Fizetési meghagyás S.O.S.

Fizetési meghagyás nyomtatványának kitöltésével kapcsolatban lenne kérdésem: a kötelezett teljesítésére nyitva álló határidő 2007. 09. 19-n lejárt. A fizetései meghagyás pótlapján került részletezésre a kamat. Ebben az esetben a űrlap 1. pontjában részletezett " főkövetelés után ...tól, .. ig járó ... % kamatot hogyan kell feltüntetni? Vagy ezen az oldalon csak csak a főkövetelést és a kezdő dátumot kell beírni?

A munkáltatómnál 2008. április óta dolgozom. Mivel a jogtanácsosi igazolványom kiadása még folymatban van,ezért milyen formában járhatok el a bíróság előtt? Általános meghatalmazással mint jogi előadó, vagy a jogtanácsosi igazolvány birtokában - munkaviszony keretében - meghatalmazás nélkül?

köszönöm a segítséget.

Kedves Csipcsiripp!

A másoddiplomám a pszichológia, ha úgy tetszik, ennek alapján mondom, hogy a testvére sajnos igen nagy valószínűséggel nem egyszerűen pánikbeteg vagy depressziós, ez sajnos több annál. Sarlatánság lenne a távolból látatlanbasn diagnosztizálni, de a jelek mondjuk úgy, hogy sajnos rosszabbak. Úgyhogy sürgősen el kellene indítaniuk egy gondnokság alá helyezési eljárást, mert az ilyen betegségeknél általában hiányzik a betegségbelátás, viszont magától meg nem fog javulni a helyzet. Ettől még nem kerül pszichiátriára, viszont a cselekvőképességet kizáró gondnokság megakadályozza, hogy érvényesen jogügyleteket kössön. A helyükben a bizonyítékokkal és egy jogi képviselővel felkeresném a gyámhatóságot. Üdv:

Kedves András!

Had' offoljak egy kicsit a gondnokság apropójából, ha már így összefutottunk :)

Az eset a következő:

Cselekvőképességet korlátozó gondokság (általános jelleggel.

Jogerő mondjuk január 1.

Gondnokkirendelés (hivatásos gondnok) március 1.

Gondnokolt kötelezettségeinek nem tesz eleget (jogerős ítélet van, ami előírja a kötelezettséget, ez a gondnokság alá helyezés elött született)

Gyámhivatal a gondnoknak megtiltja, hogy a január 1. - március 1. közötti időre a gondnokolt felgyűlt tartozását kifizesse a jogosultnak, arra hivatkozással, hogy a gondnokot a jogok és kötelezzettségek a határozat kézhezvételétől illetik/terhelik.

Szerintem minden alapot nélkülöz, mert Pp. szerint (311.§) a jogerőre emelkedés napját követő naptól gondnokság alatt áll a gondnokolt, függetlenül attól, hogy a gondnokot a gyámhivatal mikor rendelte ki.
Szerintem azzal, hogy a gondokság hatálya beállt, a Gyámhivatal "ernyője" alatt van a gondnokolt, ha a gondnokolt kötelezettségeinek (amikre ráadásul jogerős ítélet kötelezi) nem tesz eleget, majd "gondolkodik" és "teljesít" helyette a Gyámhivatal. AZ, hogy a "végrehajtót" mikor rendelik ki, ebből a szempontból irreleváns.

Mi erről a véleményed?

Szívesen fogadom mások észrevételeit is.

Üdvözlettel,

Szia Csipke!

Ennek a területnek nem vagyok igazából a szakértője (bíróként tárgyaltam ugyan gondnokság alá helyezéseket, de az persze más). Így félig laikusként azt gondolom, hogy a gondnokság hatálya egyértelműen az ítélet jogerőre emelkedésétől áll be, a gondnok személyétől függetlenül. Ugyanakkor mintha lenne itt egy joghézag, mivel a gondnok valóban csak akkortól járhat el, amikortól kinevezik. Talán azzal lehetne a legcélszerűbben áthidalni (jogszabály-módosítás nélkül), ha a gyámhivatal felhatalmazná a gondnokot, hogy a kinevezését követően visszamenőleg rendezze a felgyűlt számlákat. Üdv:

Szia András!

