Albérleti szerződés érvényessége

Szomorú Örökös!

Nézd, a joghoz "felhasználóként" nem értek, ezt egy percig sem tagadom, viszont úgy gondolom, logikusan gondolkodni tudok, és azt feltételezem, hogy - mint minden tudományban - a hétköznapi logikának tükröződnie kell a jogtudományban, és annak alkalmazásában, a joggyakorlatában is, nem pedig csak annak, hogy mi a kialakult gyakorlat/szokás. Ennek alapján "gyártom a felvetéseimet", amiket logikusnak vélek. Ha ezek egy szakember szemében "fárasztó és okvetlenkedő" felvetéseknek számítanak, hát, tényleg sajnálom, de hidd el, ha ezt magam is így érezném, akkor nem kérdezném őket. :) Ha pedig nem elfogadott a joggyakorlatban az, ami fromállogikailag az kellene legyen, tisztában vagyok vele, hogy - miután erről pl. akár itt a fórumon tudomást szerzek - sajnálatom mellett is, de azt el kell fogadnom.
Ami pedig a konkrétumokat illeti:
„Ha a saját példányodon rajta vannak a tanúszignók, de a bérlőén nem, az szerinted hogyan emelheti a bérlő példányának hitelességét?”
Igazából, engem a bérlő példánya nem nagyon érdekel, csak a sajátom. Nem tudom, mi a helyes formája, de akkor ezek szerint nem az utólagos szignózás, amit felvetettem. Az volt a szándékom ezzel az ötelttel, hogy a tanúk azt igazolják, hogy azt a két oldalas dokumentumot írta alá a bérlő, aminek első lapja nálam együtt van az aláírt 3. oldalas példánnyal. Úgy gondoltam, hogy valami módon erre is kiterjeszthető a tanúk szerepe, túl azon, amit írtál, hogy ők az aláírás sajátkezűségének tényét igazolják. Tévedhetted.
Abban igazad van, hogy lehetnék rámenősebb is, hogy személyesen elcsípjem. Eredményesség szempontjából viszont ebben sem remélek biztosítékot arra, hogy elérjem, amit szeretnék: ettől még miért lenne a továbbiakban együttműködőbb, tájékoztató, velem egyeztető hajlamú, ha 1x elcsípem. Ráadásul a város másik végéről kellene vadásznom rá. És ezt már próbáltam is 2x személyesen, amikor arra jártam. A szomszéd szerint otthon volt, ám mégsem nyitott ajtót. Rá mégsem törhettem.
Őszintén belegondolva azért is kerülném a konfliktusos konfrontációt, mert tartok tőle, hogy az ilyen személyiségű bérlő (akit én sejtek viselkedése mögött), ha oda kerülne a sor, esetleg károkozással "hálálná meg", vagy távozna, ha odáig fajulna a helyzet. Arra apellálok, hogy ha az tudatosulna benne, hogy a jog az én oldalom áll, amire én utalnék neki, akkor az én eddigi engedményes hozzáállásom után nem folytatná ezt a viselkedést. Lehet, naív vagyok de egyelőre így állok hozzá. Ha azonban nem sikerül ezt tudoatosítanom benne, mert vagy tényleg nem az én oldalaom áll a jog, vagy ő nem érti meg, és tovább folytatja, akkor, úgy gondolom, valóban kénytelen leszek tértivevényes levéllel nyitni Amit a magam részéről semmivel sem érzek bizonyítóbbnak, mint az eddigi elektronikus üzenetváltásokat, de ezt megértettem, hogy a bíróság a papírnak hisz.)

Szomorú Örökös!
Elnézést kérek! - az előző üzenetem @Eulimen -nek szólt volna. Bár az első bekezdés részben Számodra is az alábbiakkal kiegészítve:
„Na és hogyan bizonyítod, hogy valóban az olvasta el, akinek szántad?”
Úgy gondolom - az előző üzenetem első részében felvetettek mellett -, hogy az, hogy ki olvasta el, az egy tértivevényes levél esetében sem bizonyított, csak az, hogy ki vette át. Hogy ő bontja-e fel, és olvassa el, az miből. Az elektronikus változat esetén azonban, amihez neki van személyes hozzáférése(, és az előzmények alapján is az adott témáról voltak üzenet váltások), nem csak az üzenet megnyitása, de az olvasottak tartalma is bizonyítható. Én így látom. És ismétlem: értem, ha egy bíróság nem így kezeli, és azt kell elfogadnia mindenkinek, de számomra ez az ésszerű.

