kártérités

Ez nem vh. kifogásra tartozó kérdés, hanem Vht. 41. § szerinti eljárás, és ha szükséges, megszüntetési per.
Nem vagyoni kártérítést aligha fogsz ezért kapni, viszont ha a végrehajtást kérő tudta, hogy már fizettél, és így indította az eljárást ellened, akkor a költségeid megtérítését kérheted.

Végrehajtást kérő/végrehajtó kontra adós
Tisztelt Szakértők! 2011 novemberi gyerektartási díjat nem fizettem, amit dec hónapban pótoltam, onnantól a Munkaügyi Kp utalta a gyt-t egészen 2012 februári munkába állásomig.Exnejem 2012. 02. 10-n bírósághoz/végrehajtóhoz fordult, azt állítva, hogy 2011 nov-i gyt díjat nem kapta meg. Postafordultával vgh-i kifogással éltem, csekkmásolatokkal és Munkaügyi KP utalásaival bizonyítottam vhkérő követelésének alaptalanságát. A tértivevényen 2012. március 19-n átvették. TBíróság 2012 márc. hiánypótlási felhívás tart. helyem címére, több példányban kell beadni a vhkifogást, pótoljam, külömben elutasít. Pótoltam 2012 ápr. 4-n. Vártam a végzést alaptan vád miatt befejezik a vh-i eljárást. Közben lakásomat értékesíteni szerettem volna bent lakó haszonélvezőkkel, azon kívülper- és tehermentességet ígértem. Lefoglalózta a vevő. 2012 júliusában kaptam a Födhivataltól egy levelet, hogy a végrehajtó 2012 március 20-n kelt ( 1 nappal azután, hogy átvette vh-i kifogásomat)megkeresése alapján vh-i jog bejegyzésre került, azonkívül tájékoztattak, hogy vh kérő nem fizette meg az alapeljárás illetékét, ezért rajta ezt adó módjára behajtják. 2012. Július 30-n személyesen felkerestem vh-t, aki azt mondta őt csak a bíróság utasíthatja, és ítélkezési szünet van. Ezen a fórumon olvastam később, hogy gyt, és vh ügyben nincs ítélkezési szünet!!! Mondtuk a foglalót is, kérdeztük hogyan fizetjük vissza.Vállvonogatáa. Majd állandó lakcímemre, ahol nem tartózkodom jött egy 2012. július 30-i keltezésű végzés T. B-l 15 napon belül elutasítás terhével fizessek 15.000.-Ft illetéket, de sehol nem világosított fel, hogy költségmentességet kérhetek. Bizonyítottam az alptalanságom, ha fizetek 15ezret. Panasznapon bementem, és ott közölték, hogy kérhetek költségmentességet, és határidő hosszabítást. Kaptam 15 napot. A vevő közben kéri a foglaló kétszeresét, mi van ha végrehatásra ad ő is, most már jogosan. Kitől kérjem a károm megtérítését. A vh-i eljárás során 40§-ra hivatkozva. Vh kérő még az alapeljárást sem fizette meg. Vh-l, aki majd bevasalja rajtuk. Már gondoltam, hogy ombudsmanhoz, vagy Brüsszelhez fordulok, mert ami itt folyok Magyarországon az katasztrófa. Kérhetek nem anyagi kártérítést is a bosszúság, és idegeskedés miatt? Kérem segítsenek, mert már teljesen el vagyok keseredve!!!!! Tisztelettel Lawiloz

Kedves Erika63!

A MABISZ a rendszám alapján meg tudja mondani, hogy melyik biztosítónál volt a baleset okozájának a kötelező felelősségbiztosítása. Ha az e-mailre nem válaszoltak (pedig szoktak), akkor ajánlott levélben postai úton keressék meg. A kérelembe bele kell írni, hogy hol, mikor történt a baleset, mi a balesetben részes gépkocsik rendszáma, és hogy az okozó kötelező felelősségbiztosítóját kérik megadni. A kérelem indokaként pedig írják le, hogy kártéírtési ügyintézés miatt van az információra szükségük.

