„bankszakmailag egyszerüen téves”
Épp ellenkezőleg.
„A bank ugyanis forint forrást helyezett ki deviza elszámolással, forint kamatbázison.”
Annak nem lett volna értelme.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
„Szerinted mi az én prekoncepcióm?”
Az, hogy az adósoknak jóval kisebb összeget kell visszafizetniük, mint amit a bankok követelnek. És ehhez az előre felállított koncepcióhoz keresel érveket.
A jogesetmegoldás - és így az ítélkezés - korrekt módszere azonban nem ez.
@Sherlock;
„Annak nem lett volna értelme.”
Kedves drága joghallgató barátom, nekem a bank ezt írásba adta!!!
Konkrétan leírta, hogy HUF-ot adott valójában, ezért HUF kamat bázison állapítja meg a kamatot.
KBS: jogelvi kérdésem van.
Adójogban az adóhatóság eléggé általánosan az ügylet tartalmára fókuszál, nem a körülötte levö papírra.
Pl. leányvállaltok közötti termékértékesítés a transzferár szabályozás alá esik, azaz a piaci árnál alacsonyabb transzferár esetén a különbözet a térítésmentes átadás szabályai szerint adózik, még akkor is, ha pár nap múlva az ügylet visszafelé is megvalósul (pl. beszerelésre átadott anyag beszerelve vissazmegy) - csak akkor dupla az adóteher. Gépiparban ez egyébként gond. na, mindegy.
Kérdés, hogy ezeket a szerzödéseket lehet-e valós gazdasági tartalmuk szerint vizsgálni?
„Kérdés, hogy ezeket a szerzödéseket lehet-e valós gazdasági tartalmuk szerint vizsgálni?”
Nem csak lehet, hanem kell. Épp ez ellen rugkapálóznak az adósok ezerrel.
OK.
Nekem (illetve az eladónak) HUF-ot folyósítottak, HUF bázison számolják a kamatot (ezt a bank írásba adta), de az egész CHF bázison van nyilvántartva. Akkor ez most mi?
Már vagy háromszor mondtam, hogy nem ismerjük a szerződésedet, és ha ez mind igaz, akkor a te szerződésed nagyon nem tipikus.
Kedves KBS, rendkívüli rossz híreim vannak számodra:
Bármilyen kérdésed van, ami a JOGI megítélést segíti, szívesen adok infót.
Ps: Amint igen rosszul türöm, hogy "dögöljön meg a bank, kamatmentesen vissza a forintot", éppúgy kevéssé vagyok pártján az "ártatlan bankok támogatják a hülye ügyfelet" szélsöségnek is. Ezért próbálom a megismert gazdasági tartalmat a jogi keretekkel összevetni.
A szerzödésem egyébként tök sima kölcsönszerzödés, abban tér el a korábbi (évtizedes múlttal rendelkezö) HUF szerzödésektöl, hogy a kölcsönösszeg mint x HUF folyósításkor számított CHF értékéröl szól.
Az elszámolást a bank (korrektül) CHF-ben adja meg, a vita esetemben a kamatmértéken, pontosabban annak megállapítási módjában van - egyébiránt összhangban a 6/2013. PJE 2. pontjával, miszerint: „2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik”. Az árfolyamkockázatot vállalom, a HUF kamatot nem. Amennyiben viszont a bank írásba adja, hogy ö anno is HUF kamatra gondolt (csak nem írta le)... na ilyenkor JOGILAG mi van?
A szerződésedben benne kell lennie, mennyi a kamat, illetve hogyan kell számítani. (A szerződésnek az ászf is része.)
A vita abban áll, hogy a szerzödésben és ÁSZF-ben nincs utalás HUF kamatra/hozamra, a bank viszont HUF hozamok alapján számol.
Ismét kiemelem, hogy a 6/2013 PJE szerint sem lenne rendben, ha az árfolyamkockázatot nem ellensúlyozná valami elöny. Legalábbis remélem, hogy a Kúria szerint sem elegendö pár havi kamatakció a 20-25 éves kockázatvállaláshoz.