Én is így látom... Köszönöm a véleményed.

Üdvözlettel,

Üdvözletem! Szeretnék segítséget kérni. Aláírtam egy welness gép bérleti szerződését, amit egy évi béreltem. Egy év után a bérbeadó felajánlotta, hogy vásároljam meg a gépet. Szóban megegyeztünk a tulajdonossal, hogy addig amíg a vásárlás meg nem történik, nem kell fizetnem bérleti díjat. Elindítottam egy kölcsönigénylést, amely sajnos nem sikerült. Ezek után a gépet visszaadtam, és felszólítottak, hogy 5 napon belül fizessem meg az addig elmaradt bérleti díjat. (5 hónap) Mivel ezt 5 nap alatt nem tudtam teljesíteni, így bírósági fizetési meghagyást kaptam. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben ellentmondással élhetek-e és mire kell hivatkozni? És a tulajdonos miért nem élt azon jogával, hogy nem fizetés esetén 5 napon belül felbontja a szerződést és elviszi a gépet. Köszönöm előre is a segítséget.

Ha nem mondasz ellent jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás és a tartozást végrehajthatják rajtad, tehát "irány" a bíróság. Ott majd előadhatod az érveidet, bár a leírtak alapján sok jóra ne számíts...

Külön írom: még egy komplikált lakáskölcsön banki elbírálása sem tart 5 hónapig.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Kedves Ügyvéd Urak / Hölgyek, Szakértők és Sorstársak!

Milliós nagyságrenddel tartoznak nekem, amiről ügyvéd előtt papír is született. Volt fizetési ígéret konkrét határidővel, erről is ügyvéd előtt állapodtunk meg (papír van róla). Azóta pár százezer forintot kaptam vissza, azt is részletekben. Többet nem hajlandó fizetni úgy tűnik. Átugorható a fizetési meghagyás és egyből a perindítás? Vagy mindenképp kötelező a fiz. meghagyás? Ha én kezdeményezem a pert, nekem kell bizonyítanom, hogy kölcsönadtam pénzt? Bizonyítéknak minősül a banki kivonat a pénzfelvételről? A pénzösszegek átadása minden esetben négyszemközt történt. Ügyvédi dokumentumon ismeri el a tartozást, ez is bizonyíték, nem? Mi több kellhet még a bíróságnak? Nincs semmilyen ingó vagy ingatlan a nevén, valószínűleg, minimálbérre van bejelentve. Mennyi esélyem lehet, hogy az összeg behajtható? Csak a fizetéséből letiltással? Itt a fórumon találtam a következőt:"attól is függ, hogy pusztán a munkabérből letiltással belátható időn belül behajtható-e az összeg, vagy sem." Mit jelent a belátható idő? Van erre egy egzakt szám? Ha csak élettársa van és nem felesége, annak a vagyona nem képezheti a behajtás tárgyát? Hogyan bizonyítható, hogy már a kölcsönzéskor sem állt szándékában a visszafizetés?
Korábban olvastam hirdetményi idézés és ügygondnok fogalmakat. Mit jelent pontosan? És minden per esetén kötelezően fizetendő ez a kb. 100-150eFt?

Elnézést, hogy ha olyat kérdeztem, ami korábban már megválaszolásra került. Úgy érzem, hogy a fórumozók kérdései egyénre szabottak, így nem minden esetben találtam meg kétségeimre a választ.

Segítségükért előre is hálámat és tiszteletemet küldöm!

Üdvözlettel:
Kutyatej

„Átugorható a fizetési meghagyás és egyből a perindítás? Vagy mindenképp kötelező a fiz. meghagyás?”

1M Ft felett átugorható, az alatt nem.

