Fizetési meghagyás S.O.S.

Ha nem fizeted be, kb. 20.000 lesz, mire fmh lesz belőle, és kb. 60.000, mire végrehajtás.

Köszönöm a választ mind kettejüknek!

Boldog vagyok a ténytől, hogy millió meg egy elintézni való mellet ebben az országban, ha valaki elfelejt 365 Ft-ot befizetni, akkor bármilyen jött-ment cég egy nagyobb összeget követelhet rajta - ezek szerint jogosan.

Azt hiszem jobban járok, ha befizetem. Még egyszer köszönöm!

Nem mintha szüksége lenne rá KBSnek, de csak megerősíteni tudom :)
Tudomásul kell venni, hogy a tartozásod nem csak az a 365.- Ft volt, hanem mivel a behajtó cégnek is volt vele munkája - teljesen lényegtelen, hogy azt milyen modorban végezte - így nekik is tartozol a maradék összeggel.
Ha elfogadtad a regisztrációval a feltételeket, akkor tudomásul kell venni, hogy ha nem fizet az ember, akkor behajtják és annak is van költsége, ami ha továbbra sem fizetsz, akkor tovább fog növekedni...

Köszönöm a gyors választ!

Tehát a lényeg az, hogy ilyen csekély összeg miatt is indíthatnak ellenem FMH-t (és nem csak fenyegetőznek).
Valamint jobban járok, ha kifizetem a 3128 Ft.-ot.
Vagy esetleg kérdezzek meg egy közjegyzőt, hogy kiadja e az engedélyt az FMH-ra?

Tisztelettel:
Tuba Kinga

Pedig ha csak fizetési meghagyásra fizetsz, az még 5000 forint, ha ügyvédet bíznak meg a képviselettel, akkor további legalább 5 ezer.

Az előző hozzászólásomhoz még annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy a TeszVesz felé kiegyenlítettem a 365 Ft-ot, de a Creditexpress Magyarország Kft. felé a 3128 Ft nem (és nem is áll szándékomban kiegyenlíteni).
Valamint konzultáltam az allegroup.hu Kft.-vel és ők azt mondták, hogy a 3128 Ft.-os adminisztrációs díj elengedésének ügyében forduljak a követelésbehajtó céghez.
Köszönöm előre is!

Tisztelt Jogi Fórum,

azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a Creditexpress Magyarország Kft. fizetési meghagyást szeretne irányomba. Ennek az az oka, hogy regisztrálva vagyok a TeszVesz (allegroup.hu Kft.) nevezetű hirdetési portálon és náluk keletkezett 21 napot meghaladó 365 Ft.-os fizetési hátralékom. Mivel a TeszVesz ÁSZF-je tartalmazza azt, hogy átadhatja követelés behajtó partnernek az összeget - amit a regisztráló azaz én is elfogadtam - így ők ezt megtették. Az összeg ezáltal már nem 365 Ft, hanem egy 3128 Ft-os adminisztrációs díjjal növelt összeg azaz 3493 Ft. A levél kézhezvételét követően a Tesz Vesz felé kiegyenlítettem a tartozásomat. A Creditexpress Magyarország Kft. pedig azóta is lehetetlen időpontokban hívogat, levelet ír (természetesen nem ajánlott), mondhatni fenyeget.
Tehát a kérdésem lényege az lenne - az előzmények felvázolása után - hogy a fizetési meghagyást engedélyezik e nekik irányomban ilyen csekély összegért vagy sem (és csupán üres jogi alapot nélkülöző fenyegetőzésről van szó)?
Gondolom érti Ön is, hogy nem az összeg nagyságával van a problémám, hanem amilyen stílusban szoktak ezek a cégek telefonálni, úgy vélem normális ember gyomra nem veszi be.
Viszont azt sem szeretném, ha később emiatt a csekély összeg miatt egy jóval nagyobb mondjuk 20.000 Ft-os számlát küldjenek.

