Kedves KBS.
2013-ban a lombard felmondta a szerződésemet és azt akarja rajtam behajtani, persze kamatos-kamatostól meg ki tudja még miket. levelet tőluk akkor sem kaptam mikor felmondták, se csekkeket meg semmi mást. most pedig 4 év után jött ez...
Mit adnak át végrehajtónak?
Szép estét mindenkinek.
Szeretném a segítségeteket kérni. Mai napon kaptam levelet egy behajtó cégtől (persze a levelet május 15-én adták fel... ) hogy a 2013-ban a lombard zrt által felmondott devizahiteles gépjármű szerződésemet átadják végrehajtónak. Anno ha jól tudom kijött egy elszámoláselszámoltatás amit én is megkaptam, ott 30 valahány ezer forint volt amit be kellett volna még pluszban fizetnem, ez meg is történt. most pedig 7 számjegyű az az összeg amit a végrehajtó be akar hajtani a kedves lombard megbízásából.
Mit lehet ilyenkor tenni? érdekes hogy 4 év után találnak meg... Lehet bírósághoz fordulni és semmissé nyilváníttatni, vagy maradjak ku...csöndben és tűrjem hogy ismét lenyúlnak egy-két millióval?
Válaszokat/tanácsokat előre is köszönöm!
Tudom Vht. 41 :-)
Hááááát ( -tal nem kezdünk mondatot tudom )
Nem az a bajom, hogy a bank eltüntette és a végrehajtónál sem jelentette be a csökkenést, hanem nem számolt el vele, hogy kedves vadsuhanc ezt a pénzt erre és erre elszámoltuk ne keresd mert a miénk. Amit el is fogadnék, de most ugyanezt követelik tőlem illetve a végrehajtási eljárásban hozzácsapták a tőke összeghez is már ezelőtt 6 éve.
Szóval harmadjára is követelik.....azonosíthatóan.
„ez a pénz hol van”
Amíg nem fizetted meg, addig nálad volt. Most, hogy nem kell megfizetned, nem mindegy hol van? ;-P
Azért, ha itt vagyok én is feltennék egy kérdést, ha valaki válaszol nagyon szépen köszönöm. ( bár nem pont ide való téma )
A bank a deviza hitel elszámoláskor közölte velem, hogy 2700 CHF-et tisztességtelenül számolt fel. Nem vitattam és most sem vitatom. De a mai napig nem tájékoztatott hivatalosan, hogy ez a pénz hol van.
Nem vonom kétségbe, hogy esetlegesen elszámolta más költségekre,de erről értesítést lassan másfél éve nem küldött. Kérhetem-e, hogy számoljon el azzal, hogy hol van ez a pénz ? (még egyszer nem az elszámolást vitatom, hanem a pénzt keresem)
A visszajáró összeget milyen árfolyamon kell elszámolni ?
Köszönöm a megtisztelő válaszokat.
Kedves Irén !
Azt még meg kell értened, hogy az engedményezés miatt Téged kár nem érhet, ha odafigyelsz. A bíróság úgy dönt, hogy X összeget nem kell fizetned ( adja Istenke) akkor nem mindegy kinek nem fizetsz? Szerintem Téged sem fog érdekelni.
A bíróság úgy dönt, hogy fizetned kell X összeget, akkor kell majd odafigyelned, hogy kinek teljesítesz és csak annyit amit a bíróság megítélt.
Tisztelt gerbera!
Teljesen igazad van tényleg nem írta a kérdező. Ennek ellenére állítom, hogy a per felfüggesztése alatt ( ha, nincs is elrendelt végrehajtás ) a követelés engedményezését nem tiltja jogszabály és ahogyan leírtad, ennek csak a felfüggesztés megszüntetése után lesz jelentősége.
Vadsuhanc! Az is lehet, hogy Irén nem fogalmaz helyesen, de ő következetesen perről és annak felfüggesztéséről ír, végrehajtást még csak ingyen sem emleget. Amíg ezen nem változtat, mi se emlegessünk végrehajtást.
Kedves Irén !
Én is érintett vagyok ezért mertem leírni amit leírtam!
A végrehajtás felfüggesztésétől függetlenül a követelés jogosultja azt engedményez és arra és oda ahová csak akar.
