Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Nem volt előre látható a forint gyengülése, a svájci frank erősödése

Nagyon gyakran állítják a bankok, hogy a devizahitelezéssel a hitelfelvevők jól is járhattak volna, ha a Ft erősödik. A jövőt ők sem látják, nem számítottak a forint gyengülésére. Kajánul és cinikusan még hozzá szokták tenni, hogy bezzeg akkor nem reklamálnának a devizahitelesek, ha forint erősödött volna.

Ismét négy példa arra, hogy a pénzintézetek számára a hitelkihelyezések idején ismert volt, hogy a forint jelentős mértékben fel van értékelődve (erősebb az indokoltnál).

http://www.bankszovetseg.hu/…tes_2007.pdf

A Bankszövetség 2008 elején 30%-os felértékelődést említ!

A Budapesti Értéktőzsdén 2004-ben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy a lakosság milyen eszközökkel tudja kivédeni, semlegesíteni deviza elszámolású kölcsönök árfolyamkockázatát.

A tanulmány tartalmazza az akkor aktuális árfolyamokat és előrejelzést is ad.

Jól látható a 2008-ig tartó Ft erősödés (melyet a Bankszövetség is megállapított)!

A tényleges árfolyamok elmaradtak a 2004-ben előre jelzettől.

Ezt követően a CHF fokozatosan erősödött, majd 2013 elejére elérte a BÉT által jelzett szintet, és ezen szint környékén mozog jelenleg is.

A forint felértékeltség a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete számára is ismert volt 2007-ben.

http://www.pszaf.hu/…ves_2007.pdf

Szerződéskötéskor lényegesen kisebb volt a CHF elszámolású kölcsönök törlesztő részlete.

A kölcsön felvevők a törlesztő részletet hasonlították össze jövedelmi viszonyaikkal.

Az a család, mely nem tudta felvenni a 100.000 Ft törlesztésű forintkölcsönt, csak a 75.000 Ft törlesztésű CHF elszámolású kölcsönt választhatta.

rengeteg diagrammal

• felrevezeteseibol.html

Lelepleződött a devizahiteles csalás
2014. február 05.
Kásler Árpád

Egy pénzügyi boszorkánykonyhában kikísérletezett „hungarikum” több ezermilliárd forint kárt okozhatott az ügyfeleknek

A svájci frankkal történő virtuális trükközés révén háromezermilliárd forinttal csapták be az ügyfeleket és hatszázmilliárd forinttal az államot – írja a Legfőbb Ügyészségre eljuttatott feljelentésében a Devizaalapú Csalás Áldozatai csoport vezetője. Menyhért Péter 850 ezer forintos személyi hitelt vett fel, annak kérte ki az elszámolását, és jött rá a technológiában elbújtatott trükkös hibára. Ennek alapján állítja, felerészben egy agyafúrt csalás okozza a törlesztőrészletek drámai mértékű megemelkedését. Szerinte ez a „termékhiba” minden deviza­elszámolású forintkölcsönnél tetten érhető.

A devizaelszámolású forinthitelről Róna Péter, az Oxfordi Egyetem professzora már 2010-ben megállapította, hogy „hibás termék”, s el is magyarázta, mi benne a hiba. A hiba az – fejtette ki –, hogy nem kölcsön. A polgári törvénykönyv szerint ugyanis a kölcsön mindig egy meghatározott, fix összeg, amelyet az adós rendelkezésére is kell bocsátani, az adósnak pedig ezt a „fix, meghatározott” összeget kell visszafizetnie kamattal vagy anélkül, a szerződése szerint. Miután azonban az árfolyamkockázat miatt azt nem lehet megmondani, mennyi lesz az a fix összeg, amelyet az adósnak vissza kell majd fizetnie, ezért ez a „kölcsön” nem is kölcsön.

Lényege abban foglalható össze, hogy a bankok devizaelszámolású kölcsönként valójában egy tőzsdei befektetési típusú, hazárdnak látszó terméket fejlesztettek ki. Azért csak hazárdnak látszót, mert a svájci frank gyengülésének az esélye annyi volt, mint annak, hogy holnap arra ébredünk, a nap nem keleten, hanem nyugaton kél. Mindenesetre elvben előfordulhatott volna az is, hogy a 6800 milliárdnyi forint egy pillanat alatt köddé válik, vagyis ebben az esetben nem a hiteleseket, hanem a betéteseiket nullázzák le a szolgáltatók.