Valóságosan a helyzet a következö:
2/a - ezzel helyböl nyer 2-3%-ot a folyósításkor a teljes tökeösszegre nézve, mert vételi árfolyamon számol [CHF-et adok, de megveszem rögtön és a forint ellenértéket folyósítom - kérdéses, hogy ebben nincs-e megalapozatlan gazdagodás, mert CHF ténylegesen nem mozgott]
3. a kezdeti alacsony kamatígéret a kamatperiódussal hamar megemelkedik a HUF forrás költsége fölé, pedig a külsö környezet nem változik
3/a - ez vélhetöen jogtalan, de a bank banktitokra hivatkozva elzárkózik a kamatmódosítás tételes és transzparens indoklásától
3/b - az ügyfél hiába szabadulna az ügyletböl, már nem tud ésszerü veszteséggel sem, mert a hitelkiváltás nem megy, az ingatlanpiac meg beállt
4. A bank a CHF forrásokat hagyja leépülni (kifutás után nem újítja meg), az okát nem tudom, de a mérlegben látszik
5. A bank a CHF elszámolás miatt HUF-ban 25-40%-kal magasabb nominális kamatot kap, miközben már maga a kamatszint is jóval a HUF forrásköltség felett van
5/a - a banknak ezzel szemben vesztesége van a nem teljesítö hitelekböl, ezzel szemben a teljes szegmens hivatalos banki jelentések szerint még mindig nyereséges
5/b - a hitelfelveö ellenben ideges, mert mind az árfolyamveszteséget, mind a megnövekedett kamatterhet rátolták, ezzel 50-120%-kal emelkedett a törlesztése
Üdvözletem mindenkinek!
Több mint 6 éve fizetem tisztességesen a banif plus banknak a hitelem,1 millió forintért vettem az autót már kifizettem rá eddig 2,5 milliót és még fizetnem kellene több mint 3 évig,de lépni szeretnék,viszont van egy nagy problémám nem találom a szerződésemet sehol tudtommal lehet kérni hiteles másolatot amit kötelességük kérésemre kiadni,jól tudom? Olyat is hallottam hogy 5 év rendszeres fizetés után ki kell adniuk a törzskönyvet? Kis segítségre lenne szükségem hogy induljak neki..előre is köszönöm!
KBS:
"Az, hogy az adósoknak jóval kisebb összeget kell visszafizetniük, mint amit a bankok követelnek. És ehhez az előre felállított koncepcióhoz keresel érveket.
A jogesetmegoldás - és így az ítélkezés - korrekt módszere azonban nem ez."
Rosszul látod....Én azt képviselem, hogy azt kell visszafizetni, aminek a rendelkezésre bocsátását a bank bizonyítani tudja....
Hogy ez HUF vagy CHF az másodlagos....szerintem a jognak is ezt a nézetet kell támogatnia....
Neked van szerintem egy olyan prekoncepciód, hogy ahogy a szerződésben le van írva, minden úgy megtörtént....el kell fogadni , nem szabad megkérdőjelezni.
„azt kell visszafizetni, aminek a rendelkezésre bocsátását a bank bizonyítani tudja....”
Ez egy érdekes felvetés. A korábban vázolt okokból a bank vélhetöen csak HUF rendelkezésre bocsátást tud bizonyítani, a keletkezett nyitott pozíciók zárása (SWAP ügyletekkel) utólag történt meg.
Mindehhez azonban a bank könyvelésének komoly áttekintésére és értelmezésére van szükség.
Biztos, hogy olyan fogalmakat kell használnod, amiket jól láthatóan nem ismersz?
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Ezt kitöl kérdezed?
Sziasztok,
Lenne egy kérdésem:
Gondolom mindenki hallotta, hogy az "árfolyamréssel" kapcsolatos döntés Elvi határozat lett.
10/2013. számú gazdasági elvi határozat
I. A lakossági, fogyasztási kölcsönszerződésben a kétnemű devizaárfolyam (vételi és eladási árfolyam) alkalmazása során felmerülő különbözet költségnek minősül, mely mértéke feltüntetésének hiánya a szerződés semmisségét eredményezi.