Ahogyan gerbera írta ennek majd csak akkor lesz jelentősége, amikor a felfüggesztést a bíróság megszünteti és nem az adósnak kedvezően hozza meg a döntését.
És a bíróságnak még ekkor is kell egy jogutódlásról szóló végzést hoznia ami megtámadható ( bár szerintem felesleges költség )
Még egyszer leírom én is ugyan ebben a cipőben járok és nem okoskodni akarok.
A pert függesztették fel, nem az élet folyását. Utóbbi pedig azt hozta, hogy a követelés jogosultjának személye megváltozott. Ez nyilván kihatással lesz majd a perre is, de ez a hatás egyirányú. Visszafelé nem lehet megtiltani a jogosultnak bizonyos dolgokat.
Én nem vagyok olyan biztos benne. A pernek van egy menete, be kellene jelenteni a bíróságnak, hogy már nem azzal a bankkal van kapcsolatban a másik fél, hanem a követeléskezelővel. A bíróság nem tájékoztatott semmilyen változásról. Ez nem csak engem érint, hanem az összes többi felfüggesztett pert. Ezért lennék kíváncsi egy másik ügyvéd válaszára,mert az enyém nem áll a helyzet magaslatán, és mert ez egy új jelenség. Majd mást érinteni fog előbb-utóbb.
A jogosult által történő követelés engedményezése nem végrehajtási cselekmény. Szerintem megteheti.
Tisztelt Jogi Fórum!
A bíróság által felfüggesztett per esetében az alperes banknak joga van menet közben eladni a követeléskezelőnek a hiteltartozást? A bíróság minket a felfüggesztésről tájékoztatott a per megszűnéséről nem. Ez a lépés teljesen jogszerű?
Köszönettel.
„"nem olvasod, amit írok, nem értelmezed, csak hajtod a csacsiságot...vagy ennyire nem érted, amit írok, vagy nem is akarod megérteni...egyikről sem tehetek, de nem pazarlom az időmet többet erre”"
Kiss D.
Látod ez a különbség egy jogász és egy nem jogász között.
Én meghallgatom, elolvasom és nagyon is értem amit mondasz... ha nem is jobban, de legalabb úgy, mint te.
Ezzel szemben te elzárkózol attól amit én mondok, mert szerinted az hülyeség, de nem tudod megmagyarázni miért(ilyenkor mindig jon a nem akarom vagy nincs rá időm duma), hanem azért:
"mert csak"!
Már megbocsáss, de semmi konkrétumot nem írtál, azt írtad, hogy te tudod a tutit, de, hogy az mi , arról semmit nem tudunk.
Annyit írtál, hogy a semmisségre való hivatkozásokat , már "kiütütték" a bíróságok és a PJE-k, ezért változtatni kell. (Semmisséggel, már 3 éve sem volt érdemes pertnyerni, mert érvényessé vagy hatályossá nyilvánították a szerződést és maradt a deviza tartozás, ami igy kvázi egy végtörlesztéssel ért fel.)
Ebben egyet is értünk.
Az egyik mód lehet a nem megfellelő tájékoztatás, amivel elég sokat foglakozik a Kúria és az EU is.
(A pécsiek le is vezetik, mikor milyen elszámolást kellene csinálni szerintük)
A közvetlen VH kilövés jó dolog, a kormányrendelet j pontját kb 5 éve nyomatjuk és kb 2 éve sikerült a köztudatba is elterjeszteni.
Egész odáig elmenve, hogy "fogyasztói szerződés esetén" már maga az okiratba foglalás is a törvénybe ütköző és ezt észlelnie kellet tvolna a közjegyzőnek.
(Mielőt valaki meglincselne, csak fogyasztói szerződésről beszélek)
De ez csak elodázza a dolgot, attól, hogy közvetlen VH. ugrik, a követelés még megmarad.... ha a bank pert indít, akkor ott már a bizonyítás megfordulása nem játszik...
A harmadik mód szerintem a létre nem jött szerződés, vagyis a lényeges elemben való megegyezés hiányának bizonyítása.
