T Fórumozók!!
Most mondták be a hírekbe,hogy IMF segít a bajbajutott hiteleseknek,most tárgyalnak.Bocs csak azért írom le,ha esetleg valaki nem látta ,tudjon róla. Remélem most lesz eszük és fogadják el.
wers:
Te nem szeretsz vagy nem tudsz kérdésekre válaszolni? :-)
Még minfig várom a választ, azzal kapcsolatban, hogy:
"Amit természetesen meg is nyer, ettől fogva számolja a büntető kapatokat, gyanítom kicsit húzza is az időt, hogy minnél több kamat legyen, és az adós örök életég nyögni fogja. Nem lesz háza, mert elárverezik potom áron, és fennmarad egy rahedli adóssága."
A bank által indított elszámolási perben , milyen dokumentummal fogja bizonyítani a bank azt, hogy az adósnak tartozása van vele szemben?
ius latratus:
Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy Ptk. 312. §-ának (3) bekezdése értelmében....
Mondjuk a bank indolokatlan kamatemelései miatt.....
(mint ezt már lezongoráztuk jelenleg 0.01% a CHF alapkamat felvételkor kb 3% volt a jelenlegi kamat pedig 7% ez, le is vezettem, hogy a szerződéskori marzs megtartása jelenleg a kezdetivel közel azonos törlesztőrészleteket jelentene)
A Ptk. 312. §-ának (1) bekezdése szabályozza a teljesítés lehetetlenné válását. Eszerint, ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszőnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért
a mulasztó felelős. Természetesen a felelősség elhárítása érdekében a felek igyekeznek is ezt a klauzulát alkalmazni, ám ez csak
több-kevesebb sikerrel jár, mert a perek nem kis százalékában valamelyik peres fél felelőssége valamilyen mértékben mégiscsak megállapítást nyer. Éppen ezért mondja ki azt is a Ptk. 312. §-ának (2)-(3) bekezdése,hogy amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés
elmaradása miatt kártérítést követelhet, ha pedig a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult
felelős, a kötelezett szabadul a tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
Ha a szerződésszegés oldaláról közelítjük meg a lehetetlenülést, akkor ez azt jelenti, hogy a teljesítés utólag és
végleg válik lehetetlenné, de nincs késedelem, illetőleg annak jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni. A magyar bírói gyakorlat elismeri a jogi, fizikai, érdekbeli és a gazdasági lehetetlenülést.
A szolgáltatás és így a teljesítés lehetetlenüléséhez vezet az is, ha azt az élet józan felfogása szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni. A jóhiszemű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés elvéből következik, hogy az adós csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezültségéről.
A lehetetlenülésnek tehát mindig csak az eredetileg lehetséges szolgáltatásra nézve és utólag kell beállnia, hiszen ha már eredetileg lehetetlen szolgáltatásra irányult a felek szerződési akarata, akkor a szerződés semmisség miatt
érvénytelen. A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét esetben meghozott döntésében a fentiekre tekintettel mondta ki, hogy lehetetlenülés folytán megállapítható a szerződés megszűnése, ha a szerződéskötés után beállott körülmények miatt csak előre nem látott olyan rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, amelyet a kötelezettől nem lehet elvárni.
Kedves Ügyvéd urak, elég aránytalan áldozat, az ha valaki mondjuk már nem képes ennivalót tenni az asztalra a gyerekei elé, mert a kölcsön törlesztésre ment minden pénze?
Hozzáteszem, ha mondjuk a családfő ezen ok miatt öngyilkos lett, akkor adott a kérdés tartozhat-e a bank ezért nemvagyoni kártérítéssel?
Ha esetleg igen, akkor mennyit érhet egy ember élet?
Van ez annyira rossz, mintha valakit ártatlanul börtönbe zárnak? (Azt hiszem ott ezt kompenzálják.....)
