Elévülés számítása


Manita27 # 2010.09.23. 09:38

Tisztelt Szakértők!

Adott egy követelés esedékességi dátum (pld. 2004.05.01).

Ez a követelés az elévülés szabályai szerint alapesetben 2009.05.01-én elévül.

A kérdés: a követelésre vonatkozó, bírósági úton (fizetési meghagyás) megtett felszólítás esetében melyik időpont számít az elévülést megszakító eseménynek?

  • A fizetési meghagyás keltezése?
  • A fizetési meghagyás kötelezett általi átvétele?
  • Ellentmondás nem megtétele után a jogerősítő végzés dátuma?
  • Vagy egyéb időpont

Köszönöm,
Anita

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.23. 09:49

Mind. (Persze, a fizetési meghagyásnak nem a keltezése számít, hanem a bíróságra érkezése.) De a jogerőre emelkedés után már csak a végrehajtási cselekmény.

C a s a b l a n c a # 2010.09.23. 10:48

A tetejébe: ha az a követelés adó vagy adók módjára behajtható tartozás, akkor a követelés azon év utolsó napjától számított 5. év utolsó napján évül el, amikor a követelés esedékessé vált. Érted ugye?...

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.23. 10:51

Mióta bocsát ki az adótartozásra a fizetési meghagyást a bíróság?

Manita27 # 2010.09.23. 14:59

Köszönöm.

Eszerint ha a fizetési meghagyás előtt nem történt semmilyen intézkedés, akkor a fizetési meghagyás bíróságra érkezési időpontjából(mint a felsoroltak közötti legkorábbi időpont) levonva 5 évet az azt megelőző dátumú követelés (az összeg több időszakbeli tartozásból áll)elévültnek tekinthető?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.23. 16:24

Ööö... izé... Majd jelentkezik, aki érti. De ezt nem így szokás számolni.

Manita27 # 2010.09.27. 08:26

Akkor érthetőbben: a bíróságra 2010. augusztus 14.-én érkezett egy fizetési meghagyás 200.000 Ft-ról (közüzemi díjtartozás). Ezen összegből a részletező kimutatásban 180.000 Ft esedékessége 2005. augusztus 14.-e előtti. A kérdés az, hogy a 180.000 Ft tekintetében lehet-e az ellentmondásban elévülésre hivatkozni?

Köszönöm,
Anita

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.27. 09:00

Éppen lehet. De nem hiszem, hogy időközben a szolgáltató ne küldött volna írásbeli felszólítást. (Az egyenlegközlő is az.) Az is megszakítja az elévülést.

xita # 2010.09.29. 13:14

A helyzetem a következő:

  1. 1997. augusztus 17-én eladtam a lakásomat.
  2. 2009. márciusban (cirka 12 év) a Díjbeszedő Faktorház el kezdett keresni azzal, hogy 1998. január 1-1998. december 31. között nem fizettem be 5.000.-Ft gázár-átalányt, és ez most kamataival együtt kb. 50 ezer forint.
  3. Tavaly márciusig nem keresett, most pert indított, azzal, hogy ki kellett volna írásban jelentkeznem a gázszolgáltatásból, de mert szerinte ezt nem tettem meg, így most kamatostól fizessem meg nekik a fenti összeget.

Jogos ez ennyi idő után?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.29. 14:20

Szerinted?

xita # 2010.09.29. 14:32

kbs,

szerintem nem, de TE értesz hozzá, vagyis ha szerinted sem jogos, könnyítsd meg a helyzetem, hogy válaszolsz és írsz egy jogszabályhelyet. kösz!

Kovács_Béla_Sándor # 2010.09.29. 15:24

5 év alatt elévülnek a követelések - ha nem szakítják meg őket közben az elvülést. Hogy ez itt megtörtént-e, azt neked kell tudnod.

xita # 2010.09.29. 16:14

kbs,

miután a periratban az szerepel, hogy 2009. március 11-én próbáltak meg a régi címen keresni először, majd ez évben kikérték a lakcímnyilvántartótól a valós címemet (erről becsatoltak egy kérelmet is), így én akkor azt gondolom, hogy az elévülés megszakítása nem következett be 5 éven belül, de még 10 éven belül sem.