Hogy e termék igazi arcát leplezzék – vagyis azt, hogy a kölcsönnek álcázott forintterméket úgy számolják el, mintha az devizahitel lenne, s azt is hamisan –, az alábbi logikai példát hozzák fel. Vegyünk egy tízmillió forint összegű devizaelszámolású forinthitelt, amelyből az adós egymillió forintot törlesztett, tehát még kilenccel tartozik. A svájci frank váratlanul „összeomlik”, a 240 forintos árfolyam tíz forintra zuhan. A ránk sózott termék banki elszámolási módszere szerint ebben az esetben a tartozásunk 375 ezer forintra csökkenne.

Köddé válna.
Lehetséges ez egy kölcsönnél?

Ugye, nem. Valójában persze az árfolyam drámai mértékű megváltozása nem az adósságot tüntetné el – az maradna továbbra is kilencmillió forint –, csupán az aktuális törlesztőrészletünk összege csökkenne a töredékére. E példa önmagában is leleplezi az átverést, hogy a bank, amely papíron egy devizaelszámolású forinthitelt adott, azt valójában – előttünk titkoltan – devizahitelként, csalási trükközéssel számolja el.

A táblázat itt látható:

http://magyartarsashaz.hu/…eles-csalas/

A fenti táblázatot Menyhért Péter 850 ezer forintos személyi kölcsönének banki elszámolása alapján készítettük. A táblázat pőrén mutatja be a csalást. Az ügyfél havi egyenlegét svájci frankban nyilvántartó harmadik oszlopban a záró- és nyitótételnél különböző számoknak kellene állniuk, mivel az eltérő árfolyamok miatt a svájci frankos nyilvántartás tételeinek is eltérőnek kellene lennie. Ezzel szemben itt egyforma adatokat találunk. Itt bukik ki a hiba, vagyis elmarad a nyilvántartás aktualizálása, ez emeli meg rejtett módon a tartozást.

KBS, Sherlock , Obudafan:

Szerintetek a Kúria mostani jogegységiében szereplő Ptk. 231. § (2) bekezdése valóban diszpozitív rendelkezés és használható a Kölcsön tőkeösszegének a kiszámítására?

„A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben szereplő vételi és eladási árfolyamok, mint átszámítási árfolyamok helyett az Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama válik a szerződés részévé a Ptk. 231. § (2) bekezdésében meghatározott diszpozitív törvényi rendelkezésre tekintettel, ”

Hogyne csökkenne az összeg forintban? Hiszen a devizában nyújtott hitel kapcsán az adósság sem 9 millió forint lenne, hanem adott mennyiségű frank. Ezért változik az adósság összege forintban az árfolyammal.

Amúgy ez a változás mindkét irányban megtörténik.

Nem véletlen viszont az, hogy míg az árfolyamkockázat főszabályként tisztességes, rögtön felmerül egy másik gond.

Egy alapvető gond van: Ahhoz, hogy egy szerződést az akaratoddal egyezőként fogadj el, meg kell érteni. Ez viszont véletlenül sem csak a devizahitelekre lenne igaz. Ezért egy ésszerű mértékű tájékozódást tanúsító fogyasztó számára érthető szerződés lehet csak tisztességes.

Ha megnézzük akkor a legtöbb banki hitel szerződés, de a közművek szerződései, a távközlési szolgáltatók szerződései is iszonyat hosszúak. A jog iránt nem érdeklődő ember számára nem érthetőek. Nem tudja milyen jogszabályok alapján hogyan kell ezeket értelmezni.

De 10 adósból 9 azt sem tudja, hogy egy annuitásos forinthitel kamat kockázata mikor, milyen mértékben képes a törlesztőrészletet megváltoztatni. Egy devizahiteles számára nem egyértelmű, hogy egy annuitásos devizahitel alacsony kezdeti THM-e és a kamatkockázat kapcsán milyen mértékben változhat meg a törlesztőrészlet.