Szerinted ez járhatatlan, szerintem csak jártalan, itt egy jogerős másodfokú VH megszüntető , pont a szerződés lényeges elemében való megegyezés hiánya miatt, nem jött létre a szerződés.
http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/…tre-sem-jott-„
amit pedig leírtál problémát: teljesen igaza van a bíróságnak,”
Miben van igaza pontosan?
Abban, hogy nem jött létre a szerződés a felek között, hiába nézett ki úgy, mintha megállapodtak volna?
Mert én is pont erről beszélek.
Az, hogy aszrződésben az áll, hogy "tájékoztató jellegű kamat és majd a folyósításkori hirdetményben szeplő érték lesz a valós kamat" , az nem megállapodás a kamatérték tekintetében.
Ez nem csak az én véleméynem, hanem a másodfokú bíróságé is. Ott van a cikkben lévő ítéletben, amit belinkeltem.
Én is sajnálom, azt hittem végre valkivel értelmesen lehet itt beszélni és nem sértődik meg, ha megkérdőjelezik egy vézetét.
BEFEJEZTEM a fórumozást veletek, teljesen felesleges...
nem olvasod, amit írok, nem értelmezed, csak hajtod a csacsiságot...vagy ennyire nem érted, amit írok, vagy nem is akarod megérteni...egyikről sem tehetek, de nem pazarlom az időmet többet erre
sok sikert kívánok az e fajta pereskedéshez, ami szerintem soha nem fog eredményre vezetni
egyébként pedig a járhatatlan nem ugyanazt jelenti, mint a járatlan...
amit pedig leírtál problémát: teljesen igaza van a bíróságnak, de nem magyarázom, mert tökéletesen felesleges
sajnálom
Kiss D:
„azt gondolom, hogy világosan leírtam, hogy mi miért nem működik a gyakorlatban, ami független minden mástól, így a tudománytól, az elmélettől, a te és az én véleményemtől is...”
„ nem véletlenül javasoltam másik út keresését, mert amin vitatkoztok, az a gyakorlatban (jelenleg) tényleg járhatatlan, ebben ezért talán nem véletlen az egyetértés KBS-sel sem...”
„A létre nem jöttség: "jó" dolog, mert elvileg így elkerülhető a jelzett két PJE, azonban nagyon nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen bizonyítani...meg ha belegondolunk igaz is: a felek egyike szerint nem jött létre, akkor miért teljesített évekig egyébként...?”
Lehet, hogy én nézek be valamit nagyon, de én csak egy érvet látok a létrejöttség mellett, mégpedig amit itt kiemeltem.
Igen valóban járatlan az út, de ettől még nem hiszem, hogy lehetetlen lenne...
Szerintem te elfelejtesz egy nagyon lényeges dolgot.
Az akaratnyilatkozotok kifejeződése normál esetben és a bank és az adós közötti szerződés esetén.
Nem szeretnélek megbántani, de sajnos sok dolog gátja a jogászi beidegződés, hogy "dehát valaminek létre kellett jönni, ha már voltak kölcsönös teljesítések!"
Viszont a fő kérdés nem az, hogy valami létre jött-e, hanem, hogy a felek minden lényeges kérdésben megállapodtak-e.
Miért ne teljesíthetnének a felek, míg a disszenzus rejtve van és a felek úgy gondolják, hogy közöttük szerződés áll fenn?
De van egy nagyon érdekes kérdés, ezt már pár jogásszal meg akartam beszélni, mert mi valahogy nem jutunk a végére.
A felek között van egy aláírt szerződés pl: az egyik fél álltalános szerződési feltételben kikötötte magának, hogy az autót a vételi jogi opcióval rendelkező fél, az általa meghatározott áron megveheti.
Tehát, ha a szerződést nézzük , akkor a felek között van egy megállapodás az autó vátelárára vagyis a szerződés létrejött.
Ezt a megállapodást viszont a bíróság nem fogadja el és megállapítja, hogy a szerződés nem jött létre, mert a felek megállapodása jogilag nem érvényesíthető, így "mégsincs" megállapodás a felek között.
A kérdés:
Ha a felek lényeges kérdésben történő megállapodását a bíróság "érvénytelennek" ítéli, akkor :
Van a felek között megállapodás, csak aszerint nem teljesíthető a szerződés?
