Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Ycal

Amit leírtál az a régi Htp. miatt lett érvénytelen szerződés ( létre sem jött ). Nem tartalmazta a kamatot. Ugye ?

„Szerintem meg érdemes lenne abbahagyni a perindítást.”

Nyugi KBS, még csak most fognak elindulni az igaz perek....

A bíróságok még meg sem vizsgálták, hogy vajon egyes szerződési konstrukciók tisztességesek-e :-)

Gondolok itt azokra, ahol a pl: a tartozás es a törlesztőrészlet devizaösszege (nem a forint) csak a folyósítás után válik meghatározhatóvá.

Hogy tesz ez a szerződéstípus eleget az EU-s irányelveknek , mikor a "kötelezettség mértéke" csk a folyósítás után válik ismerté?
Hogy tud a folyasztó megfelelő/megalapozott döntést hozni?

„„A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102 EGK Tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48 EK Európai Parlament és Tanácsi irányelv preambulumának 19. bekezdése értelmében annak érdekében, hogy a fogyasztók a tények teljes ismeretében hozhassanak döntést, a hitelmegállapodás megkötését megelőzően kell megkapniuk a megfelelő tájékoztatást a hitel feltételeiről és kötelezettségeikről olyan tájékoztató formájában, amelyet a fogyasztók magukkal vihetnek és tanulmányozhatnak. A 24. bekezdés utal arra, hogy a fogyasztót a hitelmegállapodás megkötése előtt kell széleskörűen tájékoztatni, tekintet nélkül arra, hogy a hitel forgalmazásában részt vesz-e hitelközvetítő. A fogyasztóknak a hitelmegállapodás megkötését megelőző tájékoztatása körében az 5. cikk (1) bekezdése szerint is a tájékoztatásnak kellő időben és azt megelőzően kell megtörténnie, hogy a fogyasztót bármilyen hitelmegállapodás vagy ajánlat kötelezné, azaz a tájékoztatásnak a szerződés megkötését megelőzően kell megtörténnie. Az 5. cikk e rendelkezése szerint a fogyasztó számára olyan információkat kell biztosítani, hogy megalapozott döntést hozhasson a hitelmegállapodás megkötésével járó következményekről. A fogyasztót tehát olyan helyzetbe kell hozni, hogy megalapozottan tudjon dönteni a szerződés várható következményeiről, fel tudja mérni a kötelezettségvállalással járó kockázatot és annak hatásait.” ”

Szerintem sok sok szép dolgot tartalmaz még a jövő, amire a Kúria félremagyarázó különítménye sincs felkészülve...

Kiss D.

„A létre nem jöttség: "jó" dolog, mert elvileg így elkerülhető a jelzett két PJE, azonban nagyon nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen bizonyítani...meg ha belegondolunk igaz is: a felek egyike szerint nem jött létre, akkor miért teljesített évekig egyébként...?”

Erről már hallottál?

A rejtett disszenzus
A jogviták jelentős részét képezi, „ha a felek között nincs valóságos akarategység, ugyanakkor abban a hiszemben vannak. hogy közöttük szerződés áll fenn. ”Ez az un. rejtett disszenzus problematikája, amikor az ajánlat és az elfogadás minden lényeges elemet illetően látszólag fennáll, de annak tartalmát a felek eltérően értelmezik. Előfordulási eseteik, pl. ha valamelyik fél akaratának kialakulása, kifejezése, ill. a másik fél nyilatkozatának értelmezése során tévedett.
Bár a kérdéskörrel az akaratnyilatkozatok értelmezésénél korábban foglalkoztunk, valamint az érvénytelenség körében a tévedés tárgyalása kapcsán még vissza fogunk térni, ehelyütt a következőket kell rögzíteni:

ha a lényeges elemeket illetően a szerződésértelmezés arra az eredményre vezet, hogy a disszenzus nem is maradt rejtve. akkor nincs szerződés;

De akkor egy gyors kérdés:

Hogy lehet ez a tényállás létre nem jöttség?

Van egy Kuria írélet még a devizahitelezés előttről.

Az ítéletben egy autós opciós adásvételi szerződésről mondja a bíróság, hogy nem jött létre, mert a vételárban nem egyeztek meg a felek.

Pedig a szerződésben bele van írva, hogy "a hitelező az autót 15 nap elteltével bármilyen áron értékesítheti"

Tehát eszerint van a felek között "megegyeezés" a vételárban, de a bíróság mégsem fogadta el ezt a feltételt tisztességesnek és emiatt az egész opciós szerződést létre nem jöttnek mondta ki.