„ Ha én kezdeményezem a pert, nekem kell bizonyítanom, hogy kölcsönadtam pénzt? Bizonyítéknak minősül a banki kivonat a pénzfelvételről? A pénzösszegek átadása minden esetben négyszemközt történt. Ügyvédi dokumentumon ismeri el a tartozást, ez is bizonyíték, nem? Mi több kellhet még a bíróságnak?”

A tartozás írásbeli elismerése a bizonyítási terhet megfordítja, így most neki kell bizonyítania, hogy nem tartozik.

„ Nincs semmilyen ingó vagy ingatlan a nevén, valószínűleg, minimálbérre van bejelentve. Mennyi esélyem lehet, hogy az összeg behajtható? Csak a fizetéséből letiltással?”

Ez az , amit senki nem fog tudni innen megmondani neked.

„ Itt a fórumon találtam a következőt:„attól is függ, hogy pusztán a munkabérből letiltással belátható időn belül behajtható-e az összeg, vagy sem.“ Mit jelent a belátható idő? Van erre egy egzakt szám? ”

Nincs.

„Ha csak élettársa van és nem felesége, annak a vagyona nem képezheti a behajtás tárgyát? ”

Nem.

„Hogyan bizonyítható, hogy már a kölcsönzéskor sem állt szándékában a visszafizetés?”

Leginkább abból, hogy volt-e reális lehetősége a visszafizetésre.

„Korábban olvastam hirdetményi idézés és ügygondnok fogalmakat. Mit jelent pontosan?”

Ezeket csak akkor kell kérni, ha nincs ismert tartózkodási helye.

Kedves Kutyatej!
Ha született a kölcsönről közjegyzői okirat akkor végrehajtási záradékot adhatsz be, ami gyorsabb mint a fizetési meghagyás. Ha csak egy darab papírra írtátok rá a kölcsönt, akkor fizetési meghagyást kell beadnod - 5 millió Ft tőkenagyságig az illetékes (ált. adós lakhelye szerinti) városi bíróságra. Csatolni kell a fizetési meghagyás mellé a bizonyítékokat amikre hivatkozol, bár azt érdemben a bíróság nem vizsgálja. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor jogerőre emelkedik és végrehajtható. Ilyenkor végrehajtási lapot kell kiállítani, azt ellátja a bíróság jogerősítő záradékkal és kijelöli a végrehajtót, aki felhív a vh előleg befizetésére, és annak befizetése után kezdi el felkutatni az adós vagyontárgyait. Ez az egész elég időigényes, több hónapot is igénybe vesz.
Ha az adós 15napon belül ellentmond (vitatja a követelésedet) akkor perré alakul az ügy. Ha az adós nem található, nincs bejelentett lakcíme, akkor lehet kérni hirdetményi idézést és ügygondnok kirendelését, de ez is pluszköltséggel jár amit szintén Neked kell előlegezned.
Ha az adósnak nincs se ingó, se ingatlanvagyona (se autó, se társaságban részesedés, se semmi) akkor max a munkabére 33%-át vonhatja le a végrehajtó. A belátható időre nincs egzakt szám, de egy többmilliós tartozás esetén simán ki fognak tűzni ingatlan árverést is.(már ha van ingatlan) Megjegyzem, párhuzamosan több vh cselekményt is folytathat a végrehajtó, hiszen a cél a tartozás mielőbbi behajtása. Ha csak az adósnak adtál kölcsön, akkor mindegy hogy felesége van-e vagy élettársa, mert a végrehajtás alá kizárólag az adós tulajdoni hányadát vonhatja a végrehajtó.
Most hirtelen ennyi ami eszembe jutott, úgyis a többiek kiegészítik még ami hiányzik.
Sok sikert!
Petra

Kedves ObudaFan és Petra!

Nagyon szépen köszönöm a gyors és pontos választ!
Akinek még van további véleménye, ötlete azt még szívesen várom.

És felmerült benne néhány további kérdés:
Azért szeretném "átugrani" a fizetési meghagyást, mert nagy a valószínűsége, hogy fellebezni fog és nem szeretnék az ablakon pénzt kidobni, ha nem muszáj.
A kölcsönről egyébként nem közjegyzői okirat született, hanem ügyvéd által ellenjegyzett dokumentumom van.