Mennyivel lehet ellensúlyozni azt a lelki megrázkódtatást, ha egy 8 éves gyereket elszakítanak a szüleitől és nevelőotthonba kerül, mert nem csövezhet a szüleivel az utcán, miután ott maradtak 10 millió adóssággal a végrehajtás után?
Én is várom a cáfolatokat és a válaszokat mindkét kérdésben.........de szerintem most újra elcsendesül a topik.........
Nem írom azt,hogy lásd: Amerikában, egyszerűen jogállamban károsultaknak, kártérítés jár.
Kár az a jogellenes magatartás amely vagyoni vagy nem vagyoni hátrányt okoz.Költségei:-tényleges kár,elmaradt haszon.Ptk ...aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megfizetni!!!!!Ja?????
Elmaradt haszon azaz érték amellyel a károsultak vagyona gyarapodott volna,ha a károsító magatartás nem következett volna be.
Magyarország hála Istennek még jogállam.
„Ne mondd már! Le tudnád írni, hogy miért? ”
Mer' csak! Mer' károsultak.
Megjegyzem, hajlok rá, hogy ez utóbbit én is elismerjem; és azt is hogy ez a károsultság olyan fokú, amely már valóban állami támogatásra jogosít.
namár ius latratus, ne bánts, olyan édesen bíztatják egymás, és indulnak neki fejjel a falnak
"A bankok csak abban az esetben mentesülnek a felelősségük alól,ha bizonyítják,hogy megbízott utasításokat hajtottak végre !!!!!!!
A magyar nyelvvel vannak lenni fenn problémák? (s most nem említeném a fejben lévő szervet, ami láthatóan ki-kihagy)
A hitelkárosultaknak kártérítés jár!"
Ne mondd már! Le tudnád írni, hogy miért? S persze -feltételezem -közben tisztában is vagy azzal, hogy milyen feltételek fennállása esetén követelhet magának valaki kártérítést.
Én ma olyat is hallottam egy ...nem írom a nevét, de legyen "fekete égéstermék-elvezető építmények" -tagtól, hogy tulajdonképpen a sok hitelkárosult már elbirtokolta a banktól az ingatlant.
És még elkezdte magyarázni...
Na, hasonló volt az érvkészlete, mint neked.
Azért ne add fel, soha, de soha ne add fel! Találsz majd jogászt, aki képvisel, ez is biztos.
Ycal Én teljesen egyetértek veled ,de már tény,hogy semmisek a szerződések ebből induljunk ki.Nagyon értékelek minden hozzászólást,összefogást,mert ezek visznek minket előbbre,de fogadjuk el,hogy a szerződések hibásak.
A bankok csak abban az esetben mentesülnek a felelősségük alól,ha bizonyítják,hogy megbízott utasításokat hajtottak végre !!!!!!!.
A hitelkárosultaknak kártérítés jár!
gloria88
Amit bizonyítani tudunk az lesz miénk.Azért kellenek a jogászok ők megtalálják rá a paragrafusokat.
De szép is lenne: csak sajnos jelenleg mindenki abból indul ki, hogy ami a szerződésbe le van írva az úgy is történt (az a szentírás)........
Itt ezen a fórumon az a meghatározó vélekedés, hogy a "adósnak" a szerződés szerint kötelessége teljesíteni.....
Senki nem tette még fel a kérést magának, hogy honnan tudjuk, hogy a bank "szerződés szerint" teljesített-e?
Külön kiemeltem a "szerződés szerint" jelzőt.....
Nem kellene először a bank kötelezettségeit tisztázni, mielőtt az "adósra" rontunk?
T.Ycal A bíróság tisztába van a feladatával!Amit bizonyítani tudunk az lesz miénk.Azért kellenek a jogászok ők megtalálják rá a paragrafusokat.Üdv.
Jelenleg a bankok magatartása jogellenes ami felróható ellenük,addig le kellene,hogy állítsák a hitelezők befizetéseit,// a havi törlesztéseket// amíg a károsultak felé a károkat nem rendezik .HIBÁZTAK!
