Kovács_Béla_Sándor
2019.10.04. 15:01
„Ez csalásnak, vagy sikkasztásnak minősül?”
Nem mindegy az neked?
sikkasztás? csalás?
CHIP84
#
2019.10.04. 08:53
Tisztelt Szakértők!
A Jófogás hirdetési oldalon vásároltam egy terméket, egy magánszemélytől, aminek az árát 55.000.- forintot elóre átutaltam az eladónak. Az árut viszont nem küldte el, és a pénzt sem fizette vissza. Ez csalásnak, vagy sikkasztásnak minősül? Ha a rendőrségen feljelentést teszek mekkora a büntetési tétele ennek a cselekménynek?
Mivel az összeget az eladó bakszámlájára utaltam, a számlaszám alapján a rendőrség megtalálhatja-e az elkövetőt?
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.09.30. 17:10
Egyszer lenne egy ilyen ügyfelem...
alfateam
#
2019.09.30. 16:53
= lehet, hogy az ügyvéd úr nemvolt megfizetve rendesen=
drbjozsef
#
2019.09.26. 08:37
Nem értem minek példálózol a bűnben fetrengő hanyatló nyugattal. Mi kelethez tartozunk, keletre tartunk, és hogy ott napnál is világosabb, hogy minden jobb, úgy ez is : hiszen arra felé a gyakorlatban senki sem ad számlát meg ilyen hülyeségeket. Minek az, egyszerűbb is az élet nélküle.
gerbera317
#
2019.09.26. 07:56
„Nem gondoltam hogy a hét viccét fogom olvasni”
Van ahol ez nem vicc. Amerikában, Svájcban, Svédországban, de talán még Ausztriában sem vicc.
Nálunk is nem azért vicc, mert mi magyarok vagyunk, hanem mert nincsenek megfizetve az alkalmazottak.
ityam
#
2019.09.25. 14:53
"Rendesen megfizetett alkalmazottnak nem áll érdekében saját zsebre dolgozni."
Nem gondoltam hogy a hét viccét épp ezen a forumon fogom olvasni :)
Csak hogy a kérdésfeltevőnek segítsek felteszek egy olyan kérdést amire látok pici esélyt hogy segíthet:
A munkaszerződésben vagy külön megállapodásban ÉRVÉNYESEN köthető e olyan megállapodás a munkavállalóval, hogy ha a munkaadót úgy bírságolják meg, hogy a munkavállalója egyértelműen az okozója(pl nyugtaadás elmulasztása) akkor a munkaadó behajthatja valamilyen formában a munkavállalón az ő büntetés részét?
gerbera317
#
2019.09.25. 06:40
Rendesen megfizetett alkalmazottnak nem áll érdekében saját zsebre dolgozni.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.09.23. 17:34
És nem állt meg? (Mondjuk, a sportsérülésekért eleve nem szoktak kártérítést megállapítani, mert ki-ki saját kockázatára játszik.)
alfateam
#
2019.09.23. 16:50
„A munkáltató viszont mindig felel a munkavállaló mulasztásáért. ”
Nem-egészen mert van(nak) kivételek.
Pár éve ugyanezt állítottak egy sport egyesületről, amikor egy játékos szétrúgta az ellenfél játékosának a lábát.
Kovács_Béla_Sándor
#
2019.09.23. 15:44
A munkáltató viszont mindig felel a munkavállaló mulasztásáért. Ez egy objektív felelősség.
alfateam
#
2019.09.23. 12:38
„A számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, és az értékesítésben közreműködő magánszemély is, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. § (3) bekezdés]
Az adózó bírságolása és az adózó alkalmazottjának a bírságolása egymástól függetlenül történik, vagyis az adózóra kiszabott mulasztási bírság nagyságát az alkalmazottra kiszabott mulasztási bírság nagysága egyáltalán nem befolyásolja, ennek következtében az adózó nem bújhat ki a magasabb összegű mulasztási bírság megfizetése alól azáltal, hogy a mulasztás elkövetését az alkalmazottra hárítja.