@Eulimen

Elnézést kérek! A kettővel ezelőtti "Szomorú Örökös"-nek szóló üzenet címzettje Te lettél volna.

vala_ki

„Igazából, engem a bérlő példánya nem nagyon érdekel, csak a sajátom. Nem tudom, mi a helyes formája, de akkor ezek szerint nem az utólagos szignózás, amit felvetettem.”
Épp ez az, amivel máris hamissá tennél egy magánokiratot közted és a bérlő között.

„Úgy gondolom - az előző üzenetem első részében felvetettek mellett -, hogy az, hogy ki olvasta el, az egy tértivevényes levél esetében sem bizonyított, csak az, hogy ki vette át. Hogy ő bontja-e fel, és olvassa el, az miből.”
A tértivevényes levél hivatalos levélnek számít és a saját jól felfogott érdeke annak saját kezű felbontása, elolvasása, ha jót akar magának.

„Az elektronikus változat esetén azonban, amihez neki van személyes hozzáférése”
No látod, itt máris gigantikus tévedésben vagy! Mert egyrészt az ilyen elektronikus üzenetváltások, emailek, stb. sohasem lesznek hivatalos levelek. És hát pl. a számítógépe telefonja is kerülhet más kezébe - feleség, barátnő, albérlőtárs - és magyarázhatod a bírónak erről a hozzáférésről szóló mesét. Szerintem ő is nevetni akar, ne foszd meg ettől az örömtől. :-D

„nem csak az üzenet megnyitása, de az olvasottak tartalma is bizonyítható.”
Igen, de az, hogy ki olvasta el, na az az, ami soha nem lesz bizonyítható.

Szóval ne okoskodj itt egész képernyőt betöltő litániákkal, mert valóban nagyon kínosan kezdesz fárasztó lenni ezzel a sok marhasággal!
És gyanítom, hogy a bérlőd is ezért menekül előled, mert már neki is kezdesz nagyon az agyára menni! :-D

@vala_ki
„Ha ezek egy szakember szemében "fárasztó és okvetlenkedő" felvetéseknek számítanak”
Nem olyan szakember vagyok, akire gondolsz. Mérnök vagyok, nem jogász.

„Igazából, engem a bérlő példánya nem nagyon érdekel, csak a sajátom”
Ha arra kerülne sor, a bíróságot viszont nagyon is érdekelni fogja a bérlőd példánya. És akkor omlana össze az összes elméleted, legyél akár al- vagy felperes.

„Őszintén belegondolva azért is kerülném a konfliktusos konfrontációt, mert tartok tőle, hogy az ilyen személyiségű bérlő ”
A bérlőd pedig bármikor "meghálálhatja" a veled való együttműködést. Akár akkor is, ha nem akarod majd meghosszabbítani a szerződést. Fölösleges előre elméleteket gyártanod, vedd fel már vele végre a kapcsolatot!

„Ráadásul a város másik végéről kellene vadásznom rá.”
Erre mondják, hogy egyéni szoc. probléma, illetve beficcen a relativitás is. Hiszen amikor be kell szedni a rendes bérlőtől a (könnyű pénz) bérleti díjat, akkor nagyon jó, hogy ilyen közel van, amikor meg üldözni kell, akkor meg milyen kár, hogy ennyire messze.

Szomorú Örökös!
Ok, köszönöm az eddigi türelmet, és segítséget!