Ha neki kell bizonyítani, hogy nem tartozik, akkor ez azt jelenti, hogy elhoz a tárgyalásra 3 embert aki azt mondja majd, hogy "nem, nem tartozik nekem egy forinttal se" akkor itt a vége?? Én hiába tudom hogy nem így van, ha tanúi mást vallanak? Innentől kezdve az ügyvédem talpraesettségén múlhat, hogy pert nyerek-e?

Önök, mint ügyvédek, mikor látnak fantátziát, úgy értem, hogy sikeres behajtást egy ilyen esetben, mint az enyém? Ügyvédfüggő, hogy valaki elvállalja vagy sem?

Hasznos tanácsaikat előre is köszönöm!

Üdvözlettel:
Kutyatej

„nem szeretnék az ablakon pénzt kidobni, ha nem muszáj.”

Azzal, hogy fizetési meghagyással indítasz, nem is fogsz. A fiz.megh. illetéke kevesebb , mint a peres illeték (főszabály szerint fele), és ha mégis per lesz, csak ki kell egészíteni a peres illetékre. Az más kérdés, hogy időben valamivel jobban elhúzódhat így az eljárás.

„Innentől kezdve az ügyvédem talpraesettségén múlhat, hogy pert nyerek-e?”

Nem kisebbítve az ügyvédek szerepét, tegyük hozzá, hogy egy bíró fog dönteni, akit naponta sokszor próbálnak átverni, és kell tudnia ennek az esélyeit a minimumra csökkenteni. Ezzel együtt egy jogi képviselő nem árt.

Kedves Ügyvéd Úr!

Köszönöm válaszát.

Továbbra is érdekelne, hogy mit tudok tenni az ellen, ha az adós hoz3-4 olyan tanút, aki azt fogja állítani, hogy nem kapott tőlem pénzt. Nekem pedig közvetett dokumentumaim (banki pénzfelvételről igazolás, olyan tartozás elismerő nyilatkozat, melyen én vagyok az adós és az összeg az én adósomnak került továbbadásra). Az én részemről milyen bizonyítékok, tanúvallomások kellenek, hogy megvédjem a magam igazát? Az is elfogadható tanúvallomásnak, ha az én tanúm az általam elmesélt történetekből tud a tartozásról?

Mennyire perdöntőek a kezemben levő eszközök? Úgy értem, hogy mennyire erősek ezek a bíróság előtt?

Segítségét előre is köszönöm!

Kutyatej

Interneten keresztül senki nem fog tudni bizonyítékot értékelni, ezt hidd el.

Tisztelt Segítségnyújtók!

Fizetési meghagyással éltek a párommal szemben. A fizetés meghagyás kelte 2009.04.20. A kézhezvétel 2009.05.07. Közben a tartozást pénzügyileg rendeztük.
Ellentmondással éljünk, vagy simán írjunk egy levelet a bíróságnak, mellékelve a befizetést tanúsító iratok másolatát?

Köszönettel:
Kati

Ha a fizetési meghagyás kibocsátása után fizettétek ki a tartozást, akkor nincs értelme az ellentmondásnak, ugyanis a fizetés ekkor elismerésnek minősül, a pert tehát elvesztenétek. Ellentmondás helyett jelentsétek be, és igazoljátok, hogy fizettetek.
Hozzátenném, hogy ilyenkor már nem elég a tőketartozást kiegyenlíteni. Ki kell fizetni mindazt, ami a meghagyásban szerepel: kamat, illeték, költség.

Kedves KBS!

Köszönöm a válaszod! Holnap elutalom a kamatot+költséget. Aztán írok egy levelet a jogosulnak és a bíróságnak.
További szép napot kívánok!

K.

Kedves Segítők!