Gondoskodni kötelesek kártérítésről ami szerény számítások szerint az ügyfelek részére 3-4 hónapi részletfizetés összegével is felérhet.
Tician:
"ha ellenszolgáltatást nyújtanak cserébe, vagyis az átváltást, akkor azt igazolni tudják"
Nem olvasol banki válaszokat?
Idézek egy első fokú jegyzőkönyvből:
Az alperes(bank) jogi képviselője:
"Rámutat továbbá, hogy a deviza források kihelyezését nem a konkrét egyedi szerződések kapcsán, hanem állományszinten kell ellenőrizni."
Csakhogy a bíróság is tisztában legyen feladatával :-)
Totom:
"némi készpénz, ami a gyakorlatban 600e-1,5MFt, mivel tudtommal az ingatlan fedezeti értéek alapján határozzák meg a 6%-osmperilletéket, "
Mivan akkor, ha a a 2012-es törvényváltoztatás szerint adod be a keresetet mely szerint a fél a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását is kérné (Ptk. 239/A. § (1))?
Akkor nincs perérték és fizetsz 32.000 HUF illetéket....
"ki tudja fizetni a fennálló X millió forint tartozását a bank felé, mert arra elvben 15 napja lesz, nem több."
Totom: a Pp. 217. § (3) pontja érvényben van még? :-)
Én úgy tudom, hogy a lakás/lakhatási lehetőség elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik, így mondhatjuk különlegesen jó indoknak nem?
A legnagyobb baj az, hogy az ügyvédek legnagyobb része is csak a jogot látja, de nem érti mi a baj a deviza alapú hitelekkel. A baj az, hogy nincs deviza átváltás mögötte, akkor viszont árfolyamváltozás sincsen. Ekkor arra hivatkoznak deviza elszámolású...ezzel meg az a probléma, hogy fiktív elszámolást csinálnak, hiszen nincsen mögötte valós szolgáltatás. Ezt már jogerősen is kimondták, mármint hogy valódi átváltás nincsen mögötte. Most meg az OTP azt tárta a Kúria elé, hogy a vételi-eladás különbözet az ellenszolgáltatás része. Nade ezt már tisztázták, hogy nincs is semmilyen szolgáltatás, hiszen nincs átváltás, csak elszámolás....kicsit gáz, hogy ennyire összevissza lehet beszélni egy bíróságon, és még el is fogadják...
A lényeg, hogy a dolog sehogy sem stimmel, ha ellenszolgáltatás része, akkor nyilván egy díj, ami a banknak bevétel, vagy járadék, tehát az ügyfélnek költség, innentől kezdve Hpt 213., és nincs feltüntetve sem költségként sem a THM részeként, ezen felül, ha ellenszolgáltatást nyújtanak cserébe, vagyis az átváltást, akkor azt igazolni tudják...ezt még egyik bank sem tette meg.
Mostanában csak passzív olvasója vagyok a fórumnak, mert sok értelme nincs ide írni. Anélkül, hogy megbántanám a T. Ügyvéd hölgyeket/urakat, de ezen a fórumon egyetlen adós se számítson arra, hogy támogató segítséget kap.
Kétségtelen, hogy hazánkban lassan már jogszolgáltatás sincs, ami miatt a hozzászóló jogászok ennyire esélytelennek látják egy banki szerződés megtámadását, de -tisztelet a kivételnek- ha nem szándékosan teszik, akkor illene utána olvasni a témának legalább olyan mélységig, ahogy azt a laikus fórumozók teszik.
Mindezeken felül azonban hiszem, hogy (mivel több példa is van rá, csak nincs a médiában) a banki szerződések szinte mindegyikében található olyan pont, ami miatt az támadható, sőt több szerződés érvénytelen, semmis. A probléma az, és ezt a bankok is nagyon jól tudják, hogy például hiába a semmisség megállapításához nincs szükség perre, bírósági ítéletre - a semmisség a jogszabály erejénél fogva érvénytelenséget jelent, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy peres eljárást kell kezdeményezni.
