilyen olyan számú beadvány hatálytalan most meg már tele van a t@köm vele és inkább felvinném a követelést 30 milla fölé de mint írtátok ekkor sem szabadulok meg tőle. Már eljárási kifogást, elfogultsági kifogás, és elnöknek írtat levelet de semmi nem változik a párom meg picit sem ért a jogoz és nem akar bíróságra járkálni.

Botanicus,

Panaszkodni a szomszédnak lehet, a bíróságon nem. Konkrétan mi a gondod?

köszönöm szépen a gyors válaszokat ! újabb kérdésem az lenne hogy a bíró sorozatos eljárási szabálysértései miatt folyamatosan panaszkodásra kényszerülök, a jogsértő végzéseit nem lehet fellebbezni, hogy tudnám ezt egy másik bírósággal felülvizsgáltatni, mert az elfogultsági kifogásomat is házon belül a kollégák bírálják el ?

Botanicus,

Ha az alperesed már adott be ellenkérelmet, azzal a hatáskör már rögzült, és tovább folyik a pered a járásbíróság előtt. Egyébként a bíróság megállapítja a hatásköre hiányát, hivatalból megszünteti a pert, és átteszi az iratokat a törvényszékre. Pp. 240. § (1) e) ea) és (3).

Az ugye nem lesz meglepetés, hogy a törvényszéken már kötelező lesz az ügyvéd?

@Botanicus
Ha ezt itt kérdezed, akkor nincs ügyvéded.
Márpedig ha így vagy úgy, de a törvényszék lesz az elsőfokon eljáróilletékes bíróság, ott a jogi képvselet már kötelező.

sziasztok , kérdezni szeretném, hogy a Járásbíróság előtt megindult perfelvételi szakaszban lévő ügyben kereset módisítással a pertárgy értékét megemelem 30 millió forint fölé akkor a bíróság hivatalból kell észlelje a hatásköre és illetékessége hiányát vagy kérelmeznem kell?

előre köszönöm a választ ha kapok :-)

Ne viccelődjünk már! Új tényállítások a fellebbezésben sőt, nem is a fellebbezésben, hanem a fellebbezési válasziratban?! Ilyeneknek eleve nincs helye - akkor se igazak. Tetszettek volna ezeket előadni első fokon, ott is a perfelvétel során. (Na, például ezt jelenti a nyilatkozatok szigorú korlátozottsága az érdemi szakaszban: főszabályként nem lehet keresetet módosítani, új tényállítást, jogállítást tenni, új bizonyítékra hivatkozni. Mindezeket a jogorvoslat keretében méginkább nem lehet.)

Kovács Béla Sándor - Köszönöm!
Mit jelent az, hogy az érdemi szakaszban eleve korlátozott a hatályos nyilatkozat lehetősége? Lényegében annyit szeretnék nekik leírni, hogy a másik fél legutóbbi beadványából ezek és ezek az állítások, ilyen és ilyen okból nem igazak. Egy ilyen tartalmú beadványt figyelembe vesznek ebben a szakaszban, ha külön felhívás nélkül adom be?

Adhatsz. A másodfokon nem különül el a perfelvétel és érdemi szakasz - az a szabály pedig, hogy a felhívás nélkül benyújtott nyilatkozat hatálytalan, első fokon is csak a perfelvételre vonatkozik. (Az is igaz, hogy az érdemi szakaszban eleve korlátozott a hatályos nyilatkozat lehetősége.)

Miért nem konkrétan kérdezel? Hogy egyáltalán van-e értelme annak a beadni szánt nyilatkozatnak?

Sziasztok!
Polgári perben elsőfokú ítélet ellen az ellenfél fellebbezett, én benyújtottam ellenkérelmet, most a bíróság megküldte nekem az ellenfél újabb beadványát, amiben az én ellenkérelmemre reagál, de nem tett hozzá semmilyen végzést vagy felhívást, hogy erre reagálnom kell/lehet. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben adhatok-e be én is erre reagáló beadványt a Pp. 110. § (2) (vagy valami más jogszabály) alapján, vagy ilyenkor azt a bíróság nem veszi figyelembe.
Köszönöm a segítséget.

