Fizetési meghagyás S.O.S.

kuntakinte

Ha a fiad fizeti vissza, akkor a fiad is követelhet, éspedig elsősorban a közös vagyon megosztása körében.

valitivadar

Természetes személy papíralapon is adhat be ellentmondást.
A közjegyzőnél lehet a jogerős fmh végrehajtását kérni, a végrehajtó pedig foglalja az ingatlant.

És mi a követelés vele szemben, ami miatt fmh-t akarsz ellene? Van egyáltalán követelés?

Üdv. Információra lenne szükségem. Történet röviden: Fiam és volt felesége 2008-ban fel vettek szabad felhasználású jelzálog kölcsönt a mi házunkra. A válás után fiam fizeti a törlesztőt havi 60 ezer ft-ot. A volt felesége adóstársként van bejegyezve. Most az a helyzet, hogy el lesz adva a ház és vissza lesz fizetve a teljes fenn maradt kölcsön ami 2.5 000 000 millió Ft. Kérdésem az lenne, be adhatok fizetés meghagyást a volt menyemre? Köszönöm

Köszönöm a választ!Az ellentmondást elektronikus formában nyújthatják be csak,vagy elég egy sima,kézzel írott papírt küldeniük a közjegyző felé? A család egy alkoholista,lecsúszott banda. Kihasználták nagymamám jóhiszeműségét,és azt,hogy beteg. Sajnos hiába beszéltünk nagyimnak,hogy ne tartsa velük a kapcsolatot nem hallgatott ránk.A hitelről sem tudtunk,csak már akkor szólt,amikor a betegsége nagyon súlyossá vált. Nem dolgoznak,egy ingatlan van a nevükön,de az kb. pont annyit érhet,mint amennyi a követelésünk.Amennyiben nem él ellentmondással,és jövedelemből nem sikerül behajtani,abban az esetben hogyan tudom ráterheltetni az ingatlanjára? Nem bízok benne,hogy azt valaki meg akarná venni,de ha árverésre kerülne,akkor megvásárolnám én és abból fizetné vissza. Mindenképpen szeretném vissza kapni a pénzt,itt már nem is a pénzről van szó,hanem arról,hogy ilyen csúnyán kihasználták egy jóhiszemű idős ember naívitását. Köszönöm a választ előre is!

Ha nem élnek ellentmondással, akkor mindenképpen lesz egy végrehajtható okirat belőle, és utána már csak az a kérdés, hogy van-e miből behajtani.

Az alábbi ügyben szereték segítséget kérni. Nagymamám 2013 januárjában halt meg. Örököseként engem és öcsémet jelölt meg. Egy családi ház felét és adósságot örököltünk ketten.Az egyik adósság az OTP-nél adósságrendező hitelként szerepel,a másik adósság a Sajóvölgye Takarékszövetkezetnél személyi kölcsönként szerepel. Mindkét hitelt a nagymamám nem saját részére vette fel,hanem egy régi családi barátnak. A Sajóvölgye takarékszövetkezetnél felvett hitel kezeseként a fent említett család egyik tagja kezesként szerepelt,de időközben ő is elhunyt. Az adósságot most nekünk,örökösöknek kell kifizetni. Megkerestük a családot,akik szóban elismerték a tartozást és megígérték,hogy havi részletben kifizetik nekünk,de ez nem történt meg. Ha közjegyzőnél fizetési meghagyást kérünk arra hivatkozva,hogy felénk a család a tartozást szóban elismerte,akkor számíthatunk-e arra,hogy erre való hivatkozással követelésünket érvényesíteni tudjuk a családdal szemben? Számítunk arra,hogy a család nem fog ellentmondással élni a tartozás ellen.Válaszát előre is köszönöm!

Ezt a válasz is köszönöm, további szép napot.

Igen.

Köszönöm a választ ObudaFan, még azt is szeretném tudni, hogy a kérelemmel egy időben kell-e befizetni?

Hogy milyen részletfizetés az esélyes, az a jövedelmi helyzetedtől függ. Szerintem kérj 12 havit, aztán majd a közjegyző mérlegel. Csekket azt ad bármelyik közjegyző.

Tiszteletem mindenkinek.
Ma vettem át a fizetési meghagyást, 275000,- Ft összegű a tartozás, a kamattal, illetve az eljárási költséggel együtt. Részletfizetést szeretnék kérni a tartozás megfizetésére. A fizetési meghagyás tájékoztatójában elolvastam az erre vonatkozó információt, többek között azt is, hogy az erre irányuló kérelem eljárási díj köteles, a pénzkövetelés 1 %-a, minimum 5000,- Ft.
Kérdésem az, hogy az eljárási díjat mikor kell befizetni, vagy erről külön rendelkezik a közjegyző? Ha pedig a kérelem benyújtásával egy időben kell megfizetni, akkor csak simán ráírom - esetemben - az 5000 Ft-ot? Csekket bárhonnan, bármelyik közjegyzőtől lehet kérni, személyesen, vagy válaszborítékért cserébe levélben is?
Még egy utolsó kérdés, hány havi részletfizetést lehet kérni, illetve a tapasztalatok alapján - ha van ilyen - mennyit engedélyeznek, vagy egyáltalán engedélyezik-e?
A válaszokat nagyon köszönöm, további szép napot mindenkinek.