Ehhez viszont kell:
Tételezzük fel, hogy van a szerződésben ilyen pont ami nem szubjektív módon eldönthető (tisztességtelenség), vagy éppen nem eldönthető, lásd Kúria kedden, tehát van egy "jó mondás" (pl. THM-Paradoxon) ami alapján 99%, hogy nyerünk (Magyarországon azért simán van 1% esélye, hogy a T. Biróság nem érti meg, nem fogadja el a felperes érvelését), amelyet követően viszont helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ez esetben virítani kell a lóvét a bank felé, tehát csak az várjon bele, akinek:
Chapel:
KBS-től meg is kaptad az első véleményt.
Tőle többre nem is nagyon számíthatsz.....
Ki kell, hogy ábrándítsalak, én itt csak egy lesajnált "szefós" vagyok.....
A d, pont 2009.05.03-ig volt hatályban......
Az idézett BH-t jól ismerem.... :-)
Ez volt a lényege az első panaszlevelemnek :-)
A BH a kamatemeléseket mondta ki érvénytelennek, azért meszelte el a bankot, mert nem határozta meg a kamatemelés maximális mértékét.......
A kamatszámítás benne van, de az nem sokat ér.
A kamatláb számítás lenne a lényeg :-)
Az árazási elveket pedig a PSZAF-nek kellett csak eljuttatni.
:O)
Ycal:
Mivel álláspontom szerint Te vagy az, aki megalapozott és jó érvekkel illetve jogszabályi megfelelőségekkel érvelsz mindig, a véleményedet kérem, de bárki másét is aki hasonlóképpen jár el…)
Semmiség kapcsán az OTP( 2012.dec eleje) illetve mint írtad valamelyik nap az AXA is bukott!!!
a HPT 213 1§ b és c bek. alapján
Viszont a HPT 213 §-nak volt egy következő rendelkezése is, kérdés mettől meddig volt hatályos
Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza”
1§ d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást
Itt ugyebár arról szól a történet, ha ismeretlen a fogyasztó számára a kamatterhek változásának jövőbeni mértéke, akkor tulajdonképpen egy biankó szerződést kötöttünk..
megjegyzem van egy tök jó BH-nk a 414/1995 amiben pontosan emiatt kaszálták el a pénzintézetet, ami azért is érdekes, mert ez megelőzte a 1996 évi Hpt-t..
Személy szerint Én egyetlen Blanketta szerződésben sem láttam még a kamatszámítások módját, árazási elvét…
Illetve volt a
213 § (4) bek ..A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.”
Nos ma már nem igazán hírértékű, hogy a Bankok mögöttes TŐZSDEI ügyletekkel ( FX SWAP) szerzik be „virtuálisan” a forrásaikat…
Ez alapján viszont felmerül a kérdés, hogy a fogyasztók akarata, kiterjedt-e mögöttes, bonyolult és csak valóban képzett pénzügyi emberek számára érthető és követhető pénzpiaci mutyikra?
Meséltek-e erről nekünk a Bankok mikor tárgyaltunk-De létezik A….
2008. évi XLVII. törvény
a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
6. § (1) Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
Amennyiben nem mesélték el, hogy akaratunkon kívül TŐZSDÉZNI is fogunk, mert CHF-t ők sem láttak, csak max a sarki pénzváltónál, amikor jutalom sítúrára küldték a legjobb értékesítőiket, akkor viszont beszélhetünk a leplezett vagy palástolt szerződésről, ami viszont tisztességtelen és ezért semmis, mivel lényeges elemei a szerződésnek ezek a pénzügyi háttérmutyik….
Várom a véleményeket, vagy cáfolatokat…
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
wers:
"Amit természetesen meg is nyer, ettől fogva számolja a büntető kapatokat, gyanítom kicsit húzza is az időt, hogy minnél több kamat legyen, és az adós örök életég nyögni fogja. Nem lesz háza, mert elárverezik potom áron, és fennmarad egy rahedli adóssága."