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Tuba Kinga

Nem világos a kérdés. De ha szó szerint veszem:

• Egyszerűen kérheted tőle. Miért ne kérhetnéd? (Mondjuk, bonyolultan is kérheted, de minek?)
• Nem rajtad múlik, hogy lesz-e per. Mindenesetre ha nem fizet önként, akkor a kis összeg miatt csak fizetési meghagyással kísérelheted meg érvényesíteni az igényt.

Nem szeretném, hogy a rossz kérdés miatt félrevezesselek, ezét megkérdezem: a büntetőperben nem kötelezték a kár megtérítésére? Miért nem?

Tavaly a lakásom bejárati ajtaját betörte a szomszédom, amiért én feljelentettem. A rendőrségi eljárást követően a kerületi bíróság a legenyhébb ítéletet hozta a szomszédommal szemben, és egyszerűen megadta, hogy egy kárbecslő (látatlanban) ~36.000 forintban határozta meg a kárt. A szomszédom elismerte az okozott kárt, és az eljárás során állítólag hajlandónak mutatkozott azt megtéríteni. Azóta egyébként a lakást a családjáva együtt elhagyta, de még tulajdonos, mivel nem sikerült eladnia. Kérdésem, hogy az okozott kár megtérítését egyszerűen kérhetem tőle vagy mindenképpen fizetési meghagyást kell kezdeményeznem egy esetleges polgári per előtt?

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat! Erről tehát ennyit.

Költségvetési szerv vagyunk, de a követelésünk polgári jogi, tehát nem tudunk azonnal végrehajtást kezdeni, mint a hatósági eljárásoknál.

Fmhtv. 48. § (1) Azt a természetes személy felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségfeljegyzési jog illeti meg (személyes költségfeljegyzési jog).

A jogi személyek meg így jártak. A rendszer be sem fogadja, így még egy elutasító végzés sem születik. Legalábbis elektronikus eljárás esetén. Ha nem vagytok jogi személy, akkor lehet, hogy papír alapon tudtok produkálni egy elutasító végzést.

tomi27

Be se veszi!

Sziasztok!

Csak most szembesültem az új fmh-nál fizetendő díjak szabályaival.

A szervezetünk személyes illetékmentességet élvez, de ennek nincs jelentőse fmh-nál. A követelésünk kicsi, az eljárási díj 5000 ft lenne, de jelen anyagi helyzetben nem tudjuk ezt megelőlegezni.

Ha nem fizetünk eljárási díjat, a közjegyző hivatalból elutasítja a kérelmet, vagy el sem jut idáig az eljárás. Gondolok itt arra, hogy a rendszer be sem fogadja.

Hivatalból elutasítás esetén lenne mód arra, hogy a Pp. 315. § (2) bek. a) pontja alapján keresetet nyújtsunk be.

Szerintetek?

Nyilván, persze. Ezzel kapcsolatban nem is voltak kételyeim. Az eredeti kérdésem arra irányult, hogy a jogosultnak ez a cselekedete (nevezetesen a kibocsátás utáni elállás pl. teljesítés következtében) jár-e valami kedvezménnyel az eljárási díjat illetően.

De mint utólag úgy tűnik rendezve látszik a kérdés, ez esetben a kívánt hatás elérése érdekében az összeget a meghagyásra kell vezetni, mint költséget.

Most már világos...

Igazad van, a jogerőre emelkedésig illetve az bíróságnak megküldésig el lehet állni. (Mondtam, hogy mióta közjegyzők csinálják, azóta nem ismerem részleteiben a szabályozást.)

De miért állna el a jogosult, ha egyszer a kötelezett nem fizette meg a teljes tartozást?

„Ne viccelődjünk már! Soha nem láttál még fizetési meghagyást?”

Talán eretnekségnek tűnhet, de nem...máskülönben miért kérdezősködnék efféle badarságokat?

Másrészről pedig:

„De a kibocsátás után nem lehet elállni, soha nem is lehetett.”