Üdv: balesetijogasz

3 év az elévülési idő. A MABISZ-nak kellene szerintem rendes postai levelet küldeni.

Tisztelt Forumozok!
Szamomra egyszerunek tuno ugyben mar majd fel eve egy helyben topogok.
nagyon szepen kerem, aki tud adjon tanacsot mit tegyek.
Ez ev aprilisaban Gyorben egy nemet furgon magyar soforrel beletolatott az angol automba. Rendort hivtunk. A karokozo a helyszinen elismerte a felelosseget.Nem tudta a ceges furgon biztositojanak nevet. Epp uton voltunk , tehat visszatertunk Angliaba. Egyszerre megkerestuk a biztositonkat, aki kozolte, nem segit, mivel csak felelossegbiztositasunk van. Elmentunk a markaszervizbe, nem csinalnak semmit, amig nincs meg a biztosito tarsasag. Egyebkent kozoltek, totalkarossa kell majd nyilvanitani az autot.
Mentunk fuhoz-fahoz, megkerestuk levelben, emailban, telefonon a nemet ceget, semmi valasz.
Kertunk mindenfele hivatalos helyekrol segitseget, mindenki elutasitott, mert ez szerintuk bonyolult, es kulonben is Magyarorszagon tortent, mi magyarok vagyunk, intezzuk el otthon.Kerestunk a neten egy ugyvedet, aki mint hirdette beszel angolul, nemetul is, es jartasak a gepjarmu ugyekben. Levelezgetesek utan hazamentunk, es otthon szemelyesen kozolte velunk, megis csak Angliaban kellene elintezni, nem is erti, miert nem tudtuk megtenni eddig. Azert kedvesen kozolte, ha megsem jutunk egyrol a kettore, majd csinal valamit. Szerinte a sofort kellene beperelni, nem a ceget. Az messze van, bonyolultabb. Azota is kapalozok erre-arra. Ketto emailt irtam a MABISZ-nak, kertem a segitseguket. Nem valaszoltak. Azt olvastam, ha hat honapon belul nem inditunk pert, elevul az egesz. KEREM SEGITSENEK! Koszonettel: Erika

Újabban nemhogy közneveket, de bizonyos mellékneveket is nagy kezdőbetűvel kell írni, nem tudtad? Úgymint: Magyar, Fradista, stb.

Akkor írd kisbetűvel, hiszen köznév. ;)

Az mára egy kategóriává vált.

Egyébként kíváncsi lennék, hogy a kérdező mennyire tartotta hasznosnak, hogy feltette kérdését.

Egy Szijjártó Péterrel nem érdemes vitatkozni

Van több is? (nyugtassatok meg, hogy csak egy van belőle)

Ez már meghaladja az én egyébként legendás türelmemet is. A joggyakorlattól és az érvektől magát nem zavartató ellenfelet egy idő után ott kell hagyni. Egy Szijjártó Péterrel nem érdemes vitatkozni.

OFF
Gyerekesek vagytok.
ON

Leírtam már többször részleteiben és összefoglalóan is a jogi álláspontomat, amely érthető és helyes. Az, hogy egy hét után is, tizedszerre is felteszed ugyanazt a kérdést, amire már kilencszer válaszoltam, nem biztos hogy nekem is perverz örömet okoz. Én készséggel elfogadom, hogy szerinted nem veszélyes üzem, ettől függetlenül még ne haragudjál meg érte, ha szerintem meg az. De, mint ahogy már többször leírtam, ezt a vitát buktad a veszélyes üzemtől függetlenül, az állattartók felelőssége és a KRESZ alapján is. Ja, hogy nem volt szerinted a KRESZ hatálya alatt sem. Én azt is elfogadom, hogy szerinted nem volt. A vitát akkor is buktad, mert az általános kárfelelősségi formula alapján is az állattartó a felelős. Ja, hogy ehhez meg nem elég pontos a tényállás? Na, ez egy újabb üres hivatkozás, látod. Nem nagyon képzelhető el olyan eset, hogy ez a károkozás ne legyen az állattartónak felróható, de ha mégis, akkor erre az állattartónak kellene hivatkoznia. Ilyen a tényállásban nem szerepel, te sem adtál elő, de ha előadtál volna, akkor is maximum azt lehetne mondani, hogy ha úgy történt volna, akkor esetleg az állattartó nem lenne felelős, vagy kármegosztásra vezethetne. Ez alapján a tényállás alapján viszont felelős, a tényállás nem pontos ismeretére hivatkozásod meg szánalmas kármentés, ahelyett, hogy elismernéd, hogy tévedtél és végre elhúznál.
Szerintem egyébként valami súlyos hiánybetegségben szenvedhetsz, az okozza, hogy nem tudsz szabadulni tőlem. Írjál össze magadnak 10 "p" betűs szót, köztük lesz az a három, ami gyógyszer a te bajodra. Használd egészséggel! :)