Hmmmm... elfogadva, hogy a tértivevényes levél számít a hivatalosnak, de nem elfogadva, hogy emögött az az érv, mert azt saját jól felgfogott érdeke miatt ő olvashatja, és el is olvasta (pl. az elektronikus hozzáférését is jól felfogott érdeke, hogy csak ő használhassa, és pl. az átvett levelet sem muszáj egyből felbontania, azaz megelőzheti más a felbontással, és még tetzsőleges számú lehetőség sérti az érv kizárólógos érvényét), szóval, kezdem azt érezni, hogy nagyon más a jogászi. ;) Ennek megfelelően a
„És gyanítom, hogy a bérlőd is ezért menekül előled, mert már neki is kezdesz nagyon az agyára menni! :-D” gyanúd "súlyát is kezdem érezni", ha figyelembe veszem, hogy nyilván ezért megyek az agyára, és menekül előlem (, azaz nem is ragált szinte a megkereséseimre) a bérlő már rögtön az első megkeresésemtől kezdve gyakorlatilag semmire, miközben az első megkeresésemben agymenés helyett a bérleti díjból levont beruházása számlája után érdeklődtem volna(illetve alternatívaként legalább egy fényépet kértem, hogy elindítsam a biztosító felé az ügyet), majd ezt követő megkeresésemben a kikötés felé közelítő közüzemi számlákra akartam rákérdezni,....tehát, már az első problémás megkeresésemet is jogászi gondolkodással az agyára menésként érezhetett... :-D , és végül, nyilván ezért tagadta meg az utólagos szignózást is. :)

@Eulimen

( „Nem olyan szakember vagyok,”
Hát, azért hozzám képest a területen tájékozottságot - és, ami a lényeg - jogi nyelven gondolkodási képességet tükröző a kép, amit mutatsz. Szóval: "szakember". :) )

„És akkor omlana össze az összes elméleted, legyél akár al- vagy felperes.”
Hmmmmm... 1. Az nem merülhet fel, hogy az általa választott példányt akkor, ott elfelejtettük szignózni? (csak elméleti felvetés, ezek után nem akarok törvénytelenséget elkövetni) 2. Jól értem: ha ő piszkálna bele a sajátjába, az is felvetné az enyém hitelességét is?

„A bérlőd pedig bármikor "meghálálhatja" a veled való együttműködést. Akár akkor is, ha nem akarod majd meghosszabbítani a szerződést.”
Igen, ez teljesen jogos lehetőség. - ha rosszul alakul továbbra is a kapcsolat. Én a jogi bebiztosításomra való utalással valamiféle belátást gondoltam elérni nála, aminek következtében, talán változás állna be a hozzáállásában...

„ Fölösleges előre elméleteket gyártanod, vedd fel már vele végre a kapcsolatot!”
Ha nem létezik más "üzenési-lehetőség", amivel hatni tudok rá, akkor igen, csak a személyes kontaktnak a forszírozása marad (valamilyen módon). Amiért ezt egyelőre nem erőltettem az egyrészt pont az, hogy próbáltam elérni, és nem mutatkozott hajlandóság, másrészt, ha szóban közlöm vele az írásban már jelzett álláspontomat, és utána elválunk, mi változhat a hozzáállásában...?!

Kiegészítő kérdés:
Ha majd bármilyen úton megszűnik a szerzősdés, és a lakásátadás idejére ne adj'Isten odáig fejlődne a helyzet (esetleg már most ott lenne részéről?), hogy szükségét kell éreznem, akkor az esetleges nem megfelelő lakásállapot miatt elég csak tanúval érkeznem, vagy érdemes ügyvéd kíséretében, vagy más előkészületet tennem? Milyen tanács lenne ilyen célra?

vala_ki

„pl. az elektronikus hozzáférését is jól felfogott érdeke, hogy csak ő használhassa”
Mivel az elektronikus hozzáférések magáncélúak és soha nem számítottak hivatalosnak, így ez irreleváns.
Semmi jogod nincs bárkinek megszabni, hogy az ilyen jellegű hozzáférését hogy használja.
Engedd már végre el és ne írj litániákat arról, hogy te másként gondolod, mert tömény marhaság az egész.

„Az nem merülhet fel, hogy az általa választott példányt akkor, ott elfelejtettük szignózni?”
Azzal pont ugyanúgy a szerződés hitelességét döntenéd romba.

Szomorú Örökös!
Köszönöm a válaszokat!