Bár ennek némiképp ellentmond a 34. § (b), mint eljárást megszüntető ok, csak a hipotetikus jelleg erősítése végett.

kbs

Kibocsájtás előtt. Nekem van végzésem, hogy az 5000-ből 3000 visszakérhető.

„Tehát a fizetési meghagyásra még nem vezethető fel a követelés eljárási díjjal növelt összege?”

Ne viccelődjünk már! Soha nem láttál még fizetési meghagyást? Rajta vannak az eljárás költségei is. Ha azt mondod, a kötelezett megfizette a tartozását, az azt jelenti, hogy a teljes tartozást fizette meg: tőkét, kamatot, költségeket. Ha ennél kevesebbet fizetett, akkor nem fizette meg a tartozását, hiába is jelentgetne bármit a közjegyzőnek.

Ezek most ilyen hipotetikus kérdések, vagy mi a túró?

Lehet - bár nem hiszem. De a kibocsátás után nem lehet elállni, soha nem is lehetett.

kbs

Az elállás mérsékelt eljárási díjat eredményez. Külön kérelemre a Kamara visszafizeti.

Mitanni

De felvezethető, a jogosult költsége címszó alatt.

Értem. Tehát a fizetési meghagyásra még nem vezethető fel a követelés eljárási díjjal növelt összege?

Perré alakulás hiányában (pl. teljesítés esetén) az összeg elvész?

Illetve a harmadik eset, ha egyszerűen csak ellentmondás nélkül telik el a 15 nap és így jogerős lesz a meghagyás. Gondolom ilyenkor is a végrehajtás során érvényesíthető az eljárási díj.

Ha ezek a feltevéseim helyesek, a fő kérdés akkor az, hogy eleve benyújtható-e a meghagyás eljárási díjat is bekalkulálva a követelés összegébe?

Előre is köszönöm!

Igen, vagyis a 2x3% illeték követelhető tőle.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Még annyi kérdésem lenne, hogy a tartozás megfizetésére fordított költségek, mint pl. a fizetési meghagyás eljárási díja terhelhető-e az adósra?
Gondolom a benyújtás esetén, mint követelési összeg nem, viszont perré alakulás esetén lehet-e erre igényt támasztani?

Előre is köszönöm!

Amíg a bíróság intézte a fizetési meghagyást, addig ilyen esetben a fizetési meghagyásra egy olyan záradékot vezettek rá, hogy jogerős, de végrehajtásnak helye nincs. Felteszem, hogy valahogy most is így mehet a dolog.

Ha nem jelentik be a teljesítést, és ellentmondás sem érkezik, akkor a közjegyző megállapítja, hogy a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható. Vagyis lehet kérni a végrehajtási lap kiállítását. Ha pedig a végrehajtás megindul, akkor a jogosult már csak végrehajtás megszüntetése iránti pert indíthat. Azt viszont meg is nyeri, hiszen a jogosult nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Köszönöm a segítséget. Ez esetben tehát a fizetési meghagyás ugyanúgy jogerőre emelkedik, mintha nem mondtak volna ellent és a jogosult akár végrehajtást is kérelmezhet?

Ezt most csak az elmélet szintjén vetem fel, de ha jól értem a kötelezetté a felelősség, hogy ezt elkerülje és a teljesítést jelezze a közjegyző felé.

A jogosult oldaláról tehát a teljesítés megtörténtével (bár kötelezetti bejelentés híján egy jogerős fizetési meghagyás birtokában) befejezettnek tekinthető az eljárás minden további cselekmény és nyilatkozat nélkül és az Ön által elmondottak alapján ez az eljárási díj összegét sem érinti már...

A törvény nem szól róla, így nem meglepő, ha ez így van, csak a gyakorlatban gondoltam érvényesülnek bizonyos speciális szabályok, amik a teljesítést követően kerülnek alkalmazásra a kötelezett-jogosult-közjegyző viszonyrendszerében.