Ez jutott eszedbe, miután ismét leírtad azt a sokszor megcáfolt állításodat, hogy veszélyes üzemről lenne szó? A KRESZ-es levezetésed pontosítását már nem is várom ez után.

Az a bunyós jutott rólad eszembe, akinek mindkét keze törött, de azért még kijön, hogy bevigyen egy pontatlan ütést övön alulra.

„Ha a bíróság adott esetben veszélyes üzemnek minősítené a lovaskocsit (amire szerintem jó esély lenne)”

Akkor most idézzem a Nagykommentárból a másik három helyet is, ahonnan elég világos, hogy nem veszélyes üzem?
(Most túl azon, hogy emellett a tényállás mellett ha maga a lovaskocsi veszélyes üzem lenne, akkor sem abból eredt volna a kár.)

Azt hittem, ezen már túl vagyunk.

„ akkor a károsult még kedvezőbb helyzetbe kerülne”

Itt mondjuk ismét ellentmondasz magadnak, mert a Ptk. 339. § alapján is teljesen biztosra veszed minden további vizsgálódás nélkül az állattartót. Ennél viszont jobb helyzetbe aligha kerülhet a károsult.

„Az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. ”

Két okból is fölösleges hivatkozás. Egyrészt a szabály az állat hajtására és vezetésére vonatkozik, nem az állattal történő várakozásra. De kiterjesztő értelmezéssel sem lehet különösebben megítélni több információ alapján a kérdező által leírt tényállást. Hasonló szabály ugyanis a gépjármű-vezetőre is létezik a KRESZ-ben (4. § (1)), az viszont mégis abszurd állítás lenne, hogy minden esetben felel a gépjármű vezetője az okozott kárért, pedig a te logikáddal nagyjából erre lehetne jutni. Pedig a gépjármű veszélyes üzem, ez meg nem az.

Az adott tényállás mellett a KRESZ-re való hivatkozás felesleges, fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kár nem merült fel, a Ptk. 351. § és a 339. § alapján lehet eldönteni az ügyet, és ez alapján a tényállás kiegészítésre szorul a pontos válaszhoz.

„Függetlenül a KRESZ-től, a ló gazdija nem felelős az okozott sérülésért?”

351. § (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz.

Az általános szabály alatt a Ptk. 339.§-t kell érteni:

339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A második mondat alapján csak akkor felel, ha nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ekkor lesz neki felróható a károkozás.
A jelen példánkra alkalmazva a jogszabályt: ha úgy áll meg a kocsival, hogy akár a ló akár a csikó más személyben vagy tárgyban kárt tud tenni, akkor már nem úgy járt el ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna, mert a kellő gondosság tanúsítása mellett erre figyelnie kellett volna. Tehát a károkozás neki felróható lesz: meg kell térítenie a kárt. Ez a KRESZ hatályától függetlenül van így.
Mivel azonban a baleset közúti közlekedés során keletkezett, a lovaskocsi a KRESZ hatálya alatt is volt. Ez pedig, többek között a következőket írja elő:

(2) Az úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy és vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Az állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő. Az állatot hajtónak, illetőleg vezetőnek - ha a lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján tartózkodik - éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.