(de ezesetben valójában patt helyzet van, mert teljesíthetetlen a szerződés)
Vagy ilyen esetben a felek között nincs érvényes megállapodás és éppezért létre jött szerződés sincs?
Mert ugye a bíróság a felek akaratát nem pótolhatja, de fogyasztói szerződés esetén, még a szerződést sem módosíthatja, általa meghatározott feltétellel.
Vagyis nem hozhat létre új feltétellel szerződés, csak azért, hogy a felek között legyen egy szerződés!
ycal:
nem hiszem, hogy velem kellene vitatkoznod....szerintem inkább a bíróságon a másik féllel...
azt gondolom, hogy világosan leírtam, hogy mi miért nem működik a gyakorlatban, ami független minden mástól, így a tudománytól, az elmélettől, a te és az én véleményemtől is...
én a következőket szoktam mondani, és ezt általánosságban tartom igaznak, semmi köze ehhez a témához, habár itt is igaz szerintem: lehet az igazságot keresni / hangoztatni stb., meg büszkeségből kitartani sok minden mellett, meg lehet szépen csendben, okosan pert is nyerni.....az sajnálatos, habár tény, hogy a két leírt kategória nem mindig és nem feltétlenül esik egybe...
az EU-s felfüggesztéshez: erről is írtam, igaz röviden, olvasd el azt is...amúgy nem csak az 51-es sz. alatt, hanem más tényállások okán más számon is fut még eljárás kint, így azt is érdemes figyelni, hogy kinek melyik kapcsolódik az ügyéhez, mert emiatt is páran meg fognak majd lepődni, ha elutasítás lesz a vége, mert a különböző eljárásokban nem ugyanazok a feltett kérdések
KBS-nek:
Hogy mennyire most kezdenek beindulni a perek es jonnek az ujabb problemak:
„
Közlemény előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről
A Fővárosi Ítélőtábla a 2017. január 17-én kihirdetett végzésében az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az előtte folyamatban lévő deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségével kapcsolatban, a 93/13/EGK irányelv (fogyasztóvédelmi irányelv) értelmezése érdekében; egyidejűleg a per tárgyalását felfüggesztette.
A perben a felperesek a kölcsönszerződés érvénytelenségét az árfolyamkockázatot a felperesekre telepítő szerződési feltétel tisztességtelensége miatt állították. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adott megállapítva, hogy a szerződéskötés 2008. február 15-i időpontjában nem volt reális lehetőség a felperesek által követett, a deviza alapú kölcsönszerződésekhez kapcsolódó cél, a forint alapú szerződésekhez képest kedvezőbb, olcsóbb kölcsönhöz jutás elérésére. A felperesek nem kaptak az alperestől a valóságos árfolyamkockázatra vonatkozó, a lappangó pénzügyi válság és a svájci frank „menekülő deviza” jellegére is kiterjedő konkrét tájékoztatást. Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes fellebbezéssel élt, melyben egyebek között azzal is érvelt, hogy a per felfüggesztésének ideje alatt hatályba lépett jogszabályokra, az ún. devizahiteles törvényekre az elsőfokú bíróság a döntése meghozatalakor egyáltalán nem volt figyelemmel.
A Fővárosi Ítélőtábla számára nem volt egyértelmű, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége a fogyasztóvédelmi irányelvvel összhangban álló értelmezés kötelezettsége mellett még mindig vizsgálható-e, azaz, hogy ez a szerződési feltétel még mindig az irányelv hatálya alá tartozik-e. A perbeli szerződés ugyanis a 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján már tartalmazza az árfolyamkockázat felperesek általi viselésének kötelezettségét. A jogalkotással kialakult erre a szerződési tartalomra az egyedi megtárgyaltság nem értelmezhető, hiszen az nem a felek egybehangzó akaratát, hanem a jogalkotó beavatkozását tükrözi. Kérdésként vetődött fel az is, hogy a fogyasztóvédelmi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében foglalt kizáró szabályt úgy kell-e érteni, hogy az vonatkozik arra a szerződési feltételre is, amely a szerződéskötést követően, de a szerződéskötés időpontjára visszaható hatállyal vált a szerződés részévé. Amennyiben pedig az árfolyamkockázat tisztességtelensége vizsgálható, a pénzügyi intézmény által a fogyasztónak nyújtott tájékoztatónak mire kell kiterjednie, van-e jelentősége annak, hogy egyébként a perbeli szerződésben a megkötésekor nem csak az árfolyamkockázat viselésére, hanem az egyoldalú módosítás jogára és az árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltétel is szerepelt, amelyek együttes hatásaként a fogyasztó ténylegesen a várható fizetési kötelezettségének mértékét és változásának alakulását nem láthatta előre.