Már ezt a nyilatkozatomat visszavontam akkor és azóta új nyilatkozatot tettem már közös a háztartásunk bármit jelentsen is és így adtam be a meghatalmazásomat és az illeték feljegyzési jog iránti kérelmet amit a bíróság elfogadott abban nem volt problémája a közös háztartás vezetésének esetleges hiánya! Fejből idéztem a jogszabályt de a közös háztartásban élés és a közös háztartás vezetése két különböző fogalom nem csak szemantikailag de jelentésükben is az előbbit a jogszabály konkrétan tartalmazza (oda költöztem az élettársamhoz és együtt lakunk) míg a másik egy cizellált kiterjesztése a jogszabályi értelmezésnek ami a családjogi perekben szükséges (míg az asszony dolgozott, én otthon vezettem a háztartást, mostam főztem vasaltam bevásároltam és a gyereket gondoztam) de egy polgári kártérítési perben még soha semmikor nem kifogásolta egy bíró sem a közös háztartás vezetésének hiányát sem a Szegedi Törvényszék, sem a Kúria sem a Fővárosi Ítélő tábla. A Bírók a jogszabályokat azok céljával összhangban sem ellentétesen sem kiterjesztően nem értelmezhetik különben sérül a tisztességes eljárás elve és a jogbiztonság (Alkotmánybíróság) Azért nagyon nagy probléma, hogy azzal a bíróval kell jogértelmezési vitára kelnem akitől aztán majd a káraim megtérítését várom. Túl nagy a bírói aktivizmus (hogy egy klasszikust idézzek :-D) Addig tötyörészett meg hiány pótoltatott a bíró ameddig a károm majdnem tízszeresére emelkedett. 2025 április 14.-én lesz két éve, hogy beadtam a keresetemet és még mindig a perfelvételnél tartunk és azt elemezzük hogy magánszemély -e az élettársam vagy vállalkozó mert ha utóbbi akkor a bíró szerint nem lehetek a meghatalmazottja. Tiszta rébuszokba beszél a bíró azt mondja azért nem továbbította a kereset módosításomat az ellenérdekűnek mert még mindig nem egyértelmű, hogy a felperes egyéni vállalkozóként vagy természetes személyként perli az alperest. Közben már a kereset benyújtásakor beadványban elküldtem neki egy állásfoglalást a Kúriától miszerint; Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. És ennek ellenére nyilatkoznom kell, hogy milyen minőségben kívánjuk a pert lefolytatni. Nah mindegy is. Köszönöm szépen a válaszokat mindenkinek békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok.

Azért finoman kifelejtettél egy szót abból a felsorolásból, ráadásul de : a "közös háztartás" kifejezetten szerepel is benne.
A Ptk. 6:514.§ szerint : „Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben” kell élni.
Nyilván itt van helye értelmezésnek. Mi a háztartás? Mi az érzelem? Mi a gazdaság?
Van erre elég alaposan, évtizedes-évszázados távban visszamenő értelmezések.
Az, hogy teljesen ugyanazt a helyzetet két bíró két különbözőképpen ítél meg, az persze probléma.
Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy nincs közös háztartás, akkor nem vagytok élettársak.