Esetünkben tehát kettős kötelezettségszegés történt: a ló gazdája nem tanúsította az általában elvárható gondosságot, és közlekedési szabályt is sértett. Egy kártérítési igény esetén lehet és célszerű is párhuzamosan is hivatkozni a Ptk-ra és a KRESZ-re. A kártérítési igény jogos lenne a KRESZ nélkül is vélhetően, de mivel egy jogszabály megszegése nem is vitathatóan felróható magatartás, egyszerűbb első sorban erre hivatkozni.
Akkor a teljesség kedvéért vegyük át a veszélyes üzemi felelősséget is:
Ha a bíróság adott esetben veszélyes üzemnek minősítené a lovaskocsit (amire szerintem jó esély lenne), akkor a károsult még kedvezőbb helyzetbe kerülne, mert akkor az üzembentartó/tulajdonosnak a felróhatóságtól függetlenül is megállna a kártérítési felelőssége. Lényegében csak a károsult elháríthatatlan magatartására és vis maiorra hivatkozással mentesülhetne a kártérítés alól.

Remélem így már sikerült érthetőbbé tenni.:)

„Ha a kutyám kiszökik, és megharap valakit, felelős vagyok érte?”

Főszabály szerint igen, de a kimentés nem lehetetlen.

„Ha a lovam szökik ki, és kárt okoz, pl. belerúg egy autóba, házfalba, vagy megrúg valaik, felelős vagyok érte?”

Dettó.

„Függetlenül a KRESZ-től, a ló gazdija nem felelős az okozott sérülésért?”

Egyes jogász kollégáktól eltérően úgy tűnik, a laikusok is felismerik, hogy ez a probléma a KRESZ-től - emellett a tényállás mellett - messzemenően független kérdés. Felelhet, tényállástól függően.

Hát guba, látod, neked már csak ez maradt.

nem teljesen világos számomra néhány dolog:

Ha a kutyám kiszökik, és megharap valakit, felelős vagyok érte?
Ha a lovam szökik ki, és kárt okoz, pl. belerúg egy autóba, házfalba, vagy megrúg valaik, felelős vagyok érte?

Függetlenül a KRESZ-től, a ló gazdija nem felelős az okozott sérülésért?
És mi van akkor, ha nem egy kó, hanem pl. egy eleső kerékpáros okoz sérülést?

„Jön és a hályogkovács magabiztosságával el akarja dönteni két jogász vitáját egy bonyolult kérdésben.”

Béla, túlbecsülöd a probléma jelentőségét, nem óriások csatája folyik, vagy az Afrika hadművelet, és hát ahogy kedves kollégánk utóbbi hozzászólásait olvashatod, éppen ezekben nyitott tág teret annak, hogy már kismotor vizsgával rendelkező fórumtársaktól is alapos helyreigazításokat kaphasson. :)))

„Csak azért jöttem, mert jött már velem szemben lovaskocsi.”

Hát, ha figyelmesen elolvasod, ebben az ügyben nem jött.

Atyavilág! Jön és a hályogkovács magabiztosságával el akarja dönteni két jogász vitáját egy bonyolult kérdésben. S a fő érve két vicces jutyub videó.

Akinek van egy kalapácsa, az mindent szögnek néz. Attól, hogy a tényállásban szerepel egy jármű, még nem biztos, hogy a KRESZ alkalmazandó. Minthogy ebben az esetben teljesen lényegtelen a jármű szerepe.

„Nagyjából erre a válaszra vártam. Akkor elmondod, hogy szerinted a KRESZ pontosan melyik, megállásra, várakozásra vonatkozó szabálya az, amelyiket

a leírás alapján megsértett az illető és
amelyik a kárral okozati összefüggésben van?”

Ezt azért nem komolyan kérdezed, ugye? Nem a megállással van okozati összefüggésben, hanem a KRESZ 62.§ (2) bekezdése vonatkozik az éppen várakozó lovaskocsira is.
De azt mondtad olvastad már a KRESZ-t. Jogsi sikerült elsőre?