Lényeges kiemelni, hogy az alkalmazott bírságolására kizárólag a számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása esetén van lehetősége az adóhatóságnak, azonban amennyiben a számla vagy a nyugta nem a tényleges ellenértékről került kiállításra, abban az esetben a mulasztási bírság kiszabására az alkalmazottal szemben nem kerülhet sor, annak megállapítása ekkor kizárólag az adózó terhére lehetséges.
Az értékesítésben közreműködő személy a számla kibocsátásának elmulasztásával kapcsolatos eljárását megpróbálhatja kimenteni azzal, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a mulasztást beosztottként az adózó képviselőjének vagy valamely vezető beosztású személynek az utasítására követte el, azonban a hivatásának gyakorlása során elkövetett mulasztás kimentése érdekében általában nem hivatkozhat arra, hogy az elkövetéskor nem ismerte a hivatása gyakorlásának szabályozására vonatkozó előírásokat.”
timrober
#
2019.09.23. 12:23
Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék tanácsot kérni, mint munkaadó. Hogyan védhetem meg a cégem, vagyonom, ha az alkalmazottak nem adnak nyugtát, mert sikkasztanak és belefutnak egy NAV ellenőrzésbe. Megbüntetnek, bezárják a boltomat, holott kötelezővé tettem a számlaadást. Sajnos zsinórban a 3. alkalmazottam bukott meg, aki zsebre dolgozott. Nagy szerencsém volt, hogy nem akkor jött egy ellenőrzés. Foglaljam bele a munkaszerződésbe, külön nyilatkozatba a kötelező számlaadást?
Eltelel
#
2019.03.02. 17:06
Kedves Fórumozók!
Szeretném a tapasztaltak segítségét kérni, hogy sikkasztásnak vagy csalásnak minősül e az alábbi eset?
Egy idős néninek van két bankszámlája, az egyiken le van kötve egy nagyobb összeg, erre jön a nyugdíja is évek óta, erről költ.
Két fia van a néninek, az egyiknek rendelkezési joga van a számlájához, költ róla, utal róla. A néni meghal,és elvileg ugye a két fiú örökölné a megtakarítást, DE... a haláleset előtt pár nappal a lekötött betét "eltűnik" a számláról és a halál után 10 nappal a néni másik számlájára kerül (ami használaton kívül volt évek óta), amihez azonban van haláleseti kedvezményezett, aki viszont az a fia, aki hozzáfért a számlájához. A másik fiú semmiről sem tud, így ugye az örökségből is kimarad....
Köszönöm aki tudna segíteni!
Szomorú örökös
#
2019.02.06. 04:17
Senki11
„20 éves anya egyedulálló még soha nem volt büntetve...első büntényesről van szó soha nem volt rendőrségi ügye”
Hmmm...mostmár lesz. :-O
Senki11
#
2019.02.05. 23:23
Ez az egész cselekmény kb 1 héten keresztül történt, ez idő alatt lett ennyi sértett kb 12 sértett van, fejenként 30-40 ezer ft a csalás összege az 500000 ez az egész sértett össz kára és az 500000-et nem haladja! Meg első büntényesről van szó soha nem volt rendőrségi ügye és beismerő vallomást tett. Mégis mien büntetés várható ezért?
Vadsuhanc
#
2019.02.05. 16:45
Ez kicsit kevés információ a minősítés megállapításához. Egy ügyből kifolyólag csapott be 20 embert külön külön vagy pld mennyi az ügyérték emberekre lebontva vagy megállapítottak-e minősítő körülményt stb. stb.
Senki11
#
2019.02.05. 15:06
Jónapot kívanok!Egyik ismerősöm egy 20 éves anya egyedulálló még soha nem volt büntetve, 12 személy ellen kövtett el csalást összesen 500000 ft-osat mit kaphat?
Dr.Attika
#
2018.09.18. 05:07
Érdemes büntető feljelentést tenni, mert az meggyorsíthatja a visszafizetési szándékot. A leírt tényállás alapján sikkasztás valószínűsíthető.
alfateam
#
2018.09.17. 17:51
Itt van alattad Gyula76 története...