A fő kérdés mint kiderült, nem a devizahitel minősége. Hanem hogy, van egy átláthatatlan szerződés és hozzá tartozó kezelhetetlen iratcsomag. Nem érted. Nem értheted, akkor hogy a fenébe lenne tisztességes eljárás ezt így aláíratni? Hogy a fenébe lenne tisztességes ez, ha az adott gazdálkodó szervezetnek nem kerülne semmibe egy korrekt, közérthető összefoglalóval indítani a szerződést ahol MINDEN jelentős kockázat benne van?

Tisztelt Emojra és B. Anita!

Köszönöm megtisztelő leveleteket melyet privát mailben kaptam meg.
Félre értések elkerülése végett nem azért nem válaszoltam mert lusta vagyok vagy már kivívtam a saját harcom.
Számomra is akkor lesz végre vége ha majd a banktól megkapom a " nullás igazolást."
Viszont tudomásul kell venni, hogy minden " deviza alapú hitel" más és más történet.
Nekem személyi kölcsönöm van, ez a jelzálogosok hiteléhez képest csepp a tengerben.
Így nincs közjegyzői okiratom, adóstársam, kezesem.
Annyit tudok javasolni számotokra, hogy ha veszítek a fáradtságot akkor a hiteles magyar fórumán megtaláljátok a levélváltások többségét.
http://www.hitelesmagyar.com/…lvanos-forum
Keresőbe: OTP Nyrt. s miután ez megvan a " válaszlevél. 2. verzió" linkre kell kattintani.
2013 nyaráig menjetek vissza.
Remélem kiindulópontnak tudtok használni belőle valamit.

Üdvözlettel,
Anyarigó

„Szerintetek a Kúria mostani jogegységiében szereplő Ptk. 231. § (2) bekezdése valóban diszpozitív rendelkezés és használható a Kölcsön tőkeösszegének a kiszámítására?”

Valóban diszpozitív. És a Kúria döntésére tekintettel ezt kell alkalmazni.

Obudafan:

„Valóban diszpozitív. És a Kúria döntésére tekintettel ezt kell alkalmazni.”

Mi van akkor , ha a szerződésben HUF összeg van meghatározva és a CHF tőkeösszeget kellene kiszámítani?

Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Ismert a forint összeg: 3 000 000 HUF:

Más pénznemben meghatározott tartozás = ??????

A forintnak mi az árfolyama?

Nem lehet, hogy Kúria e felett a pici logikai bukfenc felett elsiklott, ami abból adódik , hogy a 231. kizárólag lerovásról rendelkezik, de a kirovásra nem igazán használható, mikor a forint összeg ismert?

Nem.

„Mi van akkor , ha a szerződésben HUF összeg van meghatározva és a CHF tőkeösszeget kellene kiszámítani?”

Ha a szerződésben kizárólag egy HUF összeg van, az nem devizahitel. DE attól még, hogy a szerződésben van HUF összeg is, az még lehet devizahitel. Azt nem egészen értem, hogy viszonylag nyilvánvaló dolgokba miért lenne érdemes belekötni, azoknak nagy sikere eddig sem volt (lásd: 6/2013 PJE).

Sherlock:

Miért nem? :-)

Obudafan:

„Ha a szerződésben kizárólag egy HUF összeg van, az nem devizahitel.”

A szerződésben az van, hogy 15.6 millió HUF-nak megfelelő folyósításkori vételi árfolyamon számolt CHF.

„Azt nem egészen értem, hogy viszonylag nyilvánvaló dolgokba miért lenne érdemes belekötni.”

A 2/2104 PJE azt mondja, hogy tisztességtelen a különnemű árfolyam alkalmazása , de mivel
„Nem szükséges viszont a feleknek megállapodni olyan kérdésekben, melyet jogszabály rendez.”
a Ptk 231 diszpozitív jogszabály alapján lehet vételi árfolyam helyett MNB-vel számolni....

A 6/2013 PJE viszont ezt mondja:

Deviza alapú kölcsönszerződéseknél két tipikus módja van a kölcsönösszeg meghatározásának.