A lényeg a lényeg! Éppen, hogy őszinte voltam és a PER1- ben a Bíró is elfogadta a hivatkozásomat! A közös háztartás vezetését nem kívánja meg a Ptk.. -ban lévő törvény betűje. Mivel minden Bíró más és más változó jogi ízléssel és igényekkel, ezért nem próbálok minden Bíró kényének kedvének megfelelni ragaszkodom a jogszabályban leírt szöveghez kiterjesztő értelmezések meg bele magyarázások nélkül. Az élettársi kapcsolathoz elég az együtt élés a felek közötti érzelmi kapcsolat fennállása, továbbá az, hogy legalább hallgatólagosan értsenek egyet abban, hogy a közös gazdálkodásuk eredményként szerzett vagyon közös legyen. Szó nincs közös háztartás vezetéséről mert egyáltalán mit jelent ez? csak bele magyarázni lehet. A családjogi törvény szerinti eljárásokban kiterjesztőbben és szigorúbban határozzák meg az élettársak fogalmát de a Polgárjogi eljárásokban nem. Ha konkrétan az élettársi kapcsolat miben léte a téma tárgya akkor lehet a közös háztartást forszírozni, ki mit mikor és miért tett a közös jövő érdekében, ennek semmi köze a kártérítési perhez sem a meghatalmazáshoz sem a személyes költségmentességhez vagy illeték feljegyzési jog kérelme elbíráláshoz.

A lényeg: vagy hamis nyilatkozatot tettél egy perben (ami finoman szólva nem szép dolog), vagy úgy akartál meghatalmazott lenni, hogy nem voltál arra jogosult.

felvilágosodásokra = felülkárosodásokra

Gerbera! annyiban vitatkoznék veled, hogy 1) a bíróság nem fogadhat be és nem is alapozhat jogsértően megszerzett bizonyítékra, 2) a PER1 -ben tett nyilatkozatomat felül írta a 3 hónappal később teljes bizonyító erejű magánokiratban két tanúval ellátott meghatalmazás és a személyes illetékfeljegyzési joghoz kitöltött nyomtatvány, az előbbi iratban benne van, hogy az élettársát bízza meg a felperes, a másikban benne van, hogy egy háztartásban élünk ez a két irat felül írja a 3 hónappal tett nyilatkozatot. 3) A PER1) ben tett nyilatkozatomat azért tettem mert a bíró azzal kezdett el foglalkozni, hogy ha élettársi meghatalmazott vagyok akkor nem lehetek a párom tanúja, ha tanúskodni akarok akkor nem lehetek meghatalmazott. Mivel annyira azért nem értem a jogot, hogy ilyenkor mit kell csinálni ez miatt válaszoltam úgy a bírói kérdésre, hogy nem járunk közösen a Lidlibe. Ha akkor tudom fejből a jogszabály szövegét akkor azt idéztem volna be neki.
Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy azért vagyok "szívatva" mert kizárattam az előző Járásbíróságot ahol már bohózat volt a kereset módosításom körül kialakult helyzet. Ilyenek voltak például, hogy a bíró rébuszokban beszélt, ellentmondásokra hivatkozott amit a perben állítólag nem lehet feloldani de hogy hol és mi az ellentmondás azt nem határozta meg. Tiszta agyarém amit művelnem az emberrel. a végén más oda jutottunk, hogy leírtam kereset módosításba(csináltam egy megállapítási keresetet) hogy mi lenne a bíró dolga 20 kérelemmel és levezettem jogszabályokkal alá támasztva a kérelmeimet. A bíró azonnal jelezte, hogy ez egy másfajta ügy lenne, én meg mondtam neki, hogy csak abban az esetben ha én kérem, ha a bíróság magától észlelné a levezetett tényállásból és a felhívott jogszabályokból, hogy mi a dolga akkor nem nekem kellene azt meghatároznom. Mivel tudom, hogy az első fokon biztosan nem áll meg az ügy ezért minden keresetemet és előkészítő iratot úgy írok meg, hogy az később az ítélő táblánál vagy a Kúriánál helytálljon. A Járásbíróságokkal az a gondom, hogy minden egyes bíró más és más elvárásokat támaszt és kötelez hiánypótlásra én meg minden egyes bírónak a jogszabályok szerint válaszolok a kettő nem mindig van fedésben lásd, az élettársi meghatalmazás és a tanúskodás vagy a PER2 -beli meghatalmazás és a 3 hónappal tett alperes által jogsértően megszerzett nyilatkozatom. Egy másik bíróságon történt olyan, hogy a bíró úgy utasította el a kereset módosításomat, hogy nem létező jogszabályokra hivatkozott, egy másik bíróság pedig úgy hozta meg ítéletét, hogy még nem létező elévülési jogszabályra hivatkozott (ezt talán már írtam valahol a GET 28/A§ 2 éves elévülési szabálya a jogsértéskor még nem is létezett viszont a bíró szépen levezette, hogy mely követelésem mikor évült el. Közben az alperes felmondta a szerződésemet (ezzel kilépett a GET hatálya alól) de a jogsértést csak 2 évvel később szüntette meg a bíró meg erre az időszakra és az akkor keletkezett felvilágosodásokra is a 2 éves elévüléssel számolt (ez már egyébként törvényszék) Mindent egybe vetve tiszta agyrém ami a bíróságokon zajlik, a Kúria nem győzi tárgyalni az egységesítő állásfoglalásait.