Jól értelmezem, hogy ezt így már a szokásjog értelmében "kötelezőnek" tekinthető a bíróságok számára az alul idézettek miatt?
(A Legfelsőbb Bíróság döntéseinek jogforrási jellege) Itt különösen fontos kiemelni az írottjogi rendelkezések és a szokásjogi rögzítettség eltéréseit. Formáljogi síkon az alkotmány 47.§-a rendelkezik a Legfelsőbb Bíróság egyik döntési formájának, a jogegységi határozatnak kötelező jellegéről a bíróságok felé, azaz ennek jogforrási szerepéről. Ez az alkotmányi rendelkezés 1997 október 1.-én lépett hatályba, és az eddigi időpontig az írott jog szintjén a legfőbb bírói fórum két másik döntési formája, az irányelv és az elvi döntés volt kötelező a bíróságokra. Az e formákban megjelent normatív iránymutatásokat a bírák kötelesek voltak a releváns törvényhelyek kereteiben felmerülő jogi dilemmák eldöntésénél figyelembe venni, és ezek szerint eldönteni ezeket. Az 1997 októberétől bevezetett új jogegységi határozati forma óta az írott jog szintjén ezek már nem kötelezők a bírák számára, de az empirikus felméréseink szerint változatlanul kötelezőnek tekintik a bírák ezeket, és ha ezt nem teszik, akkor a Legfelsőbb Bíróság bírái a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban eléjük kerülő ilyen ítéletet jogszabálysértés címén megsemmisítik (lásd Pokol 2000). Az írottjogi rögzítettségből tehát a szokásjogi rögzítettség és szankcionálás szintjére átkerülve, de nem kevésbé jogforrásként szerepelnek ma is az elvi döntések és az irányelvek.
Csak a jogszabályok kötelezőek.
De mi a kérdésed? (Borzasztó körülményes tudsz lenni.)
KBS:
De mi a kérdésed? (Borzasztó körülményes tudsz lenni.)
Az, hogy amennyiben a bíróság valami csoda folytán nem mondaná ki minimum az árfolyamrés % értékének hiánya miatt a szerződés semmisségét, akkor "a Legfelsőbb Bíróság bírái a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban eléjük kerülő ilyen ítéletet jogszabálysértés címén megsemmisítik(lásd Pokol 2000)."?
Miért ne mondaná ki? Már rég nem kérdés, hogy a szabályozási környezet miatt ezek a szerződések csaknem mind érvénytelenek. Csak azt felejtik el közölni a megváltók az adósokkal, hogy ettől még fizetniük kell. Szinte ugyanúgy. (Persze, a megváltóknak jó buli, mert az ügyvédi munkadíj - plusz a "regisztrációs költség" az övék.)
Tisztelt Fórumozók!
2007-ben vettünk fel devizahitelt lakásra,én adóstársként szerepelek a hitelben.
2010-ben elváltam ,volt férjem a hitelben az adós.
Válás óta egyedül fizetem a hitelt.
Lakás tulajdonrészét megvásároltam volt férjemtől.
Mindketten szeretnénk,ha ő kilépne a hitelből,mivel nem járul hozzá a devizahitel peresítéséhez és az árfolyamgát igényléséhez sem.
Testvérem átvállalná az adós szerepét.
Viszont a bank ,rengeteg nyilatkozat aláírását kéri /pl. egyoldalúan módosíthatja a szerződést,emelheti a kamatot,mindenhez hozzájárulásunkat kell/enne/ adjuk /.
Azért szeretné aláíratni ,megtámadhatatlan legyen az új szerződés?
Ha létrejön az új szerződés 2014-ben,ezt is semmisé lehet nyilvánítani?
Ha a kormány lehetővé teszi végre ,h kivezethető legyen a devizahitel, az új szerződés miatt ,én nem esnék el -e lehetőségtől?
Nagyon meggondolandó úgy érzem.
Ebben kérném hozzáértő segítségét .
Köszönöm!
Tisztelt Fórumozok!