„Feltételezem hogy fizetési meghagyásban kamatot sem lehet úgy megjelölni,hogy a "megfizetés napjáig".”
De, azt lehetne.

"Nem lehet. (De ez a legkisebb probléma ezzel az ötlettel.)"
Köszönöm a választ! Nagyjából sejtettem.
Kaphatnék egy kicsit több infót,hogy mire gondol?
Feltételezem hogy fizetési meghagyásban kamatot sem lehet úgy megjelölni,hogy a "megfizetés napjáig".

„ehet-e úgy fiztési meghagyást kezdeményezni,hogy nincs megnevezve a konkrét összeg?”
Nem lehet. (De ez a legkisebb probléma ezzel az ötlettel.)

:-D

Üdvözlet!
Devizahiteles voltam,végtörlesztettem kedvezményesen.

Fizetési meghagyást szeretnék kezdeményezni a Bank ellen az árfolyamrés és egyoldalú kamatemelések miatt nekem visszajáró pénzért.

A problémám,hogy a pontos összeget nem tudom meghatározni. Az érdekelne,hogy lehet-e úgy fiztési meghagyást kezdeményezni,hogy nincs megnevezve a konkrét összeg?

Köszönöm szépen:Gábor

//Elnézést,beírtam a kérdést egy másik fórumba is, utána találtam rá erre

Értem én az álláspontodat, elvégre én is tudok olvasni. Kívánom, hogy legyen igazad. Én lejjebb azt pedzegettem, mivel próbálkozhat a kötelezett - aztán vagy bejön neki, vagy nem.

Ha valaki - hibáján kívül - elmulaszt egy eljárásbeli cselekményt, illetve azt nem szabályosan teszi meg, melyhez a jogszabály KIFEJEZETTEN ÉS EGYÉRTELMŰEN azt a következményt fűzi, hogy ezután azt nem pótolhatja, úgy a másik felet nem lehet hibáztatni azért, hogy a jogkövetkezmények alkalmazását kérje. Ez nem rosszhiszemű és rendeltetésellenes pervitel.

Nyilván biztosabb most egy jogerős fizetési meghagyás, mint egy per, az idődimenzióról nem is beszélve.

„lehetősége lett volna a szabályos ellentmondást követő peres eljárásban a bizonyítékait felhasználni.”

A lehetősége még megvan, és éppen ebben igyekszel megakadályozni őt. Egy apró eljárásjogi ballépésre hivatkozva akarod ellehetetleníteni, és érezhetően fontos neked, hogy így legyen. Nyilván nem véletlenül tartasz a pertől. Ki tudja, ez az eset nem kezelhető-e a Pp. 8. § szerint.

Köszönöm a válaszokat.

Szerintem perújítás azért nem jöhet szóba a Pp. hivatkozott szakaszaira - a novumra - hivatkozva, mert a kötelezett az általa jelenleg ismert tényekre, bizonyítékokra nem hivatkozhat, és a perújítás nem válhat az ellentmondást pótló eszközzé. A kötelezettnek lehetősége lett volna a szabályos ellentmondást követő peres eljárásban a bizonyítékait felhasználni.

Igaz, el kellett volna utasítani.

A 36. § (5) c) szerint az ellentmondást hivatalból, hiánypótlási felhívás nélkül el kellett volna utasítani. A kérdező sikerrel hivatkozhat a BDT-re. Azonban el kell döntenie, mi jobb neki: hogy most bírálják el perben a vitatott jogot, vagy egy újított perben? Abban bizonytalan vagyok, hogy a kötelezett a Pp. 260. § (1) a) és (2) szerint élhet-e perújítással, de hajlok arra, hogy igen.

A Kúria Mfv.II.10.310/2013/8. számú ítéletéből (részlet):

"A felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott az Fmhtv. megsértésére.

Az eljáró bíróságok a papír alapon határidőben előterjesztett alperesi ellentmondás körében helytállóan állapították meg az Fmhtv. 10. § (1) és (2), valamint 11. § (1) bekezdésének megsértését, vagyis azt, hogy az alperes annak előterjesztésekor nem a jogszabályi előírás szerinti elektronikus úton terjesztette elő. Önmagában ez a jogsértés azonban 2012. március 15-ig nem vezetett az ellentmondás hivatalbóli elutasítására, ilyen tartalmú rendelkezést az Fmhtv. 36. § (5) bekezdése csak 2012. március 15-től tartalmazott. A korábbi rendelkezés kiterjesztő értelmezésére pedig a bíróságoknak nem volt lehetősége."

Ebből szerintem az következik, hogy 2012. március 15. napjától azonnal hivatalból el kell utasítani a nem elektronikusan előterjesztett ellentmondást (jogi személy esetében).

Az Fmhtv. 36. § (5) bekezdése a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény 110. §-ával megállapított szöveg. A rendelkezéshez fűzött miniszteri indokolás szerint "mivel a Fmhtv. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a formai szempontból nem megfelelő hibás, hiányos ellentmondás érdemi vizsgálat nélkül elutasítható lenne, a Javaslat kiegészíti az Fmhtv. 36. § (5) bekezdését erre szolgáló elutasítási okkal". A miniszteri indokolás is rámutat tehát arra, hogy hiánypótlásnak nincs helye, az ilyen ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból el kell utasítani.

Viszont az szerintem vitatható, hogy nem járt-e el helyesen a közjegyző, amikor hiánypótlást rendelt el.