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Bíróságához megérkezett, az eljárás C-51/17. számon van folyamatban.
Az előzetes döntéshozatali eljárás tárgyára figyelemmel a Fővárosi Ítélőtáblán jelenleg 49 másik per tárgyalása és 109 nemperes eljárás is felfüggesztésre került.”
Kiss D.
Bocs, hogy nem tudok neked igazat adni, ha gondolod vegigviszem veled itt par hozzaszolason keresztul, aztan eldontheted, hogy letrejott-e a szerodes vagy nem.
Te csak a felek akaratat vagyis a lenyeges elemben valo megegyezest ird le.
Adott a szerzodes:
" a kamat 3.99% , melyet a bank tajelkoztato jelleggel kozol, a valos kamat majd a folyositaskori hirdetmenyben szereplo ertek lesz."
Ha azt allitod, jogy letre jott a szerzodes , akkor milyen kezdeti kamatertekben allaodtak meg a felek?
Mert ugye anelkul nincs szerzodes!
Vad:
Ne keverd a letre nem jott szerzodest az ervenytelennel.
Ez ket kulonbozo lepcsofok.
Eloszor is letre jott es letre nem jott szerzodes.
Ha letre jott, akkor lehet ervenyes vagy ervenytelen.
A letre nem jott szerzodes tehat nem lehet meg ervenytelen se.
Ennek az az ertelme, hogy letre nem jott szerzodes eseten nem alkalmazhatoak az ervemytelenseg jogkovetkezmenyei. Nincs eredeti allapot,ervenyesse vagy hatalyosaa nyilvanitas.
A PTK 205 szerint lett a szerzodes letre nem jott, mert a felek nem allapodtak meg legalabb egy lenyeges elemeben a szerzodesnek.
Ilyenkor jogalap nelkuli gazdagodas cimen lehet csak "elszamolas" a felek kozott.
Tehat a szerzodes megy a kukaba, mintha sosem lett volna.
Tisztelt dr. Kiss D. Csaba
Kérlek mesélj. Szükségem lenne hozzáértő ügyvédre.
Környékemen senki nem vállalja az ügyem, nem azért mert eleve veszett az ügy, hanem mint írtad nem erre szakosodtak.
KBS:
"el kell keserítselek"...: az elég hatékony, sokkal jobban lehet belőle kijönni, mint gondolnád, egy hosszabb, komplex folyamat, de jelenleg hibátlanul működik......amire te gondolsz: az érvénytelenségi pereknél, azt megnyerve csupán, tényleg pürroszi, hiszen akkor is fizetni kell (persze az sem mindegy, hogy a sokszorosát vagy az eredetit és kamatait stb..), de én nem erről beszélek, hanem egy másik útról, ami jelenleg MÉG működik, valószínűleg majd ezt is el fogják vágni.....de amíg kevesen vannak ezen az úton, addig nem törődik vele senki sem szerintem
többiek:
lehet hallottam már róla, de az is lehet, hogy nem csak az elméletét ismerem, hanem a gyakorlatát is...sőt, még az is lehet, hogy pár százat meg is csináltam már és nem véletlenül javasoltam másik út keresését, mert amin vitatkoztok, az a gyakorlatban (jelenleg) tényleg járhatatlan, ebben ezért talán nem véletlen az egyetértés KBS-sel sem...de ahogyan korábban írtam, mindenki maga dönti el, hogy mit szeretne és hogyan...:)
Ycal
Amit leírtál az a régi Htp. miatt lett érvénytelen szerződés ( létre sem jött ). Nem tartalmazta a kamatot. Ugye ?