A bank által indított elszámolási perben , milyen dokumentummal fogja bizonyítani a bank azt, hogy az adósnak tartozása van vele szemben?
gerbera317:
A te szerződésedben benne van az "árfolyamrés" %-os értékének meghatározása?
Ha nincs , akkor a december 7.-i jogerős közbenső ítéletből kiindulva a te szerződésed is "semmis".....
„Ha úgy véli, hogy tartozik neki valaki, akkor biztos követelni fogja......mondjuk indít egy elszámolási pert....”
Amit természetesen meg is nyer, ettől fogva számolja a büntető kapatokat, gyanítom kicsit húzza is az időt, hogy minnél több kamat legyen, és az adós örök életég nyögni fogja. Nem lesz háza, mert elárverezik potom áron, és fennmarad egy rahedli adóssága. Emiatt mindenkori fizetének jó részéről jobb ha meg is fetkezik, és jó eséllyel arra sem fogja funi a havi költségvetésből, hogy tudja egy bérlet + rezsi költségeit finanszírozni.
Ez az én forgatókönyvem. Általában be szoktak jönni.
„a hitelfelvevők többsége meg van róla győződve, hogy a banknak nem annyi jár amennyit követel”
Rendben van, finomítsunk rajta:
A hitelfelvevők jó része meg van róla győződve, hogy a banknak nem annyi jár, amennyit követel. És jó része meg van győződve, hogy a hitelt nem kell visszafizetni. És szintén egy jó része törleszt, mintha muszáj volna - én is ilyen vagyok.
Újra hangsúlyozom, hogy csak általánosan szóltam hozzá a témához, a konkrét eset sajátosságait (a szerződés semmisségét) nem vettem figyelembe. A hitelszerződéseknek nagy része nem semmis, az adósok mégis vitatják a követelést, és állami beavatkozást sürgetnek. Én ilyen szempontból szóltam hozzá.
gerbera317:
Ha visszafizették legalább a 7 milliót és annak valami reális kamatát, akkor üsse kő, vitassák a további 13 milliót, legyen szerencséjük a bíróság előtt! Na de addig?!?
Pontosítanám előző hozzászólásod:
Szerintem, a hitelfelvevők többsége meg van róla győződve, hogy a banknak nem annyi jár amennyit követel vagyis egy semmis szerződés nem lehet erkölcsi sem semmilyen alapja a bank követelésének, mert az a jóhiszeműség és a tisztesség elvébe ütközik....
Mivel a fogyasztó nem pénzügyi szakember, állapítsa meg a bíróság , hogy van-e és ha van mennyi a tartozása, aztán elkezdi visszafizetni. Na de addig?!?
Ha ezeket a követeléseket állami kényszerrel megszüntetik, én az elsők között leszek, aki szintén felhagy a becsületes törlesztéssel, és szüntessék meg az én tartartozásomat is! Nemdebár???
Ezzel teljesen egyetértek.....akkor én sem fogok tovább fizetni......
wers:
„Honnan tudná fogyasztó szerződés nélkül, hogy a bankot nem az ajándékozás szándéka vezette-e?”
Ez a gondolat tényleg a realitás talaján áll. Az öt éves unokámnak van hasonló gondolatmenete, bár ő inkább a pókemberben bízik.
Nem gondolod, hogy ezt a banknak kellene eldönteni?
Ha úgy véli, hogy tartozik neki valaki, akkor biztos követelni fogja......mondjuk indít egy elszámolási pert....
„Honnan tudná fogyasztó szerződés nélkül, hogy a bankot nem az ajándékozás szándéka vezette-e?”
Ez a gondolat tényleg a realitás talaján áll. Az öt éves unokámnak van hasonló gondolatmenete, bár ő inkább a pókemberben bízik.