Fizetési meghagyás S.O.S.

Nem kell elállni, és az sem csökkentené az eljárás díját. A kötelezettnek érdeke, hogy bejelentse a teljesítést.

Üdvözletem!

Egy kérdést szeretnék Önökhöz intézni a fizetési meghagyással kapcsolatban.
Nevezetesen, hogy ha a kötelezett a teljesítésre/ellentmondásra nyitva álló határidőn belül teljesít, ezzel kapcsolatban van-e valamiféle értesítési kötelezettség bármelyik fél részéről a közjegyző felé?
Az adós szempontjából a későbbi végrehajthatóság elkerülése érdekében biztosít lehetőséget a Fmhtv 31. §-a, engem azonban inkább az érdekelne, hogy ha megtörténik a teljesítés, ezzel kapcsolatban a jogosultra milyen teendők hárulnak?
A 34. §-ban szereplő, eljárás megszüntetési ok (a kérelemtől elállás) voltaképpen ezt az esetet is magában foglalja?
Ez jár-e valamilyen előnnyel eljárási díj szempontjából?

Szíves segítségüket előre is köszönöm!

A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

1. gyermektartásdíj,
2. jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

Üdvözletem!Segítséget szeretnék kérni,azaz csak meg szeretnék tudni valamit.Szóval röviden:

FMH lett benyújtva ellenem (200 000 Ft).Ami ellen én nem éltem ellentmondással,hanem csak részlet fizetést kértem.Kaptam: 4 havit....sajnos ezt nem tudom fizetni.Nagyon nehéz körülmények vannak,a férjem nem kap fizetést az én GYED+családi pótlékomból élünk (84 000 Ft) 3-n.Ettől független havi 5000 Ft-t fizetek.Azt szeretném megtudni,hogy ilyen esetben mi az eljárás?Tilthatnak e a GYED+családimból?Tehetnek e inkasszót a számlámra?Köszönöm a választ!

Igazából nincs időhöz kötve, már egy havi hátralékot is lehet fizetési meghagyással érvényesíteni. Amivel valószínűleg kevered, az a jelzálog bejegyeztetése, ahhoz a legutóbbi törvénymódosítás óta legalább három hónapnyi összegű hátralék kell.

Alapvetően, elméletileg akár egyetlen nap késedelem esetén (lejárt tartozás) indítható fm. A válaszhoz szerencsés lenne a hivatkozott közgyűlési határozat pontos ismerete.

Tisztelt Jogi Fórum!

Azt szeretném megkérdezni, hogy a társasházakra vonatkozóan hány havi közös költség tartozás esetén lehet fizetési meghagyással élni? A társasháznak nincs SZMSZ-e viszont egy közgyűlési határozat (2009 előtti) 6 havi elmaradás esetén hatalmazta fel a közös képviselőt az elmaradások behajtására.
Válaszukat előre is köszönöm!

Kedves stargirl,

fordulhat a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséghez. Az illeték ha jól emlékszem 2% FHM-nál. És nem kötelező küldeni, legalábbis nekem csak simán kikapcsolják az internetem, mikor elfelejtem befizetni. :)

Az előző problémám úgy tűnik elég bonyolult..:(((

Akkor csak annyi lenne a kérdésem, hogy fizetési meghagyás kibocsátása előtt nem kötelező fizetési felszólítót kiküldeni?

Köszönet a választért!

Tisztelt Jogi Fórum!

Egy szolgáltató cég fizetési meghagyás kibocsátási kérelmet indított ellenem, 2010. május 25-i keltezéssel. 1 db számlának a részösszegét, ill. egy másik számlának a teljes összegét követelte. A lejárt számlák 2010. februári és áprilisi határidősek voltak. A februári szla-t 2 részletben egyenlítettem ki, mindkét részlet beérkezett a szolgáltatóhoz a fizetési meghagyás kibocsátása előtt!!!! – mégis feltüntették a követelések között.(???) Az áprilisi határidős számlát (ennek a szla-nak elmaradása 1 hónapos volt és már belevették az FMH-ba. Ráadásul a jogos követelésük alig 28.000 Ft volt, amit a fizetési meghagyás kézhezvételéig szintén két részletben, de rendeztem. Ellentmondással éltem a bíróság felé. Mivel a jogosult nem nyilatkozott az ellentmondásomra, a bíróság megszüntette az FMH-t és indoklásban azt írta, hogy ellentmondásomban akként nyilatkoztam, hogy a teljes tartozást az FMH kibocsátása előtt a jogosultnak megfizettem. (Holott én nem ezt írtam, de mostmár mindegy) A bíróság ezt a végzést jogerőre is emelte, ugyanis erre sem reagált a jogosult, tehát elfogadta azt a tényt, hogy én az FMH kibocsátása előtt megfizettem a teljes tartozást.
Természetesen a szolgáltató „rámverte“ az illetéket (3.000 Ft), ill. az ügyvédi munkadíjat (5.000,– ft)