Vannak olyan deviza alapú kölcsönszerződések, melyek a kölcsönt devizában határozzák meg és a szerződés egyéb rendelkezései nem hagynak kétséget afelől, hogy a devizát a szerződésben meghatározott időpontban, a szerződésben – tipikusan – a kölcsönt nyújtó pénzintézet vételi árfolyamán (lízingszerződés esetén, ha a lízingbe adónak nincs saját árfolyama, a szerződésben meghatározott pénzügyi intézmény vételi árfolyamán) kell átszámítani forintra.

Itt OK a Ptk 231, mert van "Más pénznemben meghatározott tartozás"

A másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, a szerződésben meghatározott időpontban az ott meghatározott pénzintézet deviza vételi árfolyama figyelembe vételével.

Ebben az esetben, hogy lehet a Ptk 231-et diszpozitív jogszabálynak kimondani, hol a "Más pénznemben meghatározott tartozás"?

Itt pont a Más pénznemben lévő tartozást kellene kiszámítani :-)

Akkor lenne erre a kiszámításra disszpozitív a Ptk 231, ha valami hasonló lenne a szövege:

Más pénznemben meghatározandó tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő pénznemben kifejezett árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Az kicsit gáz lenne, ha mind a CHF-et , mind HUF-t lehetne érteni a jogszabályban lévő "más pénznem" alatt, ahogy épp a kedvünk tartja :-)

„A másik szokásos meghatározási mód az, hogy a kölcsönt forintban határozzák meg, de a szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra, a szerződésben meghatározott időpontban az ott meghatározott pénzintézet deviza vételi árfolyama figyelembe vételével.

Ebben az esetben, hogy lehet a Ptk 231-et diszpozitív jogszabálynak kimondani, hol a "Más pénznemben meghatározott tartozás"?”

Ott, ahol "a szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra".

Obudafan:

„Ebben az esetben, hogy lehet a Ptk 231-et diszpozitív jogszabálynak kimondani, hol a "Más pénznemben meghatározott tartozás"?”

Ott, ahol "a szerződés egyéb rendelkezéseiből következően egyértelmű, hogy a kölcsön devizában kerül megállapításra".”

A mondatban "kerül" és nem "került" szerepel....

Ebben az esetben előbb kellene alkalmazni a Ptk 231-ből levezetett árfolyamot és csak utána jönne létre a "más devizában meghatározott" tartozás.....

Vagyis Szerinted Obudafan a forintot lehet "más deviza"-ként értelmezni?

Két méternyi hüvelyk pedig két méter.

Sherlock:

„"Két méternyi hüvelyk pedig két méter.”"

Ezen sokat gondolkoztál Sherlock?

Akkor ezek szerint:

10 millió Forintnyi CHF pedig 10 millió Forint!! :-)

Az a probléma, hogy a példádból annak kellene kiderülni, hogy 2 méter, az hány hüvely, abban az esetben, ha a hüvelyk hossza mindig változik és nem annak, hogy hány méter :-)

Talán KBS-től kellene megkérdezni, hogy a

"meghatározott" szó szinonimája-e a "meghatározandó"-nak :)

2005-ben hitelt vettem fel a BAF-tól.
A szerződés megszűnt, mert egyösszegben előtörlesztettem.
Az időszaki részletes elszámolásban az utolsó tétel könyvelése 2009.07.09.-e.

Most kikértem a BAF-tól hiteles másolatban ezen 2005-2009-ig élt és már lezárt szerződés valamennyi iratát.

Voltak szivesek és másolatban megküldték részemre a szerződéshez tartozó ÁSZF-et is amely hatályban volt és mellékletként a szerződés részét képezi.

És itt jött az igazi meglepetés:
"A 19.3.2. Deviza alapú szerződés pontban rendre minden helyen DEM/HUF szerepel !!!" Sehol nincs benne CHF !

A hitelszerződésben pedig a "CHF" alapú szerepel,
s ez alapon fizettem végig nekik.

Itt hogy játszik az elévülési idő ?

A szerződés létrejött ? Semmis ?
(szerződéses akarat hiánya, hibás,valótlan adatok szerződéses szerepeletése, stb.)

Semmisségre lehet perelni őket, ilyenkor nincs elévülési idő ?

Semmisség, megtámadhatóság ?