Az indok az volt, hogy ilyen esetben az adós teljesen ki van zárva a vételár kialakításból, ezért közöttük nincs valós akarategyezés, így e lényeges elemben való megállapodás hiánya létre nem jöttséget okoz.

Legutóbb egy VH perben pont az E. bank szerződéséről mondta ki a bíróság, hogy nem jött létre, lévén a szerződés "tájékoztató jellegű" kamatértéket tartalmaz. A szerződés valós kamatát a felek a szerződés aláírásakor nem ismerik, kiszámítása nem lehetséges, így a bíróság szerint "meg sem egyezhettek" a kamat mértékében!

Hagyjuk már a picsába a bankok jóhiszeműségét. 10 éve elhalt anyámnak és 5 éve elhalt apámnak küldtek egy nem létező eljárásban felszólítást, hogy azonnal fizessenek egy 12 éve felvett hitelben. Kb 10-szer lettek értesítve a halálukról igazolhatóan és nem csak általam, hanem a közjegyző és a végrehajtó által is. Igazolhatóan és tértivevényesen. Mi a faszt akarnak Tőlük? Az engedményezésről két külön értesítőt kaptak két külön dátummal két külön összegre úgy, hogy apámnak semmi köze nem volt a kölcsönhöz. Arról nem beszéljek, hogy a bank tőkésített minden tartozást és követhetetlen minden elszámolása ( nem a deviza elszámolásra értem )

Menjenek a f.....mba.

A témához meg csak annyit, hogy az első fokon eljáró bírók és közjegyzők élből elutasítanak mindent, mert abból nem lehet bajuk. A csóri kis embernek meg ugy sem lesz pénze ügyvéded fogadni még akkor sem ha igaza van. Az ügyvédek meg pénz nélkül nem dolgoznak a DIGIS ügyfélnek ( amelyet megértek tiszta szívemből nem őket hibáztatom.) Volt, hogy hónap végén kölcsön kellett kérnem 15.000. forintot a fellebbezésre, de megérte mert kb. 10.000.000. milliós tartozást töröltek, a lakásom árverését törölték.

Én is az vallom, hogy adós fizess.... De ne,hogy már 10-szeresét annak ami jogosan jár.

A bírók ( tisztelet a kivételnek ) most ehhez aszisztálnak.

A bank egy tartozásban kiküld két engedményezési szerződést a két adósnak két külön napon és két külön összegre.

Hagyjuk már a picsába, hogy csak az adósok a szemét nem fizetők, nézzük már a bankok tisztességét is. ( Amelyet eleve elismertek azzal, hogy megírták tisztességtelenül elszámolt összeg )

Milyen jogi kategória az, hogy tisztességtelenül felszámolt összeg ? Izé... vagy büntetőjilag csalásnak minősülő. ?

Pürruszi győzelemről nyilván hallottál már...

KBS: ebben nem értünk egyet, ti. a jelzett típusú vh-s perek relatíve könnyedén nyerhetőek....ez pedig azoknak azért nem mindegy, akiknek éppen vinné a végrehajtó a házukat a fejük fölül...

helyesen értelmezve, amire utaltam: érdemes nagyon áttanulmányozni a helyzetet és megfontolt (jó) döntést hozni a perindítás kérdésében......ha igen, akkor pedig a típusában, és ha ez is megvan, akkor annak a tartalmában...ez viszont három kardinális kérdés

„Éppen ezért érdemes lenne az indítandó "szokásos" pereken változtatni is...”
Szerintem meg érdemes lenne abbahagyni a perindítást.

Sajnos nagyon sok tévedés van e téren....röviden csak a lényeg, mellőzve a véleményemet (az igazit) és a megnevezéseket (minden további fél neve konkrétan) is..:

1. A korábbi gyakorlat a régi Ptk. és a Hpt. alapján már nem működik, ezt (a gyakorlatot) felülírta a meghozott két PJE. A bírók nagy része (szinte mind) ennek megfelelően dönt. Éppen ezért érdemes lenne az indítandó "szokásos" pereken változtatni is...
2. A létre nem jöttség: "jó" dolog, mert elvileg így elkerülhető a jelzett két PJE, azonban nagyon nehéz, gyakorlatilag szinte lehetetlen bizonyítani...meg ha belegondolunk igaz is: a felek egyike szerint nem jött létre, akkor miért teljesített évekig egyébként...?