Zsivány01
#
2018.09.17. 17:05
Kedves Fórumozók!
Kíváncsi vagyok a véleményükre, hogy érdemes e büntetőfeljelentést tennem az alábbi ügyben:
Nagyvonalakban: Családi ház építésbe kezdtünk, a vállalkozónak átadtuk erre a célra 6 milliót. Borzasztóan lassan haladt, annyira, hogy a vállalkozói szerződés lejártakor az alapon pár sor tégla csúfoskodott csak. A szerződést közös megegyezéssel bontottuk, viszont a fennmaradó összeggel nem tudott elszámolni, nyilvánvalóan elköltötte másra. A tartozását elismerte, S megállapodtunk, hogy 4 részletben téríti vissza nekünk a pénzt, amely összeg valamivel kevesebb 3 milliónál. A határidők lejártak, egy árva vasat sem adott vissza idáig.
Kérdésem: mennyi esélyem van ellene egy büntetőfeljelentés által? Bűncselekménynek minősül-e a tette egyáltalán (csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés)?
Segítségüket előre is köszönöm!
Gyula76
#
2018.07.28. 18:37
Látom majd' egy éve megállt ez a téma. Én saját esetemet írom le, hátha segít valakinek.
Építkezés során megbíztunk egy asztalost 2 munka elvégzésével.Ajánlották az embert, ezért fel sem merült, hogy gond lehet vele. Mindkét munkáról írtunk szerződést és az első munkához kapcsolódó anyagelőleg átvételéről is. Abban a hitben voltunk, hogy mire az építkezés ahhoz a szakaszhoz ér, hogy az általa készített dolgokat be lehet épeteni, addigra el is készül vele. A meglepetés akkor következett, amikor eljött az idő és csak magyarázkodást kaptunk.A történet a rendőrségen kötött ki, ahol először elutasították a feljelentést arra hivatkozva, hogy polgári elszámolási vita, nem történt bűncselekmény.
Nem hagytuk annyiban.Egy kicsit utánamentem a dolognak és a[BH 1994.63.] számú bírósági határozatra valamint a rendőrség saját weboldalán talált hasonló esetekre hivatkozva panaszt tettem a feljelentés elutasítása ellen. Elindult a büntetőeljárás.
Fontos volt, hogy az átvett összeg anyagelőleg volt és nem munkadíj előleg.Az anyagelőleg másra fordítása ugyanis a fenti bírósági határozat alapján sikkasztásnak minősül. A második munkáról csak a szerződés volt meg és az összes telefonbeszélgetés hanganyaga.Amikor durvult a helyzet, akkor már tudatosan törekedtem rá, hogy mondja ki: anyagelőleget vett át. Ezek közül a releváns beszélgetésekről leiratot készítettem és a sértetti kihallhatáson a felvételek lejátszása mellett benyújtottam bizonyítékként.
Azzal is szerencsém volt, hogy az asztalos nem tagadott semmit.
Most ott tartunk, hogy közvetítői eljárás keretében havi részletekben törleszt az asztalos. Ha egy részlettel elmarad, megy tovább a büntetőeljárás és könnyen börtönbe kerülhet.Egy év volt, mire eljutottunk ide a feljelentéstől.
Röviden: ha sikerül azt bizonyítani (papírral, tanúval, hangfelvétellel), hogy az átadott összeg anyagelőleg volt, akkor az sikkasztás.
Dr.Attika
#
2017.08.01. 09:28
Még pedig kétséget kizáróan. Magyarul: más nem követhette el a bűncselekményt. Ebben van hiány a magyar büntető igazságszolgáltatásban.
Kovács_Béla_Sándor
#
2017.07.31. 16:12
Bármilyen bűncselekményt bizonyítani kell, ezzel nem mondtál semmit.
nonolet
#
2017.07.31. 10:54
Ahhoz meg azt kéne bizonyítani,
hogy
már eleve nem is akart teljesíteni... nemdebár?