Kaptam egy fizetési meghagyást parkolási ügyben, van közte pár jogos, de egy olyan eset is, amikor volt parkolójegyem. Az eset még 2008. februárban történt, a jegyet 2009 februárban kidobtam, mondván elévült a dolog (ha jól tudom, az AB döntése csak a törvény hatálybalépése előtti ügyekre vonatkozik, így az én esetemben továbbrais 1 év az elévülési idő).
Namost a fizetési meghagyást sajnos időben nyújtották be, 2008. december 12-én. A bíróság aztán ezt már 2009. március 26-án írta alá, és május 5-én kaptam meg. Kicsit messze van ez a Ptk. 317.§ (1) szerinti 15 napos határidőtől, nem?
Fizetni mindenképp fogok, mert az autó nem az én nevemen van, és nem akarok mással kitolni. Kérdésem, hogy érdemes-e kártérítési pert indítani a PKKB-vel szemben, mondván, ha időben kiküldik a felszólítást, még tudtam volna bizonyítani az igazamat.
Köszönöm előre is a választ!

1. A Ptk. 317. §-ában szó nincs semmiféle hatéridőről.
2. A Pp. 317. § aktuális szövege január 1-jétől hatályos, nem kell alkalmazni a 2008. decemberében indult eljárásra.
3. Ha késedelmeskedett volna a bíróság, az semmiben nem érinti a te tartozásodat.
4. Nehogy nmár még neked álljon felljebb! Járj gyalog!

1. Bocs, elírtam, természetesen Pp.
2. Ez már érdekes információ, előtte nem volt semmilyen határidő? Ha bemegyek a munkahelyemre, majd megnézem a Complexben a korábbi verziót.
3. Ez okés. Akkor mégegyszer: 3 bírság van, egy ebből tényleg jogtalan, volt jegyem. A gond, hogy mivel lejárt az elévülés, kidobtam a jegyet, így ezt úgyse tudnám bizonyítani. Kérdezem tehát mégegyszer, ilyen esetben lehet-e kárigényem a bírósággal szemben (természetesen csak akkor, ha volt határidő 2008. decemberében is).
4. Ez annyira színvonaltalan hozzászólás, hogy nem értem, hogy diplomás ember, egy segítségkérésre való jogi fórumban hogy írhat ilyet. Ha nem kíván segíteni, ennek rendkívül egyszerű a módja: ne tegye. De megítélni engem 0, azaz 0 információ alapján, nem éppen jogászra vall. Na mindegy, el van nézve, elvégre ajándék tanácsnak ne nézd a fogát:)

Ami már akkor is hatályos volt, az a felszólításra irányadó 60 napos jogvesztő határidő. Ha ilyen felszólítás nem volt, akkor érdemes lenne ellentmondani. Azért is, mert a bíróság elleni kártérítési igény viszon nem fog megállni szerintem.

Kedves Ügyvéd Úr!
Segítségét kérem az alábbi kérdésben:
Jogtanácsosi névjegyzékbe való felvételem folymatban van. (Egy gazdasági társaság alkalmazásában állok néhány hete.) Mivel a névjegyzékbe való felvételem és a jogtanácsosi igazolvány kiadása még nem történt meg, fizetési meghagyás bíróságra történő beadását megelőzően általános meghatalmazást nyújtottam be a helyi bíróságra.
A bíróság által kibocsátott végzésben 18 ezer forint eljárási illeték lerovására hívnak fel.
A kérdésem: amennyiben a jogtanácsosi igazolványt megkapom, úgy a gyakorlatban hogyan történik a képviselet igazolása? Az igazolvány másolatát kell csatolnom minden egyes ügyben, vagy a fizetési meghagyás nyomtatványán kell jelölni a képviseleti jogosultságot? És igazolvány birtokában kell-e külön eljárási illetéket fizetni?
Elnézést, ha esetleg értetlennek tűnök, de nincs gyakorlatom a témában.
Köszönöm a gyors választ.

Kedves Gombolyag Kollega!

A legtöbb bíróság beéri az fmh-n a képviselet feltüntetésével (XY jogtanácsos), de láttam már olyat, ahol kérték az igazolvány másolatát is. Külön eljárási illeték természetesen nincs a képviselet után, miként ilyen az ügyvédeknél sem létezik. Ez egy gyakorlatias pálya, csak könyvből nem lehet megtanulni, akár az autóvezetést. Majd belejön! Üdv:

Kedves András!
Köszönöm gyors válaszát!