Köszönöm a hozzáaszólásokat, a PER1 -ben az élettársi viszonyomra feltett bírói kérdésre azt válaszoltam, hogy bár nem ugyan az az állandó lakcímünk de 16 éve együtt élünk közös érzelmi és közös gazdasági céljaink vannak, hol nálam vagyunk hol a páromnál. Erre megkérdezte a bíró, hogy a háztartást közösen vezetjük -e? Mondtam neki, nem vezetünk közös háztartást mivel a törvény szövegében még utalás szinten sem szerepel, hogy közösen kell a Lidlibe járnunk bevásárolni. Ezek után a PER1 -ben a bíró elfogadta, hogy én legyek a párom perbeli élettársi meghatalmazotti képviselője. A 3 hónappal később indult PER2 -ben beadtam az élettársi meghatalmazásomat amit a bíróság el is fogadott. Az alperes ügyvédje valahonnan megszerezte a PER1 -ben korábban a fent idézett nyilatkozatomat, hogy nem vezetünk közös háztartást és erre való hivatkozással ellenkérelmében indítványozta, hogy a bíróság vonja vissza a képviseleti jogomat amit a bíróság a megkérdezésünk nélkül egyébként eléggé alpári stílusban írt Végzésével helyben hagyott. A végzése elleni fellebbezési jogomat kizárta. Írtam neki egy kifogást az eljárás szabálytalansága ellen, hivatkoztam, hogy azt a PER1 -beli nyilatkozatomat 3 hónappal korábban tettem, azóta a történések megváltoztak, ha úgy tetszik már közösen járunk a Lidlibe egyébként pedig a törvény nem követeli meg a közös háztartás vezetését csak az együtt élést és a közös gazdasági célokat, a bíró ezt figyelmen kívül hagyta és közvetlenül az élettársamnak küldött végzésben felszólította őt, hogy amiket beadványban küldtem a bíróságra azok érvénytelenek és adja be azt a saját nevében. Ismét eljárási kifogást írtam, mivel a beadványokat egyszer a saját meghatalmazásom hatálya alatt adtam be ugyan akkor a párom hivatalos címéről is ugyanazokat az iratokat, tehát a párom már jogszerűen beadta az iratokat ezért azt nem kell ismét pótolnia.
Most ott tartunk, hogy ismételten eljárási kifogást nyújtottam be egyben a bíró ellen elfogultságot jelentettem be. Az ügyvédet meg a PER1 -ből jogellenesen megszerzett irat tartása, a tartalmának kifűrkészése, a magán és üzleti titok megsértése és az irat jogellenes felhasználása miatt feljelentettem okirattal való visszaélés miatt, a kamaránál, az ügyészségen, és az adatvédelmi hatóságnál. Ilyen ügyvéd nem való az ügyvédi munkakörbe mert lejáratja a tisztességes szakmabelieket. Az ügyvéd a saját kézírásával ráírta a jogosulatlanul megszerzett iratra, hogy "titkos nem felhasználható" gondolom felrántotta a nem kis ügyvédi munkadíjat és ezt követően mégis be küldte a bíróságra. Nem akartam ennyire hosszan részletezni de kevesebb betűszámmal nem lehet az ügyet részletesen leírni.
Az ügyvéd a kamarai előzetes nyilatkozatában azt nyilatkozta, hogy az iratot nem jogellenesen szerezte mert a PER2 ügyben alperesként szereplő polgármestertől kapta. Ezzel mindjárt terhelő nyilatkozatot tett a polgármesterre akit azonos váddal szintén feljelentettem. A polgármester majd nyilatkozik, hogy kitől kapta az iratot akit szintén feljelentek a sort addig követem visszafelé feljelentésekkel még el nem érkezünk ahhoz az ügyvédhez aki a PER1 -ből jogosulatlannak kiadta az iratot. összességében katasztrofális helyzetben vannak azok akik Járásbíróság előtt akarják érvényesíteni a jogaikat. A PER1 -ben az ügy elintézésből kizárattam az egész bíróságot mert a 3 milliós kártérítési perből az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmem sorozatos elutasítása miatt 27 milliós lett a követelésem. (elmaradt vagyoni előny)