..és végezetül, ez a szolgáltató, az átutalással teljesített havi számlának az összegét lekönyveli a költségre ill. a kamatra, úgy, hogy nem állít ki számlát róla. A telefonomra küldtek egy „ügyfél – részletes könyveltség“ kimutatást, ami számomra áttekinthetetlen…, de úgy látom, hogy még több évre visszamenőleges kamatok is terhelésre kerültek 2011. januárjá­ban.(!!!)Hozzá­teszem, előfordult, hogy a havi számlát meg sem kaptam, ezért nem történt meg az időbeni kifizetés. Gondolom, hogy hiába volt a reklamáció, a kés.kam.-ot így is felszámolták.
Kérdéseim:

1.– Van-e valami Ptk. rendelet, vagy valami más, amire hivatkozhatok a szolgáltatónál.
2.– Kinél élehetek panasszal, a szolgáltató számlázási rendszerével kapcsolatban, hogy ez így megfelel-e a törvényi előírásoknak?
3.– az FMH kibocsátásának mennyi az illetéke? Ill. mennyi volt 2010. május 25-én?
4.– A szolgáltató nem köteles egy belső szabályzatában leírni, hogy mennyi összegű és mennyi havi elmaradás után bocsát ki FMH-t?
5.– Mennyi időre visszamenőleg könyvelhet le előjegyzett kés.kamat-költségeket, ill. számlát nem köteles róla kiállítani?
Köszönöm a válaszokat!
Üdv., és szép napokat Mindenkinek!

Tovább: http://www.jogiforum.hu/forum/20/27182#…

A jogerős fizetési meghagyás a jogerős ítélet hatályával bír.

Ha akkora tróger, hogy még csak nem is válaszol a fizetési meghagyásra és ezért az jogerőre emelkedik és végre hajtják rajta, akkor mit tehet, ha utólag észbe kap?
Élhet valamiféle felebezéssel?
Kérheti per útján a döntés semmissé tételét?
Vagy valami hasonló?

Akkor a fizetési meghagyás jogerős lesz és végrehajtható.

És ha nem él?

Nem a jegyző, hanem a közjegyző hatáskörébe tartozik a fizetési meghagyásos eljárások intézése. Neki semmilyen bizonyítékot nem kell bemutatni. Bizonyítani a bíróság előtt kell, ha a kötelezett ellentmondással él.

Milyen bizonyítékokat, hivatalos iratokat kell akkor bemutatnom a jegyzőnek?
amúgy: mi a különbség a jegyző és a közjegyző között?

Jó kérdés. Szerintem nem egyértelmű a dolog, de ha fizetési meghagyás kibocsátását kéred, nem fogja a közjegyző elutasítani a kérelmet.

Ha valaki becsületsértésért, az emberi méltóság megsértéséért nem vagyoni jellegű kártérítést követel, az mindenképpen fizetési meghagyással indul ( ami ellentmondás esetén polgári perré alakul át), vagy eleve polgári perrel indul?
Mi a különbség akkor, ha valaki egy milliónál nagyobb összeget követel?

Egymillió forint alatti pénzkövetelést fizetési meghagyással kell megpróbálni érvényesíteni. (Ha csak nem munkaviszonyból ered.)

Az volna a kérdésem, hogy ha nem vagyoni jellegű kártérítési igényem van, küldhetek -e fizetési meghagyást, vagy ezt csak polgári perben lehet érvényesíteni?

Köszönöm szépen a gyors választ. Akkor felkeresek egy közjegyzőt.

„ indíthatok-e ellene fizetési meghagyásos eljárást,”

Csak azt indíthatsz. Természetesen nem kell elismerő nyilatkozat a kötelezettől. (Ha kellene, nem sok dolga lenne a közjegyzőknek a fizetési meghagyásokkal, és nemigen lehetne behajtani az egymillió alatti követeléseket.)

Segítséget szeretnék kérni a következő ügyben: A szomszédom kivágott egy fát, s mindezt olyan szerencsétlenül tette, hogy rádőlt a házunkra, illetve a parabola antennára. Kár csak az antennában keletkezett, a javítási költség 13 ezer forint volt. Én ezt kifizettem és bíztam abban, hogy a szomszédom megtéríti a károm. Erre nem mutatott hajlandóságot, állandóan csak ígérget. Pénzt nem láttam tőle azóta sem (több, mint egy éve volt már az eset), pedig felajánlottam, hogy akár havi 1000 forintonként törlesztheti. A kérdésem az lenne, hogy ebben az ügyben indíthatok-e ellene fizetési meghagyásos eljárást, s ha igen, akkor mi ennek a menete? Nyilatkozat kell tőle, amiben elismeri a károkozást ill. tartozást? Nekem a számlám megvan a javításról, illetve akár tanúkat is tudok hívni, akik tanúsítják, hogy a szomszéd okozta a kárt. Ha pedig nem a fizetési meghagyás a megoldás, akkor milyen módon tudnám tőle visszaszerezni az okozott kár értékét? Előre is köszönöm a segítséget!

Első körben a közjegyzőt értesítsétek, hogy a kötelezett elhunyt. Ha a jogosult az örökösöktől követel, akkor pedig egyrészt elévülésre érdemes hivatkozni, és ha lehet igazolni, a befizetéseket, meg kell tenni.

Persze azóta anyám kötött velük új szerződést és az elmaradásokat befizettük. Valamelyiket részletre valamelyiket támogatással de minden be van fizetve. Most is van kb 50000Ft tartozásunk de nem 140000 amit követelnek. Szóval nem értek semmit.