Jól gondolom, ugye?

ObudaFan # 2010.09.29. 19:50

Valószínűleg elévült.

xita # 2010.10.01. 08:55

ObudaFan:

  1. miért valószínűleg?
  2. a bírósági tárgyaláson erre nekem, mint alperesnek kell felhívnom erre a tényre a bíró figyelmét? Hiszen az időpontokból neki is kell látnia! Rosszul gondolom?
Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.01. 13:53
  1. Mert nem tudhatjuk, nem történt-e olyasmi, amit nem említettél.
  2. Rosszul gondolod, az elévülést a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe.
elfmage999 # 2011.01.18. 21:10

Egyszerűen mondj ellent a fizetési meghagyásnak.

A perben hivatkozz az elévülésre, a díjbeszedőnek kell tudnia igazolnia azt hogy felszólított.
Valószínű nem lesz papírjuk ilyen ami megszakítaná az időszak elején az elévülést.

Amennyiben mégis van (postai át nem vett felszólítás képében), akkor ha már nem laktál azon a címen amin "nem vetted át" akkor meg kell dönteni a kézbesítési vélelmet ami alapján megszakítaná a levél az elévülést.
(ez a rész szerintem elméleti ismerve a díjbeszedő 2005 előtti ügyeit)

Csabi700517 # 2011.01.20. 10:57

Tisztelt Forumozók!

Egy dologban szeretnék segítséget kérni.
Egy vagyonmegosztási per során fény derült egy csalásra ill. többre is aláírás hamisítás stb..
2004 ben történt a csalás, de nem rég derült ki hogy az alperes csalt a per folyamán kérdés elévült e már a csalás?
Mikortól számit az elévülés, amikor megtörténik a bűncselekmény, vagy amikor tudomást szereznek róla és feljelentést tesznek?
Ha lehet, akkor jogszabályt is szeretnék kérni.

Köszönöm

Csaba

Dr.Attika # 2011.01.20. 11:03

Konkrét ügyben elévült 2009-ben.

Rexor # 2011.01.20. 12:25

Azért a büntethetőség elévülése elég sok tényezőtől függ, pl. mekkora volt a csalással okozott kár összege, történt e menetközben hatósági intézkedés, stb. Csalás esetében pl. az elévülési idő 3-10 évig terjedhet az összeg nagyságától függően.
Részletes szabályok Btk. 33-34.§.

Gabicsek # 2011.01.20. 18:38

Csabi írja:

Egy vagyonmegosztási per során fény derült egy csalásra ill. többre is aláírás hamisítás stb

Ha hamis okiratot csatolnak polgári perben, akkor ez polgári ügyben elkövetett hamis tanúzásnak minősül. Büntetési tétele 3 év.
Btk.
Hamis tanúzás
238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki

  1. mint szakértő hamis szakvéleményt, vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
  2. mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
  3. a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.

Gabicsek # 2011.01.20. 18:42

még az előzőhöz: 238. §
(5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bűntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, öt évig terjedő szabadságvesztés.
Tehát jogerős ítéletet követően három (vagy öt) év az elévülési idő, ha hamis, vagy hamisított okirat került becsatolásra a per során.

gyongyike.q7 # 2011.09.20. 18:01

Sziasztok!!
Lenne egy olyan kérdésem hogy közokirat hamisitás 1 év 4 honapos börtönbüntetés estben mennyi a büntetés elévülése?
Azóta 5 év telt el, hogy bekellett volna vonulnia az illetőnek!
Hogyan tudhatom meg hogy körözik e még az illetőt!!
Mielőbbi válaszotokat várom , mert egy nagyon kedves ismerősömről van szó!

ObudaFan # 2011.09.21. 14:22

Btk. 67. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül

  1. öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.
68. § (1) A büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.
(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.
(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.
(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

didier # 2011.09.27. 22:58

ezeknek most mi köze a polgári joghoz??? van büntetős topic is, nem?