3)Érvénytelenség: a két PJE gyakorlatilag "kilövi" a "szokásos" hivatkozásokat, azonban az érvénytelenség egyéb eseteit NEM (fogy. véd: tájékoztatás hiánya egy bizonyos körben és biz. teher megfordítása adott esetben), így azokra kell hivatkozni, ráadásul azokat lehet is bizonyítani... /Annuitás, közv. vh stb./

A fentiek okán, véleményem szerint, nem igazán érdemes pert indítani jelenleg, kivéve a jelzett körnek megfelelően, avagy ha az EU-s eljárásokra fel lehet függesztetni (ez utóbbi bizonytalan, de időt lehet vele nyerni, ami akár fontos is lehet, ha a fentiekben jelzett feltételek nem állnak fent egyébként). Ehhez viszont nagyon ismerni kell az ügyet, a szerződéseket stb...anélkül favágás az egész

Ettől függetlenül van komplex módszer is a védekezésre, de az igazából azoknak "kedvez", akiknek már faktorálták az adósságát vagy már folyik a végrehajtás ellenük... de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ennyit megér-e...

Amúgy eléggé "melós" egy ilyen ügy, sokan azért nem foglalkoznak vele (rendesen).....sajnos

Koszi KBS ,

Toled nem is vartam normalis valaszt.

Nem gondolom, hogy valaki aki szerint az arfolyamres nem is koltseg, az kulonbseget tudna tenni a szerzodes letrejotte es ervenytelensege kozott :)

De talan obudafan vagy Attika , ha erre jar , akkor mondanak par hasznalhato dolgot.

Szerintem már mondtam: csak te vagy helikopter...

Sziasztok!

Reg irtam mar ide, mert lassan 3 eve all az ugyem.

Most is egy ismeros ugye miatt jovok egy kerdessel.

A biro elsofokon elutasitotta a kerelmet, bizonyitottsag hianyaban ugyanis velemenye szerint , a fel arra valo hivatkozasa, hogy nem jott letre a szerzodes , mert a felek nem allapodtak meg a szerzodes lenyegese elemeiben, az nem a Ptk 205 (2) brkezdes szerint megitelendo letre nem jottseget okoz, hanem a Hpt. 213 szerinti ervenytelenseget.Mert fogyasto vedelmi szempomtbol w Hpt-t nem lehet figyelmen kivul hagyni.

Aszerzodes ugyanis a Ptk 205 (1) bekezdes szerint a fwlek egybehangzo akaratnyilatkozataval jon letre , mely megvolt ugyanis a felek alairtak egy szerzodest.
Igy a szerzodes letrejott koztuk es barmilyen lenyeges elem hianya csak HPT szerinti semmisseget okoz , igy az ados hivatkozasait nem talalta letre nem jottseget megalapozonak , igy bozonyitottsag hianyaban elutsitotta a kereseTet.

Szerintetek jogi vegzettsegu ember lehet ennyire sotet?

Vagy direkt enged meg maganak ilyeneket, tudvan semmifele felelossegre vonasrol nem kell tartania. Igysiman szarhat mondenfele kotelmijogi szabalyra?

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni.

Devizaalapú gépjármű kölcsön szerződése több pontban is aggályos (Merkantil, ha így beszédesebb), mint pl. az, hogy az 5 évre kikötött opciós jog szerződése mellé aláírattak egy adásvételi szerződést is, amely formailag és tartalmilag is nagyon hasonló a vételi jogi szerződéshez azzal a különbséggel, hogy az adásvételi a kölcsön teljes kiegyenlítéséig fenntartja a vételi jogot.

Néhány éve lezajlott egy érvénytelenség megállapítására irányuló per, azonban az ügyvédi iroda olyannyira nem vette komolyan a munkáját, hogy akkor is jobban jártam volna, ha mint laikus végzem a képviseletet, ugyanis megfosztották az ügyfelet a tárgyalás előtti konzultáció lehetőségétől, a képviselő a tárgyaláson csak feltétlenül szükséges mértékben nyilvánult meg, s így többek között tűrte, hogy a bíró az ügyfelet trükkös kérdésekkel csőbe húzza (illetve sírásig alázza!), de ami a legsúlyosabb, hogy az ügyfelet lebeszélte a fellebbezésről. Mindenesetre az másodlagos, hogy kinek a balféksége miatt történt így, a lényeges az, hogy ezáltal az elsőfokú ítélet jogerőssé vált, mely szerint a szerződés érvényes, indoka az, hogy az ügyfél nem tudta bizonyítani az érvénytelenséget.

Fentiek azért lényegesek, mert a vételi jogra hivatkozva a bank kivonatta a gépjárművet a forgalomból, és ennek kapcsán kezdett érdekelni, hogy milyen jogi lehetőségek vannak az ügyben.