Abban lenne szükségem segitségre,h családba helyezéssel hozzám került egy 12 éves kisfiú.Májustól tartózkodik nálam,de hivata
Lassan a kamara (és a területi kamarák) is felébredhetnének devizás ügyben; több ügyvéd ráállt arra, hogy MLM rendszerben viszi a devizás pereket, vagyis ha az ügyfél visz neki 4-5 másikat, akkor az ő perében nem kell ügyvédi munkadíjat fizetni. Én nem túl sok utánajárással 4 ilyet találtam a környékemen. Az olyan szarházi ügyvédekről(sic!) nem beszélve, akik a tévében hirdetik, hogy ezer ilyen ügyük van és biankó keresetlevéllel dolgoznak.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Az utóbbival szemben, ha jól tudom, etikai eljárást indítottak, talán már marasztalták is. Ki nem zárták, az biztos, mert ma is praktizál.
(A honlapja külleméért megérdemelne egy külön büntetést. :) )
Üdv!
Mit gondolnak, a következő helyzetből hogyan lehet kimászni minél kisebb veszteséggel? Igyekszem tömör lenni, ha kérdés merül fel, válaszolok.
2008-ban felvett devizahitel, ma a tartozás a felvett hitelösszeg kb. kétszerese (forintban), és a fedezeti ingatlan értékének is szintén kb. kétszerese. Visszafizetni a kölcsön haszonélvezője képtelen lesz ekkora összeget, még hosszú évek alatt is, ez biztos.
A szerződésben adóstársként szerepelt egy kiskorú személy, aki az ingatlanon lévő tulajdonjoga miatt került bele a szerződésbe.
Idevonatkozó részletek a szerződésből:
"X-Y ügyvéd, mint eseti gondnok kijelenti, hogy jelen kölcsönszerződést kiskorú A-B adóstárs és zálogkötelezett érdekében állónak tartja, ezért azt helybenhagyóan aláírja."
"Szerződő felek tudomásul veszik, hogy jelen szerződés érvényességéhez C. város gyámhivatalának jóváhagyása szükséges"
Utólag már látható, hogy a szerződés egyáltalán nem állt a kiskorú érdekében, hiszen innentől kezdve az ő jövőbeli jövedelmét is letilthatják, ha arra kerül a sor. Azt hiszem, egy ilyen adóssággal kezdeni az életet lehetetlen, ezért próbálunk megoldást találni a problémára.
Jelenlegi állás szerint, van-e esély a gyámhivatali döntésen keresztül megtámadni a szerződés érvényességét?
Ha nem, akkor milyen egyéb lehetőségei vannak az adóstársnak?
Köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Fórumozók!
Folyamatosan figyelemmel kísérem a devizás ügyeket mert sajnos nekem is volt benne részem, de szerencsére vég törlesztettem. Mindenki csak azt a részt vitatja, hogy deviza alapú vagy nem, és jogos-e az egyoldalú szerződésmódosítás! Viszont azt senki sem nézi, hogy ezek a szerződések hogyan kötettek. Amikor bementünk hitel után érdeklődni szinte azonnal ránk tukmálták a devizahiteleket,még akkor is amikor aggodalmaskodtunk az árfolyamkockázat miatt!!!!!
Rögtön jött a válasz, hogy ne idegeskedjünk nem lesz itt semmi probléma maximum kicsit ingadozhat az árfolyam és még így is jobban jár az ember. a forinthitelekről gyakorlatilag lebeszélték az embereket.
Sokszor olvastam olyan volt banki dolgozó írásait,akiket azért rúgtak ki mert nem adtak el elég deviza hitelt, pedig ez ki volt adva. Tehát a dolgozóknak igenis érdekében állt ez a szerződés kötés attól függetlenül, hogy ez az ügyfélnek jó-e vagy sem.
Általában csak az előnyöket ecsetelték a hátrányokat pedig elhesegették mondván úgysem következik be. Ez a rábeszélés pedig tisztességtelen!!!!!
Talán ez is megérne egy imát,és érdemes lenne vitatni a szerződésmegkötés tisztaságát,és pártatlanságát.
De ez csak egy gondolat volt.