BH2000. 411
A jogi képviselő meghatalmazásának szabálytalansága esetén nem sért jogszabályt a cégbíróság, ha a bírósági iratokat nem a jogi képviselőnek, hanem a cég képviselőjének (ügyvezető) kézbesíti [Pp. 97. §, 1983. évi 3. tvr. 2. §, 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. § (1) bek., 7/1983. (VIII. 25.) IM r. 2. §, 16. § (1) bek.].
Az elsőfokú cégbíróság 1998. április 1-jén kelt végzésével elutasította az S. L. Kereskedelmi Korlátot Felelősségű Társaság cégbejegyzés iránti kérelmét, mert a cég hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A hiánypótló végzés arra irányult, hogy a bejegyzést kérő csatolja a társasági szerződést ellenjegyző jogtanácsos munkaszerződését, és pótszerződésben jelölje meg, hogy a két ügyvezető közül melyik gyakorolja a munkáltatói jogokat. A hiánypótló végzést, illetve az elutasító végzést az elsőfokú bíróság a kft. egyik ügyvezetőjének küldte meg.
A bejegyzést kérő e végzés ellen a törvényes határidőn belül igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a hiánypótló végzést nem kapta kézhez szabályszerűen, így a bejegyzési kérelem elutasítása nem jogszerű. Arra az esetre, ha a cégbíróság a kérelmének nem adna helyt, fellebbezési kérelmet is előterjesztett, mivel a kézbesítés álláspontja szerint nem volt szabályszerű, hiszen a végzést nem a jogi képviselő kapta kézhez. Egyben csatolta a jogi képviselet ellátására vonatkozó eseti munkaszerződést és a társasági szerződés - a hiánypótló végzéseknek megfelelő tartalmú - módosítását.
Az elsőfokú cégbíróság 1998. május 21-én kelt végzésével az igazolási kérelmet elutasította. Kifejtette: mind a hiánypótló végzést, mind a bejegyzési kérelmet elutasító végzést az ügyvezető a társaság székhelyén, illetve lakcímén szabályszerűen átvette.
A bejegyzést kérő fellebbezést kiegészítő beadványában a Pp. 97. §-ára hivatkozva kérte a bejegyzési kérelmet elutasító végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását. Hangsúlyozta, képviseleti jogosultsága a megbízással vegyes meghatalmazással igazolást nyert.
A bejegyzési kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor a céget annak igazolására hívta fel, hogy a meghatalmazott jogtanácsos munkaviszony keretében látja el a cég képviseletét. A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. tvr. 2. §-a azt tartalmazza, hogy a jogtanácsos a jogi tevékenységet

1. gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont] munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony), vagy
2. jogtanácsosi irodában fejti ki.

A 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet és az egyesület a különleges szakismeretet igénylő ügyben eseti megbízást adhat más - az előbbiekben felsorolt - szerv jogtanácsosának. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is akként foglalt állást, hogy a képviseleti és az ellenjegyzési jogosultságot a társaság képviselője és a jogtanácsos között létrejött munkaszerződés igazolja. A fellebbezési eljárásban csatolt eseti munkaszerződés - tartalma szerint - nem munkaviszony létesítésére irányul, így az elsőfokú bíróság jogszerű végzésének megváltoztatására a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy mivel a cég jogi képviselője által a bejegyzési eljárásban becsatolt meghatalmazás nem volt szabályszerű, ezért az elsőfokú bíróság helyesen, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el akkor, amikor a hiánypótló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító végzését a cég képviselőjének kézbesítette. Így nem sértette meg az időközben hatályon kívül helyezett, de a jelen ügyben még alkalmazandó 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 25. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 97. §-ában foglaltakat.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctvr. 25. §-ának (1) bekezdése folytán megfelelően irányadó Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Cgf. II. 31.742/1998. sz.)