Számomra - laikusként - az érvénytelenség megállapításában az az érdekes, hogy a semmisséget a bíróság hivatalból észleli elvileg, és mivel interneten számos nagyon hasonló (pl. ugyanazon ÁSZF és szerződés alapú) esetet találtam, amelyeket érvénytelenítettek, úgy gondolom, hogy a bíróság ezt talán elmulaszthatta.

Azt szeretném kérdezni, hogy milyen lehetőségek vannak az érvénytelenség felülvizsgálatára (minden, ami akár a legkisebb irányban is elmozdíthatja a dolgot)?
Lehet az szerződés részét képező adásvételi szerződés bújtatott vételi jogra irányuló szerződés (vagy minek kell tekinteni - formától/tartalomtól függően)?

Ezen kívül van esetleg valami remény a forgalomból kivonás ügyének előnyös fordulatára?

Köszönöm!

Kari

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném a segítségüket kérni.
2012-ben pert indítottam, melyet 2013-ban 1. fokon megnyertem. Eredetileg 2014-re volt kitűzve a 2. fokú tárgyalás, melyet felfüggesztettek a DH törvények/elszámolás miatt. 2017. nyarára tűzték ki a folytatást. Szeretném megkérdezni, hogy a bíróság ebben az esetben csak a 2012-ig hatályos jogszabályokat veheti figyelembe? Vagy mondhatja azt, hogy a DH törvény rendezte a problémát?

Tisztelt Fórumozók!
Szeretném a segítségüket kérni.
2012-ben pert indítottam, melyet 2013-ban 1. fokon megnyertem. Eredetileg 2014-re volt kitűzve a 2. fokú tárgyalás, melyet felfüggesztettek a DH törvények/elszámolás miatt. 2017. nyarára tűzték ki a folytatást. Szeretném megkérdezni, hogy a bíróság ebben az esetben csak a 2012-ig hatályos jogszabályokat veheti figyelembe? Vagy mondhatja azt, hogy a DH törvény rendezte a problémát?

A végrehajtás során a hitelezői kielégítési sorrendben az állam a bank előtt áll? Mi anno 2008-ban a legalacsonyabb árfolyam mellett vettük fel a lakáshitelt, minimális önrészünk volt, ebből adódóan mondhatni több a hitel, mint amennyit a lakás ér. Természetesen a szocpolt is begyűjtöttük. Most már megszavazták a törvénymódosítást, ami akár kedvező is lehetne számunkra, csak nem tudom, hogy előbb az Államkincstár viszi a szocpol nem "teljesített" részét, vagy a banké az elsőbbség?

Előre is köszönöm a választ.

Ius, Attika:

A felperes a faktoring.

Elso dolog:

A felperes kepviseloje hianyosan csatolta az engedmeyezesi doksit.
Amit a masodik ugyved sem egeszitett ki es a 3. most erre megint idot kert, hogy beszerezze a megbizotol.

2. A birono felhivta az eso targyalason a 2. Szmu jogi kepviselot, hogy nyilatkozzon a felperes azon allitasara, miszerint a felek nem allapodtak meg a teljesitesi arfolyamokban, igy nem jott letre a szerzodes.

Ezt nyilatkozta:

"Szerintuk az alperes hivatkozasa alaptalan"

Majd mindezek utan jott a 3 jogi kepviselo a 2. targyalason es az ujabb hatarido.

Sott a burono az alperes ugyvedjet figyelmeztette a etikai kodexban foglaltakra, mikor is nehezmenyezte az "idohuzast"

Általában a felperesnek nem áll érdekében a per elhúzása. Itt lehet valami a háttérben amit csak a keresetlevél ismeretében lehet megfejteni. Egyébként ma már nem szokták a bíróságok "bekajálni" a nem tudtam felkészülni, mert most kaptam a meghatalmazást. Ugyanis, ha nem tud felkészülni a tárgyalásig, akkor ne vállalja el a megbízást. Az is lehet az ok, hogy az alperesi beadvány valami olyasmire hivatkozik ami eddig nem volt ismert a perben és ki kell nyomozni valamit.

Az ügyvédek itt neked nem fogják minősíteni a kollégájuk munkáját, azt ugye, tudod? Anélkül, hogy tisztában lennék a dologgal, annyit engedj meg, hogy szerintem a felperes eljárása tökéletesen megfelel(het) egy idő után a rosszhiszemű pervitel kritériumainak.

Még egy érdekes kérdésem lenne:

Ha a felek a szerződés egy lényeges elemében megállapodnak, de a bíróság a megállapodás ezen részét tisztességtelennek ítéli, akkor mi a helyzet?