AndrásH
A bíróság észlelte a per2-ben, hogy nem lehet képviseleti jogosultságod, ezért határozott, ahogyan határozott. A bíróság döntésében nincs semmi jogsértő: észlelte a kizáró körülményt, ezért intézkedési kötelezettség terhelte. Éppen az lenne jogsértő, ha az észlelés ellenére nem vonja meg tőled a képviseleti jogosultságot. Nyilvánvaló, hogy azt nem is kaphatod vissza.
Az egy másik dolog, hogy másvalaki - szerinted - jogsértő magatartása során észlelte a bíróság a kizáró körülményt, de ez a végeredményen nem változtat.

Persze, mondd csak, figyelek...
Azt még mindig nem árultad el, miért is vagy kizárva a perből. (Amit előadtál, hogy ti. egy másik pert megnyertél, az nyilvánvalóan nem lehet ok.)

KBS
Azért lovagolok rajta mert én voltam a meghatalmazott a párom nem ismeri a jogot még annyira sem mint én, és nagy összegű kártérítési perekről van szó, azért lovagolok rajta mert,

1. mert a PER1 -ben ami ugyan nyilvános de az ügyvéd abban az ügyben nem rendelkezik perbeli legitimitással ergo a perben keletkezett iratokhoz kizárólag a felek engedélyével vagy bírói engedéllyel, az adatainkhoz, az üzleti titkainkhoz és a nyilatkozataink tartalmához jogszerűen nem férhetett volna hozzá,
2. a PER2 -ben az ügyvéd jogellenesen úgy használta fel ezt a közokiratot, hogy a kezdő oldalára ráírta, hogy "titkos nem felhasználható" ezzel a beismerő vallomással felérő írásban tett megjegyzésével nyilvánvalóan elismeri, hogy az irat PER1 -ből való kikerüléséről ami jogsértő módon történt, tudomással bírt, és az iratot jogszabálysértés nélkül nem használhatta volna fel egy másik eljárásban stb..

A PER1 és a PER2 kizárólag annyiban függ össze, hogy mindkét alperes egy településen él egy helyi Zrt. és az Önkormányzat és mindkettő alperesként jelentős összegű külön indított kártérítési perben találta magát. A PER2 ügyben szereplő alperesnek a párom képviseletében már intéztem ügyét ami elment a Kúriáig és meg is nyertem a Kúria 98% -ban adott helyt a fellebbezésemben előadottaknak az ítélete még mindig ott pattog a Szegedi Törvényszék asztalán. A tanácsotokat azért kértem mert első körben a Kamara elutasította a panaszomat és el akarom kerülni az ügyvéd és az általa megnevezett polgármester valamint az irat kiadója mint harmadik személy elleni büntető feljelentést.