1. A szerződés létrejött a felek között, csak a lényeges elemben való megállapodás nem alkalmazható? De akkor annak az a hatása, hogy egy lényeges elemben való megállapodás hiányzik a szerződésből.
2. A tisztességtelen feltételben való megállapodás, nem is válik a szerződés részévé lévén tisztességtelen és ezért a felek akaratának sem képezi részét, ami miatt a szerződés létre sem jön a felek között egy lényeges elemben való megállapodás hiánya miatt?

Más:

lenne két kérdésem, az első a saját ügyemben, a második egy ismerősében.

Egyéb, most lényegtelen okból, nem tudtam átvenni egy bírósági hiánypótlásra való felszólítást, így annek nem is tettem elege , ezért a 2013-ban beadott keresetem , ami jelenlega 3. bíróságnál jár a 2015-ös DH törvényre
hivatkozva el lett utasítva idézés kibocsátása nélkül.

Megfellebbeztem a dolgot, de érdekelne, hogy szerintetek is jól gondolom-e , hogy ezt nem tehette volna meg a bíróság.

A másik dolog:

Egy barátom perében eddig 2tárgyalás volt, ahol érdemben még semmi sem történt.

A keresetet egy felperes által megbízott ügyvéd írta.

Az első tárgyalásra már egy új felperesi jogi képviselő jött , aki az időben beküldött beadványunkra való reagálásra időt kért, arra hivatkozva, hogy nemrég kapták meg az ügyet.
Így a bíróság kiírta a következő tárgyalást március közepére.
Majd válaszában a felperesi képviselő kb. ennyit adott be a bíróságra:

"A felperes szerint az alperesi hivatkozás alaptalan"

(és ez nem vicc)

A mostani tárgyaláson ismét egy új, immáron a 3. jogi képviselő jelent meg a felperes részéről és ismét eljátszotta az előző által már leírtakat vagyis újból időt kért a bíróságtól, hogy érdemben reagáljon a beadványunkra.
Amit a bíróság újra engedélyezett, így majd várjuk a következő tárgyalást.

A kérdés, hogy minden esetben ilyen megértő és jófej a bíróság vagy ilyennek kell lennie?

Mert akkor ezzel a startégiával bárki evtizedekig el tudja húzni a tárgyalást , csak minden tárgyalás előtt új jogi képviselőt kell fogadnia.

Egyébként , mégcsak ott járunk, hogy szerintünk a felperes nem igazolta a perbeli legitimizációját, lévén hiányosan csatolta a engedményezés dokumentumait , ami miatt már eleve el kellett volna utasítani az egész keresetét, ehelyett most kapja a bíróságtól a 3. jogi képviselő a 3. lehetőséget , hogy ezt megtegye.

Továbbá a második lehetőséget arra, hogy megadja a választ arra kérdésre, hogy a felperes szerint milyen teljesítési árfolyamok alkalmazásában állapodtak meg a felek. Mert ugye a vételi és eladási árfolyamok már nem játszanak.

Szimba:

Tisztázzuk már, hogy mi a jelenlegi státusz?

Annyit tudunk, hogy az Erste felmondta a kölcsönszerződést.

Hol áll most az ügy?

Közjegyző , már záradékolt?

Vagy már a végrehajtás is elindult?

Kicsit több infó kellene...

Amúgy Iusnak igaza van... kizárólag azért, mert nincs hová menned, nem igazán tudsz perelni.

Viszont ezer más okból nagyonis sok keresni valód van/lehet...

Igy látatlanban az Erste szerződései nem épp a törvénynek való megfelelésről híresek :-)

„Erste felmondott hitelt a lakásom eladásából fizetem vissza. Az, hogy hova megyek lakni egy kiskorú gyerekkel... nem tudom.. A kérdés, érdemes-e perelni az Erstét ezek után?”

Hát, pusztán azért, mert a kiskorúval nem tudsz hová menni, azért nem érdemes. Szerződésed itt senki nem látta (tehát érdemben választ sem kaphatsz), de az tuti, hogy a szerződés nélkül is találsz ügyvédet, aki elvállalja neked.
Esetleg Eszközkezelő? -hogy ne kelljen az utcára menni?

Pontosan miért akarsz perelni ?

Üdv Mindenkinek!

Erste felmondott hitelt a lakásom eladásából fizetem vissza. Az, hogy hova megyek lakni egy kiskorú gyerekkel... nem tudom.. A kérdés, érdemes-e perelni az Erstét ezek után? Mielőtt bárki leharapja a fejem, hogy eddig miért nem tettem, a válaszom, mert nem volt arra se pénzem.
A válaszokat köszönöm előre is!
Bea

Zsolti:

Egyszerubb VH felfuggesztesi pert inditani.

A kerdes, hogy mire akarsz hivatkozni?